Szoptatás alatti táplálkozás: Amit a kismamáknak tudniuk kell

Amíg szoptatsz, a legkevésbé sem mindegy, hogy mit eszel, hiszen minden, amit magadhoz veszel, az anyatejjel eljut a kicsi szervezetébe is. Az anyatejben a tápanyagokon kívül sok egyéb anyag is megjelenhet, felhalmozódhat. Ezért nagyon fontos odafigyelni, hogy a szoptatás alatt mit eszik, mit iszik a kismama. A szoptató anyuka táplálkozása és életmódja nemcsak a saját, hanem a babája egészségét is befolyásolja.

Bár az anyatej tápértéke stabil, összetétele bizonyos mértékben változhat, így a kiegyensúlyozott étkezésnek és a megfontolt gyógyszerszedésnek kiemelt jelentősége van. A baba 6 hónapos koráig javasolt a kizárólagos anyatejes táplálás, ebben az időszakban tehát a csecsemő egyetlen tápanyagforrása az anyatej. Ebben megtalálhatóak a fejlődéséhez szükséges fehérjék, zsírok, szénhidrátok és a különböző mikrotápanyagok is. A nélkülözhetetlen összetevőkön túl azonban megjelenhetnek az anyatejben az anyuka által fogyasztott élelmiszerek adalékanyagai, a bennük levő vegyszermaradványok, az arra érzékenyekben allergiás reakciót kiváltó táplálékfehérjék, a bevett gyógyszerek hatóanyagai is, ezért nem mindegy, mit eszik, iszik, mit vesz be a szoptatós anyuka.

Mit és mennyit ehet a szoptatós anyuka?

Egy egészséges szoptatós anyuka elvileg mindent ehet, a legfontosabb szabály a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás. A modern ajánlások szerint kifejezetten ellenjavallt a felesleges, orvosi indok nélkül alkalmazott megszorító (restriktív), vagy az egyes élelmiszereket teljesen kiiktató (eliminációs) diéta követése. Fontos, hogy minél több friss ételt fogyasszunk, kerüljük az ultrafeldolgozott, tartósított élelmiszerek túlzott fogyasztását. Ez azonban általános szempont az egészséges táplálkozáshoz, nem csak a szoptatás időszakában érvényes.

A szoptatás ideje alatt lelki terhelések, kimerültség, vagy épp a hozzátáplálás kezdetekor belépett új szokások miatt is csökkenhet az anyatej mennyisége. A szoptatáshoz sok energiára van szükség, és újra kell tölteni a kalcium-, és a vérveszteség miatt kiürült vastartalékokat. Ahogy a terhesség idején, most sem szükséges kettő helyett enni, de nagyobb a kalóriaigény. A szoptató anyák szervezete naponta több kalóriát éget el, mint máskülönben, ez a tejképzéshez szükséges. Éppen ezért a táplálkozás része a magas kalóriatartalmú ételek fogyasztása, mint a vaj, tej, kenyérfélék, sajt: reggelire, tízóraira, uzsonnára. Szénhidrátot tartalmaz a búzából készült termékeken kívül a zab, a köles, a rozs. Elsődleges fehérjeforrásnak az állati fehérjéket tekintjük. Ilyenek a hús, tojás, tej és tejtermékek.

Milyen tápanyagokra van szükség szülés után?

• Fehérjére
• Friss zöldségekre, gyümölcsökre
• Sok folyadékra

A keményítős zöldségek, gyümölcsök, például krumpli, édesburgonya, sütőtök, banán és főzőbanán, szemes gabonák könnyen hozzáférhető glükóz forrást jelentenek. A vérképző elemekre is szükség van: rézre, cinkre, B-vitaminokra, többek közt folátra és az állati fedezetből szerezhető B12-re és főleg vasra. Ez a vérben az oxigént szállító hemoglobin alkotóeleme. Növényi forrásból tartalmazza többek közt a cékla, a spenót és más zöld leveles zöldségek, a bogyós gyümölcsök, mák. Jódra magának a mellnek is óhaja van, ahogy minden más fontos szerv is igényli. A szelént, az enzimatikus folyamatokhoz szükséges magnéziumot is igényli.

