Az újszülött, csecsemő és kisgyermek fogalma, fejlődése és gondozása

A gyermek fejlődése során életkori szakaszokat különböztetünk meg, amelyek között az ugrásszerű változások törvényszerűek. A szülőként különös izgalommal figyelhetjük, ahogyan kisbabánk folyamatosan változik és növekszik. Csecsemőnek tekintünk minden olyan embert, aki elmúlt 8 napos, de nem töltötte be első életévét. A csecsemőkor a 8 hetes kortól az 1 éves korig tartó életszakasz, amely során rendkívül nagy fejlődésnek és pszichomotoros érésnek lehetünk szemtanúi a gyermek életében, éppen ezért kiemelt jelentőségű a csecsemő szoros figyelemmel kísért gondozása. A kisgyermekkor az első fogzás kezdetétől a második fogzás kezdetéig, azaz a 6 éves korig tart. A pszichotrükkök elmélete és gyakorlata Suzanne Vallières kanadai pszichológus nevéhez fűződik, aki gyakorlatias gyermeknevelési tanácsokkal igyekszik ellátni az aggódó, kételyek között tengődő szülőket. Jelen cikkünk a csecsemőkor és a kisdedkor időszakában felmerülő gyakori kérdésekre fókuszál.

Az újszülött

Az újszülöttek élettani funkciói (légzés, keringés, táplálkozás) általában gyorsan alkalmazkodnak a külvilághoz. Jó esetben ilyenkor még szimbiózisban (kölcsönösen szoros együttélésben) élnek az anyjukkal, teljes ellátást, gondoskodást igényelnek. Mozgásuk teljesen akaratlan, reflexszerű. Alvásigényük nagy, 18-20 óra. Az első heteket jóformán teljesen kitölti a táplálkozás és az alvás váltakozása. Ebben az időben igyekezzünk nyugalmat biztosítani mind az anyának, mind az újszülöttnek. Egyrészt a szülés, illetve a születés nagy fizikai és lelki igénybevétel mindkettőjüknek, másrészt időre van szükségük, hogy megfelelően egymásra hangolódhassanak.

Reflexek és érzékelés újszülöttkorban

Az újszülött számos reflexszel jön világra, melyek segítik az életben maradását. Ezek közé tartozik a szopóreflex, a nyelő- és köhögőreflex, a Moro-reflex és a fogóreflex.

• Szopóreflex: az újszülött születése után nem sokkal szopni próbál, és erőteljesen szopja a szájába dugott cumit vagy ujjunkat.
• Nyelő- és köhögőreflex: alapvető fizikai reakciókat tesz lehetővé, amelyek nélkülözhetetlenek szoptatáskor vagy köhögési inger esetén.
• Moro (átkaroló) reflex: ha az újszülöttet hirtelen a hátára fektetik vagy valamitől megijed, karjait széttárja, ujjait pedig szétnyitja, majd összekulcsolja. Ez a reflex lehetővé teszi az első lélegzetvételt, és támogatja a légcső tágulását.
• Fogóreflex: ha a tenyérre nyomást gyakorolunk, a csecsemő rázár az ujjaival, erősen megfogva tárgyakat vagy ujjunkat.

Az újszülött kiszolgáltatott kis lénynek tűnik, ám hamarosan kiderül, mennyi mindent tudott már az anyaméhben. Idegrendszere rohamtempóban fejlődik, sokszor egyedi módon.

Látás

A szemek születéskor már teljesen kifejlettek. Az agynak azon területei, amelyek a képek feldolgozásához szükségesek, még nem fejlődtek ki tökéletesen, ezért az újszülöttek az arcokat és a tárgyakat legfeljebb 25 cm távolságban látják élesen. Átlagosan 20 méterről látják azt, amit a felnőttek 300 méterről, de ez tulajdonképpen nem akadályozza őket semmiben sem. Éleslátásuk 30 cm-ig terjed ki: ez pont az a távolság, amire az anyuka arca van a kisbabáétól szoptatás közben. Színlátásuk csak a 2. hónapra fejlődik ki, addig inkább csak a világos-sötét eltéréseket tudják megkülönböztetni. Ebben a pár hetes korban leginkább az erős kontrasztok kötik le a figyelmüket, mint az élek, sarkok helyei. Alakok között az újszülöttek is képesek különbséget tenni, Fantz ezt a nézőkamra segítségével vizsgálta. Fantz arcészlelés terén is vizsgálatokat végzett: semantikus illetve összekevert arcot mutatott csecsemőknek, akik az előbbit több ideig figyelték.

