Amikor megszületik kisbaba az öröm határtalan, de elég hamar ráeszmélnek arra is a szülők, hogy milyen nagy a felelősségük.
Ha a kisbaba nem vesz levegőt, sőt akár elkékül vagy elszürkül a feje, semmiképpen se rázzuk meg!
Az alvó kisbabát figyelve sokan kórosnak gondolják, amikor nyöszörög, szemhéja remeg, arcizmai grimaszolnak, rendszertelenül lélegzik, izmai megfeszülnek.
Egyike a csecsemőkori reflexnek és semmi káros nincs benne, élettani jelenségről van szó.
Általában két hónapos kor tájékán megszűnik a reflex.
De ugyanilyen furcsának ható, mégis természetesen ártalmatlan jelenség, amikor a baba összeszorítja a lábait és ritmusosan összedörzsöli.
Sokan megijednek, amikor azt látják, hogy a baba az alvás és az ébrenlét határán nyitva tartja a szemét, de mintha még sem lenne magánál.
A szülők még ennél is jobban félnek az alvás alatt előforduló esetleges rosszulléttől.
Nem hogy csecsemőknél, de még felnőtteknél is gyakran tapasztalható az elalvás vagy az ébredés fázisában a végtagok megrándulása, ezt alvási mioklónusnak nevezzük.
Csecsemőknél hosszabb és ritmusosabb, de ébresztésre azonnal leáll.
Ha nagyon ijesztőnek találjuk akkor érdemes felvennünk egy okostelefonnal és leginkább azért, hogy magunkat megnyugtassuk, a gyerekorvosnak megmutatni.
Ez valójában a REM (rapid eye movement) alvás fázisa, ami mindenkinél, felnőtteknél is jelen van.
Magyarországon a bölcsőhalál, vagy SIDS gyakorisága az összes csecsemőhalálozás 1-2 ezreléke, azaz 6-12 csecsemő évente.
Egyéves korig következhet be és 2-4 hónapos kor között a leggyakoribb.
A szülőkkel történő együttalvás és a bölcsőhalál kapcsolata megosztja mind a közvéleményt, mind a témával foglalkozó szakembereket.
Nálunk is igen elterjedtek a légzésfigyelők, de ha nem tanultuk meg a csecsemő újraélesztést, akkor teljesen hamis biztonságérzetet ad.
Általános tanács, hogyha bármilyen szokatlan jelenséget, mozgást tapasztalunk, lehetőség szerint készítsünk videót.
Nem kell mindig ugyanannyit, ugyanolyan étvággyal ennie egy kisbabának sem, pont ahogy mi felnőttek sem vagyunk mindig ugyanakkor éhesek.
Sokkal fontosabb az, hogy milyen a kedve, az általános állapota.
Igény szerinti szoptatásnál nem nagyon merülhet föl hogy valami gond lenne a táplálkozással, hiszen mindig szopizhat, ha azt szeretné.
A bukás sem veszélyes és ijesztő jelenség önmagában, minden kisbaba bukik néha.
A csecsemőkori reflux pedig élettani jelenség, születés után a nyelőcső záróizma még nincs kellő mértékben megerősödve.
Büfiztetés közben, vagy akár attól függetlenül is tapasztalhatjuk.
Elősegíti a létrejöttét, a mohó szopizás, ha sok levegőt nyel, illetve ha túl sokat eszik.
Többször felmerült már itt a blogon is, és tanácsadások alkalmával is, miért is gond az, ha egyes ételeket korábban kezd el kapni a baba, ha egyébként semmi baja nem lesz tőle.
Sok felnőttet ismerek -és talán ti is-, akiknél 30-40 évesen jött ki pl. a virágallergia, vagy derült ki, hogy allergiásak a tejre.
Ennek az a magyarázata, hogy az allergiára való hajlamot magunkban hordozzuk születésünktől fogva.
Ezért mondják az, hogy akinek a szülei/nagyszülei/testvérei allergiásak, azoknál eleve vigyázni kell minden allergén étellel, mert ők már magukban hordozhatják a hajlamot.
Tévhit, miszerint a „nagykönyvben” megírt naptári adatokhoz kellene tartani magunkat, tehát az, hogy „1 éves kor alatt nem adható” az nem azt jelenti, hogy 1 évesen és 1 naposan már kaphatja a baba, hanem, hogy előtte semmiképpen ne adjuk.
