A cékla ritkán tartozik azon ételek közé, amelyeket a gyerekek kedvencei lehetnek, de ez csak addig tart, amíg nem lépünk túl a savanyúságon, és nem kezdünk el kreatívkodni vele a konyhában. Hiszen melyik gyerek ne imádná a gyönyörű pink színt, amit az ételeknek tud varázsolni? Nem kell, hogy hangsúlyos „céklaízű” fogások legyenek ezek, elég, ha a konyhában a készítés során találkozik vele a gyerek, ahol akár édességeket is készíthetünk együtt, vagy szuperszínes húsvéti tojásokat! Ráadásul a cékla számos pozitív egészségügyi hatással is rendelkezik, amiért érdemes beiktatni a kicsik étrendjébe.

Miért érdemes céklát adni a babáknak?
A céklában nagy mennyiségben találhatóak értékes vitaminok és ásványi anyagok, valamint antioxidánsok, főleg kálium, magnézium, vas, A-, C- és B6-vitamin. A céklában lévő fitokemikáliák, illetve antioxidánsok, például a bétacianin igen erős daganatellenes hatásokkal rendelkeznek. A cékla nagyszerűen javítja a vérkeringést, többek között az agyunkban is, ez, illetve a benne található vegyületek rendkívül hasznosnak bizonyultak az idegrendszer egészségének megőrzésében.
Fontos azonban tisztázni néhány információt a cékla bevezetésével kapcsolatban a hozzátáplálás során. A legtöbb gyökérzöldség - és közülük is leginkább a cékla - hajlamos a nitrát/nitrit felhalmozására. Mivel a kisgyermekek emésztőrendszere és a nitrátot redukáló enzimrendszerük még nem alakult ki teljesen, így főképpen ők vannak kitéve a kékülésssel, fulladásos tünetekkel járó mérgezésnek. Ezért általában óva intenek mindenkit, és 10-12 hónapos kor alatt nem ajánlják a cékla bevezetését rendszeres fogyasztásra. Heti, kétheti egy-két falat cékla azonban általában nem okoz problémát egy kiegyensúlyozott családi étkezés részeként.

A közös főzés öröme és előnyei
A közös főzés nemcsak a cékla, hanem sok más zöldség és új alapanyag megszerettetésében is segíthet. Az otthon főzésnél külön jó dolog, hogy a gyerekeket bevonhatjuk a konyhai tevékenységekbe, amelyeknek számos pozitív hatása van. Az egyik, hogy sokkal nagyobb valószínűséggel kóstolnak meg új ételeket a gyerekek, ha részt vettek az elkészítésében, ha hagyjuk őket szedni belőle, ha sokkal inkább részesei az egész folyamatnak. A gyerekek bevonása a főzési tevékenységekbe növeli a zöldségek kedveltségét, ami a magasabb zöldségfogyasztással van összefüggésben.
Ez azért is fontos, mert egyes kutatások szerint valami pont 4-5 éves kor körül fordul át, amikor az IKEA-hatás igazán elkezd működni, amikor talán jobban elkezdik értékelni a gyerekek a saját alkotásaikat. De ez nem azt jelenti, hogy ne lenne fontos őket a kezdetektől bevonni, hiszen ha pici koruktól magabiztosan mozognak a konyhában, akkor nem lesz gond később sem bevonni őket, amikor már ez a hatás is érvényesül.

