A bárányhimlő (varicella, chickenpox) az egyik leggyakoribb fertőző betegség, amin a gyerekek elsöprő többsége átesik; hazánkban évente legalább kb. 40-50 ezer új esetet regisztrálnak.
Tipikus esetben bárányhimlő után a vírus a szervezetben lappang életünk végéig, majd felnőttkorban történő reaktiválódásakor (például a mellkason) övsömör nevű kiütéses betegséget hozhat létre.
Nagyon elterjedt nézet a szülők (és az orvosok, egészségügyi dolgozók egy részének) körében, hogy az a jó, ha a gyermek minél hamarabb természetes úton elkapja a bárányhimlőt és átesik a fertőzésen.
Ez a nézet több száz évvel ezelőtlről ered, és nem teljesen alaptalan, azt ugyanis már régen is tudták, és tény, hogy azok esetében, akik nem fiatal korukban kapják el a bárányhimlőt, hanem serdülőkorban vagy felnőttként, a fertőzés sokkal súlyosabb lefolyású, gyakrabban jár szövődménnyel.
Mivel akkoriban nem volt védőoltás, ezért valóban csak azt tudták tenni a bárányhimlő és szövődmények enyhítése érdekében, hogy minél hamarabb „megfertőztették” gyereküket bárányhimlővel, hogy enyhébb lefolyású legyen a betegség.
Ugyanakkor a fiatalon elkapott bárányhimlő is okozhat ugyanúgy súlyos szövődményeket - tehát a 21. században már nem ez a legjobb megoldás.
Mivel még mindig él a tévhit, hogy „a bárányhimlőt minél előbb célszerű elkapni”, ezért mindent meg is tesznek ennek érdekében a szülők.
Már én is találkoztam több olyan gyerekkel, akit szándékosan „bárányhimlő-partiba” (!) vittek a szülei, azaz egy masszívan bárányhimlős, fertőző gyerekhez vittek sok másik egészséges gyereket, hogy elkaphassák tőle a bárányhimlőt.
A bárányhimlő az esetek egy jó részében, becslések szerint minden tizedik gyermeknél szövődménnyel jár és a nagy baj, hogy nem tudjuk biztosan megjósolni, ki lesz az, akin csak kiütések jelennek meg (bár az sem egy kellemetlen betegség), és ki az, akinél komplikáció lép fel.
Ráadásul a tapasztalat az, hogy hazánkban egyre több a szövődményes eset: két év alatt több mint 1600 (!!!) magyar kisgyereket kellett kórházban kezelni bárányhimlős szövődmény miatt.
A bárányhimlő szövődményeként bőrfertőzés, vérmérgezés (szepszis, keringésösszeomlás), tüdőgyulladás, súlyos májgyulladás, epilepszia-szerű görcsök, agyvelőgyulladás, bénulás és teljes vakság alakulhat ki.
A bárányhimlő az immunrendszert tartósan legyengíti, megviseli, így utána sokkal könnyebben kap el más betegségeket a gyerek.
Nem veszélyes a bárányhimlő? Vajon mit szólnának ehhez azok a magyar szülők, akiknek gyermeke nemrég 12 évesen megvakult a bárányhimlő miatt? Vagy azok a magyar szülők, akiknek nemrég négy éves gyerekük halt bele a bárányhimlő szövődményeibe?
A példákat hosszasan sorolhatnánk, ezek nemrég megtörtént esetek hazánkban, és az Ön gyerekével is megtörténhet!
Sajnos én is találkoztam már több súlyos bárányhimlős komplikációval, részt vettem a kezelésben és nagyon mérges voltam, hiszen többeket közülük direkt „bárányhimlő-partiba” vittek a szülők, mert úgy hallották, jó ötlet, ha hamar megfertőződik.
Mindezek a szörnyű esetek oltással elkerülhetőek lettek volna.
