A méhlepény, tudományos nevén a placenta, egy rendkívül különleges szerv, amely a terhesség alatt fejlődik ki, és kizárólag a baba születéséig van funkciója. Ez a „csoda-szerv” a beágyazódás után szinte azonnal fejlődésnek indul, és megkezdi első feladatát, ami a hormontermelés. Ez a méhlepény-kezdemény által termelt hormon, a HcG, amelyet a terhességi tesztek kimutatnak, és ez állítja meg a menstruációs ciklust beágyazódás esetén. A placenta a várandósság 14-16. hetére éri el a teljes méretét, körülbelül fél kiló körüli, 18-20 cm átmérőjű lapos szervvé válva. Ahogy a magzat növekszik, úgy lesz a méhlepény is egyre nagyobb.
A méhlepény felelős a tápanyagok és oxigén szállításáért a gyermeknek, a babától pedig a salakanyagot juttatja az anya keringésébe. Emellett számos hormont is termel, mint például a hCG, progeszteron, ösztrogén és HPL. A méhlepényben közvetlenül sosem keveredik az anyai és magzati vér. A vér az intervillosus térbe és a bolyhokba kerül közvetetten, a folyamatos keringést pedig az erek közötti nyomáskülönbség, a méh izomzatának finom mozgása és a magzati szívverés biztosítja. A vérellátás elérheti az 500-600 ml/percet.
A méhlepény elhelyezkedése és lehetséges problémák
A placenta beágyazódása és elhelyezkedése eltérő lehet a méhben:
- Hátsó falon: A méh hátsó területén helyezkedik el. Gyakori, problémamentes beágyazódás.
- Elülső falon: A méh elülső területén helyezkedik el. Szintén gyakori és nem jelent problémát.
- Fundusban: A méhfenékben, az anya gyomrához közel eső területen. Általában nem jelent problémát.
- Előlfekvő lepény (placenta praevia): A méhszájhoz közel helyezkedik el. Ha részben vagy teljesen fedi a méhszájat, hüvelyi szülés nem lehetséges a vérzés veszélye miatt.
Fontos tudni, hogy a méhlepény helyzete ultrahanggal jól követhető a várandósság alatt. Ritkán azonban a lepény, köldökzsinór és ezek funkciói zavart szenvedhetnek. Az idő előtti lepényleválás a legsúlyosabb terhességi szövődmények egyike, amely magzati és anyai halálhoz is vezethet. Jellemző tünetei a barnás vérzés, a méh fokozott tónusa, rossz közérzet és hirtelen csökkenő magzati szívhang. Fontos a gyors orvosi beavatkozás, mely általában azonnali császármetszés.
Ha a méhlepény vagy a burok egy kis része bent marad a méhben, az vérzéshez, a méh nem megfelelő összehúzódásához és méhűri fertőzéshez vezethet. Ennek elkerülése miatt elengedhetetlen a méhlepény alapos vizsgálata a szülés után. Amennyiben hiányos, küretre lehet szükség a méh teljes kiürítéséhez.
A lepényi szakasz: mi történik a szülés után?
A szülés lepényi szakasza a kisbaba születésekor kezdődik, és a méhlepény megszületéséig tart. Ez a szakasz általában a legrövidebb, kevesebb mint fél óra. Amikor a köldökzsinór pulzálása lassan abbamarad, a placenta véglegesen bevégzi dolgát. Innentől kezdve már nincs az a fontos feladata, hogy ellássa a kisbabát, így elérkezik az idő, hogy leváljon a méh faláról, majd távozzon a szervezetből.
A méh összehúzódása valójában már a kitolási szakaszban megkezdődik. Az oxitocin hormon hatására a méh összehúzódik, így a placenta leválik a méhfalról és megszületik. Ha a méh a baba születése után nem húzódik össze, akkor a méhlepény helyénél tovább vérzik, és szülés utáni hemorágia alakul ki, ami egy súlyos komplikáció. Ennek elkerülése érdekében a szülésznő és az orvos figyelemmel kíséri a méh tónusát és a méhlepény leválását.
A szülés utáni hasnyomkodás, amely a méh tónusának ellenőrzésére szolgál, sokak számára kellemetlen lehet. Azonban a baba szoptatása és a megszakítás nélküli bőr-bőr kontaktus rengeteg oxitocint termel, ami összehúzza a méhet és csökkenti a vérzést.
A szülés utáni vérzés (PPH)
A szülés utáni vérzés (PPH) egy komoly komplikáció, amely a szülések 7-20%-ában fordul elő. Oka leggyakrabban a méh nem megfelelő összehúzódása (70-80%-ban). Az oxitocin hormon hiánya vagy a méhen lévő oxitocin receptorok nem megfelelő működése is hozzájárulhat. Fizikai akadályok, mint például egy nagyobb vérrög, egy bent maradt méhlepény darab vagy egy teli húgyhólyag szintén gátolhatják a méh összehúzódását.
A PPH kockázatát növelő tényezők lehetnek ikerterhesség, az anya életkora, krónikus magas vérnyomás, korábbi méhtesten végzett műtét, vagy ha a családban már előfordult PPH. A szülés során derülhet ki, ha a baba nagy súlyú (4,5 kg felett) vagy ha a szülés nagyon gyorsan zajlott le. Fontos azonban, hogy az esetek legalább negyedében nincs semmiféle kockázati tényező, mégis előfordul a túlzott vérzés.
A lepényi szakasz vezetése
Az Egészségügyi Világszervezet javasolja a PPH megelőzésére a lepényi szakasz aktív vezetését, amely három elemből áll:
- Méhösszehúzó gyógyszer (legtöbbször szintetikus oxitocin) adása.