A főzés során olyan képességeket sajátítanak el, amelyek által kompetensnek érzik magukat, és azt is imádják, amikor kivehetik a részük a munkából, és segíthetnek a szüleiknek. A főzés klasszikusan olyan dolog, ami egyszerre hasznos és szórakoztató, valamint egy tökéletes minőségi közös időtöltés, ami elősegíti a kapcsolódást is. Ha nem úgy tekintünk a főzésre, mint egy gyorsan kipipálandó feladatra, hanem mint egy közös programra a gyerekkel, akkor máris más megvilágításba kerül az egész.
A közös főzés egyik kevésbé látványos, de nagyon fontos hatása az, hogy megváltozik az étellel való viszony kontextusa. Amikor egy gyerek csak kész étellel találkozik az asztalnál, az gyakran egy értékelési helyzet: eszik-e, mennyit eszik, „jól eszik-e”. A konyhában viszont az étel nem teljesítmény, hanem folyamat. Ez a váltás jelentősen csökkenti az ellenállást, mert az idegrendszer nem „vizsgahelyzetként” érzékeli az étellel való találkozást.
Ide kapcsolódik az is, amit a pszichológiában „ownership” vagy birtoklási hatásnak neveznek: amit a sajátunknak érzünk, ahhoz másképp viszonyulunk. Ha a gyerek „résztulajdonosa” egy ételnek - mert ő keverte, ő szórta rá, ő választotta ki az alapanyagot -, akkor az nem egy külső elvárás lesz, hanem egy saját élmény. Ez finoman, de nagyon erősen növeli a nyitottságot.
A közös főzés során a gyerek nem egy kész ingerrel találkozik, hanem látja az átalakulást: hogyan lesz a nyers alapanyagból étel, hogyan változik az illat, az állag, a szín. Ez az úgynevezett „szenzoros tanulás” segít abban, hogy az étel ne egy ismeretlen, „kész csomag” legyen, hanem egy érthető, kiszámítható folyamat része.
5 szabály a gyerekekkel való főzéshez
Az önállóság élménye
Az önállóság és az önbizalom csökkenti a dacot. A kutatások is nagyon egyértelmű irányba mutatnak. A zöldségek és gyümölcsök otthoni jelenléte, könnyű elérhetősége, a szülői minta, valamint a gyerekek bevontása a főzésbe mind pozitív kapcsolatban állnak a gyerekek zöldség- és gyümölcsfogyasztásával. Ha azt várjuk, hogy „hasznos” legyen, könnyen csalódunk. Ha viszont úgy tekintünk rá, mint egy közös élményre, akkor már az is érték, ha ott van, nézi, kérdez, belekóstol. A közös főzés értéke pont abban van, hogy nem azonnali eredményt várunk tőle, hanem teret adunk egy folyamatnak. Ezekből a helyzetekből épül fel az a tapasztalat, hogy az étel nem nyomás, nem elvárás - hanem valami, amiben jó részt venni.
Céklás receptek babáknak
Egyszerű céklapüré
Hozzávalók:
- 1 közepes cékla
- 1 közepes krumpli
- 1 alma
Elkészítés:
- A céklát alaposan megmossuk, meghámozzuk, apró kockákra vágjuk, és felöntjük annyi vízzel, hogy éppen ellepje.
- Amikor elkezd puhulni a cékla, akkor a megmosott, meghámozott és apró kockákra vágott krumplit hozzátesszük, és tovább főzzük.
- A főzés végén tegyük bele a meghámozott és felkockázott almát is.
- Pürésítsük botmixerrel, amíg teljesen sima nem lesz.
Céklás püré csirkemellel
Hozzávalók:
- 1 közepes cékla
- 1 alma
- 1 burgonya
- 1 ek csirkemell
- 1 ek olaj
Elkészítés:
- Készítünk egy céklapürét a fentebb leírt módon.
- A párolás végén a párolt csirkemellet (felkockázva) tesszük a cékla-krumpli-alma kombóba.
- Pürésítsük az egészet simára.
Céklás tészta (2 éves kortól)
Ez a recept ideális, ha a gyerek nem szereti a céklát, hiszen belecsempészhetjük valami finomságba.
Hozzávalók:
- 250 g liszt (teljes kiőrlésű vagy sima)
- 250 g főtt cékla (pürésítve)
- 1 tojás
- Csipet só
Elkészítés:
- A főtt céklát leturmixoljuk, majd a liszttel, tojással és sóval alaposan összedolgozzuk.
- Készíthetünk belőle tésztát, amit kinyújthatunk, és formákra vághatunk (pl. csillagok, állatfigurák), vagy egyszerűen reszelhetjük is nagyobb lyukú reszelőn, mint a nokedlit.
- Sós vízben kifőzzük, majd tálaljuk a kedvenc szószával, vagy egyszerűen vajjal és parmezánnal.

Céklás sült quinoa
Hozzávalók:
- 250 g quinoa
- 1 nagy cékla
- olívaolaj, só, bors
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 fej lilahagyma
- 1/2 tk őrölt római kömény
- friss koriander
- pici lime-lé
- 1 ek méz (1 éves kor felett)
Tálaláshoz:
- saláta
- kecske/fetasajt
- újhagyma
- olívaolaj, só, bors, balzsamecet
- avokádó
Elkészítés:
- A céklát meghámozzuk és pici olívaolajjal, sóval, borssal összeforgatjuk, és sütőpapírral borított tepsin kb. 45 perc alatt megsütjük. Érdemes mellé még további céklát, répát, sütőtököt, zellert is tenni, és együtt sütni őket, hogy több napra előre szuper alapanyagaink legyenek.
- A quinoát megfőzzük a csomagoláson található utasítás szerint.
- A megsült céklát felkockázzuk, majd serpenyőben az apróra vágott lilahagymával és fokhagymával, római köménnyel együtt megpirítjuk.
- Hozzákeverjük a főtt quinoát, a friss koriandert, a lime levét és a mézet (babáknak elhagyjuk, vagy méz helyett egy kevés almapürével édesítjük).
- Tálalhatjuk salátával, sajttal, avokádóval.
Céklapakora (12 hónapos kortól)
A panírok variációi közül a csicserilisztes, indiai pakora jellegű kabát bevált a legjobban zöldségekhez.
Hozzávalók:
- 1 közepes cékla (reszelve)
- 1/2 csésze csicseriliszt
- 1/4 csésze víz
- Csipet só
- Ízlés szerint fűszerek (pl. római kömény, koriander, kurkuma - babáknak csak óvatosan)
- Olaj a sütéshez (kevés olívaolaj a sütőben sütéshez)
Elkészítés:
- A reszelt céklát összekeverjük a csicseriliszttel, vízzel, sóval és a fűszerekkel, amíg sűrű tésztát kapunk.
- Kisebb pogácsákat formázunk belőle.
- Kevés olívaolajon sütőben sütjük, amíg aranybarnák és ropogósak nem lesznek (kb. 20-25 perc 180 fokon, félidőben megfordítva).