D-vitamin típusok és pótlása csecsemő- és gyermekkorban

A D-vitamin, más néven kalcitriol, egyike a zsírban oldódó vitaminoknak. A szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminként és endokrinhormonként funkcionál, receptora szinte minden sejtünkben megtalálható, és a génreguláció egyik fontos szereplője. Feladata nem korlátozódik az egészséges csontanyagcserére, hiszen köztudott, hogy a csontok egészséges fejlődéséhez optimális kalcium- és D-vitamin-bevitelre van szükség. A D-vitamin azonkívül, hogy pozitív hatással van a csontanyagcserére, bizonyítottan immunerősítő és tumorellenes hatású is. A D-vitamin zsírban oldódó, elraktározódó vitamin.

A D-vitamin (D-hormon) elnevezés több, zsírban oldódó vitamint foglal magába. Legfontosabb feladata a kalciumháztartás szabályozása, valamint a csontok ásványosítása. A D-vitamin nem vitamin, csupán orvostörténeti okokból nevezzük így. Valójában egy, a napfény hatására az emberi szervezetben kialakuló, vagy a táplálékkal bekerülő előanyag, amiből számos lépésben aktiválódik egy szteránvázas hormon. A bőrben 7-dehidrokoleszterolból a napfény UV-B sugárzásának hatására D3-previtamin, majd D3-vitamin alakul ki.

Az elmúlt 20 évben számos kutatás zajlott és zajlik jelenleg is a vitamin hatásaival kapcsolatban, melyek kimutatták, hogy ez az anyag szabályozza az immunsejtek működését és általában csökkenti a gyulladást. A D-vitamin erőteljes epigenetikus szabályozó, amely több mint 2500 gént befolyásol és a legsúlyosabb kórképek tucatjaira hatással van, beleértve a daganatos megbetegedéseket, a cukorbetegséget, az akut légúti fertőzéseket és az autoimmun betegségeket is, mint például a sclerosis multiplexet.

A D-vitamin típusai és forrásai

A D-vitamin (kalciferol) egy összefoglaló név, amely alatt kétféle vitamint értünk: a D2- és a D3-vitamint. A két vitamin biológiai értéke a szervezetünk számára azonos, ugyanakkor a D3-vitamin biológiai hatását tekintve aktívabb a D2-vitaminnál, vagyis a szervezet számára legjobban felhasználható formája a D3-vitamin.

• D2-vitamin (ergokalciferol): A növényi eredetű elővitaminból, az ergoszterinből keletkezik ultraviola (UV-B) sugárzás hatására. Nagyobb mennyiségben az élesztő, néhány gombafaj és az anyarozs tartalmazza. Állati eredetű D2-vitamint pusztán néhány halmájolaj-féleség tartalmaz.
• D3-vitamin (kolekalciferol): A természetben előforduló D-vitaminok többsége a D3-vitamin, amely az állati eredetű 7-dehidro-koleszterin elővitaminból alakul ki napfény vagy mesterséges besugárzás hatására. Az emberi bőr felszínét érő napsugárzás következtében szintén ebből az elővitaminból képződik a D3-vitamin.

A D-vitamin legfőbb forrásai

A szervezet számára szükséges mennyiséghez képest az élelmiszereinkben elenyésző a D-vitamin-tartalom (kivéve a halmáj olajak), tehát pusztán étkezéssel nem tudjuk fedezni a D-vitamin-szükségletünket. A D-vitamin megtalálható zsíros halakban, halak májában, a tojássárgájában, valamint a dúsított élelmiszerekben (pl. gabonakészítmények, tejtermékek, margarinok), de ezekből nagy mennyiséget kellene naponta elfogyasztani, hogy elegendő vitaminhoz juthasson szervezetünk.

