Lombikkezelés: Részletes Információk és Támogatás

A meddőség pusztán egy diagnózis, nem kell elkönyvelni magatokat terméketlennek, annyit jelent, hogy hosszabb az út, lelkileg és anyagilag fárasztóbb, megterhelőbb. De van esély, hogy anyává és apává váljatok. Remélni és hinni a sikerben fontos dolog és fontos megélni az apróbb sikereket is. Számos kis lépés vezet el a következő lépcsőfokig, haladjatok szépe sorban, egymás után.

Kiemelten fontos, hogy bízzatok meg az orvosban és az ösztöneitekben, és tudjátok, hogy Ti is és a szakértő orvosok is megtesznek mindent a siker érdekében. Ha úgy érzitek, hogy nem, akkor pedig lehet máshoz menni.

A világon körülbelül 6 millió ember él, aki lombikprogram útján fogant meg. Mivel rengeteg párt érint a sikertelen fogantatás problémája, a lombikeljárás iránt érdeklődők száma egyre növekszik. A meddőség férfi és női oldalról egyaránt lehetséges, azonban a mai tudománynak és technikának köszönhetően a segítségnyújtás lehetősége a legtöbb esetben adott.

Mi a meddőség és mikor forduljunk orvoshoz?

Meddőségről elsősorban akkor beszélünk, ha a nő vagy férfi biológiai értelemben nem tud hozzájárulni a fogamzáshoz. Akad, amikor csak egyikük érintett, máskor a pár mindkét tagjára vonatkozóan találnak a háttérben meghúzódó okokat. Orvoshoz akkor érdemes fordulni, ha egy év rendszeres próbálkozás után nem fogan meg a baba.

A sikertelen fogantatásnak számos oka lehet mind női, mind férfi oldalról, ezért az első és legfontosabb lépés az alapos kivizsgálás.

A meddőség lehetséges okai

• Hormonális okok: Ha a női hormonháztartással kapcsolatban merül fel probléma és a peteérés nem megy végbe, a teherbeesés lehetetlen. Hasonló gondot okozhat pajzsmirigyprobléma, illetve az agyalapi mirigy, a hypothalamus, vagy a mellékvesekéreg nem megfelelő működése. Emellett ide sorolhatóak a petefészek eltérései, mint a PCOS betegség, vagy a korai menopauza jelensége.
• Szervi vagy mechanikus okok: A teherbeesést gátolhatja a petevezetékek elzáródása vagy gyulladása, a fibroidok, azaz a méhfalán meghúzódó jóindulatú daganatok megléte, valamint az endometriózis, amelyet a méhszövet méhen kívüli beágyazódása idéz elő.
• Egyéb okok: A biológiai nehézségeket elősegíthetik egyéb tényezők, mint a sok koffein fogyasztása, vagy a dohányzás. Az okok felkutatását számos vizsgálat kíséri.

A lombikbébi eljárás (IVF)

A lombikbébi eljárást azok számára, akik keveset tudnak róla, máig nagy titokzatosság övezi. Pedig a világ első lombikbébije a jövő nyáron már 45. születésnapját ünnepli, tehát a módszer nem nevezhető újdonságnak. Bár kitalálói, Patrick Steptoe és Robert Edwards rengeteget küzdöttek, hogy kidolgozhassák az eljárást, végül 1978-ban egy angliai kórházban felsírt az első baba, aki mesterséges megtermékenyítéssel, női testen kívül fogant.

Az in vitro jelzővel is illetett módszer, - amely szó szerint vett jelentése „az üvegben”, utalva a Petri-csészében, kémcsőben zajló megtermékenyülésre, - a női petesejt és a férfi hímivarsejt laboratóriumi körülmények között történő egyesítését valósítja meg.