Hallás

Az újszülöttek hallása a felnőttekéhez hasonló, talán csak egy kicsit gyengébb. Az anyaméhből már ismerős a szülők és a testvérek hangja. A hangos, hirtelen zajra már az első perctől kezdve reagálnak, akár fel is sírnak. Fejüket a hang forrása felé fordítják, ami arra utal, hogy az irányát is tökéletesen érzékelik. Az emberi hangra a kezdetektől fogva reagálnak, különösen a magas hangú, lassú, eltúlzó kiejtésekre - azaz pont arra a típusra, amelyet a gügyögés során használunk. Ketnapos korára már felismeri, és jobban is kedveli az anyanyelvét. A csecsemők különösen érzékenyek a fonémákra, például a p és b hangokat könnyen megkülönböztetik. Érdekesség, hogy a különböző nyelvekben a felnőtt emberek nem feltétlenül különböztetik meg az összes fonémát.

Szaglás és ízérzékelés

Szaglásuk, ízérzékelésük az újszülötteknek rendkívül jól fejlett: már két napos korukban megkülönböztetik az ecetet, fokhagymát, medvecukrot, alkoholt stb. Ötnapos korukra az anyatejjel átitatott párna felé fordulnak, és 8-10 napos korukra kialakul a preferencia a saját anyjuk tejére is. Az orruk még „érintetlen” - ezért, ha kisbaba érzékeny a parfümre, kezdetben jobb kerülni a használatát.

Érintés és hőérzékelés

A babák születéstől kezdve reagálnak az érintésre, pár nappal később még a légfuvallatot is képesek megérezni. A hőmérsékletváltozásokra oly módon reagálnak, hogy ha hidegebb van, aktívabbak lesznek, többet mozognak.

A csecsemőkor (1 hónapostól 1 éves korig)

A csecsemőkor egy rendkívül intenzív fejlődési szakasz, ahol a kezdeti reflexszerű mozgások helyét fokozatosan felváltják az akaratlagos cselekvések, és a kommunikáció is egyre árnyaltabbá válik.

Motoros fejlődés hónapról hónapra

Az azonos korú gyermekek eltérő ritmusban fejlődhetnek, így az egyes mozgások kivitelezéséhez fűzött életkor csak tájékoztató jellegű.