Bár a tojás D-vitaminban gazdag ételnek számít, naponta kb. 30 darab tojást kellene megennünk a megfelelő D-vitamin-szinthez, ennyi elfogyasztása azonban rendkívül káros lenne a tojás magas koleszterintartalma miatt. Az átlagos magyarországi étrend felnőttek esetén, a 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) eredményei alapján, nőknél körülbelül 2 μg-ot (80 NE) férfiaknál 2,5 μg-ot (100 NE) biztosít.

A D-vitamin az étrendben minimális mennyiségben van jelen, hiába eszünk változatosan, sok zöldséget és gyümölcsöt, így nem lehet eleget bevinni a szervezetbe. A kielégítő vitaminellátottság feltétele a szabadlevegőn, napfényen való tartózkodás naponta minimum 15-30 percig. Az optimális D-vitamin szinthez azonban a táplálkozáson túl a bőrben ultraibolya sugárzás (UV B) hatására keletkező forma a legfontosabb. A D-vitamin (ami valójában nem is vitamin, hanem egy hormonunk előanyaga) napozás közben az UV-B sugárzás hatására termelődik a bőrben: áprilistól októberig elég D-vitamin képződik, ha napi kb. 20 percet süti a nap az arcot és a fedetlen végtagokat a déli órákban. Hiába napozunk többet egy nap, több D-vitamin nem képződik, a naptejek túlzott használata viszont gátolja a D-vitamin képződését. A napfény kedvező hatása nagyban csökken a magas faktorú fényvédő készítmények alkalmazásával is, amelyek meggátolják az aktív D-vitamin képződést is.

D-vitamin hiány és következményei

A D-vitamin hiány következtében a csontban lecsökken a kalciumtartalom, ezáltal csontvesztés jön létre. Tartósan fennálló D-vitamin-hiány esetén jellegzetes csonteltérések alakulnak ki, a csont szerkezete megváltozik, ún. csontmineralizációs zavarok jönnek létre, melyek fizikális vizsgálattal és röntgenképalkotással is jól észlelhetők; ez a kórkép a rettegett angolkór, más néven rachitis. D-vitamin hiányában a csontanyagcserében fontos szerepet betöltő kalcium és foszfor felszívódása nem kielégítő a bélrendszerben, mely a csontok csökkenő ásványi anyag-tartalmához vezet. Ennek következtében különféle csontdeformitások alakulnak ki. Ilyen csontdeformitások a dongaláb, a gerinc, a medence és a mellkas torzulása, melyek az angolkór (rachitis) jellemző tünetei. Az elnevezés onnan ered, hogy a kór először Angliában mutatkozott meg a szegény sorsú, főleg városi gyermekek között a XIX. században.

Klinikai tünetek

Klinikai csonttünetek:

• A hosszú csöves csontok elgörbülnek (O-láb).
• A koponya ellaposodik, a nagykutacs tátongó, a nagykutacs 18 hónapos korig nem záródik.
• Megkésett fogzás.
• A csont- és porchatárokon a csontvégek megvastagodnak (rachitises karperec, rachitises „olvasó” a bordák porchatárán).
• Megkésett mozgásfejlődés.

Ezek a gyermekek alacsony növésűek maradnak, csontjaik életük végéig deformáltak lesznek, gerincük elgörbül, gyakran orthopédiai beavatkozásra szorulnak. Gyanú esetén az alábbi klinikai tünetek is jellemzőek lehetnek: étvágytalanság, a súlygyarapodás leállása, vontatott súlyfejlődés, hányás, hasi panaszok, székrekedés.

