Az ótvar (impetigo) kezelése csecsemőknél és kisgyermekeknél

Az ótvar, orvosi nevén impetigo, egy gyakori felületes bőrfertőzés, amelyet gennykeltő baktériumok okoznak. Leginkább gyermekek körében fordul elő, különösen a 2-5 éves korosztályban, de felnőtteket is érinthet. A betegséget leggyakrabban a Staphylococcus aureus és Streptococcus pyogenes baktériumok okozzák, melyek bejutnak a bőrbe kisebb hámsérüléseken, sebeken vagy csípéseken keresztül.

Az ótvar újszülöttekre és csecsemőkre különösen veszélyes, mert elterjedve kifejezett bőrtüneteket és állapotromlást idézhet elő, és súlyos szövődményekkel járhat, például vesegyulladással. Fontos a korai felismerés és a megfelelő kezelés a fertőzés terjedésének megakadályozása és a szövődmények elkerülése érdekében.

Az ótvar tünetei

Az ótvar jellegzetes bőrtünetekkel jár, amelyek gyakran az arcon, az orr és a száj körül, a fülek környékén, a kezeken és a végtagokon jelentkeznek. Kezdetben 1-2 mm-es piros kiütések jelennek meg, amelyek viszketnek és fájdalmasak lehetnek. Ezekből vörös udvarú hólyagok, majd zavaros tartalmú gennyes hólyagocskák alakulnak ki.

A hólyagok néhány nap alatt felszakadnak, váladék szivárog belőlük, majd felületükön sárga vagy sárgásbarna, mézszerű pörk képződik. A pörk nehezen eltávolítható, helyén kerek, fénylő, nedvező, gyulladt hámfosztott terület marad, mely vérezhet. A sebek a váladékkal, érintéssel, ruházaton, törölközőn keresztül terjedhetnek a testfelületen tovább.

Az ótvar ritkább formája az úgynevezett bullózus impetigo, melyre a víztiszta folyadékkal teli, néhány mm-es hólyagok megjelenése a jellemző. Ezt a baktériumok termelte toxinok váltják ki.

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben az ótvar kezelés ellenére sem javul néhány nap után, vagy ha súlyosbodnak a tünetek, ajánlott orvoshoz fordulni. Forduljon háziorvoshoz, gyermekorvoshoz vagy bőrgyógyász szakorvoshoz, ha a fertőzés bőrtüneteit látja megjelenni gyermekénél vagy önmagánál.

Az ótvar bár általában nem válik súlyossá, el kell különíteni más betegségektől, és legtöbbször antibiotikumos kezelést igényel. A korai orvosi beavatkozás kulcsfontosságú a szövődmények megelőzésében.

Az ótvar kiváltó okai és kockázati tényezői

Az ótvart a környezetben előforduló gennykeltő baktériumok, általában a Staphylococcusok és a Streptococcusok okozzák. Ezek a baktériumok gyakran kis hámsérüléseken, sebeken vagy csípéseken keresztül jutnak a bőrbe, ahol gyulladást idéznek elő.

Az ótvar kialakulásának kockázatát az alábbi tényezők növelik:

• Életkor: 2-5 éves kor - ebben az életkorban a leggyakoribb.
• Környezet: Meleg, párás idő.
• Bőr állapota: Száraz, repedezett bőr, meglévő egyéb bőrbetegség, például atópiás dermatitis (ekcéma), herpeszvírus-fertőzés vagy bárányhimlő hólyagok.
• Immunrendszer: Cukorbetegség, legyengült immunrendszer.
• Közösség: A fertőzés könnyen terjed családon belül, zsúfolt környezetben, óvodákban, iskolákban és gyermekintézményekben, valamint a bőr-bőr érintkezést magában foglaló sportokkal.

A gennyes váladék erősen fertőző, ezért az ótvarral fertőzött személy nem mehet közösségbe, amíg fertőz. A fertőzött személy sebeinek váladéka, valamint a váladékkal szennyezett használati tárgyai, ruházata és törölközője fertőzésveszélyt jelent a környezetére. Ehhez nem is feltétlenül muszáj ótvaros beteggel érintkezni, elegendő hozzáérni valamihez, amihez ő ért korábban.

Az ótvar lehetséges szövődményei

Az ótvar általában a bőr felsőbb rétegeit érinti, de előfordulhat, hogy mélyebb rétegekbe is terjed, és így cellulitis alakulhat ki. A kórokozók elérhetik a nyirokutakat, és így nyirokérgyulladást (lymphangitis) okozhatnak.

A gyermekeknél az esetek 5%-ában vesegyulladás (postinfekciós glomerulonephritis) alakulhat ki. Amennyiben a Staphylococcus aureus a kórokozó, a termelt toxinok hatására a bőr rétegei elcsúszhatnak egymáson, ún. Lyell-szindrómát okozva, ami az érintett bőrrétegek elhalását, súlyos gyulladását jelenti.