• 1 hónaposan: Az újszülött hason fekve állát pillanatokra elemeli az ágyról, ölben fejét néhány másodpercig képes megtartani. Végtagok véletlenszerű, holokinetikus mozgása figyelhető meg. Kezeit az arca közelében ökölben tartja, fogóreflex miatt a tenyérbe helyezett tárgyra ujjai rámarkolnak. Egy hónaposan látótere szűk, a középvonalban 20 cm-re lévő arcot lát. Fényt követ, nyugalomban levő tárgyat fixál.
• 2 hónaposan: Egyre kevésbé hajlítja végtagjait, hanyatt fejét szabadon forgatja, hason fekve fejét, mellkasát rövid ideig felemeli, válla, karja előrébb kerül. Kézfeje már csak 50%-ban van ökölben, lehetővé válik a szándékos fogás kialakulása, kezébe adva csörgőt megtartja, ruháját markolássza, de szemét még nem irányítja a játékra, azonban középről belógatott tárgyat tekintetével oldalra követi. A szobában mozgó személyeket nézegeti.
• 3 hónaposan: Hason fekve a nyaki izmokban egyre erősödő feszítő dominancia következtében fejét nagymértékben emeli, alkarjára támaszkodik, mellkasa kissé elemelkedik. Háton fekve örömében kezével, lábával szimmetrikusan rugdos, ölben fejét stabilan megtartja.
• 4 hónaposan: Az aszimmetrikus nyaki reflex eltűnik, ezért megtanul és elkezd hasról hátra fordulni, hason fekve nyújtott könyökkel tenyerén támaszkodik, ülésbe húzáskor fejét tartja, a végtagok segítségével ül. Karjával szélmalom mozgásokat, lábával pedálozást végez. Kezét középvonalba hozza, ujjait figyeli, kezét szájához emeli, játszik a kezével, egyikkel a másikat megfogja.
• 5-6 hónaposan: Hátán fekve fejét, vállát emeli. Hátáról oldalra fordul. Támasztékkal ül, fejét egyenesen, stabilan tartva. Hason fekvő helyzetben alkarjára támaszkodva mellkasát felemeli. A meglátott tárgy felé nyúl, a kezébe adott tárgyat rázza, lóbálja, szájába veszi. A meglátott, elérhető tárgyat két kézzel megragadja és megtartja (kb. fél percig). Kis tárgyat felemel. Tárgyakat kézből szájba, szájból kézbe ad, ruháit szorítja, folyamatosan nyúlkál, játszik a csörgővel, tárgyakért pontosan nyúl, eleinte kettő, majd egy kézzel, rövid ideig megtartja a cicit vagy cumisüveget.
• 7-8 hónaposan: Két tárgyat is megtart, a tárgyakat egyik kezéből a másikba átteszi. Egy tárgyat másik (nyugvó) tárgyhoz ütöget. Két tárgyas manipuláció: két tárgyat egymáshoz ütöget. Kialakul a hüvelykujj szembehelyezése, már mindent megfog és mindent szájba vesz. Önállóan leül, ülve játszik. Ülésből mászóhelyzetbe billen. Egy kézzel fogódzkodva áll, két kezénél fogva jár. Kapaszkodva feláll, álló helyzetét önállóan megtartja. Mutatóujj-hüvelykujj szembeállításával (oppozíció) emel fel egyre kisebb tárgyakat. Tárgyakat egymásba tesz. Nyolc hónaposan két tárgyat megtart, azokat egymáshoz és asztalhoz ütögeti. Elrejtett tárgyat megkeres. A tárgyakat összefüggésbe hozza egymással, úgy hogy összeütögeti azokat. Tárgyat kérésre átad.
• 9-10 hónaposan: megteszik önálló első lépéseiket. Körformát behelyez. Utánozza a látott mozdulatokat.
• 11-12 hónaposan (1 éves korra): Biztos járású, lépcsőn felmászik. Önállóan kapaszkodás nélkül feláll és jár. Járás közben már képes valamit vinni a kezeiben. Jó egyensúllyal ül, ülve játszik. A Montessori-tornyot felépíti (méret és színek figyelembe vétele nélkül). 3 kockából tornyot épít. A csukló kifelé csavaró mozgásának ügyesedésével már szabályosan eszik kanállal, pohárból tisztán iszik.

A csecsemő táplálása

A csecsemők táplálkozásában legnagyobb szerepe a szopásnak van. Az újszülöttek születésük után elvesztik a testsúlyuk 5-10%-át, de a 10-14. napra visszanyerik azt, féléves korukra megduplázzák a súlyukat, 1 éves korukra pedig születési súlyuk háromszorosát érik el. Ebben a csecsemő megfelelő táplálása játssza a főszerepet, ami történhet anyatejes táplálással (szoptatással) vagy tápszerrel.

Anyatej

Az anyatej a csecsemő fejlődéséhez és életszakaszaihoz legjobban illeszkedő tápanyagbevitelt biztosítja, és könnyen emészthető a csecsemő számára; védelmet biztosít számos kórokozóval szemben (anyai ellenanyagokat tartalmaz); a legkönnyebb és leghigiénikusabb táplálási mód; változatos íze van, ami az anya táplálkozásától függ; hosszú távon bizonyítottan segít megelőzni számos betegséget (pl. allergia, diabétesz, elhízás, magas vérnyomás). Emellett fontos, hogy a szoptatási időszak alatt K-vitamin- és D-vitamin-pótlásban részesüljön a gyermek. Az első hónapokban érdemes etetés előtt és után megmérni a kisgyermek testsúlyát, annak eldöntéséhez, hogy megfelelő mennyiségű anyatejet képes-e magához venni, és megfelelően gyarapszik-e.

