A kábítószer-fogyasztás következményei csecsemőknél: átfogó áttekintés

A gyermekáldás előtt álló nők rengeteg egészségügyi tanácsot kapnak, többek között, hogy tartózkodjanak bizonyos szerek, például az alkohol, a dohány és a drogok használatától. A cél természetesen a fejlődő magzat egészségének megőrzése. A terhesség alatti kábítószer-fogyasztás ártalmas a fejlődő magzatra és az újszülöttre. A drogok annyiban különböznek az előbbi két káros szertől, hogy használatuk törvénybe ütközik, tehát nem csak ártunk a babának, ha használjuk őket, de törvényt is szegünk. A kábítószer-fogyasztás nagymértékben növeli a várandósság alatti és a szüléskori szövődmények kockázatát. Minden nő, aki terhesség alatt kábítószert fogyaszt, gyermeke életével játszik.

A kábítószerek magzati fejlődésre gyakorolt hatása

Az újszülöttkorral foglalkozó fejezetben már részben betekintést nyerhettünk a terhesség alatti droghasználat újszülöttkori következményeibe. Bizonyos, terhesség alatt alkalmazott drogok esetén már a magzat méhen belüli fejlődése is zavart szenved, a későbbiekben súlyos és enyhébb fejlődési rendellenességeket, a droghatással kapcsolatba hozható fejlődési zavarokat találunk. Ilyen szerek például a kokain, amfetamin, alkohol, nikotin. A várandósság alatti droghasználat közvetlenül érinti a magzat fejlődését, mivel az anya szervezetén keresztül a méhlepényen átjutó drogok komoly károsodásokat okozhatnak. Nagyon gyakran alakulnak ki fejlődési rendellenességek, azaz az idegrendszer és más szervek károsodása, alacsony születési súly.

Neonatális Abstinencia Szindróma (NAS)

Más drogok esetén, elsősorban a narkotikumok alkalmazása esetén megszületés után az újszülötteknél jellegzetes tünetcsoport, ún. elvonási szindróma jelentkezik, melynek felismerése és kezelése speciális szakértelmet és ellátást igényel. A drogfüggő anyák újszülöttjei gyakran Neonatális Abstinencia Szindrómában (NAS) szenvednek, amely egy olyan állapot, amelyben a csecsemő a méhen belüli drogexpozíció miatt megvonási tüneteket mutat. A NAS egy megvonási tünetegyüttes, amely azoknál az újszülötteknél fordul elő, akik az anyaméhben rendszeresen ki voltak téve opioidoknak vagy más függőséget okozó szereknek.

Az elvonási tünetek megfelelő kezelés alkalmazása esetén általában egy hónapos korra megszűnnek, és az anya megfelelő életvezetése (támogatás!), drogmentes állapota mellett a csecsemőkorban már nem észlelhetők, a csecsemő normális fejlődése biztosítható. Vannak esetek, amikor az elvonási tünetcsoport az újszülöttkoron túl is észlelhető, mert a droghatás elhúzódó (Methadon) illetve az anyatejen keresztül a csecsemő további drogadagolásban részesül.

Az elvonási szindróma fellépte és időtartama az intrauterin pszichoaktív drognak kitett újszülöttnél pár órától két hétig is terjedhet, de a tünetek legtöbbször a szülés után 72 órán belül jelentkeznek. A drogfüggő anyák újszülöttjeinél az érettek több mint 79%-ában, a koraszülöttek több mint 53%-ában észlelünk elvonási tüneteket a megszületés után. A koraszülötteknél valószínűleg azért alacsonyabb az arány, mert éretlenebbek a dentrit elágazódások, éretlenebbek a specifikus opiát receptorok, az idegrendszeri ingerület-átvitel is éretlen és rövidebb az expozíciós idő. Az újszülöttkori elvonási szindróma általában a születés utáni 72 órán belül fellép, leggyakrabban 24-48 órán belül, kivéve a zsírban oldódó szerek pl. Methadon esetében, amikor az elvonási tünetek két-három hét múlva jelentkeznek. Ha az elvonási tünetcsoport egy-két hét után is fennáll, a narkotikumon kívül más drog fogyasztása is valószínűleg szóba jön. Az elvonási tünetek, bár lényegében csökkennek az első hét végére, sokszor teljesen csak 6-8 hét múlva szűnnek meg.