A komplikációk nemcsak a bőrt érinthetik, hanem a nyirokereket vagy a vesét is. A már említett nyirokérgyulladás vagy vesegyulladás leginkább úgy előzhető meg, ha mielőbb igyekszünk orvoshoz fordulni a bőrtünetekkel, és gondosan betartjuk a szakember utasításait a kezelésnél.

Az ótvar diagnosztizálása

Az ótvar diagnosztizálása általában nem igényel speciális vizsgálatokat. A tünetek szemrevételezése alapján az orvos megállapítja a fertőzést. Szakembernek az ótvar kórisme felállítása a szemmel látható bőrtünetek alapján általában nem okoz nehézséget.

Ha az antibiotikumos kezelésre a betegség nem reagál, laboratóriumi vizsgálatra, tenyésztésre lehet szükség, mely alapján meghatározzák a fertőzést okozó baktériumot, és annak antibiotikum-érzékenységét. A későbbi szövődmények vizsgálatára vérvétel is szükség lehet.

Az ótvar kezelése

Az ótvart leggyakrabban helyileg kezelik antibiotikumokkal, általában kenőcs vagy krém formájában. Enyhébb tünetek esetén elegendő a helyi kezelés.

A kezelés előtt a pörköket el kell távolítani. Fontos, hogy ezeket nem szabad lekaparni vagy erőszakosan letépni, mert alattuk nagy számban vannak jelen a fertőző baktériumok, így a beteg felülfertőzheti saját magát, valamint könnyebben átadhatja a fertőzést másoknak is. A pörkök eltávolítása szükséges alapos áztató fertőtlenítéssel (Betadinos lemosás, Octenisept spray), kamillás áztatással és gézlappal kíméletes dörzsöléssel.

Ezt követően az érintett bőrterületet fertőtleníteni kell, majd antibiotikum tartalmú ecsetelővel vagy kenőccsel kell kezelni, steril gézlappal fedni - ezzel megakadályozható a terjedés. Fontos, hogy az antibiotikumos kezelést az orvos által előírt időtartam alatt végig szükséges használni, nem szabad abbahagyni csak azért, mert látványos javulás látható!

Súlyosabb esetekben, akár szövődmények jelentkezésekor vagy ha több elváltozás is kialakult, már felmerül az antibiotikumos kezelés szükségessége (penicillineké, mint amilyen például az amoxicillin). Szisztémás tünetek, szövődmények, láz kezelésére szájon át szedhető, vagy intravénásan adott antibiotikumokra is szükség lehet.

A tejallergia egy nem normális reakció az immunrendszer részéről a tejre és tejszármazékokra. A korpa, a hámreakcióval jelentkező bőrtünetek egyik formája. Ezek a betegségek nem kapcsolódnak az ótvarhoz, és más kezelést igényelnek.

Az ótvar megelőzése

Az ótvar megelőzésének kulcsa a higiénia és a fertőződés kockázatának minimalizálása. Az ótvar terjesztésének megakadályozása érdekében:

• Személyes higiénia:
  • Ügyeljen az alapos, gyakori kézmosásra szappannal és folyó vízzel.
  • A fertőzött területet folyó vízzel, óvatos áztatással tisztítsa. A bőrfelületet fertőtleníteni kell - a teljes testfelületet Neomagnolos vagy fertőtlenítő szappanos vízben érdemes lemosni.
  • A sebek és karcolások tisztán tartása, valamint fertőtlenítővel történő kezelése (pl. Octenisept spray) különösen az orr-száj környékén.
  • A fertőzött gyermek körmét vágja rövidre, hogy megakadályozza a vakarózás okozta további fertőzést és a fertőző váladék terjedését.
• Környezeti higiénia:
  • A beteg ruháit, törölközőjét és ágyneműjét cserélje gyakran, és mossa elkülönítve a család többi tagjának holmijától, magas hőfokon.
  • A közösen használt tárgyak fertőtlenítése. Amennyiben gyermek páciensről van szó, a játékokat is érdemes rendszeresen leöblíteni mosószeres langyos vízzel.
• Sebkezelés:
  • A sebkezelés során viseljen kesztyűt, majd mosson kezet alaposan.
  • A sebekre tegyen laza fedőkötést, melyben levegő éri, de nem lesz piszkos a seb. A test különböző területének kezelése mindig külön kötszerekkel történjen, hogy elkerüljük a kórokozó terjedését, átfertőzését.
• Közösségtől való távolmaradás:
  • A fertőzött gyermeket ne engedje közösségbe, míg a kezelőorvos erre engedélyt nem ad. A fertőzőképesség kezelés nélkül addig áll fenn, míg a pörkök és sebek jelen vannak.

tags: #otvar #kezelese #kisbaba