A lombikbébi eljárás lépései

1. Stimuláció: Az egyik legfőbb cél, hogy minél több érett petesejt álljon rendelkezésre a leszívás előtt, ezért hormontartalmú gyógyszerek, illetve injekciók segítségével arra ösztönzik a petefészket, hogy mindenképpen egynél több tüsző kezdjen fejlődni. A ciklus 2-3. napján indul a hormoninjekciók beadása, ezt követően pedig kétnaponta ellenőrzik ultrahanggal a fejlődő tüszők számát. Amikor ezek elérik a megfelelő méretet, szintén injekcióval előzik meg a túl korai tüszőrepedést.
2. Tüsző- vagy petesejtleszívás: Az eljárás altatás során történik, amikor is az ultrahangfejre egy tűt helyezve leszívják a tüszőfolyadékot. Ebből nyerik ki a petesejteket, amelyeket ezután egy különleges tápoldatban, inkubátorban tárolnak, biztosítva ezzel az anyaméhben fennálló körülményeket.
3. Megtermékenyítés: Ha a leszívást követő 4-5 óra eltelt, az előre bekészített spermiumokkal végbemehet a mesterséges megtermékenyítés. Ez kétféleképpen történhet: ha megfelelő számú és minőségű hímivarsejt áll rendelkezésre, akkor konvencionális módon a hímivarsejteket a petesejt mellé engedik és lezajlik a megtermékenyítés. Amennyiben csak egy hímivarsejt áll rendelkezésre, az úgynevezett ICSI eljárás során, azt közvetlenül a petesejtbe juttatják.
4. Embriótenyésztés: Miután a speciális tápoldatok segítségével megteremtik a természetes anyai közeget, a biológusok a tenyésztés ideje alatt mikroszkóppal követik, mely embriók a legalkalmasabbak a visszaültetésre. Az első 16-18 óra után lezajlik a megtermékenyülés, majd 26-28 órát követően az első sejtosztódás. A tenyésztés folyamata maximum öt napig tart, erre már megjelenik az embrió belsejében a hólyagcsíra.
5. Embrió beültetése: A kiválasztott embriót vagy embriókat egy katéter segítségével juttatják a méhbe, a beavatkozás fájdalommentes és a páciens aznap távozhat a kórházból.
6. Embriófagyasztás: Amennyiben maradtak szabályosan fejlődő embriók, amelyeket nem ültettek be, azok különleges körülmények között fagyaszthatóak és tárolhatóak.

A lombikkezelés sikerességi rátája és befolyásoló tényezői

Persze azt is érdemes tudni, hogy a lombik sem nyújt száz százalékos megoldást (sőt) minden esetben, tehát jó, ha a realitás talaján álltok, amikor belevágtok. Napjainkban átlagosan 100 beültetésből 19-20 baba fogan meg. Az USA-ban világviszonylathoz képest magasabb az arány: akár 44-45 százalék is lehet. Egy 2020-ban megjelent tanulmány szerint Magyarországon lombikbébi kezelések esetében a terhességek aránya petesejt-leszívásonként 31,4%. ICSI (intracitoplazmatikus spermium injekció) kezelések esetében 32,3%. Sajnos az élveszülések arányáról nincs hivatalos adat.

Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a lombikbébi kezelési eljárás sikerességét sokféle tényező befolyásolja, így egyénenként igen eltérőek tudnak lenni az esélyek.

A sikerességet befolyásoló tényezők

• Női életkor: A nő életkora az egyik döntő tényező: 35 éves kor alatt van a legnagyobb esély arra, hogy sikerrel jár a beavatkozás (akár 40-50%). A petesejtek száma és minősége azonban a kor előrehaladtával csökken, így 40 év felett kb. 10%, 42 év felett pedig már 5% alatti a sikerességi mutató. Emellett sajnos a terhesség alatti komplikációk előfordulása is emelkedik az évek számával.
• Diagnosztizált eltérések, betegségek: Természetesen az életkor nem az egyetlen tényező, ami számít. A vizsgálatok során diagnosztizált eltérések, betegségek kezelése is elengedhetetlenül fontos a sikerhez.
• Életmód: Az életmód, a fizikai és lelki állapot is hatással van az eredményre.
• Kezelések száma: A lombikkezelés első három alkalma során nagyjából egyforma esély van a terhesség létrejöttére, a sikerességi ráta csak ezután kezd csökkenni. A párok 75-80%-a az első három kezelés valamelyike után lesz terhes - de ne feledd, összesen 5 alkalom költségeit állja az állam.