A tünetek súlyossága attól függ, hogy az anya milyen drogot fogyasztott, milyen mennyiségben és milyen hosszú ideig. A NAS kezeléséhez gyakran szükség van gyógyszeres beavatkozásra, például metadon vagy morfin adagolására a csecsemők számára, amelyet fokozatosan csökkentenek. A NAS-szal született csecsemők kezelése összetett, és általában több szempont figyelembevételét igényli. A gyógyszeres kezelés mellett fontos a környezetterápia is, itt megpróbálnak csendes, nyugodt környezetet biztosítani, amely csökkenti az ingerlékenységet és segíti az újszülött alkalmazkodását. Emellett fontos az anya bevonása. A drogfüggő csecsemők problémája nemcsak orvosi, hanem társadalmi és gazdasági szempontból is jelentős. Az ilyen gyermekek ellátása jelentős terhet ró az egészségügyi rendszerekre, különösen azokban az országokban, ahol magas a kábítószer-függőség előfordulási aránya. Emellett az ilyen gyermekek nagyobb eséllyel kerülnek állami gondozásba, ami további költségeket és szociális problémákat generál. A NAS előfordulási aránya az elmúlt években folyamatosan nőtt, különösen az Egyesült Államokban.

A NAS tünetei:

• Remegés
• Fokozott ingerlékenység
• Táplálási nehézségek
• Hányás és hasmenés
• Görcsök
• Légzési problémák

Kábítószer-specifikus következmények

Kokain

A kokain károsan hat a vesék működésére és fejlődésére is. Emiatt a vese vérszűrő és vizelettermelő képessége lecsökken, és egészséges veseszövetek helyett ciszták nőnek bennük. Ennél fogva a terhesség alatt kokaint fogyasztó nők gyermekei gyakran szorulnak dialízisre és veseátültetésre, de ha mindkét vese érintett, a csecsemők az esetek nagy részében nem élik túl. Mivel a kokain hatására a vérerek összezsugorodnak, a vérnyomás emelkedik, a placenta nem kap megfelelő oxigén-utánpótlást, ami méhlepény leváláshoz vezethet, ez pedig mind a magzat, mind az anya életét veszélyezteti. A kokainhasználat miatt szintén megháromszorozódik a koraszülés esélye, ez a baba tüdejének, szívének és agyának nem megfelelő fejlődéséhez vezethet.

De még ha időben is születik a gyermek a kokain okozta sérülések miatt hasonló mértékű lesz a valószínűsége, hogy a testéhez képest túl kicsi fejjel születik, ami sajnos sok esetben együtt jár a magzat agyi fejlődésének akadályaival. Az anya terhesség alatti kokainfogyasztása vetéléshez vezethet. Ritkán, a terhesség korai szakaszában, a kokain veleszületett fejlődési rendellenességeket okoz, amely érintheti a vesék mellett a szemeket, az agyat és a végtagokat is. Kokainfüggő anya gyermeke nagyobb valószínűséggel lesz alacsonyabb születési súlyú, és az átlagosnál kisebb lesz a hossza és a fejkörfogata.

A kokain és a bomlástermékei az anyából az anyatejbe jutnak, amire a csecsemők nagyon érzékenyek. Az anyatej által kokainnak kitett babáknál extrém ingerlékenység, remegés, hányás és hasmenés tapasztalható. A szoptatás a legjobb módja annak, hogy a csecsemőket az első életévük során megfelelő táplálékhoz juttassuk. Ha azonban az anya kokainnal mérgezi a testét, azzal nemcsak saját, de születendő gyermeke egészségét is súlyosan károsítja. Néhány esetben az anya „továbbítja” függőségét a gyermekbe és a baba első evilági tapasztalása az elvonási tünetek és a rehabilitáció lesz.

