Ez a cikk áttekintést nyújt a Boldogfalva Óvoda működéséről, Bulányi György és a Bokor Közösség tevékenységéről, a BKV jegyárainak emeléséről, a Bős-Nagymarosi vízlépcső ügyéről, a nyugdíjasok helyzetének javítására tett ígéretekről, a felsőoktatás reformjáról, valamint a Duna-ügy körüli vitákról. A felsorolt témák rávilágítanak a magyar társadalom fontos kérdéseire az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején, bemutatva a változások iránti igényt és az arra adott politikai, társadalmi és egyházi reakciókat.
A Boldogfalva Óvoda bemutatása
A Boldogfalva Óvoda székhelye Debrecen belvárosában helyezkedik el, telephelye Pallagon, erdei övezetben található. Az óvoda esztétikus környezetben, ideális csoportlétszámmal (24-25 fő) működik. Pedagógiai munkájukat a Tevékenységközpontú Óvodai Pedagógiai Program adaptációjával végzik, miközben őrzik hagyományaikat. Az óvoda csoportjai között megtalálható a Pillangó csoport, a Süni csoport, a Napocska csoport, az Őzike csoport, a Mókus csoport (Pallag), az Alma csoport, a Nyuszi csoport (Pallag) és a Tulipán csoport. Az óvoda címei: 4025 Debrecen, Antall József u. 19. és 4014 Pallag, Manninger G. u.
Bulányi György és a Bokor Közösség sajtóvisszhangjai
Bulányi György piarista szerzetes és az első hazai katolikus bázisközösség, a Bokor-mozgalom alapítója tevékenységéről széleskörű sajtóvisszhangok születtek, melyeket a FARAGÓ FERENC által szerkesztett 7. kötet gyűjt össze, Szűcs Miklóssal. A püspöki kar tizenöt éve azért tiltotta el a papi hivatás gyakorlásától Bulányi pátert, mert egyes tanításai nem álltak összhangban a katolikus hittételekkel. A háttérben egyebek között az állt, hogy az akkori hivatalos egyházi állásponttal szemben a bázisközösség tagjai lelkiismeretükre hivatkozva megtagadták a fegyveres katonai szolgálatot. A Budapesti Kamaraszínház igazgatója, BEDŐ IVÁN szerint Bulányi pátert már annak idején sem kellett volna eltiltani a papi hivatástól, és a rehabilitáció szép dolog, de hetvenkilenc éves korban későn jött. Ha valaki lelkiismereti okokból megtagadja a katonai szolgálatot, azzal egyetért, mint liberálisan gondolkodó.
Közlekedés és szociális intézkedések
BKV jegyárak és nyugdíjas kedvezmények
A BKV-jegyek árának emelése a jövő hónap közepén dől el novembertől. Demszky Gábor főpolgármester a 19,5 százalékos, vagyis a legalacsonyabb emelést támogatja, és közölte, hogy januártól már nem kell újabb drágulásra számítani a fővárosi tömegközlekedésben. Senki sem örül, ha a BKV emeli tarifáit, sőt a lakosság akkor örülne, ha semminek az ára nem emelkedne. Ez az összeg azonban nagyjából megfelel az inflációnak, és ez a BKV szemszögéből voltaképpen racionális elgondolás, hiszen valamiből fedeznie kell az üzemanyagköltséget és egyéb kiadásait. A miniszterelnök az idősek világnapján ígéretet tett a nyugdíjasok helyzetének javítására. A kormány tervei szerint a jövőben nemcsak a hetven, de már a hatvanöt évesnél idősebbek is ingyenesen használhatnák a tömegközlekedési eszközöket. Horn Gyula hangsúlyozta: a kormány eltökélt szándéka, hogy ezentúl ne az idősek viseljék a legnagyobb terheket. Ezzel teljesen egyetért, mert rendkívül nehéz helyzetben vannak a nyugdíjasok. Az infláció, az energiaár-emelés őket sújtja legjobban.
Egészségügyi és szociális programok
A daganatos betegségek gyógyítására hároméves programot terveznek, a növekvő rezsiköltségek kifizetéséhez pedig támogatást kapnak a rászorulók.
Nyert a TISZA: Jön a Magyar-kormány
Oktatási reformok és ösztöndíjak
A következő négy évben a minimálbér nyolcszorosát kapja az az 500 tanár és tudós, aki 1600 jelentkező közül elnyerte a Széchenyi professzori ösztöndíjat, havi 136 ezer forintot. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter egyúttal közölte: a nemrég létrehozott Bolyai-ösztöndíj összege a minimálbér háromszorosa, vagyis 51 ezer forint lesz. Ezt a doktori címre pályázóknak ítélhetik oda és három éven át folyósítják az összeget.
