A magyar védőnői szolgálat Európában egyedülállóan és kiemelkedő módon van jelen az egészségügyi alapellátás palettáján. Munkájuk és tevékenységük alapelve, hogy támogatást és tájékoztatást nyújtsanak a kisgyermeket nevelő családok, különösen az édesanyák számára. A védőnő az a szakember, aki mind a kisgyermekek fejlődésére vonatkozó elméleti és tapasztalati tudás birtokában, mind pedig kapcsolati hálója révén segíti a gyermekek fejlődésének támogatását, és amennyiben szükséges a különböző szakellátásokhoz - legyen az egészségügyi, szociális, vagy az oktatási ágazat - való eljutást is.
A védőnői gondozás folyamata és a látogatások rendje
Hazánkban az érvényes jogszabályok alapján a védőnők már a várandósság ideje alatt kapcsolatba kerülnek a családdal, a kismamával, hogy aztán egyénre szabott, szükséglet alapú gondozási terv alapján családlátogatásokkal, a védőnői szolgálatnál végzett szűrésekkel elkísérjék gyermekünket egészen iskolás korig a házi gyermekorvossal együttműködésben. A védőnő a várandós anyával már a várandósság ideje alatt legalább havonta találkozik. Ezt követően a gyermekágyas anyát és az újszülöttet a kórházból való hazajövetelt követően 48 órán belül meglátogatja, majd az első 6 hétben legalább hetente kapcsolatot tart velük.
A gyermek növekedésével ezek a látogatások ritkulnak. A gyermeket egyéves koráig havonta, majd ezután 3 éves korig kéthavonta, 3-6 éves kor között évente 4 alkalommal, illetve ha a gyermek közösségbe jár, évente legalább két alkalommal látja a védőnő. A védőnői látogatásokat és a tanácsadások rendjét rendelet szabályozza, de érdemes ezekre a találkozásokra, mint lehetőségre tekintenünk, hiszen igen fontos életszakaszoknál vannak jelen a család életében.
DÉLELŐTT - Miben segít a védőnő? - Csordás Ágnes
Mit takar a környezettanulmány és a gondozási terv?
A várandósság elején, majd a baba születésekor a védőnő az édesanyával együtt közösen gondozási tervet készít. Ez tartalmazza a látogatások és tanácsadások számát, a különböző beavatkozások, szűrések, vizsgálatok elvégzésének indítékait és időpontját. A gondozási tervet a védőnő folyamatosan egyezteti a családdal, rugalmasan alkalmazkodva a család igényeihez.
Sok család azonban óvakodva tekint a látogatásra, attól tartva, hogy a védőnő egyfajta ellenőrző szerepet tölt be, azon aggódnak, mit néz a védőnő a lakásban. Ez azonban csak azokban a helyzetekben jelenik így meg, ahol a gyermek valóban veszélyeztetett. Ezekben az esetekben azonban a környezettanulmány tényleg szükséges a gyermek biztonsága érdekében.
A védőnői munka főbb területei
- Várandósgondozás és felkészítés a szülésre.
- Újszülött és csecsemő gondozása, szoptatási tanácsadás.
- Fejlődés nyomon követése szülői kérdőívek segítségével.
- Szűrések, vizsgálatok és konzultációk szervezése.
- Családlátogatás és környezettanulmány.
Szülői partnerség és a fejlődés nyomon követése
Az elmúlt években jelentős előrelépés történt abban, hogy a szülőt valóban partnerként tekintsék a szakemberek. Ennek egyik eszköze, a szülői megfigyelésen alapuló kérdőív, mely megelőzi a védőnői tanácsadást. A Szülői kérdőív az alábbi fejlődési területeket érinti: nagymozgás, finommotorika, kommunikáció, beszéd, értelmi és szociális fejlődés. A szülői kérdőív kérdéseinek őszinte megválaszolásával a szülők tájékozódhatnak arról, hogyan halad gyermekük a fejlődés útján.
A védőnő előzetesen tájékoztatja, felkészíti a szülőt az adott életkorban várható fejlődés menetéről, megbeszéli a szülővel az arra vonatkozó szülői kérdőív kérdéseit, az azokkal kapcsolatos fontos tudnivalókat, a felmerülő kérdéseket. A területi védőnői ellátást az egészségügyi főiskolai karon védőnői oklevelet szerzett szakemberek nyújthatják, akiknek munkája elengedhetetlen a gyermekek egészséges fejlődésének biztosításában.