Dixon és Bejar dokumentálta, hogy kokain expozíciónak kitett csecsemők közül 7 %-ban találtak agykamrai vérzést, 13 %-ban subependymalis vérzést, 13 %-ban subarachnoidealis vérzést, 10 %-ban cerebralis atrophia okozta kamratágulatot, 13 %-ban periventricularis fehérállomány vérzést, 10%-ban fehérállományi cystákat, 3 %-ban agyi infarktust. A kokaint fogyasztó anya magzatának agynövekedése lassúbb, tartósan csökkent térfogata, kisebb fejkörfogat, a kokain befolyásolja a monoamin és serotoninerg rendszert, érinti a neocortex fejlődését, hiányosan alakul a kérgi rétegződés, dózisfüggő. A szívizom anyagcseréjét is kedvezőtlenül befolyásolja.

Hutchings és munkatársai a kokain fogyasztó anyák csecsemőiben megfigyeltek az első hónapban átmeneti aktivitás-növekedést, mely azonban nem bizonyult tartósnak. Az EEG-n gyakran láthatók meredek hullámok és tüske-hullám minták. Zavart az alvási minta, kevesebb a „nyugodt alvás”. A magzati életben a mérsékelt, illetve toxikus adagú kokain specifikus károsító hatást fejthet ki különböző fontos neuronális körökre, pl. tartós funkciócsökkenést eredményez a nigrostriatalis pályákban, melyek résztvesznek a finom motorium szabályozásában. Ezzel magyarázható a prenatálisan kokain hatásnak kitett újszülöttek tremora. A prenatális expozíció állatkísérletekben csökkenti a mesolimbikus-dopaminerg rendszer működését.

Heroin és egyéb opiátok

Az opiátok (leggyakrabban heroin és methadon) az újszülöttben jellegzetes tünetcsoportot okozhatnak: a központi idegrendszer izgalmát, kóros emésztési tüneteket, légzészavart és az autonóm idegrendszer vagus túlsúlyának tüneteit, valamint lázat. A narkotikumokon kívül elvonási tüneteket okozhatnak újszülöttben az anya által szedett egyéb addikciót okozó szerek, a barbiturátok, az alkohol, bromide, chlordiazepoxid, diazepam, ethylchlorvynol, diphenhydramin, imipramine, kokain stb.

Az újszülöttkori absztinencia-szindróma olyan tünetekkel jelentkezik, mint az ingerlékenység, a testhőmérséklet megfelelő szabályozásának hiánya, vagy különféle rohamok. A heroin bevitelének módja további betegségeket okozhat. Mivel vénás injekcióval juttatják a szervezetbe, a nem steril tűkkel a heroinisták könnyen beolthatják magukat olyan fertőző ágensekkel, mint a Hepatitisz B vagy a HIV vírus. Ezek a betegségek pedig a babát is megfertőzik, akinek születésüktől fogva nincs esélyük a zavartalan életre.

A heroin használat elváltozásokat okozhat a placentában és az oxigén valamint tápanyagellátásért szavatoló köldökzsinórban. Ennek eredményeképpen a koraszülés esélye óriásira nő, aminek rengeteg fejlődési rendellenesség lehet az eredménye. A felmérések szerint a heroinista anyák gyermekei négy és félszer nagyobb az eséllyel születnek korán és alacsony súllyal. Az opiátok átjutnak a méhlepényen, az újszülött már azokhoz szokva jön világra. Az elvonási tünetek általában a születés után 72 órán belül jelentkeznek: nyugtalanság erőteljes sírással, ingerlékenység, merev izmok, hányás, hasmenés, verejtékezés, szapora légzés és görcsök lépnek fel.

Marihuána (Kannabisz)

A magzat szempontjából az egyik legveszélyesebb kábítószer a kokain és a heroin mellett a marihuána. A kannabisz a világ nagy részén egyre szélesebb körű társadalmi elfogadottságot élvez. Magyarországon is a kannabisz a legelterjedtebb drog minden korosztályban. Azon gyermekek, akiknek édesanyja a terhesség alatt rendszeresen marihuánát fogyasztott, koncentrációs zavarokkal küzdenek. Amennyiben el akarják kerülni, hogy gyermeküknek memóriazavarai legyenek a várandós, illetve a szoptató anyáknak tartózkodniuk kellene a marihuána fogyasztásától.

