Olvasási idő kb. Nappal azon aggódunk, vajon miért sír, amikor pedig alszik, azon, vesz-e levegőt. Dr. Wendy Hunter sürgősségi gyerekorvos hét olyan tünetet mutat, amelyek ugyan elsőre nagyon ijesztőek lehetnek, ám általában nem jelentenek komoly problémát a csecsemőknél. Azaz nem kell rögtön a mentőket hívni, vagy telefonon zaklatni az ilyenkor mindig elérhetetlennek tűnő gyerekorvost.
Alvási myoclonus: Önkéntelen rángatózás
Megtörtént, hogy a szülők pánikban vitték a gyerekorvoshoz egyhetes babájukat, aki álmában rángatózott, mintha rohama lenne. Miután az orvos látta a görcsökről készült videót, azonnal továbbküldte őket a kórházba. A sürgősségi ambulancián intenzív osztályra helyezték a kicsit, akiről az alapos vizsgálatok kimutatták, hogy teljesen egészséges, csak az alvási myoclonus tüneteit produkálta, azaz önkéntelen meg-megrándult alvás közben, ami egészséges embernél nem veszélyesebb, mint a csuklás. Dr. Michael Zimbric gyerekneurológus megállapítása szerint a csecsemők éretlen idegrendszere és koordinálatlan mozgása gyakoribbá teszi ezt az állapotot. Egészen addig nem kell a kórházba rohanni vele, amíg ezekhez a mozgásokhoz nem társul ébrenlét, kóros szem- és testmozgás, esetleg légzési nehézségek, kékülés.
Eldugult orr és hormonális hatások
Az őszi időszakban a babák egészen hamar benáthásodhatnak. Ám időnként vírusfertőzés nélkül is szokatlanul vehetik a levegőt, apró orruk pedig mintha nem szelelne rendesen. Légzésük alvás közben hangos, főleg lányok esetében. Ezt akár az ösztrogén is okozhatja, ami egyfajta orrjáratzáró stimulánsként működik. A hormonkoktél terhesség alatt és szoptatás közben érkezik a kis testbe, de jellemzően csak két hónapig okoz tüneteket. Hat hónapos korban pedig, amikor az orrjáratok már tágabbak, szinte teljesen eltűnik. Ez persze nem jelenti azt, hogy az eldugult orrocskát ne nézessük meg gyerekorvossal, és ne zárjuk ki a fertőzés lehetőségét.
Átmeneti mellnövekedés fiúknál és lányoknál
Az ösztrogén nem csak a lányokra hat: a fiúk szervezete még különösebben reagálhat rá. Megduzzadhatnak, olykor ki is vörösödhetnek a mellbimbó körüli területek. A különös állapotot az anyai ösztrogén fokozatosan csökkenő hatása adja, ami a prolaktin nevű hormon átmeneti emelkedését okozza. Emiatt alakul ki az átmeneti mellnövekedés. A jelenség olyan gyakori, hogy az egészséges kisfiúk és kislányok ötven százalékánál megfigyelhető, gyakran aszimmetrikusan. A fiúk öt százalékánál még tejszerű anyag termelése is megfigyelhető, de szerencsére három hónapos kor után ezek a furcsaságok már elmúlnak.
Vér a bukásban: Nem mindig vészjósló
Az egyik legijesztőbb anyag, amit felfedezhetünk az újszülött bukásában, az a vér. Azonnal belső vérzésre, súlyos allergiára gyanakszunk, ám nem mindig ez áll a háttérben - sőt. Normálisan fejlődő és viselkedő csecsemő esetében némi vér teljesen normálisnak mondható: származhat az anyai mellbimbóból vagy a baba szájából, nyelőcsövéből egy-egy nagyobb korty vagy erőteljesebb bukás után.