Hozzáteszem, pl. Amerikában a mogyorót 3 (!) éves kor alatt nem ajánlják, mert allergizál.
De miért is gond ez?
Azért, mert sosem lehet pontosan tudni, ki hordozza magában az allergiára való hajlamot.
Ha viszont hordozza és túlságosan korán találkozik az adott allergénekkel a kicsi szervezete, akkor idővel ki fog alakulni az allergia.
mesterséges anyagokat, ízesítőket, színezékeket, adalékokat tartalmazó ételeket adni neki kis korban (mert ezek felhalmozódnak a szervezetben és tipikusan ezek okoznak pl.
Mit kell még tudnod a babatáplálásról?
Az ingynes Nagy Babaszakácskönyvből ezt is megtudhatod.
Töltsd le most!
Vida Ági pszichológia és pedagógia szakon végzett, Magyarországon 2006-ban elsőként kezdett el baba alvás szakértőként és gyermeknevelési tanácsadóként segíteni a hozzá forduló szülőknek.
Gyermeknevelésről szóló könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni babájuk és gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket.
Kérdezni szeretnél?
Ha náthás a baba és bedugul az orra, akkor az alvás és az evés is nehézzé válik a számára.
Ráadásul az újszülöttek 4 hetes korukig még nem tudnak a szájukon levegőt venni, ezért ilyenkor mindig egyeztetni kell gyerekorvossal a teendőkről.
A legtöbb eset otthon is megoldható, a legfontosabb, hogy megszabaduljunk az orrváladéktól orrmosással, orrszívással.
Egy ázsiai édesanya videóban mutatja meg a saját módszerét.
Egy fecskendőbe sós vizet tesz, aztán kislánya egyik orrlyukán befecskendezi, majd a másikon kifolyik a váladék.
Az édesanyát nem kímélik a kommentelők, sokan kételkednek a módszer hatásosságában.
Az egyikük azt írja, hogy a módszer egyáltalán nem biztonságos, hiszen ettől meg is fulladhat a baba, de tüdőgyulladást is kaphat.
Pedig nem az.
Dr. ”A gyereket fektessük le, legyen a feje oldalra fordítva.
A sóoldatot - ami csecsemőknél vagy kisgyerekeknél egy sós fiziológiás oldatot tartalmazó spray - spricceljük a felső orrfélbe, miközben az alsót szívjuk.
Ezzel a módszerrel jól át tudjuk mosni az orrot.
Nagyobb gyerekeknél is alkalmazható” - magyarázza Dr.
Megfelelő módon végezve az orrmosást nem jut váladék a légutakba, vagy olyan minimális mennyiség, amit a gyermek kiköhög, vagyis a kommentelőnek nincs igaza abban, hogy az orrmosás tüdőgyulladást okozhat.
Dr. Csányi Márta azt javasolja, hogy a szobában éjszaka ne legyen 18 foknál melegebb, és fontos az is, hogy a szoba párás legyen.
”A száraz levegőben csak még jobban köhögni fog a baba, mert kiszárad az orrnyálkahártyája.
A szoba páratartalmát párásítóval is növelhetjük, de akár úgy is, hogy a tiszta ruhát kiteregetjük ott, ahol a gyermek alszik.
Nemcsak a szoba párásítása fontos, hanem az is, hogy a légutak nyálkahártyáját is nedvesítsük, ezért ilyenkor az inhalálás is javasolt.
Bizonyos esetben indokolt lehet az orrcsepp használata is, de ezt érdemes mindig megbeszélni előtte az orvossal!
Ha az ágy fejvégi részét megemeljük egy kicsit, akkor a baba könnyebben kap majd levegőt éjjel, hiszen teljesen fekvő testhelyzetben könnyebben eldugulhat az orra, mint így.
Egyéves kor alatt az ágy első lábai alá tegyünk valamit, amivel megemelhetjük azt a részt, például könyveket.
A szakértő azt mondja, semmiképp ne szorongjunk, ha valamiben nem vagyunk biztosak, akkor inkább kérdezzünk.
Az anyai ösztönök pedig általában jól működnek, tehát ha valami gyanús, vagy nem olyan, mint máskor, akkor ott valami zűr lehet.