A tejképzés 5 pillére

A tejképződéshez fontos az elegendő folyadékbevitel. Átlagosan napi 2-3 liter folyadék lenne az ideális, évszaktól és igénybevételtől is függően. Jobb folyadékpótlók közé tartozik a víz, a gyümölcsteák, az antioxidánsban gazdag, édesítetlen italok, például bogyós gyümölcsökből készült direktlé (magok nélkül), hígított homoktövislé, hígított céklalé. A friss zöldségekkel, gyümölcsökkel, mint jó, strukturált folyadék forrásokkal is pótolható a folyadék.

1. Gyakori szoptatás: Első lépés, ha születése után minél hamarabb mellre tesszük a babát. Az előtej, a colostrum ugyan mennyiséget nem képvisel, de összetétele egy csoda esszencia, és abban is segítség, hogy a tejelválasztás hormonális vezérlése elinduljon. A gyakori szoptatás az, ami a tejtermelést a kereslet-kínálat egyensúlyába hozza. A tej mennyisége egészséges esetben kereslet-kínálat elv alapján alakul. Amikor a szoptatás alkalmával a baba a mellbimbóban levő idegvégződéseket stimulálja, a hormonális irányítótorony a prolaktin termelésen keresztül fokozza az utánpótlást.
2. Elegendő folyadékbevitel: A madártej - ami szintén hagyományos tejserkentő ajándék - is részben ezt a célt szolgálja, csak a szoptatás kezdetén nem a legszerencsésebb ötlet. A tehéntej az anyatej 7%-os fehérje tartalmához képest magasabb, 19%-os fehérjetartalmú. Az anyatej összetételében a kazein és a laktalbumin fehérjék a jellemzők, míg a borjút dédelgető tej másképp áll össze, és laktoglobulin is van benne (ez az arra érzékenyeknél problémás). Abban az időszakban, amikor az anyatej emésztéséhez szükséges enzimek, például a tejcukrot emésztő laktáz indulnak, a tehéntej és annak eltérő összetétele már sok lehet a baba szervezetének.
3. Megfelelő energia és tápanyagbevitel: A keményítős zöldségek, gyümölcsök, például krumpli, édesburgonya, sütőtök, banán és főzőbanán, szemes gabonák könnyen hozzáférhető glükóz forrást jelentenek. A vérképző elemekre is szükség van: rézre, cinkre, B-vitaminokra, többek közt folátra és az állati fedezetből szerezhető B12-re és főleg vasra.
4. Tejserkentő ételek (galaktogógok): Vannak ételek, italok, fűszerek, amelyek a tejtermelésre a prolaktin hormon, illetve azt azt segítő hormonok serkentésével hatnak. Ezeket hívjuk galaktogógoknak (görög eredetű kifejezés: a galacto előtag tejet, az agogos pedig áramlást jelent). Ilyenek például a zab, árpa maláta (alkoholmentes sörökben), zöld leveles zöldségek (spenót, csalán), cékla, kapor, csírák és mikrozöldek, édeskömény, ánizs mag, római kömény, görögszéna, gyömbér és kecskeruta.
5. Pihenés és stresszmentesség: A tejtermelés egy anyagcsere folyamat. A mirigyek ugyan folyamatosan műszakban vannak, de a hajszoltság, kialvatlanság nincs jó hatással a termelésükre. Sokaknak esténként kevesebb, és az éjjeli pihenés után reggel jóval több a teje.

Kerülendő élelmiszerek és élvezeti cikkek

Amikor a szoptatás alatt kerülendő élelmiszerekről beszélünk, fontos különbséget tenni a tévhitek és a valós kockázatok között. Sok anyuka szorong amiatt, hogy étrendjével árthat a babának, de a tiltólisták gyakran feleslegesek.

Puffasztó ételek és hasfájás

A puffasztó hatású élelmiszerek nemcsak a kismamánál, hanem az arra érzékeny babáknál is okozhatnak puffadást, hasfájást. Ilyen, gázképződést kiváltó élelmiszerek a hüvelyesek, bab, borsó, lencse, káposztafélék (karalábé, karfiol, kelbimbó, kelkáposzta). Ezen kívül a brokkoli, paprika, paradicsom, retek, kivi, narancs sem ajánlott. Az erős fűszerek, csípős paprika, bors irritatív hatású összetevői ugyancsak kimutathatóak az anyatejben. Ezek panaszokat okozó hatása azonban nem törvényszerű, az anyatejbe csak kis mennyiségben kerülnek át, továbbá jelentős az egyéni érzékenység szerepe. Rutinszerűen tehát nem indokolt kerülni fogyasztásukat, de ha megfigyelhető a baba hasfájása és a sírós időszakok előfordulása az anyai táplálkozással összefüggésben, érdemes korlátozni ezek mennyiségét.