D-vitamin hiányt okozó tényezők

A D-vitamin hiánya a felnőtteket is fenyegeti: csontritkulás, csontlágyulás jelentkezhet, izomgörcsök léphetnek fel, gyorsan romlik a fogak állapota. A D-vitamin hiányának lehetséges következményei:

• Csontvesztés, csonttörések kockázatának emelkedése.
• Számos bőrbetegség.
• Szerepe van bizonyos autoimmun betegségek kialakulásában.
• Hozzájárul a szívelégtelenség kialakulásához, súlyosbodásához, hatással lehet a magas vérnyomás kialakulására, fokozza az érelmeszesedés kockázatát.
• Magzati-, csecsemő-, és kisgyermekkori D-vitamin-hiány esetén az 1-es típusú cukorbetegség kockázata jelentősen fokozódik.
• Felnőttkorban a D-vitamin-hiány növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
• Fokozhatja egyes hematológiai daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát.
• Az emlő- és vastagbéldaganatok kialakulása szempontjából bizonyítottan rizikótényező.
• D-vitamin-hiány a női fertilitást (termékenységet) nagy valószínűséggel előnytelenül befolyásolja; szerepe lehet a PCOS kialakulásában.

Gyermekkorban a csúcs-csonttömeg kialakulása miatt is rendkívül fontos az ideális D-vitamin-ellátottság. A vérben keringő D-hormon legfőbb szerepe a megfelelő kalciumellátottság biztosításában van, de ismertek közvetlen csonthatásai is. A D-vitamin hosszú távú hiánya a jól ismert, csontrendszerre gyakorolt hatásain túl, növeli a különböző krónikus betegségek kockázatát is, pl. gyermekeknél metabolikus szindrómával (elhízás, magas vérnyomás, szénhidrátanyagcsere-zavar, kóros vérzsírszint) jár együtt. A túlsúly vagy elhízás, és a D-vitamin hiánya közötti pozitív összefüggést a nagyobb mennyiségű zsírszövet fokozott D-vitamin-tároló kapacitása magyarázhatja.

Magzati-, csecsemő- és kisgyermekkori D-vitamin-hiányban az 1-es típusú diabetes mellitus kialakulásának kockázata jelentősen fokozódik. Egyes megfigyelések szerint rendszeres pótlása gyermekkorban 78%-kal csökkentette az 1-es típusú diabetes kialakulását. Ez a vitamin a fertőzésekkel szembeni védekezésben az immunválaszt több ponton fokozza, mivel valamennyi immunsejt képes D-vitamin-receptort expresszálni (megjeleníteni). Vannak már bizonyítékok arra vonatkozóan is, hogy magasabb szérum koncentrációja a COVID-19 csökkent kockázatával és súlyosságával jár.

A D-vitamin-hiány okai

• Túl kevés napsütés éri a szervezetet. Főleg idős embereknél fordul elő, vagy bizonyos ruházat (például csador) viselése esetén.
• Hiányos táplálkozás.
• A belekből való csökkent D-vitamin-felvétel (pl. coeliakia esetén).
• Megnövekedett igény (terhesség, szoptatási időszak, gyerekek).
• Bizonyos gyógyszerek szedése (antiepileptikumok).
• A vese fokozott működése.
• Nefrózis szindróma.
• Vesefunkció-zavarok.
• Mellékpajzsmirigy- alulműködés.
• Pajzsmirigy-túlműködés.
• Angolkór (rachitisz) egyes típusaiban.
• Kadmium mérgezés miatt.

A tél végére a magyarok 95%-a D-vitamin-hiányban szenved. Egy 2015-ben történt magyar felmérés alapján hazánkban az 1-3 éves korosztály D-vitamin-ellátottsága 65%-ban elégtelennek minősült. 2013-ban készült el a Semmelweis Egyetem reprezentatív felmérése: a vizsgálatok szerint a tél végére a magyar emberek 95%-a volt D-vitamin-hiányos. Az 1-3 évesek 87%-a elégtelen mennyiségű D-vitamint visz be kizárólag a táplálkozásukat tekintve. A 12-24 hónaposak 83%-ára míg a 25-36 hónapos gyermekek 94%-ára jellemző, hogy táplálkozás útján túl kevés D-vitamint visznek be. Emellett ennél a korcsoportnál kevésbé jellemző a D-vitamin étrend-kiegészítő alkalmazása, így ezt beszámítva az arány 58%-ra, illetve 76%-ra módosul. Ugyanakkor ennek a vizsgálatnak részeként kitöltött kérdőívből kiderült, hogy a gyermek növekedésével egyenes arányban nő a szabad levegőn töltött idő hossza. 1 éves kor felett a legtöbben 2-4 órát vannak a szabadban, ami a bőrt érő napsugárzásnak, az endogén-D-vitamin-szintézisben betöltött szerepe miatt nagy jelentőségű.