Sárgaság: Normális újszülöttkori jelenség és karotenémia
Születés után a sárgaság normális folyamatnak mondható, és általában még a kórházban kezelik. A színt a vörösvérsejtekben található hemoglobin bomlásterméke, a bilirubin okozza, ami könnyen felhalmozódik a kis szervezetben. Az éretlen máj és vese még nem tudja hatékonyan kiválasztani és lebontani, erre segítenek rá fényterápiával. Ugyanakkor a sárgaság később, otthon is jelentkezhet, akár erős narancssárga színű bőrt eredményezve. Ilyenkor karotenémiáról beszélünk, azaz túl sok béta-karotin kerül a kicsi szervezetébe. A hozzátáplálás megkezdése után nemcsak az édesburgonya vagy a sárgarépa okozhatja ezt, béta-karotin található a spenótban és a brokkoliban is, csak a zöld színű klorofillpigmentek miatt nem látszik. A felesleges narancssárga anyag az izzadsággal távozik, ezért jelentkezhet akár foltokban is.
Periodikus légzés: Aggodalomra okot adó vagy normális?
Az egyik legijesztőbb tünet mind közül. Mindannyian tartunk a bölcsőhaláltól vagy bármilyen légzési rendellenességtől. Nem csoda, hogy a sürgősségin találtak egy aggódó nagymamát, akinek unokája alvás közben húsz másodpercig gyorsan lélegzett, majd jókora szünetet tartott a levegővételben. Olybá tűnt, mintha a babának alvási apnoéja lenne. De az orvosok megnyugtatták a nagyszülőt, hogy semmi probléma nincs a kicsivel: időnként előfordul, hogy így vesznek a levegőt. Tüdejük a testükhöz képest kicsi, a szén-dioxidot jelző kémiai érzékelők pedig fejletlenek. Néha az apró szervezet nem veszi észre, mikor kéne levegőt venni, és addig tartja ki a szünetet, amíg a szén-dioxid magas szintje nem ad végre jelzést. A baba bőre ilyenkor nem szürkül, nem kékül, nem kapkodja a levegőt fulladozva.
Széklet elmaradása: Mikor kell orvoshoz fordulni?
Szintén nagyon gyakori probléma. Miközben az anyatejes széklet rakétaként lövell ki a babából, beterítve mindent, később előfordul, hogy napokig nem történik ürítés. Mielőtt a népi tanácsokat követve hőmérőzni kezdenénk, előbb kérdezzük meg a gyerekorvost, meddig normális a széklet elmaradása. Egyes babáknál öt nap is belefér. Közben látni, hogy vöröslő fejjel, morogva küzdenek és nyomnak, hasuk feszülhet, de ez még nem feltétlenül jelent akkora bajt, amivel orvoshoz kell rohanni. A fekvő testhelyzet, amiben a csecsemők idejük nagy részét töltik, eleve nem tesz jót a bélmozgásoknak. A záróizom irányításának képessége is hiányzik.
A csecsemő mozgásfejlődésének fontos állomásai és a reflexek szerepe
A csecsemő kezdetben mozgással fejleszti az idegrendszerét, az egyszerű mozdulatokból alakulnak ki az egyre komplexebb mozgásformák, melyek mindig beépülnek az előzőbe. A fejlődésben lévő agyban az idegsejtek közötti kapcsolatok stabilizálódása révén pályák, majd hálózatok jönnek létre. A pályák és a hálózatok kialakulása hosszú hónapokat, éveket vesz igénybe. Jól példázza ezt az agy tömegének változása is. Az újszülött idegrendszere még éretlen, ekkor az agy súlya kb. 350 g, amely egy éves korra eléri a 700 grammot. Eközben több milliárd idegsejt keletkezik, és több milliárd idegi kapcsolat jön létre, mely egyértelműen bizonyítja a csecsemőkor fontosságát! A csecsemő izmainak fejlődéséhez egészséges idegrendszer, feszülésektől és zsugorodásoktól mentes izmok, inak, valamint megfelelő mozgás szükséges. A rendszeres tornáztatás hatására az izmok megerősödnek, a mozgások koordinálttá válnak.
Optimális esetben a védőnő felkészíti a szülőt, ha a várandósság vagy a szülés alatt, esetleg a születés után, komplikációk léptek fel, hogy az újszülöttnek fejlesztő szakemberre lesz szüksége. A szülőket, így talán nem éri sokkhatásként, ha szükségessé válik egyik vagy másik mozgásfejlesztő módszer bevonása az életükbe. Fontosnak tartom a következő csoportok áttekintését, hiszen ők megkülönböztetett figyelmet igényelnek a fejlődésük során. A rizikófaktorok okozhatnak enyhe, közepes és súlyos agyi oxigénhiányt is. A fenti rizikófaktorok fennállása esetén ajánlott a kisbabájának mielőbbi és rendszeres mozgatása a Babamozgató segítségével.