Úgy gondolod, hogy kisgyermeked allergiás a pollenekre, a porra, a penészre vagy az állatszőrre?
Gyermekednek hetek óta folyik az orra, tüsszög, és nem tudja abbahagyni a könnyező, vörös, viszkető szemek dörzsölését.
Sok gyermek - még a nagyon fiatal gyerekek is - allergiásak a szezonális pollenekre, valamint a porra, a penészre és a háziállatok szőrére.
A gyerekeknél a szezonális allergia általában 3 és 5 éves kor között alakul ki, és a legtöbb fiatal 10 éves korára észleli a tüneteket.
A szezonális allergiás tünetek általában tavasszal, nyáron és ősszel jelentkeznek.
Ha ugyanazok a tünetek minden tavasszal, nyáron vagy ősszel ugyanabban az időben jelentkeznek, az annak a jele lehet, hogy gyermeked szervezete a kültéri allergénekre reagál.
Az allergiás tünetek nem jelentenek örömet a gyerekeknek, és ha nem kezelik őket, arcüreg- és fülgyulladáshoz vezethetnek.
A kisgyermeked évszaktól függetlenül allergiás tünetekkel küzd?
A háziállat-allergiát leggyakrabban a korpa (elhalt hámsejtek) okozza, de a vizelet és a nyál is okozhat allergiás reakciót.
A legtöbb embernél nem a por, hanem a poratka váltja ki az allergiás tüneteket.
Ezek a mikroszkopikus méretű élőlények az ágyneműben, szőnyegekben, kárpitokban, matracokban és függönyökben élnek, és a porban lévő elhalt emberi bőrsejtekkel táplálkoznak.
A legtöbb ember számára ez nem jelent problémát, de szenvedést jelenthet annak, aki allergiás ezekre a kártevőkre.
Ha a nyári hónapokban gyermekünknél hosszan elhúzódó, náthaszerű tünetek jelentkeznek, akkor gondoljunk az allergiás nátha lehetőségére is.
Különösen akkor, ha a gyermeknél korábban atópiás dermatitiszt vagy ételallergiát diagnosztizáltak - tanácsolja dr.
Dr. A kisgyermekkori náthával leginkább vírus okozta megbetegedések kapcsán találkoznak a szülők, így a nyári hónapokban jelentkező megfázásos-hurutos panaszokat észlelve is sokszor erre gondolnak elsőként.
Dr. Az allergiás náthát (rhinitist) - amit a köznyelvben szénanáthaként ismernek -, a gyermek környezetében lévő allergén belélegzése váltja ki, ami az orr allergiás gyulladását okozza.
Orrnyálkahártya-gyulladásról akkor beszélhetünk, ha a tünetek közül kettő naponta huzamosabb ideig megfigyelhető, illetve hetente több napon át is fennáll.
A fő tüneteken kívül szem- és orrviszketés, légúti panaszok, valamint étvágytalanság, általános fáradtság és fejfájás is kísérheti a szénanáthát.
Az ún. szezonális allergiát könnyebb tetten érni, hiszen a szülők is felfigyelhetnek rá, hogy a tünetek az év egy meghatározott időszakában, az allergén növény virágzásának idején jelentkeznek.
Nyáron elsősorban a gyomnövények és a gombaspórák okozhatnak allergiás náthát.
A szénanátha tüneteivel - az életminőségre gyakorolt hatásán túl - azért is rendkívül fontos foglalkozni, mert a gyulladásban lévő orrnyálkahártya miatt a gyermek könnyebben kaphat el légúti fertőzéseket.
A kezeléssel tehát egyrészt ezeket is megelőzhetjük.
Hosszú távon viszont megakadályozható az allergia súlyosbodása és az asztma kialakulása is.
Megfigyelhető ugyanis, hogy az atópiás (allergiára hajlamos) gyermekeknél az allergiás kórformák (atópiás dermatitisz, ételallergia, allergiás rhinitis, asztma) gyakran egy jellegzetes sorrendben, egymást váltva vagy kiegészítve, követik egymást.
Ezt hívják „atópiás menetelésnek”.
-Kisebb gyermekeknél vérvizsgálattal mutatható ki, hogy a leggyakoribb allergének közül mely ellen van jelen antitest, így a feltételezhető tettes elleni bizonyító eljárás el is kezdődhet a rendelőben.