„Magyarországon oltásterror van, kényszerítik a védőoltások beadását, pedig fejlett országokban ezekről szabadon dönthet a szülő, nincs annyi kötelező védőoltás” - gyakran olvashatunk az interneten efféle érveléseket.
A valóság az, hogy számos fejlett nyugat-európai országban kötelező még a bárányhimlő elleni védőoltás is.
Egy oltás nem mindenkinél alakít ki védettséget (úgynevezett oltást áttörő, áttöréses bárányhimlő alakulhat ki), ezért 2006 óta egy második oltást is javasolnak ismétlésként, aminek hatására a fenti statisztikák még tovább javultak, és a védettség is tovább tart.
Két oltás után a statisztikák szerint gyakorlatilag 100%, hogy gyermekünk nem kaphat súlyos bárányhimlős fertőzést, nem alakul ki nála bárányhimlős szövődmény, ez az oltás legnagyobb előnye.
Az oltás jól tolerálható, a kockázatok minimálisak.
Az oltottak kb. 15% esélye, hogy láz alakul ki (akár 39 fok feletti).
Itt jegyezném meg: téves az a gyakorlat, hogy már oltást követően megelőzésképpen lázcsillapító kúpot adnak a gyereknek.
A láz semennyire sem veszélyes, még 40 fok felett sem okozna kárt, nem okoz görcsöt, hazánkban boszorkányüldözés zajlik a lázzal szemben.
Az oltottak 3-5%-ánál testszerte jelentkezhet enyhe bárányhimlős kiütés, további 1-3%-uknál pedig csak néhány kiütés jelentkezik az oltás környezetében, ezek tipikusan az oltást követő két héten belül észlelhetők.
A súlyos mellékhatások, például az agyhártyát érintő gyulladás olyan extrém ritka, hogy világszerte csak 1-1 bizonytalan esetet közöltek le szenzációként, az egyik leggyakoribb oltóanyag tájékoztatójában nem is említenek ilyen potenciális mellékhatást, pedig a gyógyszergyárak minden potenciális mellékhatást bele szoktak írni túlzó módon, hogy védjék magukat a perektől.
A bárányhimlő elleni védőoltás mindenkinek javasolt, aki még nem esett át a fertőzésen - Magyarországon a felnőtt lakosság kb. 5-10%-a fogékony a bárányhimlőre, náluk ajánlott az oltás beadása.
Vérvizsgálattal nagy biztonsággal ki lehet mutatni, átesett-e már természetes úton fertőzésen: a Krokiban gyerek vérvétel elérhető, a Varicella zoster vírus (VZV) antitestek nevű laborvizsgálatunkat érdemes kérni.
Ha valaki a vérvizsgálat alapján nem esett át bárányhimlőn, javasolt neki az oltást beadni.
Két cég forgalmazza a bárányhimlő elleni oltást, Varilrix és a Varivax néven kaphatók.
A fél milliliter tartalmú, gyengített bárányhimlővírust tartalmazó védőoltást szubkután, a bőr alatti zsírszövetbe kell beadni (például has oldalán vagy a vállba).
Semmi sem fekete vagy fehér, egy evidence-based (bizonyítékokra alapozó) orvosnak mérlegelnie kell, hogy az adott terápia, gyógyszer előnye felülmúlja-e a várható hasznot: a bárányhimlős elleni védőoltásnál egyértelműen igen a válasz, használatával nem csak egy sokszor kellemetlen, ronda betegség előzhető meg, hanem a nagyon súlyos szövődmények, halálesetek is kivédhetők.
A 21. században a bárányhimlő elkerülhető - és elkerülendő.
Bárányhimlő elleni oltás
A Varicella, más néven bárányhimlő, egy igen fertőző betegség, amelyet a Varicella zoster nevű herpesvírus okoz.
A Varicella tünetei közé tartozik a viszkető kiütések, a láz, a fejfájás, a fáradtság és a gyengeség.
A kiütések jellemzően először az arcon és a fejbőrön jelennek meg, majd tovább terjednek a test más részeire is.
