A császármetszés utáni érzéketlen tudnivalók

Számos tényező befolyásolja a császármetszés utáni felépülést, a műtét után hátramaradó heg alakulását is beleértve. Noha a császármetszés ma már rutinműtétnek számít, nem szabad megfeledkezni róla, hogy nagy hasi műtét. Vagyis kockázatokkal jár, komoly szövődményei lehetnek, és attól függően, hogy kinek milyen gyorsan regenerálódik a szervezete, a felépülés hónapokig, vagy akár ennél hosszabb ideig is eltarthat.

A modern műtéti eljárásnak köszönhetően a császármetszéses szülés ma már jóval rövidebb, mint néhány évtizede, kb. 20-30 perc. A 15-20 éve alkalmazott módszer szerint az alhasat keresztbe vágják, az izmokat csak széthúzzák, és csak azokat a szöveteket vágják át, amelyeket mindenképpen szükséges, és szövetkímélő varratokat használnak. Így a gyógyulási idő is csökkent.

Ha nem adódik komplikáció, az altatásban vagy spinális érzéstelenítéssel végzett műtét körülbelül 30-50 percig tart. Ezalatt keresztbe vágják a has bőrét, átvágják a bőr alatti zsírszövetet és kötőszövetet, majd a hasizmokat széthúzva megnyitják a hasfalat, hogy a méhfalon ejtett metszés után egy 10-12 centiméteres nyíláson át kiemeljék a babát a méhüregből. A köldökzsinór és méhlepény eltávolítása után ellenőrzik, hogy a méh tiszta-e, majd visszafelé haladva, rétegesen mindent bezárnak, végül összevarrják a bőrt.

A császármetszés utáni első napok és mozgás

Amíg az érzéstelenítő hatása el nem múlik, kötelező az ágynyugalom. Ilyenkor nem ajánlott felülni, sőt, még a fej felemelése is kellemetlenséget okozhat. Hat-nyolc óra elteltével kiveszik a műtét előtt felhelyezett katétert, majd segítséggel, vagy anélkül a kismamának mozgásba kell lendülnie: előbb felülni, majd felállni és járni.

A mozgás egyrészt azért fontos, hogy mindenki el tudja látni magát és gyermekét, másrészt, hogy gyorsabban regenerálódjon a műtéti terület. Van, akinek a felállás és a járás is csak kellemetlenséget jelent, és viszonylag hamar belerázódik, pár óra elteltével pedig már különösebb gond nélkül sétál. Mások viszont megszenvedik az első pár napot, mert minden mozdulat - még az ágyból való felkelés is - nagy fájdalommal jár.

A szülész-nőgyógyászok szerint ilyenkor nem szabad takaréklángra kapcsolni és csak feküdni, akkor is erőltetni kell a mozgást, ha nem esik jól. Az újszülött ellátására, táplálására sincs számottevő negatív hatással, ha császármetszéssel szül az anya, és a felépülési idő sem sokkal hosszabb, mint a hüvelyi szülésnél: 7-10 nap, az első egy hónapban érdemes elkerülni a megerőltető fizikai megterhelést.

A sebgyógyulás szakaszai és lehetséges problémák

A császáros seb gyógyulása alkattól és számos - fizikai, pszichés és egyéb - tényezőtől függ. Például attól, hogy milyen varratokkal zárták a sebet, vagy hogy hogyan zajlik az utógondozás.

Természetes, hogy a császármetszés után 4-6 napig ég, fáj, húzódik, gyulladt, esetleg meleg a hátramaradt, körülbelül 15-20 centiméteres vágás, illetve környéke. Ez az úgynevezett gyulladásos szakasz, amikor a seb környéke és felszíne még vérzik és nedves. Ebben az időszakban fokozottan figyelni kell a sebet, illetve a műtét után esetlegesen felmerülő tüneteket, amennyiben ugyanis szövődmény lép fel, általában ilyenkor fordul elő.

