A bölcsődei területen 2023-ban a minimálbér és a garantált bérminimum 16, illetve 14 százalékos emelése hajtotta felfelé a béreket. Diplomás pedagógus munkakörökben pedig a szakmai ágazati pótlék 20-ról 32 százalékra történt emelése is hozzájárult ehhez. Nehezíti a tisztánlátást, hogy 7 féle bértábla van, de a szakmára leginkább jellemző négyet emeljük ki. A bölcsődei munkakörök előnye az általános és középiskolai tanári pozíciókkal összevetve a bölcsődei pótlék.
A bölcsődei dajkák fizetése
A bölcsődei dajkák fizetése egyrészt a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt. 1992. évi XXXIII. tv.) alapján járó alapilletményből és a bölcsődei pótlékból áll. Mivel az alapilletményük alacsonyabb mint a minimálbér és a garantált bérminimum, ezért az “alapbér” alapfokú végzettségűeknél a bruttó 232 000 forintos minimálbér, míg a szakképzetteknél a 296 400 forintos garantált bérminimum. Erre tevődik rá a bölcsődei pótlék, amely minimális összege az ‘A’ fizetési osztályban pályakezdőknél 55 080 forint (ez egy év alatt nem változott). Tehát dajka munkakörben a minimális fizetés 287 080 forint. Ez aztán a pályán töltött évek számával és a szakképzettséggel emelkedik.
A “C” fizetési osztályban 0-3 év szakmai tapasztalattal 2023. január 1-től 36 200 forinttal, 11 százalékkal nőtt a bruttó fizetés, ami a garantált bérminimum emelkedésének köszönhető. Így az ebbe a csoportba tartozó kisgyermeknevelők bruttó fizetése 373 992 forint (296 400 + 77 592).
A diplomás kisgyermeknevelők fizetése
A főiskolai és az egyetemi diplomás kisgyermeknevelők fizetése három elemből áll össze: alapbér, ágazati szakmai pótlék (32%) és bölcsődei pótlék. Az Nktv. 65.§ (2) bek alapján számolt illetménytábla főiskolai diplomával egy pályakezdőnek legkevesebb bruttó 491 248 forintot jelent, ami garantált bérminimumra kiegészített alapbérből (296 400 forint), 94 848 forint szakmai ágazati pótlékból és 100 000 forint bölcsődei pótlékból áll. Az egyetemi diplomás kisgyermeknevelők 0-3 év tapasztalattal bruttó 422 000 forintra számíthatnak.
Nekik a mostani bérrendszer szerint érdemes 9 év után Pedagógus II-be minősíttetni magukat, mert ott már közel 40 000 forint a bérelőny (436 226 illetve 475 895 forint).
A bölcsődei rendszer és a bérezés kihívásai
A bölcsődei dolgozók bérei körül eddig is összetett volt a helyzet. A fenntartók, akár önkormányzati, állami vagy magán intézményről van szó, háromféle - de ezeket variálva összesen tulajdonképpen 7 féle - bértáblát használtak a bérek és különböző bérpótlékok megállapításához, attól függően, hogy az adott dolgozót szakmai vagy nem szakmai munkakörben foglalkoztatják, illetve van-e a területen elismerhető diplomája vagy nincs.
A rendszer egyrészt zavaros, másrészt aránytalan adminisztratív terhekkel jár, harmadrészt bérfeszültségeket okoz a dolgozók között, negyedrészt általánosan alacsony béreket eredményez. A szakszervezet példája szerint, egy középfokú végzettségű, OKJ-s felsőfokú szakképesítéssel rendelkező E kategóriás pályakezdő kisgyermeknevelő havi bruttó bére a következőképpen néz ki: Közalkalmazotti bértábla és kategória szerinti besorolási bér: 89 ezer forint. Garantált bérminimumra kiegészítés: 171 ezer forint. Bölcsődei pótlék: 97 ezer forint. Ez összesen 357 ezer forintos bruttó alapbért eredményez. Erre jön a 15 százalékos „délutáni pótlék”, amit a délutáni órákból és a bölcsődei pótlékkal csökkentett (!) bérösszegből számítanak ki. A fiktív példában tehát egy pályakezdő kisgyermeknevelő havi 20 óra délutánozással mintegy bruttó 4 500 forinttal növeli fenti bérét, így az át fogja lépni a 360 ezer forintot.