Amerikai kutatók kimutatták, hogy az ánizs a felnőtteknél nem okoz gondot, a csecsemőknél viszont görcsöt válthat ki. A nehezen emészthető gomba sem jó választás, óvakodjunk a túlzott fokhagyma- és a nyers újhagyma-használattól.

Az édeskömény-ánizs tea sem volt mindenkinél hatásos, sőt, egyes esetekben még erőteljesebb bélmozgást produkált - nagyobb fájdalmak kíséretében.

Allergének és érzékenység

A szoptatás alatt nagyon fontos a vitaminok fogyasztása, viszont érdemes kerülni az epret, málnát és a citrusféléket, mert allergiás tüneteket (kiütést, hasfájást) okozhatnak a babánál. A túl sok csokoládé fogyasztása is nyugtalanná, ingerlékennyé teszi a babát, így érdemes a csoki fogyasztást is mérsékelni. Az erős allergénként ismert élelmiszerek túlzott fogyasztása nem javasolt, de napi 2 dl tej, heti 3 tojás, heti 1 adag hal beillesztése az étrendbe ajánlott.

A kifejezetten allergénkerülő (tejmentes, tojásmentes, halmentes, földimogyoró-mentes stb.) anyai diéta kerülendő. Ennek csecsemőkori allergiát, ekcémát megelőző hatása nem bizonyított, ezért egészséges baba esetében nem indokolt. Az allergiás betegségek kialakulása inkább a baba immunrendszerének érésével van összefüggésben, ennek fejlődését magával a szoptatással és a kiegyensúlyozott táplálkozással támogathatja az anyuka, nem az allergének kerülésével.

Ha orvosilag indokolt a diéta

Amennyiben a szoptatott babánál táplálékallergia lehetséges tünetei jelennek meg, pl. erős hasfájás, komolyabb ekcéma, véres széklet, meg kell kísérelni az erős allergéneket (pl. a tehéntejet) teljesen kiiktatni a szoptató anyuka étrendjéből. Ilyenkor mindenképp fel kell keresni a panaszokkal a gyermekorvost, gyermekallergológust, és csak igazolt ételallergia esetén indokolt fenntartani a panaszokat kiváltó allergént nem tartalmazó étrendet. Ebben az esetben a szoptatós anyuka kalcium- és vitaminpótlását külön vitaminokkal, vitaminkészítményekkel kell megoldani!

A másik ok, ha a várandós és szoptatós anyuka maga szenved ételallergiában vagy ételintoleranciában. Ilyenkor a betegség esetén indokolt diétát fenn kell tartani, de gondoskodni kell a szükséges tápanyagok fokozott beviteléről étrendi úton és gyakran étrend-kiegészítők segítségével.