Gyermekfejlődési szakaszok | A nagymotoros fejlődés baba-mérföldkövei
Az agyi oxigénhiány az idegrendszer komplex érését, de leggyakrabban a problémamentes mozgásfejlődést veszélyezteti. A mozgás lemaradás ebben az esetben, az élet minőségét jelentősen befolyásolja, mert bár a hibákkal terhelt idegrendszer is fejlődik, de kóros irányba. A mozgást az idegrendszer és az izomzat tökéletes összhangja hozza létre. Tartási rendellenesség esetén ferdetartás alakulhat ki a csecsemő valamely testrészén. Ilyenkor a csecsemő idegrendszere jól működik, de az aszimmetrikusan feszülő izomzatot az idegrendszer nem képes helyesen működtetni. Ebben az esetben árnyaltabbak, szolidabbak lesznek a tünetek, mint az agyi oxigénhiány esetén, de szintén mozgásfejlesztésre lesz szüksége a csecsemőnek, mert ekkor is veszélyeztetett az idegrendszer tökéletes érése, fejlődése.
Az ilyen problémával küzdő csecsemők ellátása még hiányos, sokszor hamis biztatást kapnak a szülők „majd kinövi, mert csak rosszul feküdt odabent”. E problémák korai felismeréséhez nyújt segítséget a Babamozgató a bizonytalan szülőknek. A mozgásfejlődés során változik a gerinc alakja, végleges formáját 10 éves korra veszi fel, és csak a növekedés befejeződése után, 14-18 éves korra stabilizálódik. A testtartásunk dinamikus, egy mozgásban lévő egyensúlyi állapot, melyet az izmok állandó munkája tart fenn, még ülő helyzetben is állandóan újra és újra stabilizáljuk a testünket. A testtartásért felelős izmoknak egyensúlyban kell lenni, mert az ízületek így kerülnek optimális középhelyzetbe. Ha a testtartásért felelős izmok egyensúlya felbomlik, az ízületek terhelése egyenetlenné válik, ami hanyagtartás kialakulásához vezet. A tartáshibák megelőzését már csecsemőkorban el kell kezdeni! Először is megfelelő teret kell biztosítani a mozgásfejlődéshez. A normál testtartás kialakításában a hason fektetés és a kúszás, mászás döntő jelentőségű!
Csecsemőkori reflexek és azok jelentősége
A magzat már az anyaméhben is élénken mozog. A csecsemőkori reflexek elengedhetetlenek születéskor, valamint az újszülött életben maradásának is feltételei. Az újszülött reflexmozgásokkal születik, melyek az idegrendszer érésével és az izmok fejlődésével fokozatosan a fejlettebb agyterületek gátlása alá kerülnek. Az időn túl fennmaradó csecsemőkori reflexek számos problémát okoznak a mozgáskoordináció, a viselkedés terén és a tanulási képességet is negatívan befolyásolják. Kisbabánk mozgásfejlődésének elősegítése és megértése érdekében ismerjük meg, melyek a legfontosabb reflex csoportok. Három nagy csoportra oszthatók a reflexek, melyek nem izolált csoportok, hanem amikor, egy alacsonyabb rendű épp kifejti hatását, már elkezd ráépülni az a fejlettebb reflex, ami váltani fogja.
Visszahúzódó reflex
- ha a magzat méhen belül veszélyt érez, erre a veszélyre összehúzódik, megmerevedik, próbál mozdulatlan lenni. Már méhen belül gátlás alá kerül.
Moro-reflex
- váratlan eseményre pl. hirtelen zajra vagy hangra, vagy ha a baba elveszíti fejének alátámasztását, akkor megriad, karjait széttárja majd egy gyors átkaroló mozdulat aktiválódik. Nem teljesen tisztázott a funkciója. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a főemlősök kicsinyei az anyjukba kapaszkodtak például menekülés közben, azaz átkarolták a menekülő szülőt. Mások úgy vélik, hogy a funkcionális jelentőségű reflex nemcsak a túlélésben, hanem a csecsemő és az anya közötti szoros kapcsolat kialakulásában is segít. A Moro-reflex 2-4 hónapos korban gátlás alá kerül, utána lassan felváltja egy tudatos megijedési reakció. Az időn túl is fennmaradó Moro-refex nem hagy időt, hogy az agy tudatosan elemezze a váratlan helyzetet. Ezért lesz egy jó felfogóképességű gyermek túlérzékeny vagy hiperaktív, de idegrendszerét tekintve mindenképpen éretlen lesz.