Tápszerek

Anyatej hiányában a csecsemőket tápszerrel táplálják. Számtalan márka és azokon belül is sok típus létezik. Fél éves kor alatt csak olyan tápszert szabad adni, amit a gyermekorvos felír receptre. A legtöbb gyártó 1-es, 2-es, 3-as jelzéssel készít tápszereket, ez azt a sorrendet jelzi, ahogy a babának adható. Az 1-es tápszereket felírhatja a háziorvos receptre, így az áruk támogatott, a 2-es és 3-as tápszereket viszont teljes áron lehet megvásárolni, ezeket már nagyobb áruházak, drogériák is árusítják. Vannak orvosok, akik minden csecsemőnek HA jelzésű tápszert írnak fel, ezek hipoallergének és nem tartalmaznak tehéntejet.

Hozzátáplálás

Az esetek többségében a csecsemő tápanyagigénye 4-6 hónapos koráig 100%-ban kielégíthető az anyatejes táplálással. A hozzátáplálást a gyermek féléves kora után szükséges elkezdeni, ami az anyatej mellé történő egyéb ételek adását jelenti, ugyanis ekkorra az anyatej összetétele megváltozik, és már nem biztosít elegendő energiabevitelt a csecsemő számára. A hozzátáplálást célszerű úgy megtervezni, hogy havonta 1 szoptatást váltson ki az újonnan behozott élelmiszer. Ezt a beosztást követve a gyermek nagyjából 1 éves korára teljesen elhagyható az anyatejes táplálás. Az új ételek bevezetése mindig egyesével történjen, így egy-egy újfajta étel esetén könnyebben fény derülhet allergiára vagy más emésztőrendszeri betegségre, enzimhiányra. Az első bébiételek általában gyümölcsök, főként alma. A gyümölcsök után főzelékeket is kapnak a babák, ám ezek nem olyanok, mint a felnőttek főzelékei. Általában ezek mindössze vízben párolt zöldségek egy kevés főzőlével, majd később hússal. A bébiételek alapja általában a burgonya, mely besűríti az ételt.

Hallás és kommunikáció

A csecsemő hallásának és kommunikációs képességeinek fejlődése szorosan összefügg.

• 1-2 hónap: Összerezzen, vagy más viselkedés változással reagál a hangos zajra, figyel ha beszélnek hozzá. A mély, ritmikus hangok megnyugtatják. Egyre jobban kezdik megszokni az otthon „zajait”, elnyújtott hangokkal és különböző sikkantásokkal jeleznek. Saját hangjukra is reagálnak sírással vagy mosollyal, további aktivitással. Sírása egyre kitartóbb, kommunikációs kapocs, az ölben tartás és a sírás. A sírás differenciálódik, karaktere a kifejezni kívánt szükségleteinek megfelelően módosul.
• 3-4 hónap: Sokkal inkább figyelnek a becézgetésre, éneklésre, kedves zenéjükre, dalocskájukra. A négy hónapos korú gyermek megkülönbözteti édesanyja (gondozója) hangját másokétól! Megindult hangadás: főként magánhangzók (á-, ó-, e-szerű hangok), és diftongusok (kettős magánhangzók: oá-, ei-, eö-szerű hangok). A szociális mosoly igazi, fontos kommunikációs tartalmat hordozó gesztus.
• 5-6 hónap: Hangra figyelő magatartással válaszol. A hang irányába fordítja szemét, vagy fejét. Dallamos hangra fokozottabban figyel, hangadásának már többször van dallama. Egyértelműen megkülönbözteti szülei hangját másokétól. Rendszeressé válik a gőgicsélés, a szólamok változatosan modulálnak. A gőgicsélés az akaratlagos kommunikáció részévé válik. Felfedezi, hogy hatással van környezetére: azért mozgat tárgyakat, hogy zajt keltsen velük.
• 7-8 hónap: A hangok forrását odafordulással keresi (kivéve, ha az a háta mögül érkezik). Párbeszédszerű hangadásba bevonható. Élvezi a hangadást, hosszasan játszik a saját hangjával. A csecsemő hallása sokat finomodik, az arcokhoz hangot tud kötni, felismeri a közeli hozzátartozók hangját. Tevékenységüket elkezdik hangadással kísérni úgy, hogy annak ritmusa egyre inkább igazodik a tevékenység ritmusához. Szülei és gyakran látott családtagjai hangját felismeri, tekintetét magabiztosan rájuk szegezi. Megérti és felfigyel az anya, apa, nagyi szavakra. A gagyogás jól felismerhető, általában szótagszintű szólamokat tartalmaz. A gagyogást nemcsak a beszédszervek gyakorlásaként, hanem a személyközi kommunikációban is használja.
• 9-10 hónap: Ha nevén szólítják, akkor odafordulva a kérdező szemébe néz. Dallamra ringatózik. Elindul a halandzsázás, amelyben akár egy-egy szó is felfedezhető lesz. A gagyogásban az ajakkal képzett mássalhangzók mellett más, például nyelvvel képzettek is megjelennek, valamint több magánhangzó. A gagyogásból egy-egy protoszó is kiemelkedik. Több mint tíz egyszerű tárgyat vagy gyakori cselekvést kifejező szót megért. Néhány tárgyat vagy jelenséget hangutánzó szóval nevez meg (pl. hamm-hamm). Megjelennek az első kimondott szavak. Fejrázással vagy a „nem” szóval jelzi, ha nem szeretne, és egyértelmű gesztussal vagy igennel jelzi, ha szeretne valamit. Megért gesztusokkal alátámasztott, gyakorta használt egyszerű instrukciókat.