A bárányhimlő általában magától elmúlik, de az esetek egy részében súlyosabb tüneteket okozhat, leginkább azoknál, akik felnőtt korban esnek át a betegségen, vagy az idősebbeknél vagy azoknál a betegeknél, akik gyenge immunrendszerrel bírnak.
A betegség megelőzésére a Varicella elleni védőoltás áll rendelkezésre, amely hatékony védelmet nyújt a fertőzés ellen.
Régebben azt gondolták, hogy jó, ha a gyermek minél hamarabb átesik a Varicella fertőzésen, hiszen többet nem kapja el, mert életre szóló védettség alakul ki ellene.
A Varicella elleni védőoltás egy olyan oltóanyag, amely hatékonyan megakadályozza a bárányhimlő (Varicella) fertőzését.
Az oltás két adagban kerül beadásra: az elsőt általában 12-15 hónapos korban adják, míg a második adagot általában 4-6 éves korban adják be.
A Varicella elleni védőoltás nemcsak a bárányhimlőt, hanem a Herpes zoster fertőzést is megelőzheti, amelyet a Varicella zoster vírus újbóli aktiválódása okozhat, különösen az idősebbeknél és az immunszuppresszált betegeknél.
A Varicella elleni védőoltás biztonságos és hatékony módja annak, hogy megakadályozzuk a bárányhimlő és a kapcsolódó betegségek kialakulását.
Magyarországon 2019 őszétől kötelező a Varicella elleni védőoltás a kisgyermekeknek.
A varicella elleni védőltást ingyenesen adják be azoknak a gyermekeknek, akiknek a szülei kérik, és akiknek nincs ellenjavallatuk az oltás ellen.
Mivel a Varicella elleni védőoltás csupán 2019 őszétől kötelező Magyarországon, ezért ajánlott azoknak, akik a betegség ellen védekeznének, különösen azok, akik nagyobb kockázatnak vannak kitéve a betegség komplikációi miatt, például az idősek vagy az gyenge immunrendszerű betegek.
A Varicella elleni védőoltást általában két adagban adják be az immunizálás során.
Ha valaki korábban nem kapott Varicella elleni védőoltást, akkor az oltást a lehető leghamarabb szükséges pótolni.
A Varicella elleni védőoltás ajánlott minden olyan személy számára, akik nincsenek immunizálva a bárányhimlővel szemben.
Várandósok: A Varicella elleni védőoltás terhes nőknek csak abban az esetben javasolt, ha nincsenek immunizálva a bárányhimlővel szemben, mivel a betegség súlyos szövődményeket okozhat a magzatban.
A Varicella elleni védőoltás biztonságos és hatékony, de vannak olyan esetek, amikor nem ajánlott vagy korlátozottan ajánlott a varicella elleni védőoltás beadása.
A Varicella elleni védőoltás hatékonyan védi az embereket a Varicella zoster vírus (VZV) okozta megbetegedésektől.
A vakcina a VZV elleni antitestek termelését serkenti, amelyek a betegség kialakulásakor megakadályozzák a Varicella vírus terjedését a testben.
A Varicella zoster vírus okozta bárányhimlőnek (varicella) számos lehetséges szövődménye lehet, amelyek közül néhány igen súlyos egészségügyi problémákat okozhat.
A Varicella elleni védőoltás beadása előtt ajánlott konzultálni az egészségügyi szakemberrel.
A betegség állapotától függően az orvos lehet, hogy késlelteti a Varicella elleni védőoltás beadását, hogy megvárja a betegség teljes elmúlását.
Ha valaki nem tudta beoltatni magát az előírt időben, az oltást akkor is ajánlott megkapni, ha már felnőtt.
A Varicella elleni védőoltást általában az orvosi rendelőben vagy oltóponton lehet beadni.
Az oltást általában a felkarba adják be.
A bárányhimlő ellen csak védőoltással lehet hatékonyan védekezni.
