A gyermekvállalás számos változást hoz a család életébe, melynek egyik első kézzelfogható jele, hogy az édesanya keresete átmenetileg vagy akár hosszabb időre kiesik a családi kasszából. Helyette különféle állami támogatásokkal kell számolni. Ezek között vannak egyszeri (anyasági támogatás) és rendszeres (GYES) támogatások, és van, amelyet bármelyik szülő, vagy akár a nagyszülő is igénybe vehet (GYED). Az anyasági támogatás egyszeri juttatás, amelyet a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény és a végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet szabályoz.
Kinek jár az anyasági támogatás?
Anyasági támogatásra jogosult lehet a szülő nő, az örökbefogadó szülő, vagy a gyám is. A szülést követően jogosult a támogatásra az a nő, aki várandóssága alatt legalább négy alkalommal várandósgondozáson vett részt. Koraszülés esetén a támogatásra való jogosultság akkor is fennáll, ha a szülő nő legalább egyszer részt vett várandósgondozáson. Fontos, hogy a támogatás akkor is jár, ha a gyermek halva születik. Az örökbefogadó szülő is jogosult az anyasági támogatásra, ha az örökbefogadást véglegessé vált határozatban engedélyezték, és a gyermeket a végleges engedélyezés időpontját megelőzően legfeljebb egy éve nevelte folyamatosan saját háztartásában. Lényeges, hogy örökbefogadás esetén bármely szülő, nem csak az örökbefogadó anyuka lehet jogosult a támogatásra. Anyasági támogatásra jogosult lehet továbbá a gyám, ha a gyermek a születését követő hat hónapon belül - véglegessé vált határozat alapján - a gondozásába kerül.
Amennyiben az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal, úgy az anyasági támogatást az anyával egy háztartásban élt apának kell kifizetni, ezen személy hiányában annak a személynek, aki a gyermek gondozását ellátja. Nem jár az anyasági támogatás, ha a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához, vagy a gyermek a gyámhatóság jogerős határozata alapján kerül ki a családból.
Anyasági támogatás
Az anyasági támogatás igénylése és folyósítása
Az anyasági támogatás nem jár automatikusan a jogosultaknak, hanem igényelni kell, írásban, kérelem formájában, akár személyesen kitöltve, akár postai úton elküldve a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltak szerint. Az anyasági támogatást a Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságánál kell kérelmezni, a kérelmet Kormányablaknál is be lehet nyújtani.
Az igénylési határidők
- Az 1998. évi LXXXIV. törvény szerint a gyermek születését követő 60 napon belül lehetett igényelni.
- Ezt a jogvesztő határidőt a 2001. évi XII. törvény 180 napra növelte 2001. május elsejei hatályba lépéssel.
- 2009. évi LXXIX. törvény 2009. november 1-től kezdődően bevezette, hogy az anyasági támogatás - a szülést követő 180 napon belül benyújtott igény esetén - megilleti a jogosultat.
Szükséges dokumentumok
Az igényléshez az „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra” című nyomtatványt kell benyújtani, és csatolni kell hozzá:
- A terhesgondozást végző orvos igazolását arról, hogy az édesanya a szükséges alkalommal részt vett a terhesgondozáson (csak az orvostól jó az igazolás, védőnő ilyet nem tud adni).
- Bankszámla szerződés vagy bankszámla számát igazoló dokumentum (pl. bankszámlakivonat) a folyósításhoz.
2008. január 1. óta - az orvosi igazolások, dokumentációk kivételével - elegendő az okmányok másolatát benyújtani, nem szükséges az eredeti iratokat mellékelni.
Folyósítás módja
A folyósítás fizetési számlára történő átutalással vagy kifizetési utalványon történő kiutalással történik.
Az anyasági támogatás összege
A támogatás mértékét az 1998. évi LXXXIV. törvény a gyermek vagy gyermekek születésekor érvényben lévő öregségi nyugdíj minimum összegétől tette függővé, annak 150%-ában megállapítva a támogatás - gyermekenkénti - összegét, majd a 2002. évi XXXIII. törvény 2003. január 1-től a gyermek születésekor érvényes öregségi nyugdíjminimum 225%-ában határozta meg.
Az anyasági támogatás összege évek szerint:
| Év | Öregségi nyugdíjminimum | Anyasági támogatás (gyermekenként) |
|---|---|---|
| 1998-2002 | (Változó) | 150% az öregségi nyugdíjminimumhoz képest |
| 2003-tól | (Változó) | 225% az öregségi nyugdíjminimumhoz képest |
Főállású anyaság és a nyugdíjjogosultság fenntartása
Ebben a cikkben azt az esetet tekintjük át, amikor a család legalább három gyermeket vállal, és az anya főállású szülővé (a köznyelvben főállású anyává) válik. Nem mindenki számára egyértelmű, de az anyasággal, szülői feladatokkal járó tevékenység főállásban is végezhető mind az anya, mind az apa számára. Ez a speciális támogatás, a gyermekgondozási támogatás (GYET), több ponton is eltér a gyermekvállalás során szinte automatikusan igénybe vehető, illetve választható konstrukcióktól, mint a csecsemőgondozási díj (CSED), gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) vagy gyermekgondozási díj (GYED). Sajátossága, hogy a családban nevelt gyermekek számától és életkorától is függ az igénybevehetőség, és fix összegű támogatási forma, független például a korábbi fizetésünk összegétől.
A GYET kritériumai és feltételei
- A GYET összege az öregségi nyugdíjminimummal azonos, amely 2026-ban 28.500 Ft.
- A támogatás a legidősebb gyermek 18. életévének betöltéséig él. Amint a legidősebb gyermek elérte a nagykorúságot, a támogatás megszűnik.
- Kivételt jelent, ha háromnál több gyermekünk van, és a GYET tovább él a soron következő gyermek 18. életévének betöltéséig.
- Fontos tudni, hogy lehet dolgozni a GYET mellett, de csak maximum heti 30 órában. Kivételt képez a teljes mértékben otthonról végzett munka.
Kizáró okok
A gyermekgondozási támogatás nem vehető igénybe, ha az igénybe vevő előzetes letartóztatásban van, büntetését tölti, illetve ha a rendszeres gyermeknevelési támogatások (CSED, GYES vagy GYED) bármelyikében, vagy egyéb rendszeres ellátásban, például öregségi nyugdíjban részesül.
Miért érdemes igényelni a GYET-et?
A GYET olyan családok esetében lehet célszerű választás, ahol az igénybe vevő szülő otthonról dolgozik. Egy más jellegű és ritkább opció, amikor a családfenntartó kimagasló jövedelme teszi lehetővé és indokolja az édesanya otthon maradását. Ilyen esetben is javasolt a GYET igénylése, leginkább az állami nyugdíjrendszerben való ellátás biztosítása miatt. Bár a GYET összege önmagában nem fedezi a gyermekneveléssel járó költségeket, fontos szerepet játszik a nyugdíjhoz szükséges jogviszony fenntartásában a nagycsaládos szülők számára.
Példa
A családban egy 4, egy 6 és egy 13 éves gyermek él, és az édesanya egy újszülöttnek ad életet. Eddig a 3 idősebb gyermek után GYET-ben részesült, ám most le kell mondania erről, ha igénybe akarja venni a GYES-t. Nem is kérdés, hogy a gyermekneveléssel járó költségek meghaladják azt a nettó 25.650 Ft-os összeget, amelyet a GYET biztosít. A GYET tehát bevételként nehezen fogható fel, tehát számos család számára nem egy ideális támogatási forma. Látható, hogy meglehetősen szűk kör számára ideális támogatási forma a GYET.