Markoló vagy kézfogó reflex
- a tenyérre enyhe nyomást vagy simítást kifejtve, az ujjak a hüvelykujj kivételével összezárnak, ez már megjelenik méhen belül. A markoló reflex a születés utáni 4-6 hónapos korra folyamatosan alakul át tudatos fogás-elengedéssé, majd 8-9 hónapos kor körül csippentő fogássá fejlődik. A fennmaradó markoló reflex a kéz ügyetlenségével, rossz ceruzafogással jár, gátolja a manipuláció fejlődését. A gyermek szája is mozog, amikor írni vagy rajzolni próbál.
Talpi fogó reflex
- a talp ujjak alatti területére gyakorolt enyhe nyomás hatására valamennyi lábujj bekarmol. Néhány hetes kortól 12 hónapos korig kiváltható, segítségével álló helyzetben a lábujjak kapaszkodnak a talajon. Ha a felállás és a járás után is fennmarad, akkor gátolja a megfelelő egyensúlyi reakciók kialakulását, valamint a szökdelés elmaradásáért is felelős.
Aszimmetrikus tónusos nyaki reflex
- hat hónapos korig váltható ki. Ha a hátán fekvő csecsemő fejét valamelyik irányba elfordítjuk, akkor az azonos oldali végtagokat kinyújtja, az ellentétes oldalon pedig hajlítja őket (ez az úgynevezett vívó tartás). Ez a reflex segíti a babát a kezeinek megismerésében, a szem-kéz koordináció fejlődésének az első lépése. Ha részlegesen megmarad ez a reflex, akkor nehezen keresztezi a test középvonalát, emiatt kimarad a mászás a mozgásfejlődési sorból, ezért bizonytalannak érzi az egyensúlyát, mozgásában instabil lesz. Tünete még a rossz kézírás és a gondolatok írásbeli kifejezésének gyengesége.
Galant- reflex
- hason fekve deréktájon megsimítjuk a csecsemő gerincét, akkor felhúzza a lábát oldalra. Ez a reflex segíti a kúszó mozgást, ha mindkét oldalon egyforma erősségű. Ha ez a reflex aktív marad, a gyermeket zavarja a nadrág dereka, az öv, ülve izeg-mozog, mert a szék támlája is idegesíti a derekát. Ez a reflex kapcsolatban van a hólyag működésével tehát, ha aktív marad felelős a késői szobatisztaságért és az éjszakai ágyba vizelésért.
Tónusos labirintus reflex
- befolyásolja az izomtónus eloszlását az egész testen. Ez segíti a csecsemőt, hogy a magzati pózból kiegyenesedjen. A biztos fejtartás és a jó egyensúly alapvető fontosságú, ezek hiányában nehézségek adódnak a távolság, a magasság és a mélység megítélésében. Ha a tónusos labirintus reflex nem kerül gátlás alá megfelelő időben, akkor akadályozza az egyensúlyrendszer működését és a fejtartó reflexek kifejlődését is.
Babinski-reflex
- a talp oldalsó élének ingerlésekor a lábujjak terpesztését és hátrahajlítását láthatjuk. Segíti a talpi fogó reflex átalakulását. Ha 12 hónapos kor után is kiváltható, akkor súlyos idegrendszeri sérülést jelez.
Landau-reflex
- ha a babát vízszintesen a mellkasánál tartva a levegőbe emeljük, akkor a hátát homorítja, a fejét megemeli. A reflex erősíti a gerinc melletti izomzatot, fejleszti a testtartását és a látást. A tónusos labirintus reflex gátlását segíti, valamint a szemmozgásokhoz kötődő mozgások fejlődését is érleli. A reflex fennmaradása felelős a rossz testtartásért, az ügyetlen egyensúlyozásért.