Mivel nagyon fertőző, hosszú lappangási idővel rendelkező betegség, önmagában a higiénés szabályok betartása és a betegek elkerülése nem akadályozza meg a járvány kialakulását.
A bárányhimlő elleni védőoltás Magyarországon 2019 szeptemberétől az életkorhoz kötött kötelező védőoltások közé tartozik, ám a felnőttek egy részének is érdemes beadatni.
Hazánkban az összes fertőző megbetegedés mintegy felét a bárányhimlő okozza.
Kétféle vakcina érhető el a bárányhimlő vírusa ellen.
Mind a kettő élő, legyengített varicella vírust tartalmaz, amely egészséges embereknél nem okoz megbetegedést.
A vakcina (gyermek) háziorvosunktól kérhető.
Bárányhimlő elleni oltás gyermekkorban
Az oltás két adagból áll, a második beadását követően alakul ki a védettség.
A két oltás között (az oltóanyagtól függően) 4-6 illetve 4-8 hetet szükséges várni.
Az oltás 9 hónapos kortól adható, de leginkább másfél éves kor környékén ideális, még mielőtt a gyermek közösségbe kerülne.
2019 szeptemberétől a varicella elleni oltás gyermekeknek életkorhoz kötötten kötelező és ingyenesen jár, 13-16 hónapos korban kell beadatni.
A bárányhimlő elleni oltással összesen tizenkét fertőző megbetegedés ellen kötelező már az életkorhoz kötött védőoltás Magyarországon.
Ezek: a tüdőgümőkór (tbc), a torokgyík, a szamárköhögés, a tetanus, a járványos gyermekbénulás, a mumpsz, a kanyaró, a rózsahimlő (rubeola), a haemophylus influenzae b (Hib), a hepatitis B, a pneumococcus, illetve a bárányhimlő.
Kiknek érdemes még beadatni a védőoltást?
A bárányhimlőt okozó vírus fertőzőképessége igen nagy, cseppfertőzéssel, használati tárgyakon keresztül is továbbadható.
Amennyiben egy családban megfertőződik egy gyermek, nagyon nagy valószínűséggel a család többi tagja is elkapja.
Természetesen ebbe a többi gyermek mellett a felnőttek is beletartoznak, ha korábban még nem estek át a fertőzésen.
A felnőttkori bárányhimlő, valamint a második, harmadik családtag fertőzése súlyosabb, hosszabb ideig tart, több kiütéssel és szövődményekkel járhat, így a többgyermekes családoknál mindenképp érdemes elgondolkodni a védőoltás beadatásáról.
Az oltás minden olyan idősebb gyermeknek és felnőttnek ajánlható, aki még nem esett át a fertőzésen, és gyermeke/testvére már közösségbe jár.
A bárányhimlő elleni oltás beadása főként akkor indokolt, ha a család gyermekvállalást tervez, és a leendő anyuka még nem esett át a fertőzésen.
A bárányhimlő ugyanis a terhesség korai szakaszában súlyos magzati fejlődési rendellenességeket okozhat.
Várandósság alatt már nem adható be a vakcina, ezért minkenképp javasolt még a terhesség tervezése során gondoskodni a megfelelő védelemről.
Mivel a bárányhimlő nem csak gyenge immunrendszerű embereket támad meg, hanem egészséges felnőtteket is, a védőoltáson kívül más immunizálási módszertől (immunerősítő készítmények, vitaminok) nem várható a betegség elkerülése.
Az oltás beadására lehetőség van akkor is, ha valaki fertőzött személlyel került kapcsolatba és nem védett a betegség ellen (azaz korábban a megbetegedésen sem esett át és oltást sem kapott).
Ilyen esetben a 72 órán belül beadott vakcinával van esély a betegség elkerülésére.
Mennyire hatékony az oltás?
A védőoltás a leghatékonyabb eszköze a bárányhimlő megelőzésének, a fertőzés esélyének jelentős lecsökkentésének.