A felsőoktatás gyökeres reformjáért
1988. szeptember 26-ra a JATE BTK Operatív Bizottsága Kari Gyűlést hívott össze. A kari gyűlés döntő többséggel elfogadta az operatív bizottság állásfoglalás-tervezetét, mely a kari gyűlés hivatalos állásfoglalásává emelkedett. A kari gyűlés követeléseinek nyomatékosítására úgy döntött, hogy 1988. szeptember 28-án a kar hallgatóságának egésze sztrájkba lép. Az állásfoglalás és a fogalmi emlékeztető felolvasása után az összegyűltek előadásokat hallgattak meg a középkori és a jelenlegi nyugati egyetemekről. A minisztérium képviselője hivatalos ígéretet tett arra, hogy az MM 30 napon belül hivatalos és nyílt választ ad a kari állásfoglalásra.
A JATE BTK hallgatóinak követelései:
- Kormányzati szinten vizsgálják felül az oktatás, ezen belül a felsőoktatás anyagi helyzetét, az oktatás kapjon nagyobb (minimum 4%-os) részesedést a költségvetésből.
- Szűnjön meg a tantervutasítás. Valamennyi felsőoktatási egység (szem előtt tartva a diploma konvertálhatóságának elvét) váljék autonóm intézménnyé.
- Az egyetemi oktatás rendjének alapelve legyen a tanszabadság. Ezen belül az eddig kötelező ideológiai tárgyak helyett szabadon választható formában vegyék át az általános társadalomismereti tárgyak és a filozófiatörténet. A marxizmus-leninizmus és az orosz nyelv legyen egyenlő jogú és helyzetű, mint a többi filozófiai irányzat és nyelv.
Az operatív bizottság javasolja, hogy az érintett felsőoktatási egységek döntsenek arról, elfogadják-e az állásfoglalásban megfogalmazott alapköveteléseket, és dolgozzák ki az új jogi szabályozásra vonatkozó konkrét elképzeléseiket. A tárgyalásokhoz elengedhetetlennek tartják a teljes nyilvánosságot. A képviselőket és az összes érdeklődőt meghívják az 1988. október 31-én tartandó, a MM válaszát elemző és értékelő kari gyűlésre. A JATE BTK hallgatói arra várnak, hogy a minisztérium és az egyetemek közötti érdemi tárgyalások mielőbb lezajlanak.
A Duna-ügy és a Bős-Nagymarosi Vízlépcső
A hágai bíróság Magyarországot is, Szlovákiát is elmarasztalta a bős-nagymarosi vízlépcsőről szóló ítéletében. Magyarország lépését azért ítélte jogellenesnek, mert egyoldalúan mondta fel a szerződést, és megalapozatlanul hivatkozott környezetvédelmi szükségállapotra. Szlovákia lépését pedig azért találta törvénytelennek, mert nem volt joga elterelni a Dunát. A két ország kártérítéssel tartozik a másiknak, de erről kölcsönösen le is mondhatnak. A bíróság fél évet adott az újabb magyar-szlovák tárgyalásokra. Sokan meglepődtek az ítéleten, mivel az itthoni híradások alapján úgy gondolták, nagyjából nekünk adnak majd igazat. A vízlépcső ügyét mindig is túlpolitizálták, és fölösleges volt ennyire, a végsőkig feszíteni a húrt. Most tárgyalni kell, de ezt már korábban is megtehették volna, és a rendszerváltás óta lett volna idő a megegyezésre.
Újabb harcok a Dunáért
A bősnagymarosi vízierőmű megépítése ellen tüntető tömegek többször megbontották már a főváros hétköznapjainak „nyugalmát”. A FIDESZ, a Duna-kör, a WWF és az International Rivers Network szervezte a Dunai duzzasztógátak című tudományos konferenciát, ahol szakemberek elemezték az épülő erőmű különböző vonatkozásait, következményeit. A tanácskozók egy záródokumentumot adtak ki, ami pontokba szedve tartalmazta az elmúlt 5-6 évben felmerült, megalapozott kifogásokat. Az erőművet ellenző, független társadalmi kezdeményezések képviselői összegyűltek, hogy tevékenységüket összehangolják, és egy akciósorozatot tervezzenek, melynek célja a pozitív értelemben vett nyomásgyakorlás a képviselőkre. Szeptember 29-én a Petőfi-szobornál 1000-1500 fiatal gyűlt össze. A tüntetések fő követelései az erőműépítésének felfüggesztése, független vizsgáló bizottság megalakítása, a kutatási eredmények nyilvánosságra hozatala, és a népszavazás kiírása voltak. Október 7-én az erőmű megépítése mellett szavazott az Országgyűlés. Az elnöklő Stadinger István négy alapvető ügyrendbe ütköző hibát követett el a szavazás során, ami a jogi tanulmányok fényében botrányos volt.