D-vitamin pótlás csecsemő- és gyermekkorban

Kéthetes kortól minden újszülöttnek el kell kezdeni a D-vitamin adását, mert különben ebben az igen intenzív növekedési szakaszban, ami az első életév során vár rájuk, a szervezetben képződő D-vitamin nem fogja fedezni a szükségleteiket. Az anyatej tartalmaz D-vitamint, de csak elenyésző mennyiségben (25-50 NE/l), így ugyancsak 2 hetes kortól kezdve, megelőzendő a csontrendszeri problémákat, napi 400 - 500 NE D-vitamin adása szükséges 1 éves korig, illetve ezt követően a téli hónapokban. A D-vitamin napi szükséglete érett újszülötteknek 400 nemzetközi egység. A jelenlegi konszenzus szerint minden csecsemő 2 hetes kortól egyéves korig napi 1 csepp Vigantolt kap, mely 500 NE D-vitaminnak felel meg.

Tápszeres csecsemőknél a tápszert dúsítják D-vitaminnal (10 μg = 400 NE). A csecsemőtápszerek szintén tartalmaznak D-vitamint, ezért a D-vitamin adásánál ezt figyelembe kell venni. A tápszerek D-vitamin tartalma kb. 40 nemzetközi egység 100 ml elkészített tápszerben. A túladagolás elkerülése végett figyeljünk arra, hogy a tápszerek és a junior italok már D-vitaminnal dúsítottak, így amennyiben a gyermek akár tápszerből, akár junior italból elfogyasztja a napi D-vitamin-szükségletének megfelelő mennyiséget (10 μg D-vitamin = 400 NE), a pótlást mellőzhetjük. 12 hónapos kor felett tehéntej helyett junior italok fogyasztását javasolják, melyek szintén D-vitaminnal dúsítottak.

A D-vitaminos-cseppet közvetlenül a gyermek szájába, nyelvére cseppentse (vagy esetleg egy kanál anyatej/étel tetejére cseppentve adja be)! Az üres kanálba, cumisüvegbe, cumira vagy a szoptatás előtti mellre cseppentés nem jó megoldás, így a D-vitamin töredéke fog csak bejutni a szervezetbe! Célszerű a beadást mindig ugyanabban a napszakban elvégezni (pl. fürdetés előtt), mert akkor ez jobban rögzül a napi tevékenységek sorában és nem felejtik el adását.

Ajánlott dózisok

A hazai ajánlás napi D-vitamin-bevitelre (NE=Nemzetközi Egység, 1 NE = 0.025 μg D3-vitamin):

• Csecsemők számára: 400-1000 NE
• Gyermekek számára: 1000 NE
• Serdülők számára: 2000 NE
• Felnőttek és várandósok számára: 2000 NE
• Szoptatási időszakban az anyukáknak: 4000 NE

A kisgyermekek D-vitamin-szükséglete hétszer magasabb a felnőttekéhez viszonyítva. Ezért tekintettel arra, hogy a zsírban oldódó D-vitamin átjut az anyatejjel, minden szoptató nőnek napi 2000-4000 NE pótlást javasolnak. A jelenlegi konszenzus alapján csecsemőkorban napi 1 csepp Vigantol, 1-3 éves korban szezonálisan ősztől tavaszig napi 2 csepp Vigantol vagy napi 1000 NE Fresenius D3-vitamin-tabletta adása javasolt. Azonban, ha a gyermeket a nyári hónapokban nem éri rendszeres, minimum 15 perces napsütés, vagy krónikus megbetegedés miatt rizikócsoportba sorolható, folyamatos pótlást igényel.