Az oltás ellenanyag képződést indít el szervezetünkben, ami véd a megbetegedéssel szemben.
Mint a legtöbb vakcina, a bárányhimlő elleni védőoltás sem nyújt teljes védelmet a betegség ellen, azonban ha már beoltott embereknél jelentkezik a bárányhimlő, az általában nagyon enyhe lefolyású, kevesebb kiütés jelentkezik (láz nélkül), a szövődmények megelőzhetőek.
Már a 2019 szeptemberét megelőző években számos hazai városban tették ingyenessé a védőoltást szélesebb korosztályban, az oltási program pedig egyértelműen sikeresnek bizonyult.
Azokon a településeken, ahol az ingyenességnek köszönhetően a szülők beadatták gyermeküknek az oltást, sikerült elkerülni a járványok kialakulását és töredékére csökkent a bárányhimlős megbetegedések száma.
Milyen mellékhatások fordulhatnak elő a védőoltást követően?
A bárányhimlő oltás alkalmazása után leggyakrabban a beadás helyén jelentkező fájdalmat, bőrpírt, duzzanatot, illetve lázat és bőrkiütés tapasztalhatunk.
Az oltási reakciók jellemzően a beadást követő 10-14. napon jelentkeznek (később, mint a legtöbb védőoltás esetében).
Az esetleges mellékhatásokat messze felülmúlja a betegséggel szembeni védelem előnye.
A Varicella, más néven bárányhimlő, egy igen fertőző betegség, amelyet a Varicella zoster nevű herpesvírus okoz.
A Varicella tünetei közé tartozik a viszkető kiütések, a láz, a fejfájás, a fáradtság és a gyengeség.
A kiütések jellemzően először az arcon és a fejbőrön jelennek meg, majd tovább terjednek a test más részeire is.
A bárányhimlő általában magától elmúlik, de az esetek egy részében súlyosabb tüneteket okozhat, leginkább azoknál, akik felnőtt korban esnek át a betegségen, vagy az idősebbeknél vagy azoknál a betegeknél, akik gyenge immunrendszerrel bírnak.
A betegség megelőzésére a Varicella elleni védőoltás áll rendelkezésre, amely hatékony védelmet nyújt a fertőzés ellen.
Régebben azt gondolták, hogy jó, ha a gyermek minél hamarabb átesik a Varicella fertőzésen, hiszen többet nem kapja el, mert életre szóló védettség alakul ki ellene.
A bárányhimlő elleni védőoltás egy olyan oltóanyag, amely hatékonyan megakadályozza a bárányhimlő (Varicella) fertőzését.
Az oltás két adagban kerül beadásra: az elsőt általában 12-15 hónapos korban adják, míg a második adagot általában 4-6 éves korban adják be.
A bárányhimlő elleni védőoltás nemcsak a bárányhimlőt, hanem a Herpes zoster fertőzést is megelőzheti, amelyet a Varicella zoster vírus újbóli aktiválódása okozhat, különösen az idősebbeknél és az immunszuppresszált betegeknél.
A bárányhimlő elleni védőoltás hatékonyan védi az embereket a Varicella zoster vírus (VZV) okozta megbetegedésektől.
A Varicella zoster vírus okozta bárányhimlőnek (varicella) számos lehetséges szövődménye lehet, amelyek közül néhány igen súlyos egészségügyi problémákat okozhat.
A Varicella elleni védőoltás beadása előtt ajánlott konzultálni az egészségügyi szakemberrel.
A betegség állapotától függően az orvos lehet, hogy késlelteti a bárányhimlő elleni védőoltás beadását, hogy megvárja a betegség teljes elmúlását.
A gyermekkori fertőzések megelőzésének egyik legfontosabb eszköze a bárányhimlő elleni oltás, amely hatékony védelmet nyújt a betegség és annak kellemetlen tünetei ellen.
A bárányhimlő (Varicella) megelőzésére kétféle vakcina áll rendelkezésre.