A graviditás idején a marihuána használóinál másfélszer magasabb volt a halvaszülés és az idő előtti burokrepedés aránya azokhoz képest, akik nem használtak ilyen kábítószert, illetve a hét napon túli kórházba kerülések száma is meghaladta a szert nem használók átlagát. A kenderfogyasztóknál jelentősen gyakoribb volt a koraszülés (1,4x) és a méhen belüli növekedés-visszamaradás (1,35x) is. Arról jelenleg még keveset tudunk, hogy felnőttkorra milyen hatásai lesznek annak, ha magzati korban a kender hatóanyagaival találkozott a fejlődő idegrendszer, arra azonban egyre több a bizonyíték, hogy a memóriára, az érzelmi fejlődésre és a verbális képességekre gyermekkorban káros hatással van.

Amfetaminok és metadon

Az amfetamin-származékok a központi idegrendszer fokozott izgalmi állapotát okozzák. Vizsgálatok során ellenőrizték, hogy milyen hatással van a magzatra azon anyák esetében, akik a gyógyszert étvágy-csökkentőnek, narkolepszia kezelésére, vagy illegális drogként fogyasztották. Azt hamar igazolták, hogy a szer gyorsan átjut a méhlepényen, és közel 6 óráig ugyanolyan koncentrációban van jelen a baba vérében, mint az anyáéban, kifejtve ugyanazon káros hatásokat, mint a felnőtt szervezetben. Több felmérés is kimutatta, hogy a droghasználat következménye fejlődési rendellenesség lehet, leggyakrabban szívfejlődési rendellenesség. Húgy- és ivarszervi fejlődési rendellenességeket, szívfejlődési hibákat, nyúlajkat, súlyos végtagdeformitásokat és veleszületett csípőficamot találtak. Emellett kimutatták, hogy droghasználat során megnövekedett a koraszülések, a kis súlyú újszülöttek, és a spontán vetélések száma.

A Methamfetamin használata esetén magzati fejlődési rendellenességek csak sporadikusanszerepelnek, ezek központi idegrendszeri-, cardiovascularis, gyomor-, bélrendszeri, urogenitális fejlődési rendellenességek és végtagdeformitások lehetnek. A magzat amfetamin hatás alatt növekedési elmaradásban szenvedhet. Megszületés után 4 %-uk igényel kezelést elvonási tünetek miatt. Az újszülöttek aluszékonyak, nehezen ébreszthetők az első néhány hétben, nehezen etethetőek. Hasonlítanak a cocain-függő csecsemőkre, irritábilisak, remegnek, és éles a sírási hangjuk. Csecsemőkorban szabálytalan az alvási mintájuk, nehezen etethetők, tremoruk van és fokozottab az izomtónusuk. Ezen csecsemők habituációs képessége és szabályozási funkcióik gyengék, különösen stress-helyzetekben.

Ha a környezetük zajos és kaotikus, nem tolerálják, s egyre ingerlékenyebbé válnak. Végül nagyobb a veszélye náluk a SIDS-nek, a vírus hepatítisnek és a HIV fertőzésnek. A fejkörfogat növekedés jó előre jelzője a későbbi intellektuális teljesítménynek: amfetamin hatásra a születéskori és 1 éves kori fejkörfogat mérete korrelál a 14 éves kori iskolai teljesítménnyel, a nyelvi eredményekkel, elsősorban lányoknál. Az impulzivitás oka az orbito-frontális kéreg csökkent aktivitása. Az impulzivitás a methamfetamin-abúzus egyik viselkedési jegye. Azt találták, hogy a methamfetamin-abúzusból felépülők impulzívabbak, mint a kontroll csoport. Számos agyi régióról feltételezik, hogy a methamfetamin biológiai szubsztrátja lehet. A methamfetamin addikció érinti a perceptuális és a kognitív készségek adaptációját.

Alkohol

Az alkohol a legismertebb teratogén drog, hatása dózisfüggő. Mint kis molekulasúlyú anyag, könnyen átjut az anyai vérből illetve a méhlepényen át a magzatba és eloszlik annak szöveteiben. Korai vetélést okozhat (aneuploidia). Az alkohol eloszlik az anyatejben és az oxitocin secretiot gátolja. A méhen belüli alkohol expozíció malnutritot, chronikus hypoxiát és hypoglycaemiát okoz. Az idegrendszerben potenciálja a GABA-erg aktivitást, gátló hatást hoz létre. Állatkísérletekben az alkohol 3 g/kg adagban szignifikánsan csökkentette a D2 (dopaminerg) receptor működését, melyet Ritalinnal (methylphenidat) fel lehetett függeszteni, eszerint a Dopaminerg rendszerben is okozhat károsodást. Redukálja a neurotranszmitterek mennyiségét. Neurotoxikus, mert károsítja a szinapszisokat.