A bőrpróba is a gyanúsítottat keresi a bőrre/bőrbe juttatott allergénekkel.
Az ajánlások szerint az allergiavizsgálat elvégezhető szinte bármilyen életkorban, de a tesztek értelmezése allergológiai szakértelmet igényel, különösen gyermekkorban.
Amennyiben beigazolódott az allergia, fontos a mielőbbi gyógyszeres kezelés megkezdése.
A terápia során biztonságosan alkalmazható bázisszerek az antihisztaminok, valamint a lokális szteroid orrspray, de oki kezelésként 5-6 éves kor felett új lehetőségként a specifikus immunterápia is szóba jöhet, ami hosszú távon biztosítja az allergiamentes, jó életminőséget - mondja dr.
Dr. Dr. Dr. Üdvözlöm.
Kisfiam szeme mellett és hónaljanal kiszáradásos foltok vannak.
Erdélyben voltunk borgyogyasznal aki elkuldott vérvételre és kijott hogy allergia okozza.
Kérdésem az lenne milyen irányban lenne érdemes elindulni.
Milyen allergia tesztet kellene elvegeztetni elsőként.
A gastro-oesophagealis reflux gyakori probléma csecsemőknél, mely rendszerint többszöri, kis adagokban történő etetéssel, az ágy fejvégének megemelésével, a tápszer cseréjével, hordozással jól kezelhető, a gyerekek többségénél nagyjából 8-10 hónapos korukra el is múlnak a tünetek.
A gyakori hányások hátterében azonban komolyabb, csak műtéttel kezelhető probléma is állhat, erre hívja fel a figyelmet dr.
A gastro-oesophagealis reflux gyakori probléma csecsemőknél, mely rendszerint többszöri, kis adagokban történő etetéssel, az ágy fejvégének megemelésével, a tápszer cseréjével, hordozással jól kezelhető, a gyerekek többségénél nagyjából 8-10 hónapos korukra el is múlnak a tünetek.
A gyakori hányás hátterében azonban komolyabb, csak műtéttel kezelhető probléma is állhat, erre hívja fel a figyelmet dr.
Reflux esetén a gyomorsavval és emésztőnedvvel elkeveredett gyomor- és nyombéltartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe.
Ez a jelenség egészséges csecsemőknél is bekövetkezik egy kiadós étkezést követően, ilyenkor a „feleslegtől” bukás formájában szabadulnak meg.
Kóros állapotként onnantól kezeljük, ha ezek az esetek gyakran előfordulnak, inkább hányás formájában jelentkeznek a tünetek, megtorpan a csecsemő súlyfejlődése, ill.
A reflux oka a nyelőcső záróizmának nem megfelelő működése.
Nem zár tökéletesen, ezért tud a savas gyomortartalom a nyelőcsőbe visszajutni.
Ha ez a folyamat gyakran ismétlődik, a gyomorsav irritálja a nyelőcsövet, kimarhatja, fekély, nyelőcsőszűkület is kialakulhat.
A gyakori bukásokat azért sem szabad fél vállról venni, mert a háttérben csecsemőkori gyomorkimenet-szűkület (az u.n.pylorus stenosis) is állhat.
A fiúknál jellemzően gyakoribb elváltozás tünetei 3-6 hetes kor környékén jelentkeznek először, és nagyon hasonlóak a reflux által okozott panaszokhoz.
Dr. Vass Noémi szerint forduljunk mielőbb orvoshoz, ha a gyermeknél étkezések után rendszeressé válik a hányás.
A csecsemő ugyanis így éhezik, nyugtalanná, síróssá válik.
Idővel a súlya stagnál, fogyhat is, megjelennek a kiszáradás jelei: száraz bőr, karikás szemek, beesett kutacs.
Vizeleteinek és a székletek száma csökken, erre a száraz pelenkák hívják fel a figyelmet.
Az orvos fizikális vizsgálattal és hasi ultrahangos vizsgálattal tudja beazonosítani, ha a gyakori bukás, hányás hátterében gyomorkimenet-szűkület áll.
Ilyen esetben a gyomorkimenet körüli izomgyűrű görcse figyelhető meg.
A görcs következtében az izomzat megvastagodik, az étel így nem tud tovább haladni a gyomorból.