Gyermekvállalás előtt: A bárányhimlő elleni oltás beadása főként akkor indokolt, ha a család gyermekvállalást tervez, és a leendő anyuka még nem esett át a fertőzésen.
A bárányhimlő ugyanis a terhesség korai szakaszában súlyos magzati fejlődési rendellenességeket okozhat.
Várandósság: Terhesség alatt az oltás nem adható be a magzati kockázatok miatt.
Fertőzésveszély esetén: Közvetlen érintkezés után a bárányhimlő elleni oltás 3-4 napon belül beadva alkalmas a megbetegedés megelőzésére vagy a tünetek jelentős enyhítésére.
A bárányhimlő nagy fertőzőképességű, vírus (Varicella zoster vírus) okozta betegség, mely jellemző bőrtüneteiről típusos esetben könnyedén felismerhető.
A fertőzéshez elegendő, ha bárányhimlőssel egy háztartásban él, legalább 5 percig szoros kontaktusba kerül, vagy egy órán keresztül egy légtérben tartózkodik.
Ennek „köszönhetően” óvodáskor végéig a gyermekek nagy része átesik a fertőzésen.
A bárányhimlő a kiütések megjelenése előtt két nappal már fertőz és a sebek pörkösödéséig (ált. 4-5 nap) tart a fertőzőképesség.
Lappangási idő: 10-21 nap, jellemzően 14-15 nap.
A fertőzés életre szóló védettséggel jár a legtöbb esetben, kivéve, ha a gyermek kis csecsemőkorában fertőződött, vagy nagyon enyhe tünetei voltak.
TÜNETEK
A vírus a légutakon keresztül kerül a szervezetbe és szaporodik el.
A fertőzés után kb. két héttel jelentkeznek testszerte (és a hajas fejbőrön is!) a kiemelkedő kiütések, melyek hólyagossá válnak.
A kiütéseket piros udvar veszi körbe és rendkívül viszketnek.
A szájnyálkahártyán és a nemi szervek nyálkahártyáján is megjelenhetnek a kiütések, emiatt akár étvágytalanság is jelentkezhet, fájdalmas lehet a vizeletürítés.
5-7 napig lehet számítani új bőrtünetekre.
Kísérő tünetekként láz, rossz közérzet vagy fejfájás is lehet.
SZÖVŐDMÉNYEK
Bakteriális felülfertődés: A 6. nap után, új kiütések megjelenése nélkül észlelt láz, illetve láztalan állapot utáni újabb láz esetén merül fel.
Bakteriális folyamatként ótvar (impetigo), bőrgyulladás (cellulitis) vagy streptococcalis toxikus sokk szindróma megjelenése lehetséges.
Tüdőgyulladás (pneumonitis): Tizenéves betegek esetén a kiütések után 1-3 nappal jelentkező légúti tünetek utalhatnak a tüdő érintettségére.
Súlyos lefolyású bárányhimlő: Főleg immunhiányos betegek esetében jelentkezik, a vírusfertőzés többszervi elégtelenséget és halált okozhat.
Egyéb szövődmények is társulhatnak, pl. idegrendszeri kórképek (kisagy gyulladás, agyhártyagyulladás...), hematológiai betegségek vagy Reye szindróma.
Terhesség alatti bárányhimlő fertőzés (ha anya nem volt bárányhimlős): A várandósság első 20 hetében kevesebb mint 2 % az esélye, hogy a vírus neurológiai, szemészeti károsodást, ujj dyspláziát vagy bőrhegeket okozzon.
Azonban a szülést megelőző 5, és azt követő 2 napban az anya és a gyermeke védtelen, fertőzés esetén 25 %-ban bőrhegek lesznek és 30 %-ban halálos a kimenetel!
KEZELÉS
A lázcsillapításra NE szalicilát tartalmú készítményt használjunk, leginkább a paracetamol hatóanyag tartalmú szerek javasoltak!
