A bölcsődei étkeztetés kiemelten fontos a gyermekek egészséges testi és szellemi fejlődéséhez. Magyarországon a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírások szigorúan szabályozzák a bölcsődékben biztosított étrendet, melynek célja a gyermekek korának megfelelő energia- és tápanyagtartalmú étkezések biztosítása, figyelembe véve a korszerű táplálkozástudományi elveket és a fenntarthatósági szempontokat.
A jogszabályi háttér és a változások
Munkánkat a 2014. szeptember 1. napjától hatályba lépett, a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §, a 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § (1) bekezdés 1. pontja, a szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 2.) EMMI rendelet, és a 152/2009. (XI. 21.) Korm. rendelet határozza meg.
A 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Közétkeztetési rendelet) átdolgozása révén, 2025. február 9-től új időszak kezdődik a közétkeztetés területén. A Gyvt. 2017. január 1-jétől hatályos módosításának értelmében a kisgyermekek napközbeni ellátása új szervezeti keretek között történhet. A magánszektor számára új lehetőségek nyíltak, így egyre több családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és minibölcsőde létesült.
Főbb változások és indoklásuk
Táplálkozás-élettanilag az egyik legfontosabb változás a tej és tejtermékek mennyiségének csökkentése (4 dl-ről 2,5 dl-re), mely a tejkalciumot is érinti (napi 480 mg-ról 300 mg-ra). Ezzel biztosítható, hogy az összes fehérjebevitel az ajánlott határokon belül maradjon, figyelembe véve az egyéb állati fehérjeforrásokat (pl. hús). A módosítás célja, hogy elkerüljük a felesleges fehérjebevitelt, mivel a túlzott fehérjebevitel a kisgyermekeknél felnőttkori elhízáshoz vezethet, kockáztatva ezzel további civilizációs betegségek kialakulásának rizikóját.
A bölcsődei étkeztetés optimalizálásának jelentőségére rávilágít, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy évente több mint 44 ezer gyermek vesz igénybe bölcsődei ellátást, és ezek a gyermekek napi energia-és tápanyagbevitelük túlnyomó részét (75%-át) a közétkeztetésből fedezik.
Amikor a kormány céljai között szerepel a fenntarthatóság, a környezetvédelem, a klímaváltozás mérséklése, a civilizált világ ökolábnyomának mérséklése, nem elhanyagolható szempont, hogy a tejbevitel csökkentése mérsékli az ételhulladék mennyiségét is. Tapasztalatok szerint a napi 4 dl tej gyakran nem fogyott el, ami növelte az élelmiszer-pazarlást.
Klinikai gyermek-szakpszichológus a pedagógiai szakszolgálatban. Beszélgetés Tóthné Babos Edittel.
A sóbevitel korábban megadott minimumértékének mint felső korlátnak a megadása helyett ismét a maximumérték szerepel a jogszabályban időkorlátos megkötéssel 2028. augusztus 31-ig. A gyermek fejlődésének abban a szakaszában van, amikor az ízpreferenciája kialakulóban van, emiatt arra kell törekednünk, hogy minél inkább a nyersanyagok természetes ízeivel találkozzon, és minél kevésbé a túl sós és túl cukros ételekkel.
Az étkezések biztosítása és az étlap összeállítása
Bölcsődéinkben nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek étkeztetésére, hiszen a megfelelő testi és szellemi fejlődés egyik alappillére az egészséges táplálkozás. Biztosítjuk minden gyermek számára a korának megfelelő energia és tápanyagtartalmú étrendet. Ennek tükrében naponta négy étkezést biztosítunk: két főétkezést, valamint két kisétkezést.
Az étlap összeállítása és az ételek elkészítése a korszerű táplálkozástudományi elvek szem előtt tartásával, szigorúan ellenőrzött minőségi követelményeknek (HACCP) megfelelően történik. Bölcsődénk főző konyhával rendelkezik a HACCP, minőségbiztosítási feltételeknek megfelelő működéssel. A 2022-ben történt felújítást és átalakítást követően a konyhán lehetőség van az alapanyagok korszerű tárolására, modern konyhatechnológiai eljárások alkalmazására. A bölcsődékben törekszünk a természetes alapanyagok felhasználásán alapuló élelmezésre.
Változatosság és tápanyagtartalom
Az étrend összeállításánál biztosítani kell, hogy a változatossági mutató az egymást követő kétszer tíz élelmezési nap meleg étkezéseinek vonatkozásában ne legyen kisebb 60-nál, és az egymást követő kétszer tíz élelmezési nap főétkezéseiben egy ételsor csak egy alkalommal forduljon elő.
Bölcsődei étkeztetés esetén egy főre biztosítandó legalább három adag zöldség - ide nem értve a burgonyát - vagy gyümölcs, ezekből legalább egy adag nyers formában, két adag gabona alapú élelmiszer, melyből legalább kétnaponta egy adagnak teljes kiőrlésűnek kell lennie. A közétkeztetés keretében szolgáltatott ételek sótartalmára az 5. melléklet szerinti, korcsoportonként meghatározott értékeket kell alkalmazni.
Az ételek korcsoportok szerinti adagolását a 4. melléklet tartalmazza. Az 5. melléklet szerinti, korcsoportonként meghatározott értékek 2015. január 1-jétől és 2021. január 1-jétől lépnek hatályba fokozatosan. A felhasznált élelmiszerek, élelmiszercsoportok részletes listáját a 6. melléklet tartalmazza.
Tiltott élelmiszerek és étkezési szokások
18 év alatti korcsoport számára koffeintartalmú italt, a 10. melléklet szerinti élelmiszer-adalékanyagot, valamint édességet önállóan ebédként nem adható. Húskészítmény felhasználásakor a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3/13-1. számú irányelvének kell megfelelni. A rendelet 15. § (3) bekezdése értelmében édesség önállóan ebédként nem adható.
Adminisztráció és tájékoztatás
A Közétkeztető minden, általa biztosított étkezéshez étlapot készít és azt az Intézmény az étkezők - bölcsődében, valamint nevelési-oktatási intézményekben a szülők - által is jól látható helyen kifüggeszti. Az étlap összeállítása a 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet alapján történik. A bölcsődék az élelmezési ügyvitel (Quadro Byte program) számítógépes feldolgozását alkalmazzák.
tags: #csaladi #bolcsode #etkeztetesi #elvarasok