Kezelése csak műtéti úton lehetséges, a hasfalon keresztül a szűkületet okozó izmokat átvágják.
Dr. Dr. Dr. Tisztelt Doktor úr, Doktornő!
13 hónapos kisfiam gyakori éjjeli ébredésére keressük a megoldást.
Rosszabb napokon óránként, jobb napokon 2-3 óránként ébred.
Fül - orr végénél, gasztroenterológusnál jártunk?
Kérdésem, hogy allergia tünete lehet - e a gyakori ébredés és az orr, ritkán szem dörzsölése úgy, hogy más tünet nincs, sem ekcéma, sem tüsszögés, orrfolyás, ilyesmi.
Az orrát is csak lefekvéskor dörzsöli, meg ébredéskor, viszont szerintem több az álmosság jelenel, tehát viszket.
Van - e valami készítmény, amit biztonságosan kipróbálhatunk vele hogy javul e az alvása, vagy van valamilyen vizsgálat, ami ebben a korban célravezető?
Köszönöm válaszát!
Az allergiavizsgálat 2 éves kor előtt nem mindig ad megbízható eredményt, de ha nem igazolódik egyéb kiváltó ok, érdemes vérből végzett légúti és táplálékallergia tesztet végezni a leggyakoribb allergénekre.
Kiváltó okként felmerül a poratka, penészgomba,lakáson belüli állat szőre, de pl.
Emellett savas reflux is okozhatja az éjszakai tüneteket.
"Figyelni kell a csecsemő légzését, elég szabad-e az orrán keresztül, az első naptól jelentkező nátha, különösen vörhenyes váladékkal komolyabb megbetegedésre gyanús, ezért orvos előtt elhallgatni nem szabad.
Leggyakrabban közönséges hurutos váladék szárad be az orrjáratban és képez légzési akadályt, a pörköt vagy váladékot onnan legegyszerűbben azzal hozzuk ki, hogy egy kevés tejet fecskendünk belé az anya emlőjéből, erre a baba a váladékot kitüsszenti.
Se orrot, se füleket ugy ne tisztítsunk, hogy ruhát vagy vattát göngyölünk össze és ezt bevezetve az orrba vagy hangvezetékbe, ott megforgatjuk.
Orrot csak törölni szabad, m. p. fölváltva egyik és másik oldalról, a fület pedig a kisujjunkra csavart kendővel tisztítjuk a hangvezeték nyilásáig, de ebbe be ne nyúljunk, ezzel a fülzsir csomósodását és felhalmozódását elkerülhetjük.
A csecsemő száját, mint mondottam, nem szabad mosni, a mellbimbó, a szopóka, melyet szájába adunk, gondosan tisztántartandók.
Szájpenész mely a nyelven és a száj nyálkahártyáján apró fehér pettyecskék alakjában mutatkozik, fertőzés következtében jön létre, egy gombaféleségnek megtelepedését jelzi; mindig emésztési zavarra utal és gyógyításához az emésztési zavart kell rendbehoznunk, a szájat pedig boraxporral desinficiáljuk, legcélszerűbb módon ugy, hogy a baba szájába boraxporból készült szopókát helyezünk.
A csecsemő nagyon fogékony hurutos infekciókra, másrészt a légutak hurutja nála már komolyabb betegséget jelent, mert a légutak szűkek, könnyebben eldugulnak, ezért náthás ember a csecsemőt ne közelítse meg; hogyha a szoptató anya lett náthás, akkor ugy szoptatáshoz, mint mindenkor, amikor gyermekével foglalkozni akar, kösse el orrát és száját 2-3 réteg gézzel vagy tüllel.
A csecsemő nyugtalansága láz nélkül rendszerint bélgázok képződésével függ össze, ilyenkor a has puffadt és sok pelenkát piszkit kevés ürülékkel; ezt nem szabad hasmenésnek minősíteni, a távozó gázok hoznak magukkal kevés béltartalmat.
A szopásokat kell ilyenkor mennyiségileg és időbelileg szabályozni.
Beöntés 50 gr. kamillateával jó hatást szokott kifejteni.