Szövődményre utalhat a hirtelen fellépő láz, a seb körüli fájdalmas gyulladás (még 7-10 nappal a műtét után is), az erős vérzés, a gennyes váladékozás és az erős fájdalom. Ha valaki ezek közül bármelyiket tapasztalja, érdemes azonnal kezelőorvoshoz fordulnia.

Amikor a gyulladás lelohad, beindul a fibrinképződés, vagyis a seb vázának kialakulása. A következő, proliferációs szakasz két-három hétig tart. Ekkor jönnek létre a műtét által érintett területen az új, rugalmas szövetek. Ilyenkor a seb viszket, húzódik, majd darabokra törik és apránként leesik. A harmadik, vagyis a remodellációs szakasz a leghosszabb: akár két évig - sőt, egyeseknél ennél tovább - is elhúzódhat. Ez idő alatt a friss szövetek megerősödnek, rugalmassá válnak, a gyógyulás során hátramaradó változások, deformitások, mint például a duzzadt sebszélek, vagy a göbök csökkennek, a hegesedés pedig fokozatosan elhalványul.

A sebfertőzés elkerülése és kezelése

A sebfertőzés elkerülésére első naptól kezdve törekedni kell. Legfontosabb a seb tisztán tartása - amelyhez ma már különféle sebfertőtlenítő készítmények állnak rendelkezésre -, és a kötés gyakori cseréje, különösen, ha víz éri azt. A kötést addig nem szabad levenni, amíg a kezelőorvos nem javasolja. Általában a varratszedésig - amire tíz nappal a műtét után kerül sor - érdemes várni vele.

A hegek elfertőződése elsősorban a helyes sebkezeléssel előzhető meg. A műtőben sterilen dolgozunk, ami azt jelenti, hogy egy alapos lemosást követően a hasat steril lepedőkkel is fedjük, melyet csak a beavatkozás legvégén távolítunk el. A hasfali zárást és bőrvarratot követően a seb környékét még egyszer lemossuk fertőtlenítővel még a műtőben, majd tiszta fedőkötést helyezünk rá.

Általánosságban elmondható, hogy miután a beteg kikerült az osztályra, nem szükséges naponta cserélni a kötést, mert tapasztalataink szerint a gyakori kötéscserével nagyobb az esélye a sebfertőződésnek. Ezért erre csak akkor kerül sor, ha az láthatóan átázott vérrel, vagy zuhanyzás közben elázott. Ha tiszta marad a kötés, akkor arra kérjük a betegeket, hogy a hazamenetel napján - ami császármetszés után átlagosan 48 óra kórházi bent tartózkodást jelent - a zuhanyzást követően az átnedvesedett kötést cseréljék le, otthon pedig még maximum két napig takarja fedőkötés a sebüket.

Javaslataink alapján otthon a műtétet követő 4-5. naptól már nem szükséges a fedőkötés, nyugodtan érheti víz, sőt érdemes zuhanyoztatni is a sebvonalat, mert sokkal szebben gyógyul. Amennyiben a ruha vagy a bugyi zavarja a sebvonalat, abban az esetben egy tiszta hasilapot - ragasztás nélkül - nyugodtan rá lehet fektetni. Mivel a sebfertőződések nagy részénél olyan baktériumok okozzák a gennyes váladékozást, amelyek az oxigént nem tűrik, ezért javasoljuk, hogy maradjon szabadon a hegvonal.

A sebvonal gyulladásos jelei tűnhetnek fel: a sebvonal környéke bepirosodhat, érzékennyé válhat, végül gennyes vagy szerózus váladék ürülhet belőle, esetleg lázas állapot jelentkezhet. Amennyiben a páciens belázasodik a műtétet követő napokban, vagy a sebvonal váladékozását észleli, mindenképpen keresse fel kezelőorvosát, mert ő tudja megállapítani, hogy elegendő-e a helyi kezelés, vagy antibiotikumra lesz szükség.