- A köldökzsinór elkötése. Ma már szerencsére a legtöbb helyen megvárják, amíg a zsinór pulzálása megszűnik.
- A köldökzsinór gyengéd húzásával rásegítenek a méhlepény megszületésére.
A várakozó álláspont szerint nincs rutin oxitocin injekció, tovább várnak a köldökzsinór elkötésével, és nem segítenek rá húzással a lepény megszületésére, hanem várakoznak, amíg az spontán meg nem születik. Az otthonszüléseknél gyakori ez a módszer, ahol a környezeti feltételek adottak a természetes oxitocin lökethez.
Placenta Delivery (3D Animation)
Késleltetett köldökzsinór-ellátás
A késleltetett köldökzsinór-ellátás azt jelenti, hogy a köldökzsinórt nem fogják le rögtön a baba megszületése után, hanem megvárják, amíg az abban áramló vér pulzálása megszűnik, és csak ezt követően szorítják le. Ezáltal a baba hozzájuthat a köldökzsinórban lévő vérhez, ami fontos vasat, vérsejteket és antitesteket biztosít számára. Ez az eljárás növeli a vasraktárakat, a hemoglobinszintet és a vértérfogatot, különösen előnyös a koraszülöttek számára. Fontos megjegyezni, hogy őssejtgyűjtés esetén nem alkalmazható a késleltetett elkötés.
A köldökzsinór átlagosan 50-70 cm hosszú, két artériát és egy vénát tartalmaz, melyeket a Wharton-kocsonya véd a fizikai ártalmaktól.
Hagyományok és modern szokások a méhlepénnyel kapcsolatban
Magyarországon és a "nyugati" országokban a méhlepényt általában orvosi hulladékként kezelik. Más kultúrákban azonban számos szokás és hiedelem övezi, amelyek közül sok újjáéled a XXI. században.
1. Köldökzsinór elkötése és a család születése
A köldökzsinór elvágása szimbolikus értékű. Hagyományosan a bába végezte, manapság egyre gyakoribb, hogy az apák kérik, hogy ők vághassák el. Ez a rituálé szimbolizálja a család születését és a baba befogadását a társadalomba.
2. A méhlepény eltemetése
Sok kultúrában az apa temette el a méhlepényt, gyakran valamilyen növényt ültetve fölé, hogy megvédje a családot a rossz szellemektől. Manapság a méhlepényt lefagyasztják, majd később egy családi ünnep keretében temetik el, fát ültetve fölé. Ez az ünnep a család és az anya új szerepben való visszatérésének szimbóluma.
| Hagyomány | Leírás | Modern értelmezés |
|---|---|---|
| Köldökzsinór elkötése | A köldökzsinór elvágása a baba közösségbe való befogadását jelképezi. | Az apa vágja el, szimbolizálva a család születését. |
| Méhlepény eltemetése | Védelmező rituálé, növény ültetése fölé. | Családi ünnep keretében történő eltemetés, fa ültetése. |
| Lotus szülés | A köldökzsinór nem elvágása, hanem magától történő leválása. | Clair Lotus Day nevéhez fűződő modern gyakorlat, fertőzésveszély miatt nem javasolt. |
| Placenta elfogyasztása | Az állatok ösztönös viselkedése a nyomok eltüntetésére és táplálékforrásként. | Állítólagos tejtermelés-serkentő és depressziócsökkentő hatás, tudományosan nem igazolt. |
3. Lotus szülés
Ez a rituálé azt jelenti, hogy a születés után a köldökzsinórt egyáltalán nem vágják el, hanem a méhlepényt a baba mellől csak akkor távolítják el, amikor a köldökcsonk magától leválik (5-15 nap múlva). Az elnevezés Clair Lotus Daytől ered, aki az 1970-es években ragaszkodott ehhez a gyakorlathoz. A Lotus szüléssel kapcsolatban kevés a minőségi kutatás, ezért nem ajánlott gyakorlat, és fontos a fertőzés jeleinek fokozott figyelése.
4. A placenta elfogyasztása (placentophagia)
Az állatok, akár ragadozók, akár növényevők, kivétel nélkül megeszik a méhlepényüket az utód megszületése után. Ezt az ösztönös viselkedést a nyomok eltüntetése és a fészek tisztán tartása magyarázza, emellett a placenta táplálékforrás és anyai viselkedést befolyásoló anyagokat is tartalmaz. Egyes szülők azzal magyarázzák a placenta elfogyasztását, hogy segíti a tejtermelést, roboráló hatása van, és csökkenti a szülés utáni depresszió esélyét. Bár a kutatások nem igazolták ezeket a "elixír-hatásokat" (néhány vas és hormon van benne, de nem számottevő mennyiségben), ha valaki hisz a gyógyító erejében, a placebo hatás pozitív lehet. A placenta elfogyasztása történhet hőkezeléssel, vagy kiszárítva, porítva, kapszulázva, étrendkiegészítőként.
5. Művészeti alkotás a méhlepényből
A méhlepényt gyakran "az élet fájának" nevezik az erek rajzolata miatt. A fényes oldalára papírt vagy kartont nyomva egy lenyomat készíthető, amely az életfa mintázatát mutatja.
Az anya döntése a méhlepény sorsáról
Fontos, hogy a szüléssel kapcsolatosan informáltan és tudatosan döntsünk, beleértve a méhlepény sorsát is. Ma már egyre ritkábban vált ki elképedést a kórházi környezetben, ha a szülők úgy döntenek, hogy hazaviszik a méhlepényt. Lehetőség van arra, hogy az anya megnézhesse, és akár haza is vihesse (császármetszés esetén is).