Az asszisztált reprodukciós központok komplex kivizsgálást kezdeményezhetnek, ennek keretében az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható járóbeteg-szakellátási tevékenységek meghatározásáról, az igénybevétel során alkalmazandó elszámolhatósági feltételekről és szabályokról, valamint a teljesítmények elszámolásáról szóló 9/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet 1. számú mellékletének 6.5. pontja szerint az asszisztált reprodukciós eljárások és az azokhoz kapcsolódó diagnosztikai vizsgálatok, az eljárást megelőző, illetve az azzal összefüggő gyógyszeres kezelés során szükséges vizsgálatok beutaló nélkül is igénybe vehetők.

Sikertelen lombikkezelés okai és a teendők

Senki sem szeret belegondolni, de sajnos a lombikbébi-kezelések egy része nem végződik sikerrel. Egy sikertelen kezelés lesújtó tud lenni, hiszen sok fizikai és lelki energiát, időt és akár pénzt is belefektettél az egész procedúrába. Ilyen esetben az a legfontosabb, hogy te és párod megfelelően feldolgozzátok a történteket, majd - amikor úgy érzitek, itt az ideje - elkezdjetek készülni a következő kezelésre. Ezelőtt azonban érdemes, sőt muszáj konzultálnod az orvosoddal, kérdéseket feltenned és tájékozódnod.

Mi okozhatta a sikertelen kezelést? Milyen vizsgálatokra lehet még szükség? Te tudsz-e valamit tenni annak érdekében, hogy a következő kezelés sikerüljön?

Lehetséges okok

Látszólag minden lépés probléma nélkül végbemegy, a spermiumok és a petesejtek találkozásából létrejönnek az embriók, majd az egészségesen osztódó embriók a méhbe beültetésre kerülnek, ám végül mégsem jön létre a terhesség. Hasonlóan más biológiai folyamatokhoz, a terhesség létrejötte is egy rendkívül komplex folyamat. Ezért gyakran nem is lehet egyszerűen és egyértelműen beazonosítani a kezelés sikertelenségének az okát. Ismert azonban néhány konkrét tényező, amelynek szerepe lehet benne:

• Rendellenes petesejtek: Az emberi petesejt szerkezete nagyon összetett, emiatt igen sérülékeny és a különböző sérülések működésképtelenné tudják tenni. Az életkor előrehaladtával egyre növekszik a rendellenes, nem megfelelő minőségű petesejtek aránya: 35 év alatt 25-30%, 37-38 évesen kb. 50%, 40 év felett pedig már 70% feletti.
• Rendellenes spermiumok: A rendellenes spermiumok ritkábban játszanak szerepet a lombikkezelés sikertelenségében, de ennek ellenére fontos „mellékszereplői” a folyamatnak. A megtermékenyítésnek feltétele, hogy kellő számú, alakú, mozgású, kötődési képességű, illetve kromoszomálisan és genetikailag egészséges spermium legyen.
• Gyenge minőségű embrió: Sajnos még a legnagyobb igyekezet ellenére is előfordul, hogy egy embriót egészségesnek ítélnek a laborban, ám olyan észrevehetetlen hibája van, ami miatt végül nem tud beágyazódni.
• Gyenge petefészek-válasz: Egyes nőknél a petefészek válasza nem megfelelő és nem termelődik több leszívható petesejt. Ez különösen idősebb, kimerülőben lévő petefészek-tartalékkal rendelkező nőknél fordul elő.
• Beágyazódási problémák: Előfordul, hogy az embriók nem ágyazódnak be a méhbe. Ennek a hátterében állhat méhpolip, a progeszteronszint korai megemelkedése, a nem elég vastag méhnyálkahártya, vagy éppen a méh fertőzése is.
• Egészségtelen életmód: A dohányzás és az alkoholfogyasztás elhagyása bizonyítottan pozitív hatással van a termékenységre és a lombik eljárás kimenetelére is. Az egészséges testsúly, rendszeres testmozgás és a tápanyagokban gazdag, kiegyensúlyozott táplálkozás szintén sokat segít.

