Kancsalság gyermekkorban: okok, tünetek és kezelési módok

A kancsalság (strabismus) egy gyakori szembetegség, amely a népesség 2-4 százalékát érinti, és többnyire gyermekkorban kezdődik. Jellemzője, hogy a két szem nem tud ugyanoda nézni, ezért nem jön létre kétszemes látás. Sok szülő tévhitben él, azt gondolván, hogy a gyermek majd kinövi a problémát, ám a kezeletlen kancsalság súlyos látásromláshoz és koncentrációs zavarokhoz vezethet. Éppen ezért elengedhetetlen a korai felismerés és a megfelelő kezelés.

Mi a kancsalság és hogyan alakul ki?

Kancsalságnak a két szem nézővonalának eltérését nevezzük. Ilyenkor a szemek összehangolt működése sérül, az egymást keresztező szemtengelyek miatt az ideghártya különböző pontjaira vetül a közvetített kép. Az így kapott kettőzött információ zavart okoz az idegrendszerben, amit a kicsi agya az egyik szem blokkolásával próbál kiküszöbölni. Ez a folyamat azoknál a gyerekeknél jön létre, akik aktívak, érdeklődőek és az éleslátás igénye nagy. Az agy hamar elnyomja a zavaró második képet, ami többek között azzal a gonddal jár, hogy az a szem, amelyiknek a képét az agy elnyomja, nem tanul meg látni, így alakul ki a tompalátás (amblyopia).

A kancsalság típusai és okai

A kancsalságnak két nagy csoportja van: a kísérő kancsalság és a bénulásos kancsalság.

• Kísérő kancsalság: Ha a kancsalító szem mindig azonos szögben kíséri a fixáló szemet és kisgyermekekben alakul ki, akkor kísérő kancsalságról van szó. Megjelenési formája szerint megkülönböztetünk rejtett, múló (intermittáló) és állandó (manifeszt) kancsalságot.
• Bénulásos kancsalság: Ebben az esetben a szemek tekintési irányától függően változó szöget zárnak a szemek nézővonalai. Oka a szemizmok bénulása, és sajnos bármelyik életkorban kialakulhat. A bénulás kialakulhat beidegzési zavar, vagy az izmok károsodása miatt is.

A kancsalságok hátterében általában valamilyen fénytörési hiba áll, egészen pontosan a távollátás (hypermetropia). A gyerekkorban leggyakoribb befelé térő kísérő kancsalság esetén a szem fénytörési hibája miatt életlen kép továbbítódik az agy felé. Az agyból emiatt kompenzáló utasítás érkezik a szemhez, hogy élesebb képet hozzon létre. Ennek a kompenzáló mechanizmusnak a következtében előfordulhat, hogy a szem befelé tér, ami kezdetben periodikus, majd véglegessé válhat.

A kísérő kancsalság másik gyakori oka, hogy a két szem fénytörése jelentősen eltér egymástól. Veleszületett kancsalság esetén a szemizmok fejlődési eltérése állhat a háttérben.

Gyakori kancsalságtípusok életkorok szerint

• Csecsemőkori kancsalság (0-6 hónap): Ebben az esetben a szemizmok beidegzésének nem megfelelő fejlődése áll a háttérben. Sokszor nincs fénytörési hiba.
• Befelé kancsalítás (2-3 éves kor): Oka leggyakrabban a távollátás (+3,0D és +8,0D közötti), ami túlzott alkalmazkodáshoz vezet.
• Átmeneti kifelé kancsalítás (általában 4 éves korig): Elsősorban akkor észlelhető, ha a gyerek fáradtabb, távolba réved, nem koncentrál vagy beteg. Közelre nézéskor nincs panasz.
• Összenézési (konvergencia) gyengeség (10 éves kor után): Távolra párhuzamos a két szemtengely, de közelre nem tudja megfelelően összetéríteni. Jellegzetes panasz az olvasáskor jelentkező homályos látás, fejfájás.
• Bénulásos kancsalság: Oka a szemizmokat ellátó idegköteg sérülése, mely bekövetkezhet méhen belüli és szülést kísérő sérülés, fejlődési rendellenesség, ideggyógyászati eltérések eredményeként.