Szimmetrikus tónusos nyaki reflex
- élettartama viszonylag rövid, segíti a gyermeket, hogy a hason fekvő testhelyzetből négykézlábra emelkedjék, ebben a helyzetben ténylegesen „kettéosztja” a testet alsó és felső részre. A hintázó mozgás segíti a reflex gátlás alá kerülését. A mászás folyamatában a szem megtanulja „átlépni”, keresztezni a test középvonalát, mert a szem egyszer az egyik, majd a másik kézre fókuszál, a kezek ilyenkor mozgó ingerként szerepelnek. A későbbiekben ez a készség alapvető fontosságú ahhoz, hogy a gyermek képes legyen olvasni anélkül, hogy a sor közepén „elveszítené” a szavakat. Az olvasási nehézséggel küzdő gyermekek jelentős százalékánál csecsemőkorban kimaradt a mászás fázisa. A mászás nemcsak a gyermek koordinációjának, mozgékonyságának jelentős fejlődési szintje hanem, például rendkívül fontos a gyermek térlátásának fejlődése szempontjából is. Ha fennmarad a reflex, akkor a babák nyújtott lábbal másznak vagy csúsznak a popsijukon, vagy felhúzzák magukat álló helyzetbe. Későbbiekben a gyermeknél görnyedtség figyelhető meg, amikor a padban ül, mivel a fej előre hajtásának hatására a teste is behajlik, ezért az iskolában a padon fekve ír. Általában nem szeretik a labdás játékokat és az úszást.
Átalakított tónusos nyaki reflex
- ha a csecsemő fejét oldalra fordítjuk, az azonos oldali végtagok behajlanak, az ellenoldaliak kinyúlnak.
Támasztási reflex
- elesés esetén a karok szétnyílva támaszkodó mozgást végeznek, ami megóvja a fejet az ütődéstől. Az előre lefelé történő támaszkodási reflex már négy hónapos kor körül kiváltható, míg a hátra történő támasztási reflex csak hat hónapos kor után. Ha oldalra esünk, akkor az azonos oldali kezünkkel támasztjuk meg magunkat.
Hüllő reflex
- ha hason fekve megemeljük az egyik oldali medencét, akkor ezen az oldalon csípő és térdhajlítás aktiválódik. Hozzájárul a megfelelő kúszáshoz. Gátolja az aszimmetrikus tónusos nyaki reflexet és a tónusos labirintus reflexet.
Strauss reflex
- a felnőttek megijedési reakciójának a neve, melynek során az inger mérlegelésére is képesek vagyunk. Gátlás alatt tartja a Moro - reflexet.
Szegmentális átforduló reflex
- a fordulásban segít, ha a fej oldalra fordul, akkor követni tudja a törzs és a csípő is az átfordulást.
Szemmozgásokhoz kötött nyaki eredetű fejtartó reflex
- ha a törzsünket valamelyik irányba döntjük, akkor a fejünket automatikusan a látott információhoz igazítjuk.
Egyensúlyozáshoz kötött nyaki eredetű fejtartó reflex
- csukott szemmel is képesek vagyunk a fejünket kiegyenesíteni, ha a törzsünket valamely irányba elmozdítjuk.
Mint látjuk a csecsemőkori primitív reflexek élettartama korlátozott. Ha az adott időn túl is aktívak maradnak, a jelenséget rendellenesnek tartjuk, mert ezek a reflexek feszülést tartanak fenn az érintett izmokban. Az érintett izmok átmozgatására használja a reflexfejlődést is figyelembe vevő, szakmai szempontok alapján összeállított Babamozgató gyakorlat gyűjteményt. Ha a Babamozgató használatát elmulasztotta a csecsemő első életévében, akkor a későbbiekben, óvodás korban az idegrendszer érést segítő, primitív reflexeket gátló torna (pl. Dévény torna) bevezetése javasolt.
