Orbán Viktor miniszterelnök többször is hangsúlyozta a bölcsődei férőhelyek fontosságát és bővítésének szükségességét Magyarországon. A kormány célkitűzései szerint minden szülő, aki szeretné, bölcsődébe viheti gyermekét. Azonban a valóság és a statisztikák alapján a helyzet ennél árnyaltabb, és számos kihívással kell szembenézni a cél elérése érdekében.
A bölcsődei férőhelyek számának alakulása
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) adatai szerint 2010-ben 32 ezer bölcsődei férőhely volt az országban. Ez a szám jelenleg 50 ezer, és a tervek szerint három év múlva 70 ezerre nő. Az Orbán Viktor által 2022-re ígért 70 ezer férőhelyből még mindig mintegy 20 ezer hiányzik. Az Emmi legfrissebb adatai szerint 919 településen több mint 55 ezer férőhely van, és további bölcsődék épülnek, bővülnek. A Magyarország helyreállítási és ellenálló-képességi tervében megvalósuló bölcsődefejlesztési pályázatnak köszönhetően újabb mintegy 2700 bölcsődei férőhely jön létre.
Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár szerint a kormány az elmúlt években több mint 177 milliárd forintot fordított magyarországi és európai uniós forrásból a bölcsődei ellátás fejlesztésére, különösen a férőhelyek bővítésére és korszerűsítésére. A 2021-2027 közötti fejlesztési időszakban további csaknem százmilliárd forint összegű fejlesztési forrás lesz elérhető komplex bölcsődefejlesztésre.
Ígéretek és valóság: A területi egyenlőtlenségek
Bár a kormány az utóbbi években jellemzően EU-s pénzből milliárdokat költött bölcsődei férőhelyek létesítésére - 2014-20 között 110 milliárd forint van erre -, a területi egyenlőtlenségek miatt még mindig sok olyan település van az országban, ahol szinte a csodával határos, ha a szülő valamelyik intézményben belátható időn belül helyet talál a gyereknek.
Tény, hogy vidéken sok új bölcsőde épült az elmúlt időszakban, de a területi aránytalanság továbbra is fennáll. Különösen elkeserítő a helyzet Pest megyében és Budapesten, ahol sok a munkahely, így több fiatal költözik a környékre, akiknek érthetően több a gyerekük is. A fővárosban és környékén ezért már a várandós anyák feliratkoznak a várólistákra, hogy sorra kerülhessenek. Nem sokkal jobb a helyzet Nógrád, Tolna, Heves és Somogy megyében sem, itt viszont azért, mert egész egyszerűen nincs elég férőhely.
Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke a Klubrádiónak azt mondta, Magyarországon jelenleg a gyermekek 17 százaléka számára tud bölcsődei ellátást nyújtani az állam. Ugyanez a szám az Európai Unióban 29 százalék. Mindezt úgy, hogy 2002-ben azt vállaltuk: 2010-re a magyar gyerekek 33 százaléka járhat bölcsődébe. A probléma tehát már több mint egy évtizede fennáll, mégsem történt érdemi változás.
Statisztikai trükközések és valós bővítés
A szakember szerint sok férőhelynövelés valójában csak statisztikai trükközés volt. 2010-ben emeltek a csoportlétszámokon, 2017-ben pedig a családi napköziket családi bölcsődékké nevezték át, így 11 ezer férőhely úgy létesült, hogy ahhoz nem kellett építkezni. Az elmúlt 9-10 évben a valódi - azaz építéssel együtt járó - bővítés 9500 új férőhelyet eredményezett.
A szomorú valóság, hogy ma Magyarországon 3200 településből csak 600 helyen van bölcsőde, vagyis 25 ezer családnak nincs esélye arra, hogy abban a faluban vagy kisvárosban járassa bölcsődébe a gyerekét, ahol lakik.
A bölcsődei ellátás hatása a családokra és a gazdaságra
A bölcsődei férőhelyek hiányának leginkább az édesanyák, sőt áttételesen a magyar gazdaság látja a kárát. Miközben Orbán Viktor miniszterelnök, illetve a kormány rendre azt kommunikálja, hogy szülessen több gyerek, és ehhez egyre több támogatást, kedvezményt köt, több kutatás is bebizonyította már, hogy a bölcsődei ellátás nemcsak ahhoz elengedhetetlen, hogy az anya visszamenjen dolgozni, hanem ahhoz is, hogy egyáltalán újabb gyermeket vállaljon.
Az Európai Bizottság magyarországi képviseletének megbízásából készült egy kutatás, amely azt állapította meg, hogy a nők vállalnak gyereket, ha biztosított a későbbi megélhetésük. Márpedig ez bölcsődei elhelyezés nélkül nehezen megvalósítható.