A kancsalság felismerése és tünetei

Kancsalságra gyanakodhatunk, ha a gyerek szemei sohasem néznek ugyanoda. Normál szemműködés esetén a corneális fényreflex vizsgálata során (amikor az orvos egy kis lámpával a szemünkbe világít) a szaruhártyán megfigyelhető fényreflexek szimmetrikus helyre esnek. Ha nem így történik, akkor bizony kancsalság áll a háttérben, ami általában 3 éves kor alatt jelentkezik.

Az újszülött- és csecsemőkorban gyakran látható, hogy a szemek időnként nem teljesen párhuzamosan állnak vagy mozognak, hanem kancsalnak tűnik a gyermek. Ez az úgynevezett okuláris instabilitás, mely normális jelenség egészséges újszülötteknél és csecsemőknél. Oldalra nézéskor az orr felé eső fehér kötőhártya részt a bőrredő eltakarja, és a gyermek kancsalnak tűnhet. Átlagosan 3 hónapos korra alakul ki olyan szintű látás, amikor a szemek már nem kancsalíthatnak. Ha a gyermek 6-8 hónapos kora környékén is kancsalít, az már okot adhat a gyanúra. Három hónapos kortól ötéves korig jelentkezik a kancsalság leggyakrabban.

A nyilvánvaló és a rejtett kancsalság meglétét otthon is ellenőrizhetjük takarási próba segítségével. Kérjük meg a kicsit, hogy nézzen egy távoli, majd egy közeli pontot (fényforrást), kezünkkel pedig takarjuk el az egyik szemét. Figyeljük, hogy a másik szem végez-e közben beállító mozgást. Ha igen, akkor kancsalságra kell gyanakodnunk. Otthoni körülmények közt legegyszerűbb a fény reflexióját vizsgálni. Egy vakuval készült fényképen meg lehet nézni, hogy a gyermek mindkét szemének a középpontjában van-e a fény tükörképe. Az otthoni próba mellett érdemes még iskolakezdés előtt legalább egyszer, bölcsődés korban szemészeti szűrővizsgálatot is beiktatni.

A kancsalságra utaló egyéb jelek lehetnek:

• Sokszor dörzsöli a szemét a gyerek.
• Hunyorgás, bántja a fény.
• Gyakori fejfájás.
• Visszatérő szemgyulladás.
• Nem reagál a "baba fölé hajoló mosolygós édesanya" látványára.

Diagnózis és vizsgálatok

3-6 hónapos kor után jelentkező kancsalság esetén mindenképpen vigyük el szemészeti vizsgálatra a gyermeket! 6 hónapos kor előtt is szemészetre kell menni, ha a kancsalság fixálódik, és nem csak pár pillanatra úszik el a szem. Mindenképpen sürgős szemészeti vizsgálatra van szükség 6 hónaposnál idősebb gyermek újonnan kialakuló kancsalsága miatt.

Kisgyerekek esetében a kancsalság igazolásához több vizsgálatot is elvégeznek:

• Takarásos próba: Két és fél éves kor alatt először az egyik, majd a másik szemet takarják le, közben figyelve, hogy a takarás után elmozdul-e a szem valamelyik irányba. Ezt az elmozdulást beállító mozgásnak nevezik. Ha a gyerek tiltakozik a takarás ellen, akkor valószínűleg a tompalátás is a diagnózis részét képezi.
• Látásélesség vizsgálata: Két és fél éves kor fölött a látásélességet képek segítségével vizsgálják meg: Landolt-gyűrűkkel (elforgatott C betűk), vagy Snellen-kampókkal (elforgatott E betűk).
• Rejtett kancsalság vizsgálata: Többszöri váltott takarással vizsgálják, amiben a váltás olyan hirtelen történik, hogy a két szemnek nincs ideje a kétszemes fixálásra. A beállító mozgás jelenléte ebben az esetben rejtett kancsalságra utal.
• Fénytörés mérés: Pupillatágításban végzett fénytörés mérés, szemfenéki vizsgálat.
• Kancsalsági szög mérése: Szemüveg nélkül és szemüveggel, közelre és távolra (5 m).

A gyermek látórendszere 0-3 éves kor között fejlődik a legnagyobb ütemben, épp ezért még óvodáskor előtt meg kell kezdeni a probléma feltárását és kezelését.