A sírás kommunikációs értéke

Az első egy évben a kisbaba sírásának mindig jelzésértéke van, azért sír, mert szüksége van valamire. Ez az egyedüli kommunikációs eszköze, mely evolúciós szempontból igen hatékonynak mondható, hiszen azonnali válaszreakciót vált ki a szülőkből. Idővel azonban a sírásmintázat differenciálódik, mind hangerőben, mind pedig kifejezésmódban, és az arra érzékenyen reagáló szülők jó eséllyel meg tudják különböztetni a háttérben húzódó okokat. Fontos kihangsúlyoznunk, hogy a sírás a csecsemő életben maradásának egyik legfontosabb eszköze! Tudatos hisztiről két éves korig nem beszélhetünk, ekkor ugyanis a kisbaba még nem tudja eszközként használni a sírást. Fontos továbbá kiemelnünk, hogy egy kisbabát nem lehet elkényeztetni azzal, ha felvesszük, amikor sír! Ugyanis ha sírni hagyjuk őt, akkor egy idő után valóban csökkenni fog a sírások száma és hossza, de mindez azért van, mert megtanulja, hogy hiába hívja a szüleit, nem érkezik tőlük válasz. Tehát az a fontos, hogy érzékenyen reagáljunk kisbabánk sírására és próbáljuk meg kielégíteni az igényeit, mely a biztonságos kötődés alapját is képezi.

A kisgyermekkor (1-6 éves korig)

A kisgyermekkor is a gyors fejlődés és a kihívások időszaka, ahol a gyermek önállósodása és szociális készségei fejlődnek.

A harapás okai és kezelése

Szinte minden kisgyermek életében van olyan időszak, amikor harap. Ennek is kommunikációs értéke van, szavak híján gyakran így fejezik ki negatív érzelmeiket. Ez főként az egy-másfél évesekre jellemző, hiszen ebben a korai időszakban nagy jelentősége van a világ szájjal való felfedezésének. Tehát a harapás egyfajta tapasztalatszerzés is lehet, melyet a kisgyermek játékként fog fel. Ebben a korban még nem tud biztonsággal különbséget tenni a tárgyak és a mi testrészeink között, továbbá a fájdalomról sincsen még fogalma. Fontos szem előtt tartanunk, hogy nem ártó szándékkal teszi ezt, nem akar tudatosan fájdalmat okozni nekünk! A gyakori harapdálás másik oka lehet a fogzás, a kisbaba így próbál enyhíteni fájdalmán. Gyakori a harapdálás olyankor, amikor a kisgyermek túlpörgött, lehet, hogy csak a szeretetét szeretné kifejezni, de puszi helyett harapás lesz belőle. A harapás eszköze lehet továbbá a szorongás, nyugtalanság kifejezésre juttatásának, továbbá az akarat kinyilvánítása is lehet. Fontos, hogy szülőként határozottan kifejezésre juttassuk, hogy nem szabad másokat harapdálni! Általában egy határozott, egyértelmű „Nem!”, „Nem szabad!” elegendőnek bizonyul, viszont fontos, hogy félreérthetetlenek és következetesek legyünk a tiltásban. Ilyenkor megpróbálkozhatunk a figyelemeltereléssel is, nem érdemes túlzottan nagy feneket keríteni a témának.