Kiegészítő vizsgálatok sikertelen kezelés után

• Méhüreg vizsgálata: Kimutatja a teherbeesési esélyt befolyásoló polipokat, miómákat és hegszövetet. Egyszerű és fájdalommentes módszere a sóoldat-infúziós szonográfia (SIS).
• Spermium DNS fragmentációs vizsgálat: Információt ad a spermiumok örökítő anyagának (DNS) integritásáról. Magas fragmentáció alacsonyabb megtermékenyülési és beágyazódási rátával járhat.
• Méhnyálkahártya vizsgálatok: Az ERA teszt a méhnyálkahártya befogadóképességét, az EMMA a mikrobiális összetételét, az ALICE pedig a meddőséget okozó, fertőző krónikus méhnyálkahártya-gyulladást vizsgálja.
• Kariotipizálás: A férfi és a nő kromoszómáit vizsgálják, hogy megtalálják azokat a kromoszóma problémákat, amelyek a lombikkezelés sikertelenségét okozhatják.
• Immunológiai vizsgálat: Felderíti azokat az eseteket, amikor az immunrendszer a saját szervezetet támadja meg, ami meddőséget, ismétlődő vetéléseket és sikertelen lombikbébi-kezeléseket okozhat.

Hogyan birkózzunk meg a sikertelen kezeléssel?

Mindenekelőtt nagyon fontos, hogy akár első, akár harmadik-negyedik kezelésedről van szó, mindig légy pozitív, de ne legyenek irreális elvárásaid magaddal és a kezeléssel szemben sem. Igyekezz a lehető legalaposabban körbejárni a témát, bátran tedd fel kérdéseidet a kezelőorvosodnak, érdeklődj a hozzád hasonló korú és állapotú nők sikerrátájáról, menj el minden szükséges vizsgálatra és persze figyelj az életmódodra is.

Egy sikertelen lombikkezelés után rengeteg érzés kavaroghat benned: csalódottság, düh, fájdalom, félelem és reménytelenség érzése. A gyász folyamata mindenkinél egyéni színezetet ölt: időtartama, intenzitása, feldolgozása is eltérő. Ez egy teljesen normális folyamat és minden, amit érzel, része ennek a folyamatnak.

• Ne keress bűnbakot: Ne hibáztasd magad, párodat vagy akár a klinikát.
• Adj időt magadnak: Pihenj és dolgozd fel a történteket, mielőtt döntenél a következő lépésről.
• Kommunikálj: Beszélj pároddal, szeretteiddel, orvosoddal, vagy akár terapeutával, pszichológussal.
• Engedd ki az érzéseidet: Sírd ki magad, ha szükséges.
• Kérj segítséget: Ne félj szakemberhez fordulni vagy olyanokkal beszélni, akik már átestek ezen.
• Próbálj a jövőre pozitívan tekinteni: Légy büszke arra, hogy kezedbe vetted a termékenységedet és megoldást keresel a problémára.
• Emlékeztesd magad: Az esetek többségében egynél több kezelésre van szükség a sikerhez.

Lombikkezelés és a társadalombiztosítási támogatás

Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásként kizárólag az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 166. §-a szerint végezhető el. A 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet tartalmazza a reprodukciós eljárások elvégzésének szabályait, a szakorvosi javaslat megadása kapcsán egyedileg mérlegelendő orvosszakmai és jogi feltételeket, illetve a beavatkozás elvégzését kizáró okokat.

A 2020. február 1-jétől minden gyermeket vállalni kívánó pár ingyenesen juthat a meddőségi kivizsgáláshoz, a meddőségkezelési kivizsgálásokhoz és a meddőség kezelése esetén a szükséges gyógyszerekhez. 2017-től a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 5 IVF-ciklust támogat az első gyermek megszületéséhez, míg a további gyermekek esetében gyermekenként (élveszülési eseményként) újabb 4-4 ciklus vehető igénybe közfinanszírozottan.

A támogatás feltételei

A megfelelő reprodukciós eljárás a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § (1) bekezdése alapján házastársi vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél, illetve az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 165. § (2)-(3) bekezdései szerinti feltételek fennállása esetén végezhető el.