A kancsalság kezelése

A kancsalság gyógyításánál nagyon fontos a kezelési sorrend. A korai felismerés és kezelés kiemelten fontos, mivel sem a tompalátás, sem a térlátás zavara nem gyógyítható 6 éves kor felett. Mivel a szem helyrehozása időigényes munka, ezért, ha a gyermek kancsal, akkor bizony a család és az orvos hosszútávú együttműködésére van szükség.

Kezelési lépések

1. Fénytörés korrekciója szemüveggel: Az első és legfontosabb a fénytörés korrekciója, mely általában szemüveggel történik. Ezt a szemüveget a gyermekeknek folyamatosan viselniük kell. Bizonyos esetekben már ez is megszünteti a kancsalságot.
2. Tompalátás kezelése takarással: A tompalátás felfedezése esetén tartósan letakarják a jól látó szemet és csak hetente egyetlen nap hagyják szabadon. Nagyon fontos, hogy a jól látó szem letakarása ne tartson egy hétnél tovább, mert akkor az eredetileg jól látó szem válhat tompalátóvá (okklúziós amblyopia). Amikor a kancsalság alternáló lesz, váltott takarás jön szóba.
3. Szemtorna: Fontos az aktív szemizom torna, a két szem együttes használatának gyakorlata (fúziós gyakorlat). A térlátás kialakulását a műtét után szemtornával segítik.
4. Bifokális szemüveg: Akkor rendelnek bifokális szemüveget, ha a szemüveg távolra nézés esetén tökéletesen megoldja a kancsalságot, de közelre nézéskor a kancsalság ismét fellép.
5. Műtéti beavatkozás: Az esetek nagy részében műtéti korrekció szükséges, ezt indokolja a jelentős kancsalsági szög, illetve ha az egyéb kezelési módok nem szüntették meg a problémát. Az ideális kor a műtéthez az 5-6 éves életkor.

Veleszületett kancsalság esetén a csecsemőknek a teljes látóélesség eléréséig szemüveget kell viselniük. Ennek elérését követően, három-négy éves korban válik a szem biztonsággal műthetővé, melynek célja a kancsalság kiküszöbölése. Az operáció gyermekkorban minden esetben altatásban történik. Ha a szemüveg nem segít a kancsalság megszüntetésében vagy a kancsalság más mechanizmussal jön létre és nincs is dioptriás hiba a hátterében, akkor kerül sor a műtétre. A kancsalság ellenes műtét során az izmok áthelyezésével vagy az izmok hosszának megváltoztatásával lehet a szemeket közel párhuzamos állásba rendezni.

A műtét után antibiotikumot és gyulladáscsökkentő cseppeket használnak, és az első kontrollig a jó szemet egész napra el kell takarni. A kötőhártya sebét felszívódó varrat zárja, ami később magától kiesik. A műtét után azonban nem dőlhetünk hátra, szemész szakorvos segítségével folytatni kell a kezelést szemtakarással, látáskorrekcióval és szemtornával, mivel az új helyzethez még hozzá kell szoktatni az agyat.

A kezeletlen kancsalság következményei

A kétszemes éleslátás hiánya az egész későbbi életet befolyásolja. Zavart szenvedhet a térlátás, és tompalátóvá válhat a gyengébb szem a kezeletlen kancsalság következtében. A tompalátás és a térlátás hiánya miatt nem kaphat hivatásos gépjárművezetői engedélyt, ezáltal bizonyos foglalkozások betöltésére alkalmatlan lesz a gyermek.

Ha nincs korrigálva a probléma, iskoláskorban is megannyi panasz merülhet fel, mint például a fejfájás, szemfájdalom, ami miatt romlik a koncentrációs képesség. Mindez gondot okozhat a gyermek önértékelésében, iskolai teljesítményében, pártalálásában és munkavállalásában is. A kancsalságnak pszichés vetülete is van, amit szintén kezelni szükséges. Felnőttkorban végzett kozmetikai, esztétikai jellegű korrekciós műtét legalább annyira fontos beavatkozás, mint a gyermekkorban előirányzott látáshelyreállító műtétek.

tags: #csalfa #szeme #van #a #babamnak