Izomtónus és a mozgásfejlődés
Az izomszövet rostokból áll. Az izomrostok összehúzódása és elernyedése hozza létre a mozgást. Egyes izmok akár eredeti hosszuk egyharmadára is képesek összehúzódni, így folyamatosan változtatva a tónust az aktuális izomban. Izomtónusnak nevezzük az izmok nyugalmi összehúzódását. Az izomtónus biztosítja a gravitációval szemben és mozgás közben az egyensúlyi helyzetet, valamint a kívánt mozgásokhoz stabil alaphelyzetet teremt. Egy izmon belül csak kisszámú izomrost húzódik össze egyidejűleg, a kifáradás elkerülése érdekében időről-időre más és más rostok tartják fenn az izmok tónusát. Az izomtónus a gyakorlatban az izom ellenállását jelenti passzív nyújtásra, mozgatásra. Az izomtónus lehet normál, csökkent vagy fokozott. Az enyhe izomtónus eltérés lehet alkati, mely gyakran családi öröklést mutat. A jelentős izomtónus eltérés hátterében betegség állhat, ilyenkor a szakemberhez fordulás nélkülözhetetlen! Az oxigénhiány az agy izomtónus szabályozásáért felelős területét érinti leggyakrabban.
Miért rángatózhat a csecsemő?
Különösen a születés utáni első hetekben fordul elő, hogy furcsa rángásokat produkálhat a baba, de később is előfordulhat. Ijesztő ez az anyukának, nem tudja mire vélni a dolgot, aggódva tűnődik rajta, vajon milyen betegség állhat a háttérben. Ébrenlétben gyakran a bizonytalan testhelyzet, erős hang, rázkódás, vagy a leeséstől való félelem válthatja ki a Moro-reflexet. Ilyenkor a baba a karját két oldalra hátradobja, a tenyerét szétnyitja, a térdét felhúzza, majd hirtelen a két karját maga elé zárja (ez néha elmarad). Mindehhez általában ijedt arcot vág, vagy pár másodpercig nem vesz levegőt. Sokszor ezt sírás is követi. Ilyenkor vedd fel és nyugtasd meg. 6 hónapos kortól előfordulhat, hogy a kicsi csak a saját maga szórakoztatására rázza a fejét vagy a kezét, lábát, ez azonban általában csak átmeneti jelenség, ami csak néhány hétig tart. 6-8 hónapos kortól a nagy „akarás” is állhat a remegés hátterében: a kicsi szeretne valamit megcsinálni vagy elérni, erőlködik, koncentrál, de nem sikerül neki, ilyenkor nyögés és sírás helyett remegéssel is reagálhat erre a helyzetre. Ilyenkor hagyhatod egy kicsit erőlködni, de ha nagyon felhergeli magát, lehet segíteni neki egy kicsit.
A baba hangjai alvás közben
A magyar „alszik, mint a bunda" szólásunk angol megfelelője a „sleep like a baby", ami azt sugallja, hogy a kisbabák mélyen, zavartalanul, teljes csendben alszanak. Na, itt az angol nyelvművelők nagyon mellélőttek, hiszen a legtöbb csecsemő egyáltalán nem jó alvó, ráadásul mindenféle vicces vagy éppen ijesztő hangot hallat szundikálás közben. Még élénken él az emlékezetemben, hogy első kislányom születése után mennyire az ő alvása körül forgott az életem. Az alap, hogy az ő alvásidejéhez kellett igazítani MINDENT, és folyton azt találgattam, vajon eleget alszik-e, vagy éppen nem aludt-e túl sokat, hogyan lehetne könnyebben, gyorsabban elaltatni, baj-e, ha csak hintában vagy babakocsiban képes álomba szenderülni. Az alvásidő és altatás dilemmáin túl pedig nagyon meglepett, hogy a kisbabák tulajdonképpen milyen hangosan és nyugtalanul alszanak. Gargalizálnak, gügyögnek, cuppognak, nyammognak, mocorognak, köhögnek, morognak, szörcsögnek, tüsszögnek, csuklanak és még sorolhatnám. Nem vagyok és nem voltam soha paramami, de bevallom, elsőgyerekesként azért ezek a furcsa hangok néha a frászt hozták rám, és pihenés helyett sürgősen a Google-doktort faggattam. Pedig a legtöbb esetben semmi ok az aggodalomra, teljesen normális, ha a babád „koncertet ad" alvás közben.