Általános tanácsként a következőket javaslom a kismamáknak:

• A zuhanyzást követően törölje szárazra a sebet!
• Nyálkahártya-, bőr- és sebfertőtlenítő spray-vel vagy jódos bőrfertőtlenítő szerrel kezelje a seb környékét, a készítményt pedig hagyja rászáradni!
• Váladékozás esetén a seb egy steril haslappal fedhető, de nem ajánlott a leragasztani - inkább legyen minél többet levegőn!

Hosszú távú felépülés és a hegkezelés fontossága

A gyermekágyas időszak, a felépülés "hivatalos" szakasza császármetszés esetén is körülbelül hat hétig tart. Amikor letelik a hat hét, sor kerül a végső kontrollra, amikor a szülész-nőgyógyász megvizsgálja, hogy rendben összehúzódott-e a méh és megfelelően gyógyul-e a seb helyén keletkezett heg.

Ennyi idő alatt a legtöbb császármetszésen átesett kismama nagyjából visszanyeri erejét, fizikai aktivitását, sokan teljesen felépülnek és életük szinte minden téren visszatér a rendes kerékvágásba. Másoknál viszont elhúzódhat a gyógyulás, aminek sok esetben éppen a heg az oka. A heg ugyanis nemcsak a bőrfelszínt érintheti, hanem izmokat és idegeket is.

Sok császármetszéssel szült nő szembesül a hosszadalmas heggyógyulással. Előfordul, hogy a műtét utáni terület még hat hónappal a szülés után is érzéketlen, esetleg egyenetlenül gyógyul, a sebszélek kidudorodnak, vagy a heg színe továbbra is élénkpiros marad.

A császármetszésnél csakúgy, mint minden hasi műtétnél, számolni kell a hegesedés következtében létrejövő hasűri összenövésekkel. A kívülről látható heg olyan, mint a jéghegy csúcsa: lehet, hogy szépen elsimul a bőrfelszínen és hamar visszatér a megszokott bőrszínhez, azonban a hasüregben a szervek felé is adhat letapadásokat, ezáltal pedig okozhat panaszokat is.

A sebkezelést egyből a szülés után meg lehet kezdeni, ehhez sok esetben már a kórházban kap iránymutatást az édesanya. Minél hamarabb kezdi meg valaki a hegkezelést, annál kevesebb eséllyel alakulnak ki összenövések.

Vajon bele kell abba törődni, hogy császármetszés után érzékelten vagy akár túl érzékeny a has, a heg környéke? Cseppet sem, sőt segíteni is tudjuk, hogy ez a kellemetlenség múljon, hogy testünk eredményesen regenerálódjon.

A heggyógyulás folyamatában a heg stabillá válása természetes módon zajlik. Azonban, amennyiben nem megfelelő ingerek érik közben a szervezetet, könnyen olyan részek is „stabillá” válhatnak, aminek mozgékonynak kéne maradni. A különböző szervek, izmok, kötőszövetes rétegek egymással is összenőhetnek. A heg kezelése nem csupán panaszok fennállásakor szükséges! Az összenövések gyakran tünetmentesek, és sokszor csak szülés után hónapokkal, vagy évekkel okoznak tüneteket. Ha nincs panaszod, akkor is érdemes rendszeresen kezelni a heget, mert az összenövések ezáltal lazulhatnak.

A hegmasszázs otthoni végzése minden császárral szült édesanyának ajánlott. Ezt az öngondoskodó és rendkívül hasznos kezelést sosem késő elkezdeni, mert segíti az idegvégződések vérkeringését, tápanyaghoz jutását, a kötőszövet megfelelő felépülését is támogatja, amibe belenő az idegsejt. Tudsz tenni magadért!

Nem kell megijednünk császármetszés után, hogy ez örökké fájni fog, vagy innentől érzéketlen lesz. Ennek ellenére természetesen előfordulnak kivételek, komplikációk. Élj hegtudatosan, törődj a hegeddel!

tags: #csaszarmetszes #utan #erzeketlen