FONTOS! A D-vitamin zsírban oldódó vitamin, a szervezetben felhalmozódik és ezáltal komoly mellékhatásai is lehetnek, melyek akár veseelégtelenséghez is vezethetnek. A túladagolás elkerülése végett figyeljünk arra, hogy a tápszerek és a junior italok már D-vitaminnal dúsítottak. Az alábbi adagolást ne lépje túl, és/de ha kezelőorvosa/háziorvosa másképp rendeli, azt az adagolást tekintse irányadónak! Az alábbi dózisok és adagolás a D-vitamin hiány megelőzésére szolgálnak, ennyit kell szedni mindenkinek.

D-vitamin túladagolás

Mikor fordulhat elő túl magas D-vitamin-szint?

• Heparin terápia.
• Erős UV-sugárzás.
• D-vitamin túlzott mértékű bevitele.
• Boeck-kór.
• Tuberkulózis.
• Mellékpajzsmirigy-túlműködés.
• Pajzsmirigy-alulműködés.
• II-es típusú rachitisz esetén (angolkór).
• Veseátültetés után.

A D-vitaminszint (25(OH)D-vitamin, 25-hidroxi-kolekalciferol) rutinszerű megmérése, például kíváncsiságból nem indokolt, csak speciális esetekben. Annak eldöntésére, hogy kinek milyen adagú D-vitamin szedése vagy pótlás javasolt, orvosi vizsgálat szükséges. A vizsgálat laboratóriumi mintavétellel és egy denzitometriás (csontsűrűség) vizsgálattal jár, ami teljesen fájdalommentes. Az orvosi diagnózis függvényében más irányú kivizsgálás, a súlyos esetek megfelelő helyre történő irányítása biztosított. Csak D-vitamin szint meghatározás és csak denzitometriás vizsgálat is kérhető az orvosi konzultációval együtt.

További fontos vitaminok gyermekkorban

A csecsemő és gyermekkor különösen hajlamosít vitaminhiányra. Önmagában az anyatejes táplálással számos vitaminhoz jut a baba, de az anyatej összetétele a szoptatás előrehaladtával változik. A kolosztrumnak még magas az A- (1800 NE/l), E- (2,4 mg/l) és K-vitamin tartalma, azonban később egyre csökken a mennyiség.

K-vitamin

A K-vitamin alig jut át a méhlepényen az anyából a gyermekbe, és alig választódik ki az anyatejbe, így két hetes kortól kezdve gondoskodni kell a K-vitamin pótlásról azoknál az újszülötteknél, akiknél az anyatejes táplálás fedezi a bevitel több mint 50 %-át. A tápszerben benne van a K-vitamin! K-vitamin pótlására az újszülöttkori vérzékenységi állapotok megelőzése érdekében van szükség. A normális véralvadáshoz K-vitaminra is szükség van. Az anyatej K-vitamin tartalma csekély, illetve az anyatejes táplálás mellett nem szaporodnak el a bélben azok a jótékony baktériumok, amelyek a későbbi életszakaszokban előállítják azt. Ezért kell pótolni, amíg a baba kizárólag anyatejet kap. Születést követően minden baba kap az újszülöttosztályon K-vitamint, melyet - az első héten, majd havonta egyszer - otthon is adni kell. A Konakion MM Paediatric 2 mg-os injekcióból - a D-vitamin beadásánál leírt technikával - havi 1 ampullát kell megitatni a picivel. Amikor a köldökcsonk leesik, időnként pici kis vérzést észlelhet az anyuka. Ebben az esetben a K-vitaminból kapjon plusz 1 ampullát a baba, függetlenül attól, hogy mikor lenne esedékes a K-vitamin adása. Ha a baba tápszeres pótlásra szorul, akkor a továbbiakban K-vitamin külön adására már nincs szükség.