Az 1. § (1) bekezdés szerinti reprodukciós eljárás akkor végezhető el, ha:

• legalább két egymástól független szakorvosi szakvélemény alátámasztja, hogy a meddőség ténye és oka miatt természetes úton nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem származhat;
• a nő a reprodukciós kor felső határát nem érte el (legfeljebb 45. életéve betöltéséig);
• a kérelmezők nem állnak egymással olyan rokoni kapcsolatban, amely a házasságot érvénytelenné teszi;
• a meddőség kezelésére irányuló egyéb módszerek eredménytelenek;
• nem állnak fenn a kizáró okok (pl. terhesség veszélyezteti az anya életét, nem születhet egészséges gyermek).

Közfinanszírozott kezelések száma és időköze

A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról szóló 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. § (1) bekezdésének c) pontja alapján 2023. november 1-jétől, 2024. január 1-jétől hatályos módosítások értelmében:

• Petesejtnyerés céljából történő gyógyszeres stimulációból legfeljebb 5 beavatkozás.
• A nem petesejtnyerés céljából végzett gyógyszeres stimulációk nem csökkentik a lehetőségek számát, így a fagyasztott embriók beültetését nem érinti a fenti szabályozás.
• Ovuláció indukció, illetve Mesterséges ondóbevitel (inszemináció) esetén beavatkozástípusonként legfeljebb 6 beavatkozás vehető igénybe.
• A közfinanszírozottan elvégzett reprodukciós eljárások eredményeképp legalább egy gyermek élve születik, további 4 közfinanszírozott ciklusra (petesejtnyerés céljából történő stimulációra, illetve inszemináció indítására) keletkezik jogosultság.

A Rendelet 3. § (1) bekezdésének 2023. november 1-i hatályon kívül helyezésével a testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés beavatkozássorozatai között a támogatott formában történő igénybevételhez már nem szükséges három hónapos időközöknek eltelnie.

A megszakadt kezelés közfinanszírozottan igénybe vehető?

Amennyiben a petesejtnyerés céljából indított gyógyszeres stimuláció, az ovulációindukció, a mesterséges ondóbevitel vagy az embrióbeültetés folyamata esetlegesen megszakad, az a Rendelet 3. § (2) bekezdése alapján térítésmentesen kizárólag akkor vehető igénybe, ha a megkezdett beavatkozás megszakításának orvosi indoka volt, vagy a megkezdett beavatkozás megszakítására az egészségügyi szolgáltatóra visszavezethető indok miatt került sor.

Tekintettel arra, hogy a 2024. január 1-től hatályos szabályok értelmében a petesejtnyerés céljából végzett stimulációk (inszemináció esetén pedig az azt megelőző ovulációindukció) száma korlátozott, az e céllal indított, azonban valamilyen okból megszakadt kezelés szintén csökkenti a közfinanszírozottan igénybe vehető ciklusok számát.

Várakozási idő

A szerződött egészségügyi szolgáltatók a társadalombiztosítás terhére tervezett beavatkozásokat a rendelkezésre álló kapacitásaik alapján ütemezik, így az aktuálisan elvégzendő ellátásokra intézményenként eltérő várakozást követően kerülhet sor. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 13. § (1) bekezdésének második mondata értelmében „a beteg szabadon dönt az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéről, illetve visszautasításáról, kivéve ha annak elmaradása mások testi épségét, egészségét vagy életét veszélyezteti.”

Tekintettel arra, hogy a közfinanszírozott ellátások fentebb részletezett okokból esetlegesen csak hosszabb várakozási idővel végezhetők el, a várakozás elkerülése érdekében igénybe vett szolgáltatás magánfinanszírozott ellátásnak minősül, azaz annak felmerült költségei a pácienst terhelik függetlenül attól, hogy egyébként a társadalombiztosítás terhére (is) elvégezhető beavatkozásra került sor.

Gyógyszerek támogatása

A társadalombiztosítási támogatás és ármegállapítás szempontjából a hazai gyógyszerválaszték két nagy csoportja a közfinanszírozásban részesülő („támogatott”), illetve közfinanszírozásban nem részesülő („nem támogatott”) gyógyszerek. A támogatás mértéke gyógyszerenként egyedileg megállapított, a gyógyszer árának fennmaradó része pedig a pácienst terheli. A meddőség kezelése során használt, támogatott gyógyszerkészítmények árához nyújtott támogatás mértéke a kezelés közvetlen céljának (pl. petefészek-stimuláció, peteérés-indukció) függvényében, differenciáltan kerül megállapításra.

A társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerek árához - az egyén sajátos helyzetének figyelembe vételével, a közös társadalmi kockázatviselés és a méltányosság elve alapján, az Egészségbiztosítási Alap nyújtotta keretek közt - a NEAK egyedi támogatást nyújthat. E támogatás akkor adható, ha a páciens a támogatott gyógyszerek közül megfelelő eredményességgel egyikkel sem kezelhető, gyógyítható, vagy ezek használatával életminőségében jelentős javulás nem következik be.

A támogatott gyógyszerek (így a meddőség kezelésére szolgáló szerek) egy része esetében is igénybe vehető a közgyógyellátás. A közgyógyellátás szociális juttatás, amely a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátások beteg által fizetendő térítési díjához nyújt hozzájárulást.

Pszichés terhelés és lelki támogatás a lombikkezelés során

A meddőség tudata önmagában is a gyászhoz hasonló pszichés mechanizmusokat indít be, ahogy a további veszteségélmények is. - A várandósság és szülés körüli veszteségek még mindig mostoha területnek számítanak, és ezen belül is minimális figyelem jut az asszisztált reprodukciós eljárások (ART) okozta pszichés veszteségekre. Az egész folyamat egy időkényszer alatti teljesítménytúrához hasonlítható, a sorozatos veszteségek feldolgozására egyszerűen nincs lehetőség, pedig nagyon fontos lenne, hisz ezek nagyban befolyásolhatják a megfoganás és kihordás eredményességét. Nagyon nem mindegy, hogy a résztvevő párok (nem csak a nők!) lelki egészségére hogyan hat a folyamat.

Attól a pillanattól fogva, hogy a pár elengedte a természetes foganás lehetőségét és elindul a meddőségi kivizsgálások és kezelések útján, életük gyökeresen megváltozik: anyagi- és időráfordítás, munkahelyi nehézségek, megváltozott vagy eltűnt intimitás, módosult önértékelés, terhelt családi és baráti kapcsolatok.

A halmozott veszteségek magukban hordozzák az ún. komplikált gyász, a szorongásos betegségek és a depresszió veszélyét. A meddőséggel kezelt nők szorongása és lehangoltsága a rákkal, a krónikus magas vérnyomású és a szívinfarktusból felépült betegekéhez hasonló.

A pszichés terhelés enyhítése

• Pszichológiai tanácsadás: A termékenységi centrumok honlapjai írnak a pszichológus igénybevételének fontosságáról, de inkább csak a stresszkezelés szempontjából, veszteségoldalról nem, így arról a lelki támogatásról sem, amely a döntésekre felkészüléshez és a következményekkel való szembenézéshez szükséges. A kognitív viselkedésterápiák csökkenthetik a szorongást, fokozhatják az élet értelmébe vetett hitet.
• Csoportos felkészítés: A csoportban zajló felkészítés új kapcsolatokat, sorstársi közösségeket adhat.
• Egészségügyi dolgozók képzése: Rendkívül fontos, hogy bevonjuk az egészségügyi dolgozókat is a támogatói programba. A párok gyakran hiányolják az empátiát az intézményekben dolgozók részéről, pedig a veszteségekre koncentráló, beszűkült tudatállapotban rendkívüli jelentőségű a megfelelő kommunikáció. Szakmai továbbképzésekre, a személyzet érzékenyítő felkészítésére és mentálhigiénés egészségvédelmére van szükség.

Az egyéni esetben tervezett ellátások kapcsán a páciensek tájékoztatáshoz való jogát az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 13. §-a szabályozza. Az egészségbiztosító (NEAK) tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez. Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) a Belügyminisztérium önálló szervezeti egységeként működik a beteg-, ellátott-, gyermekjogokkal kapcsolatos állampolgári jogok integrált érvényesítésének érdekében. A kapcsolódó feladatokat az országos jogvédői hálózat keretében megyei illetékességgel működő betegjogi képviselők látják el.

tags: #csak #lombik #elhagyott