Ha egy kisgyermeknevelőnek a munkaköréhez előírt csecsemő- és kisgyermekgondozó szakképesítésén túl van például gyógypedagógiai asszisztensi további szakképesítése, akkor elvileg kaphatna még 17 860 forintot. De ezt mégsem kapja meg, mert ezt az összeget tulajdonképpen „benyeli” a garantált bérminimumra való kiegészítés összege.
Egy másik példában, egy 15 éve pályán lévő kisgyermeknevelő esetében a 410 ezer forintos bruttó bérére 20 óra délutáni munkával további bruttó 4482 forintot kap. Vagyis pont annyit, mint pályakezdő kollégája. Így jön ki a tapasztalt kisgyermeknevelő mintegy 415 ezer forintos bruttó bére.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével idén januártól élesedett a helyzet. A szakszervezet számos jelzést kapott arról, hogy az emelés után anomáliák keletkeztek a területen a pedagógus életpálya kategória alá tartozó kollégák esetében. A Pedagógus I.-es táblában a 7-8-9 fizetési osztálynál a bölcsődei pótlékkal kiegészített bér például kevesebb, mint ugyanennek a táblának az 5-6 fizetési osztályainak pótlékkal kiegészített bérei. De hasonló probléma keletkezik a Pedagógus II. táblában is.
A szakszervezet mindezek miatt olyan önálló bölcsődei, egységes bértábla kidolgozását javasolja, ami évente kiszámítható előmenetelt biztosít, igazságos, és követi az inflációt. Míg a szakszervezet ennek érdekében a bölcsődei dolgozók tapasztalatának és végzettségének elismerését kérte a minisztériumtól, az a kissé cinikus válaszában azt javasolta: „ahol a garantált bérminimum 2023. évi emelkedése kapcsán a bölcsődei pótléktábla összecsúszott, ott a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a közalkalmazott igényét korrigálja.”
Versenytitkok A-tól Z-ig az SBS csapatával - A versenycsali (1. rész)
A bölcsődei férőhelyek bővítése és a kormányzati tervek
A bölcsődei férőhelyek bővítése az elmúlt években kiemelt célja volt a kormánynak, sok milliárd forintnyi központi vagy EU-s forrás ment el rá, az eredmények azonban elmaradnak a várttól. A bölcsődék kihasználtsága ugyanakkor még mindig elég nagy szórásokat mutat területi alapon, de 2017 óta egyértelműen csökkent az intézmények zsúfoltsága, javult a bölcsődei ellátás országos lefedettsége.
Egyfelől már nincs olyan járás, ahol ne lenne egyáltalán bölcsőde. Másfelől 2017-ben még 25 olyan járás volt, ahol a bölcsődék kihasználtsága 100 százalék fölött volt, tehát több gyereket irattak be, mint ahány férőhely volt. 2019-ben például 3698 gyereket utasítottak el férőhelyhiány miatt az országban. 2022-re ilyen túlzsúfolt járásból már csak 7 van. Ugyanakkor még így is sok, több tucat olyan járás van, ahol a kihasználtság 95 százalék fölötti.
A férőhelybővítő programot és pályázatokat 2018-ban hirdette meg a kormány, évente pár milliárd forintos központi költségvetési forrásokból. Ennél lényegesen nagyobb összegeket irányított át erre a célra EU-s forrásokból a kormány: a 2014-2020 közötti fejlesztési ciklusban ez mintegy 100 milliárd forint lehetett, a következőben, 2021-2027 között pedig elvileg ennél is több lehet, legalábbis a kormány szándéka szerint.