A bőrviszketésre legjobb a vizes lemosás, zuhanyzás, de ne áztassuk a gyermek bőrét és törölközésnél is óvatosan itassuk fel a vizet.
Emellett speciális habok és hintőpor használható.
Cink-rázót (Susp. Zinci aquosa) NEM javasolt a bőrtünetekre kenni, csökkenti a bőr szellőzését és felülfertőződésre hajlamosít!
A viszketés enyhítésére antihisztamin készítmények adhatók.
A vírus ellenes gyógyszer (acyclovir) a fertőzést követően rutinszerűen nem javasolt!
A kiütés megjelenését követő 1-1,5 napon belül a gyógyszer abban az esetben ajánlott, ha rizikócsoportba tartozik a gyermek, pl. nem anyatejes újszülött, 13 évesnél idősebb vagy ha súlyos tünetek vagy szövődmény jelentkeztek.
A fertőzés után 72 órán belül még a védőoltás beadható, ez különösen a magas kockázatú gyermekek esetében kifejezetten ajánlott!
Amennyiben a gyermek aluszékony, bágyadt, nehézlégzése van, a bőrtünetei csúnyán elfertőződtek vagy hány, haladéktalanul orvosi vizsgálat, szükség esetén kórházi kezelés indokolt.
MEGELŐZÉS
A betegség védőoltással megelőzhető!
Kilenc hónapos kortól adható a védőoltás, kettő beadását követően biztosított a védettség!
A vaccina élő, legyengített kórokozót tartalmaz.
A védőoltás mellett ritka esetben előfordul áttöréses bárányhimlő, de ebben az esetben sokkal gyorsabb a lefolyása és enyhébbek a tünetek.
Az oltás adható a kötelező oltásokkal együtt, akár 12 és 15 hónapos korban.
Az oltás után leggyakrabb a beadás helyén jelentkező bőrpírt, duzzanatot, illetve lázat és bőrkiütést lehet tapasztalni.
A közösségbe kerülés előtt érdemes gyermekedet beoltani bárányhimlő ellen, ezzel megelőzhető, hogy akár a család fiatalabb tagjainak hazahozza a betegséget!
Az anyatejes újszülöttet kb. 3-4 hónapos koráig védhetik az anyai ellenanyagok, amennyiben elkapja a betegséget, várhatóan ennek köszönhetően enyhébb lefolyású lesz, de fiatal csecsemőkorban akár súlyos szövődmények is lehetnek.
ÖVSÖMÖR
A bárányhimlő vírusával történt fertőzés után a vírus (Varicella -zoster vírus) a szervezetben lappang és a gerincvelői idegek hátsó gyöki érző dúcaiban fészkel.
A szervezet átmeneti legyengülése kapcsán a vírus reaktiválódhat és az érző dúc ellátási területén (ún. dermatómájának megfelelően), a bőrön fájdalmas, hólyagos kiütést okoz.
Ép immunrendszerű egyént csak a hólyagok közvetlen érintése fertőz, immungyenge betegek azonban cseppfertőzéssel is elkaphatják a betegséget (és bárányhimlősek lehetnek).
Kezelése: megegyezik a bárányhimlő kezelésével, immunhiányos betegeknél kötelező, ép immunrendszer esetén serdülőkor után ajánlott!
A hírekből már valószínűleg értesültek róla, hogy 2019-től Magyarországon is kötelező lett a bárányhimlő elleni védőoltás.
A védőoltás beadása utáni 6 hétben nem szabad szalicilát -Aspirin és Kalmopyrin- készítményt adni a gyermeknek (FIGYELEM!
Mivel az oltóanyag élő legyengített bárányhimlővírust tartalmaz, az oltás beadása után a vírus átvitele más személyre elvileg nem zárható ki, ezért az immunszupprimált betegeket (pl.
A bárányhimlő elleni védőoltás Magyarországon 2019 szeptemberétől az életkorhoz kötött kötelező védőoltások közé tartozik.
`
tags: #15 #honapos #oltassal #baranyhimlo