A rongyi szerepe

A rongyi vagy plüssállat egy ideig fontos szerepet tölt be a kisgyermek életében, aki nagyon tud ragaszkodni hozzá. Ennek az az oka, hogy a rongyi átmeneti tárgyként értelmezhető, ami az édesanyára emlékezteti a gyermeket és segíti az átmenetet az anyával való létből az anya nélküli létbe. Jelentősége akkor kezd megnőni, amikor a baba rádöbben, hogy ő és édesanyja két különálló személy, így bármikor elválaszthatók egymástól. A rongyi tehát nyugtató hatása révén segít elviselni az anya hiányát és az önállóság kialakulásában is fontos szerepet tölt be. Fontos, hogy ha gyermekünknek szüksége van rá, hagyjuk, hogy rongyit válasszon magának. Sose büntessük azzal, hogy elvesszük tőle! Várjuk ki, amikor már nem érzi szükségét a rongyinak, ez az idő általában az óvodáskor vége felé szokott eljönni. Ugyanakkor fontos, hogy mi se használjuk eszközként a rongyit, ne csak az legyen a megnyugtatás módja! Ha szüksége van ránk, legyünk vele, vegyük ölbe, a rongyi pedig maradjon meg annak, ami: helyettesítő megnyugtatásnak.

Az irigység kisgyermekkorban

A kisgyermek nem szívesen adja oda másoknak kedvelt játékait és ez ebben a korban teljesen természetes reakció részéről. Birtoklásvágya erős, ugyanakkor a tulajdon fogalmát még nem ismeri. Időérzéke is még csak kialakulóban van, így még nem érti meg, ha azt szeretnénk, hogy csak pár percig adja kölcsön a játékát a homokozóban és utána visszakapja majd. Ekkor még nagyon egocentrikus a gondolkodásmódja, nem veszi figyelembe mások igényeit, vágyait, mások nézőpontjának felvételére csak később lesz képes. Tehát ebben a korai időszakban az „irigykedés” teljesen normális reakciónak számít. Majd csak két-négy éves kora körül kezd el osztozkodni másokkal, ugyanis ekkor jut el az érettség ezen szintjére. Fontos tehát, hogy segítsünk neki megérteni, hogy mi az övé, és hogy azt el tudja különíteni a többi játéktól, mert ez biztonságérzetet nyújt számára. Ne erőltessük, hogy mindenképpen adja oda másnak a játékait, azonban idővel próbáljuk meg megértetni vele, hogy azzal, hogy valamit kölcsönad, attól még az övé marad és vissza is fogja kapni. Próbáljuk a cserére ösztönözni, amivel mindenki jól jár. Ne erőltessük a közös játékot, ebben a korban még inkább csak egymás mellett szoktak játszani a kisbabák. Az „enyém” és a „tiéd” mellett azonban fontos megértetnünk a kisgyermekekkel, hogy van „közös” is. Az az ideális, ha például testvéreknek vannak saját, életkoruknak megfelelő játékaik, ugyanakkor közös is, mellyel idővel megtanulnak együtt játszani. A dicséret és a jó példamutatás ebben a helyzetben is hatékony eszköznek bizonyul.