Hányás a fiatal csecsemőnél igen gyakori jelenség, sok okból támadhat, láz nélkül, változatlan közérzet mellett, nem bir nagy jelentőséggel; a gyomor túlságos teltsége, sokszor nem is táplálékkal, hanem nyelt levegővel idézhet elő.
Jelentősebb az a hányás, mely rendszerint a második héten túl szokott ugy kifejeződni, hogy csaknem minden szopás után jelentkezik, nyugtalanság előzi meg és a gyomor azután nagy sugárban, nagy mennyiségben löki ki tartalmát.
A testhőmérsék normális vagy alacsonyabb; a gyermek igen keveset vizel.
Az ilyen hányás a gyomorvégi bél görcsös záródását jelzi, orvos fogja megállapítani a tényt és a teendőt.
A láz kíséretében jelentkező hányások mástermészetüek.
Rendes táplálkozás, jó gyarapodás mellett nem kell törődni a bélsár minőségével; csak táplálkozási zavaroknál kell erre külön figyelmet forditani és érdekli az orvost lázas bélfolyamatoknál, ilyenkor tehát tegyük félre az ürülékeket, hogy azokat az orvosnak megmutathassuk.
Csecsemőnek a hajzatos fejbőrén legtöbbször a nagy kutacs helyének megfelelőleg, pikkelyes, sárgás felrakodás képződik, sokszor ugyanakkor egyik vagy mindkét arcán, a külső szemzug és a fül között a bőr pirosabb és érdessé válik, pikkelyesen hámlik.
A gyermek nyugtalan kezd lenni, ha csak módját ejti, dörzsöli arcát, ami viszketést árul el.
Rosszabbodásnál ugy a fejbőrön, mint az arcban a pir fokozódik és könnyen pörkké száradó nyirkot izzad ki.
Vakarásra az ilyen bőr könnyen vérzik és a nyirok-kiválasztás fokozódik és akkor vastag, páncélszerü pörköt képezhet (köznyelven ótvar).
Ha elhanyagoljuk, a pörk alatt a bőr fertőződik és genyedés is megindul.
A szomszédos bőralatti nyirokmirigyek hamar megduzzadnak, kivételesen el is genyedhetnek.
A gyermek alkatán kivül, a táplálkozásnak és emésztésnek van nagy szerepe az emlitett jelenségeknek kifejlődésében.
Túltáplálás föltétlenül ártalmas.
Túltáplálás alatt ne azt értsük, hogy a gyermeknek össztápláléka mennyiségben sok, ne értsünk alatta hizlalást, mert sokszor a tultáplált gyermek sovány; hanem értsük ez alatt azt, hogy a gyermek egyoldalúan a kelleténél több nagyon tápláló anyagot (főleg a fehérje szokott ártalmas lenni) kap.
Ne adjunk tehát sok tejet, tojást vagy hust.
Igaz viszont, hogy ezeknek teljes megvonásával sem lehet sokszor célt érni, tehát ebbe a túlzásba sem szabad esni - adjunk helyes módon kevert táplálékot és ezek mellett kevés bázikus sót, pl.
karlsbadi viz alakjában és ügyeljünk rendes bélműködésre; kövessük egyébként orvosunk tanácsait és ne hanyagoljuk el az u. n. ótvart, ne akarjuk hirtelen eltüntetni, de gyógyitsuk.
A csecsemők hasmenése különösen két okból szokott támadni, az egyik a meg nem felelő táplálék (mérgezéses hasmenés); a másik a fertőzés, különösen már vegyes táplálékon levő gyermekeknél ez utóbbi ok szerepel jóval gyakrabban.
Ha ilyen gyermeknél hasmenés támad, kutassuk mindig, hogy nincs-e a gyermek környezetében valaki, akinek ugyanekkor van, vagy néhány nappal előbb volt hasmenése, ha mingyárt lényegtelen jelentőségű.
Éppúgy, mint a nátha, torokfájás, kiütéses betegség fertőzés utján támad, éppúgy támad fertőzés folytán a legtöbb hasmenés.
Éppen ezért hasmenéses egyén, legyen az felnőtt vagy gyermek, egészséges gyermekkel együtt ne maradjon; a beteg egyén kezeinek tisztaságára legnagyobb gondot fordítson; a gyermek ételéhez ne nyúljon, azt ne kóstolja.
Enyhének látszó hasmenésnél is kérjük ki orvosunk tanácsát...