A korai kérgi rétegződés diszrupcióját okozza azáltal, hogy bizonyos sejtféleségek, pl. az astrocyták érését gyorsítja, mely így csak részleges lesz és a migráció és a corticalis rétegződés is károsodik. Befolyásolja az agyban lévő növekedési faktor („brain neural growth factor”) hatását. Csökken a velőhüvelyesedés. A hosszú szénláncú telítetlen zsírsav szintézis károsítása később a látásélesség csökkenéséhez, az információ feldolgozás zavarához vezet. Speciális alkoholos embryopathiát okoz, jellegzetes fenotípussal, ha rövid, korai intervallumban történik a károsítás, a 19-20. terhességi nap között (makákó majmokon végzett kísérlettel igazolták).

Alkoholos embryopathia tünetei:

• Jellegzetes arcvonások (vékony felső ajak, lapos orrnyereg, rövid orr)
• Növekedési elmaradás
• Központi idegrendszeri zavarok (tanulási nehézségek, viselkedészavarok, értelmi fogyatékosság)

Dohányzás

A dohányzás patológiai hatása a terhesség kimenetelére bizonyított. A cigarettában több száz kémiai anyag hat, a legismertebb a nikotin és a szénmonoxid. A szénmonoxid gátolja a fetális haemoglobint az oxigén kötésben, carboxyhaemoglobin képződik. Napi két doboz cigarettánál 10% a carboxyhaemoglobin szint, ekkor 10-15%-al magasabb lehet a magzatban a carboxyhaemoglobin szint, mint az anyában. A nikotin megemeli a magzati szívfrekvenciát szimpatikus izgalmat okozó hatása következtében. A nikotin direkt és indirekt, centrális és perifériás hatással rendelkezik.

A neonatális mortalitásban az aktív és passzív dohányzás szerepe a hirtelen csecsemőhalál szindróma gyakoribb előfordulása miatt jelentős. A magzati növekedési elmaradása (IUGR) 21-39%-a a dohányzásnak tulajdonítható. A terhesség alatti dohányzás növeli a komplikációkat, anyai-vetélés, illetve magzati károsítás által. A nikotin direkt neurotoxikus hatása a következő: a nikotin érzékeny acetylcholin receptorok befolyásolják a neuronok fejlődését, a migrációt és a szinaptikus funkciót és korai jelzésre felgyorsul a sejt differenciálódás és az indukált apoptosis még a megfelelő proliferáció előtt jön létre. A dohányzó anya magzatánál az idegelemek elhúzódó érését figyeltek meg, mert a nikotinérzékeny cholinerg receptorok kórosan modulálják a neuronális érést.

A cholinerg túlsúly miatt a dopaminerg és norepinephrin rendszer működése csökken. Ha az anya napi két dobozzal szív, négyszer nagyobb a rizikója az alacsony Apgar értéknek. A nikotinnak teratogén hatása nincs, de a későbbi fejlődésre gyakorolt hatását nehéz megítélni az alacsony szocioeconomiai status miatt, az alacsony iskolázottság miatt, a passzív dohányzás szintén károsító hatása miatt. A passzív dohányos terhesek gyermekei két és félszer gyakrabban lesznek retardáltak, mint a nem dohányzóké. A gyermekkori légúti infekciók, az asthma és a SIDS is gyakoribb a szülők dohányzása révén. Gyengébbek a tanulási készségeik és a Bayley Fejlődési teszttel mérték a csecsemők tanulási képességeit és emellett a figyelmét a szívfrekvencia változások alapján.

Kábítószer-fogyasztás szoptatás alatt

Sándor (2009) szerint ma még nincs egyértelmű tudományos álláspont abban a kérdésben, hogy a drogos anyák szoptassák-e a gyermeküket, vagy sem. Azt azonban tudjuk, hogy az egyes kábítószerek átjutnak-e az anyatejjel, és milyen hatással vannak a babára. Oscar Garcia Algar, a barcelonai Hospital del Mar gyermekgyógyászati osztályának orvosa szerint az általános ajánlás az, hogy szoptatás alatti drogfogyasztás teljes mértékben kerülendő, ugyanis a szerek átjutnak az újszülött szervezetébe. Az ajánlás a szülés előtti időszakra is vonatkozik, akkor e szerek a méhlepényen keresztül jutnak a magzat szervezetébe.