C-vitamin

A C-vitamin adagolása az életkornak előírt mennyiségben biztonságos és akár egész évben folytatható. Kiváló antioxidáns, nagymértékben hozzájárul a szövetek egészséges növekedéséhez és regenerálásához, az immunrendszer és neuroendokrin rendszer megfelelő működéséhez, emellett gyulladásgátló hatású és enyhíti az allergiás tüneteket. Fokozott fizikai megterhelés, gyulladásos, lázas esetben, terhességben és szoptatáskor emelkedik a szervezet igénye. Vízoldékony vitamin, a felesleg a vesén keresztül távozik a szervezetből. Tartós, nagy dózisú C-vitamin adagolás egyéni hajlam esetén összefüggésbe hozható vesekő képződéssel, de normál adagban még tartós adagolás sem eredményez problémát. A konyhai műveletek során az aszkorbinsav 10-90%-a is tönkre mehet, emiatt a C-vitaminban gazdag ételek nyersen vagy párolva fogyasztása előnyösebb. A tárolással is rapidan csökken a vitamin mennyisége, például a kelkáposzta két nap alatt elveszti C-vitamin tartalmának 95%-át. A vas felszívódását segíti a C-vitamin együttes adagolása és rontja a teával való beadás.

• Újszülött: 40 mg naponta (kb. 6 mg/kg/nap)
• 1-6 hónap: 40 mg naponta (kb. 6mg/kg/nap)
• 7-12 hónap: 50 mg naponta

Vas

Az anyatej vastartalma alacsony (0,05-0,13 mg/100 ml), azonban biológiai hasznosulása kiváló, kb. 50 %-a felszívódik, ellenben a tápszerrel bevitt vas mindössze 5 %-a. Fél éves kor után a számított napi vasszükséglet 11 mg-ra emelkedik, ez fedezi ugyanis a napi szükségletet és a raktárak feltöltését. Fél éves kor után a számított napi vasszükséglet 11 mg-ra emelkedik, ez fedezi ugyanis a napi szükségletet és a raktárak feltöltését. Az étvágytalanság csecsemő kortól akár iskolás korig terjedő, időszakos probléma. Hátterében gyakran vashiány, vagy B-vitamin hiány bújik meg. Lecsökken a haemoglobin szintjük és a szervezet vasraktárainak kiürülésével vashiány is kialakul. Azonban ezt az állapotot nem kell kezelni, csak ha tünetei vannak a csecsemőnek! Az 1-3 gyermekek 25%-a nem visz be elegendő vasat. A vas nélkülözhetetlen a pszichomotoros és kognitív funkciók fejlődéséhez, hiányában ezekben a működésekben zavarok keletkezhetnek. A vashiány fáradékonyságot, levertséget, sápadtságot, étvágytalanságot okozhat, valamint fokozza a fertőzésekkel szembeni fogékonyságot. Emiatt is fontos a nagy vastartalmú élelmiszerek, mint például húsok, belsőségek rendszeres étrendbe illesztése ennél a korosztálynál.

Azok a babák, akik kis vasraktárral rendelkeznek (iker újszülöttek, koraszülöttek, többszöri vérvételen átesettek) 3-4 hetes koruktól vas pótlására szorulnak a későbbi vashiányos vérszegénység kialakulásának megelőzése céljából. Amennyiben a pici vastartalmú tápszert kap, úgy annak mennyiségét is figyelembe kell venni a vaspótlás során. Későbbi életkorban - különösen az intenzív növekedéssel járó serdülőkorban, illetve lányoknál a menses megjelenését követően - nem ritka a vashiány és a hozzá társuló vérszegénység.

tags: #csecsemo #d #vitamin #tipusok