A nyitvatartás és a munkaidő összehangolása
A „Nőügyek 2018” című kutatásban a nők ráadásul nemcsak a férőhelyek alacsony számát jelölték meg problémaként, hanem azt is, hogy az intézmények nyitvatartása nem illeszkedik a munkaidejükhöz. A bölcsődék nyitvatartását az önkormányzat (pontosabban a fenntartó) határozza meg, ezért lehet eltérés.
A kormány augusztus elején bejelentette, hogy havonta akár 40 ezer forintos támogatást kaphatnak a munkába visszatérő szülők, ha a 20 hetesnél idősebb gyermeküket napközben családi vagy munkahelyi bölcsődében helyezik el. A juttatásban azok részesülhetnek, akiknek a lakóhelyén nincs bölcsődei ellátás, vagy nincs elég férőhely.
Bolyki László: A fiúság vagy a szolgaság lelke?
Bölcsődei dolgozók helyzete és a szakemberhiány
A bölcsődék fejlesztésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az épület nem elég, annak üzemeltetéséhez dolgozók is kellenek. Márpedig a bölcsődei nevelői állások után nem kapkodnak két kézzel a fiatalok, hiszen kimerítő és gyakran fizikai munkát jelent, a bérezés pedig finoman szólva sem versenyképes.
A szakszervezet felhívására a bölcsődei dolgozók is az interneten tették közzé fizetési papírjaikat. Miközben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon a 20-29 évesek átlagos nettó fizetése az idei első negyedévben 208 ezer forint, egy pályakezdő diplomás csecsemő- és kisgyermeknevelő 152 ezer forintot visz haza. A beküldött bérpapírok szerint ez magas összegnek számít: van, akinek felsőfokú OKJ szakképesítéssel és 5 év munkaviszonnyal 147 672 forint jár, sőt olyan bölcsődei dolgozó is jelentkezett, aki már 11 évet töltött a szakmában, és így is csak 154 ezer forintot utalnak neki a hónap elején.
Bérek és elvándorlás
Ilyen körülmények mellett folyamatos az elvándorlás, rengetegen a versenyszférában keresnek inkább munkát, de olyan is akad, aki külföldön próbál szerencsét. A minisztérium szerint jelenleg az álláshelyek 97,5 százaléka betöltött, a szakszervezet szerint azonban azt nem veszik figyelembe, hogy a dolgozók nagy része közelít a nyugdíjkorhatárhoz, így akár már egy évtizeden belül is súlyos válság üthet be.
Az Emmi erre a kérdésre azt válaszolta: olyannyira megbecsülik a bölcsődei dolgozókat, hogy „aki heti 40 órát dolgozik, és felsőfokú végzettséggel rendelkezik, átlagosan háromszor annyit keres, mint 2010-ben, míg a középfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők bére átlagosan a duplájára nőtt”. A minisztérium szerint az sem igaz, hogy senkit nem vonz a pálya, az elmúlt négy évben ugyanis a kisgyermekgondozó, -nevelő szakképesítésben, illetve a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszakon „évről évre fokozatosan nő a hallgatók és a sikeresen vizsgázók száma”.
Összegzés és jövőbeli kilátások
A bölcsődei férőhelyek bővítése és a dolgozók megbecsülése kulcsfontosságú a magyar családok és a gazdaság számára. Bár a kormány jelentős erőfeszítéseket tesz ezen a területen, a területi egyenlőtlenségek és a szakemberhiány továbbra is komoly kihívást jelentenek. A cél a 70 ezer férőhely elérése, de ehhez további átgondolt stratégiákra és hatékony végrehajtásra van szükség.
A bölcsődei fejlesztési program legfőbb célja, hogy a munka és a család közötti egyensúly kialakításában segítsen, és hogy a kisgyermekes szülők munkavállalásának ne legyen akadálya a férőhelyhiány. A bölcsődei ellátás rendszerének komplex fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy az országban lévő területi egyenlőtlenségek csökkenjenek és egységes, magas színvonalú bölcsődei ellátás legyen elérhető.
| Év | Bölcsődei férőhelyek száma | Forrás |
|---|---|---|
| 2010 | 32 000 | Emmi adatok |
| Jelenleg | 50 000 | Emmi adatok |
| Tervezett (3 év múlva) | 70 000 | Emmi adatok |
| Tervezett (2022) | 70 000 | Orbán Viktor ígérete |
| Tervezett (2018) | 60 000 | Kormányzati ígéret (2015-16) |
tags: #bolcsodei #ferohelyek #korabbi #orban #beszedeben