Orbán Viktor a családvédelmi akcióterv részeként 2019-ben még olyanokat mondott, hogy 2022-re teljes lesz a bölcsődei ellátás, és mintegy 21 ezer új férőhelyet hoznak majd létre 3 év alatt, ezzel elérik a 70 ezer férőhelyet. Más nyilatkozatokban 60 ezer férőhelyről beszéltek kormányzati szereplők. Akárhogy is, a fenti adatok szerint ezektől a céloktól egyelőre messze járunk. Az elmúlt 3 évben a kormány 5162, az elmúlt 5 évben pedig 8 895 működő bölcsődei férőhelyet teremtett.
A bölcsődei férőhelyek bővítése nemcsak azért fontos a kormánynak, mert az ilyen családvédelmi intézkedések régóta a kampányüzeneteik centrumában vannak. Azért is, mert a kiterjedt és minőségi bölcsődei ellátás kéz a kézben jár a kisgyermeket nevelő nők munkaerőpiaci helyzetének és foglalkoztatottságának javulásával.
A 2025-ös költségvetés és a bölcsődei dolgozók bérezése
A 2025-ös költségvetés az új gazdaságpolitika költségvetése! A háború, az elhibázott brüsszeli szankciók és az energiaválság legyengítették Európa és Magyarország gazdaságát! A 2025-ös évben végre belátható közelségbe került a háború lezárása! A béke Európa és Magyarország gazdaságára is pozitív hatással lesz. A béke lehetővé teszi, hogy a 2025-ös költségvetésben több pénzt fordítsunk gazdaságfejlesztésre, béremelésre, otthonteremtésre és családtámogatásra! A most benyújtásra kerülő költségvetés a háború lezárásával és békével számol! Ezért a következő években Magyarország meg tudja duplázni a gyerekek után járó adókedvezményeket, a diákhitel mellett munkáshitelt tud biztosítani a dolgozó fiataloknak, új otthonteremtési és lakhatási támogatásokat tud bevezetni! 2025-ben a Demján Sándor terv keretében soha nem látott eszközökkel tudjuk segíteni a magyar kis- és középvállalkozásokat! A 2025-ös költségvetés garantálja a 13. havi nyugdíj kifizetését, a családtámogatásokat és magába foglalja az új gazdaságpolitikai akcióterv 21 pontjának megvalósítását! 2025 a magyar gazdaság erősödésének éve lesz!
A bölcsődei területen (bölcsőde, mini bölcsőde, családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde) foglalkoztatott kb. 13.000 dolgozó esetében (önálló ágazati bértábla hiányában, sajnos továbbra is többfajta) pontosan négyféle bértáblát kirajzoló szabályokat kell alkalmazni. Jelen összeállításban - immár hagyományosan -, összefoglaljuk azokat a szabályokat, amelyek 2025. évben érvényesek a bölcsődei dolgozókra.
Az államtitkár a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban kifejtette: bölcsődei ellátásban 15 ezer munkavállaló dolgozik, közülük háromezren felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők, náluk 10 százalékkal emelkedik a bér a pedagógusbéremelés részeként. Példaként elmondta: egy harminc éve a pályán lévő középfokú végzettségű munkavállalónál havonta 85 ezer forint pluszt jelent az emelés, de az alapbérre ráépülő különböző pótlékok is emelkednek 15 százalékkal. Koncz Zsófia úgy fogalmazott: a családtámogatási rendszer „ékköve” a bölcsődei rendszer, a férőhelyeket jelentősen bővítették.
Versenytitkok A-tól Z-ig az SBS csapatával - A versenycsali (1. rész)
A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) évek óta kampányol a bölcsődei bértábla mellett, de az elmúlt hónapokban intenzívebben igyekeznek elérni a kormány illetékeseinél, hogy megkezdődjenek a tárgyalások. Belső felmérésük során több mint 5400-an jelölték meg az önálló bértábla és az alapbérek emelésének igényét, petíciójukat tavaly év végén adták át a családokért felelős helyettes államtitkárnak.