Élvezeti cikkek és egyéb kerülendő élelmiszerek

• Dohányzás: A dohányzás teljes tilalmát javasoljuk, beleértve a passzív dohányzást is. Egyértelműen bizonyított, hogy a szoptatás alatti anyai dohányzás is jelentősen növeli a baba későbbi hajlamát az asztmás betegségekre.
• Alkohol: Az alkoholnak 25%-a átkerül az anyatejbe. Alkalmanként egy-egy korty alkohol elfogyasztása szoptatás ideje alatt nem okozhat gondot, de ez ne váljon rendszeressé vagy egyszerre nagyobb mennyiségűvé.
• Koffein: A koffeinnek 1%-a átkerül az anyatejbe. Természetesen megengedhető napi egy-két csésze hígabb, kis mennyiségű kávé elfogyasztása, de túlzott koffeinbevitel esetén a baba nyugtalan, ingerlékeny lesz. Energiaital fogyasztása nem javasolt, szükségtelen szoptatás alatt.
• Cukor és édességek: Érdemes úgy alakítani, hogy az édességekkel, csokival (az üdítőitalokkal meg pláne) minél később találkozzon a gyerek. A teljes tilalomnak nincs semmi értelme, de az sem normális, ha a két év alatti gyerkőc naphosszat túró rudit eszik és cukrot teával öblíti le.
• Magas higanytartalmú halak: Amit tényleg érdemes kerülni, azok a magas higanytartalmú halak, mégpedig a higany neurotoxikus hatásuk miatt. A ragadozó halak jelentenek nagyobb kockázatot, a többi nyugodt szívvel ehető.
• Tartósítószereket tartalmazó ételek: Kerülendőek a tartósítószereket (színezékeket, ízfokozókat) tartalmazó ételek.
• Szénsavas ásványvizek.
• Füstölt ételek, zsíros húsok.
• Nyers húsok, tojás: Szoptatás során nulla extra kockázatot jelentenek, nyugodtan lehet tehát ezeket enni. A terhesség alatt okoztak nagyobb kockázatot a bakteriális fertőzések miatt (szalmonella, liszteriózis).

Gyógyszerek és szoptatás

Gyógyszerek vonatkozásában sok a félreértés. A legtöbb szoptató anyuka láz- és fájdalomcsillapítót sem mer bevenni ebben az időszakban, inkább szenved a láztól, fejfájástól. Pedig a legtöbb vény nélküli gyógyszer nem okoz semmilyen károsodást a szoptatott kisbabánál, mert minimális mértékben választódik ki az anyatejben és a hatóanyag nem jelent veszélyt a csecsemőre.

A krónikus betegségek kezelésére felírt gyógyszerek többsége mellett megengedett a szoptatás néhány hónapig, de ilyenkor nem cél a 3-4 hónapon túl fenntartott szoptatás. Ma már viszonylag gyakori, hogy epilepszia, depresszió, pajzsmirigybetegség, trombózishajlam, magas vérnyomás vagy cukorbetegség miatt állandó gyógyszert szedő anyukák szülnek és szoptatnak is. Léteznek olyan gyógyszerek is, melyek szedése nem nélkülözhető az édesanya egészsége szempontjából, ugyanakkor szoptatás alatt nem szedhetőek. Ilyen esetben mindig beszélje meg a tennivalókat orvosával, kezelőorvosa tudta nélkül ne hagyja abba a gyógyszerszedést. Valószínűleg a szoptatástól kell eltekinteni, és más módon megoldani a baba anyatejes táplálását.

A baba ízlésének formálása

Az ízlés nem velünk született, hanem tanult dolog. A babának az ösztönei azt diktálják, hogy az édes ízeket kedvelje, mivel az anyatej is édes, azonban ez nem azt jelenti, hogy csokira és kakaóra van szüksége! A hozzátáplálás kezdetén a gyümölcsök jelentik a legártalmatlanabb átmenetet az anyatejtől a szilárd táplálék felé, mert sok bennük a rost, ezért a baba emésztését nem terhelik meg, valamint ezek a legkevésbé ártalmatlanok az allergéneket tekintve is.

A baba ízlését mi szülők formáljuk leginkább. Fontos a változatosság is. Ha mindig ugyanazt a néhány ételt kapja, mert „azt szereti”, akkor később is válogatós lesz majd. Teljesen természetes, hogy egyes ízek elsőre nem tetszenek a babának, ilyenkor 1-2 hét kihagyás után megint meg kell kóstoltatni az adott ételt. Nagyjából 6 éves korig alakul ki a gyerekek ízlése, addigra dől el, hogy tényleg utálják-e a spenótot és a halat, vagy pedig hajlandóak lesznek megenni. Ezt követően már nagyjából azokat az ételeket szereti a gyerek, amiket majd felnőttkorában is szeretni fog.

Az, hogy sok zöldséget adunk a kicsinek még nem jelenti szükségszerűen azt, hogy csak zöldséget-gyümölcsöt kéne ennie. Fontos, hogy váltogassuk és változatosan elkészítve adjuk az egyes ételeket, hiszen minél többfélét ismer meg a kicsi, annál jobban el fogja fogadni majd azt a későbbi élete során is.

tags: #borsoleves #szoptatas #alatt