Mocorgó REM-manók
A nyugtalan alvás egyrészt az újszülöttek idegrendszeri éretlenségéből és a csecsemőkori reflexekből ered. Másrészt a babák alvása „fejben" teljesen másképp néz ki, mint a felnőtteké. A picik alvási ciklusa jóval rövidebb, nagyjából 50 perces, és sokkal több időt töltenek az úgynevezett REM-fázisban. A REM-alvásban a legaktívabb az agy, a pulzus és légzés is gyorsabb, a szemek mozognak a szemhéjak alatt, és bizony más testrészek is mocoroghatnak. Ezenkívül a rövidebb alvási ciklusokból adódik, hogy gyakrabban követik egymást a különböző szakaszok, az átmeneteknél pedig általában minden baba nyugtalanabb, több hangot ad ki.
Segítség, nem kap elég levegőt?
A fenti gondolat egész biztosan sok újdonsült anyuka fejében átfutott, mikor először hallotta, hogy a kisbabája alvás közben gyorsan, esetleg nehezen vette a levegőt vagy köhincsélt, gargalizált, morgott, furcsa torokhangokat adott ki. Én utóbbit dinóhangoknak neveztem, mert a kis szundiszauroszom tényleg olyan hangokat hallatott, mint a rajzfilmekben az őshüllők. Jó, a dinókhoz nem köze van a magyarázatnak, a fejletlen légzőrendszerhez viszont annál több. A picik légzésszabályozása még kialakulóban van az első hónapokban, illetve csakis az orrukon vesznek levegőt, ami nagy kihívás, mivel a vékonyka orrjáratok könnyen eldugulhatnak. A babák például azért morognak álmukban, hogy biztosítsák maguknak az egyenletes oxigénfelvételt.
A csecsemőknél ezenkívül megfigyelhető a periodikus légzés, amikor a gyors, mély légzéseket ciklikusan váltják a lassú, kevésbé mély lélegzetek, és rövid szünetek vannak a lélegzetvételek között. A szünetek 5-10 másodpercesek is lehetnek, és főként a REM-fázisban jelentkezik ez a szabálytalannak tűnő légzés.
Amikor a poci dolgozik
Ahogy az ideg- és légzőrendszerük, úgy a babák emésztése is fejletlen. Miközben napról napra több táplálékot kell feldolgoznia az emésztőszerveknek, a belek működése könnyen megzavarhatja a csöppségek álmát. Sőt, akár a szülőkét is - én például nem egyszer majdnem elnevettem magam rajta, hogy az éjszaka közepén mennyire hangosan tudott bugyborékolni a lányom hasa, a pukizásokról nem is beszélve. És mivel a nyelési mechanizmusok sem alakultak még ki teljesen, gyakran megesik, hogy túl sok nyál gyűlik fel a csecsemők torkában, illetve visszacsoroghat anyatej, tápszer is, amitől köhögni, gargalizálni kezdenek. Néhány köhintéssel általában rendeződni szokott ez a probléma, de ha úgy látod, segítségre van szüksége, vedd fel, és büfiztesd meg.
A cuppogó, nyammogó hangok is az evéssel vannak összefüggésben. Ezekkel a kicsik ösztönösen azt jelzik, hogy kiürült a pocakjuk, vagyis megéheztek. Ilyenkor számíthatsz rá, hogy rövid időn belül felébred a pici, és követeli magának a kaja utánpótlást.
Mikor kell mégis aggódni?
A legtöbb alvás közben jelentkező furcsa hang tehát teljesen normális. De akkor mégis honnan tudhatod, ha légzési nehézsége támad a babának? A légzésfigyelőn túl árulkodóak a következő tünetek: szája, arca elkékülláthatóan nehezen kap levegőt, mellkasa besüpped, behorpad lélegzetvételnélnéhány másodpercnél hosszabb szünetek vannak a lélegzetek közöttlégzési vagy emésztési problémája mellé láz társulkedvetlenebb, nem reagál a környezetérea lélegzetvételek után morgó, dörmögő hangot hallata szokásosnál szaporább a légzéseHa ilyet tapasztalsz, azonnal mentőt kell hívni, mert a babádnak sürgős orvosi segítségre lehet szüksége. Persze nem ijesztgetni akarlak, ezért a végére megnyugtatásképpen elárulom, hogy a csecsemők 6 hónapos koruktól általában nyugodtabban, csendesebben alszanak már. Onnantól kezdve pedig már nosztalgiával fogsz visszagondolni a dinóhangokra.