A dührohamok kezelése

Másfél éves kor körül kezd kinyílni a világ a kisgyermek számára, éntudata egyre jobban kifejlődik, akaratát egyre jobban kifejezésre juttatja. Ebben az időszakban látszólag semmiségekért képes dührohamot produkálni: sír, kiabál, csapkod… Ez az önállósodással, az ego kialakulásával együtt járó folyamat, önálló akarata kifejlődésével egyre gyakrabban próbál meg ellentmondani nekünk. A beszéddel ekkor még csak épphogy ismerkedik, szavak szintjén nem tudja még kifejezni érzelmeiket, ilyenkor - más eszköz híján - szó szerint a tettek mezejére lép. Általában minden gyermeknek van dühöngő korszaka, de egyénenként eltérő ennek az időszaknak a hossza és súlyossága. Ez a fejlődés normális stádiuma, melyen idővel túljut a kisgyermek, amint lesz más eszköz a kezében. A dühöngés ugyanakkor figyelemfelkeltő eszköz is lehet és amennyiben ezáltal eléri célját, az megerősítésként hat és a jövőben is hatékony eszközként fogja ezt alkalmazni. A dührohamok kezelésével kapcsolatban alapvető fontosságú a józanság megőrzése, ne hagyjuk ilyenkor magára, ne kiabáljunk vele, ne nevessük ki és ne szidjuk meg! Adjunk teret érzelmei kifejezésének és legyünk mellette, próbáljuk megnyugtatni őt! Továbbá törekedjünk arra, hogy ne engedjünk neki minden helyzetben, mert az csak megerősíti és generálja ezt a magatartásformát. Fontos, hogy a kisgyermek érzelmeit ne utasítsuk el, azonban azok kifejezési módját helyteleníthetjük. A következetesség és határozottság kiemelt jelentőséggel bír a gyermeknevelésben, mely mindkét szülőre vonatkozik!

Szűrővizsgálatok és védőoltások

A kisgyermek egészségével kapcsolatos adatokat, információkat a „Gyermek egészségügyi kiskönyvébe” jegyzi fel a védőnő és a gyermekorvos. Ezt születéskor kapja a család, és minden orvosi és védőnői találkozáskor magukkal kell vinniük.

Szűrővizsgálatok

Egy hónapos, majd két, három, négy, hat, kilenc és tizenkét hónapos korban történnek a szűrővizsgálatok, amelyeket státuszvizsgálatoknak is neveznek. Ezek során a gyermekorvosi rendelőben felmérik a kisgyermek általános állapotát, különös tekintettel az alábbiakra:

• Mérések: Megmérik a csecsemő súlyát, hosszát, fejkörfogatát (ezek elsősorban védőnői szűrővizsgálatok).
• Fej: Az orvos áttapintja a csecsemő koponyáját, megvizsgálja a kutacsok záródását.
• Fülek: Az orvos fültükörrel megnézi, hogy van-e folyadék vagy bármilyen gyulladás a csecsemő hallójárataiban, illetve megvizsgálja a baba reakciót különböző hangokra.
• Szemek: Az orvos szemtükörrel ellenőrzi a csecsemő szemeit, szemmozgását.
• Száj: Szájpadhasadékok felderítésére alaposan áttekinti a szájüreget, megvizsgálja, nem található-e szájpenész a baba szájában.
• Bőr: Az orvos ellenőrzi az esetleges anyajegyeket és kiütéseket.
• Szív és tüdő: Fonendoszkóppal meghallgatja a baba mellkasát és hátát.
• Csípő: 4 naposan, 4 hetesen és 4 hónaposan is történik csípőficamszűrés.
• Has: A baba hasának óvatos betapintásával a különböző szervek kóros megnagyobbodása, egyes daganatok és hasi érzékenység vizsgálható.
• Nemi szervek: A gyermekorvos kiszűrheti a csomókat, gyulladást, a nemi szervek különböző fejlődési rendellenességét, illetve fiúknál a rejtettheréjűség vizsgálata is megtörténik.

Kötelező védőoltások

A tuberkulózis (tbc) elleni védőoltást már újszülöttkorában, a szülészeti intézményben megkapja. A diftéria (torokgyík), a pertusszisz (szamárköhögés), a tetanusz (merevgörcs), a polio (gyermekbénulás) és a légúti rendszert támadó kórokozó (Haemophilus influenzae) elleni védőoltást 2, 3 és 4 hónaposan kapja meg.

tags: #ujszulott #csecsemokisded #gyermek #fogalma