• Nikotin: A dohányzó nők anyateje milliliterenként 2 és 240 nanogramm közötti nikotint tartalmaz, ami azt jelenti, hogy a csecsemő 0,3 és 36 mikrogramm / kilogramm közötti dózist kap naponta. A "dohányzó" csecsemőknek gyakrabban fáj a hasuk, és nagyobb náluk a légzőszervi betegségek kockázata. Terhesség és szoptatás alatt nem ajánlott a dohányzás! Aki mégis rágyújt, próbálja csökkenteni, és minél hosszabb idő teljen el az utolsó szál cigaretta és az etetés között.
• Koffein: A koffein, ami a kávéban, teában, kólában és néhány gyógyszerben található, a csecsemő ingerlékenységéhez és álmatlanságához vezethet. Ezért ajánlott a koffeinfogyasztás mennyiségét 300 milligrammra korlátozni naponta, ami 3 csésze kávénak felel meg.
• Alkohol: Az alkohollal kapcsolatos kockázat még nem egyértelmű. Nem sikerült még kimutatni, hogy mi az a mennyiség, ami már káros a csecsemőre, de több tanulmány rámutatott arra, hogy a csecsemő mozgásának fejlődésére károsan hat, alvászavarokhoz és étvágytalansághoz vezethet, valamint növeli a hipoglikémia kockázatát. Ha valaki mégis fogyaszt alkoholt, azt lehetőleg szoptatás előtt tegye, az alkoholista anyák pedig etessék cumisüvegből gyermeküket.
• Kannabisz: A kannabisz, ami az anyatejen és a füstön keresztül is bejuthat a csecsemő szervezetébe, kábultságot, gyengeséget, étvágytalanságot okoz a babánál. Lehetőleg kerüljék e szer használatát, ha alkalmanként mégis szívnak marihuánát, azt ne etetés előtt tegyék, és óvják gyereküket a füstjétől.
• Kokain: A kokain használata teljes mértékben tilos a szoptatás alatt. Kokain-mérgezés volt az oka egy esetnek, melyről a tanulmány is beszámol, amikor egy kisfiú etetés közben remegni kezdett, pupillái kitágultak, és felment a vérnyomása.
• Amfetamin: Az amfetamin használata is kerülendő a szoptatás alatt, ez nem csak a csecsemőt veszélyezteti, hanem hatására az anya képtelen lesz gyermeke ellátására.
• Heroin és egyéb ópiumtartalmú gyógyszerek: Ha az anya heroint használ, anyatejes gyermeke is függővé válhat. Ha mégis "kell a szer", akkor használata után várjon pár napot, és csak ezután szoptassa gyermekét, valamint minél hamarabb kezdje el a metadon-kezelést. Az egyéb ópiumtartalmú gyógyszerek - a morfium, a meperidin és a kodein - csak egész kis mennyiségben jutnak át az anyatejbe.

Megelőzés és kezelés

A drogfüggő csecsemők számának csökkentése érdekében kiemelten fontos a megelőzés. A drogfüggő csecsemők problémája összetett és mély társadalmi gyökerekkel rendelkezik. A megfelelő orvosi kezelés és a hosszú távú gondozás kulcsfontosságú a NAS-szal született gyermekek egészséges fejlődése szempontjából. Azonban a probléma hatékony megoldásához a megelőzésre és a társadalmi támogatásra is nagy hangsúlyt kell fektetni. A várandóság alatt a kábítószerfogyasztás komoly veszélyekkel járhat a magzatokra és az újszülöttekre nézve. Az leendő édesanyák és édesapák sokat tehetnek a magzat egészségének védelmében, és az egyik legkritikusabb lépés a káros szenvedélyek, például a kábítószerfogyasztás elhagyása, lehetőleg már három hónappal a tervezett fogamzás előtt.

tags: #kabitoszer #kovetkezmenye #csecsemoknel