Az új bölcsődék építésével vagy meglévő épületek bővítésével kapcsolatban számos jogszabályi és szakmai előírásnak kell megfelelni. Ezek az előírások biztosítják a gyermekek biztonságos és fejlesztő környezetét, valamint segítik a tervezési és kivitelezési folyamatokat.
Új szabványok és szakmai fórum
Az MSZT 2025. június 19-én szakmai fórumot szervez „Nevelési és oktatási intézmények tervezési előírásai” címmel. Ezen az eseményen részletesen bemutatásra kerülnek a bölcsődék, óvodák és iskolák tervezési előírásait tartalmazó, korszerűsített szabványok. Az elmúlt időszakban az MSZ 24203 Nevelési és oktatási épületek tervezési előírásai szabványsorozat három részét aktualizálták:
- 1. rész: Óvodák (MSZ 24203-1:2021)
- 2. rész: Iskolák (MSZ 24203-2:2025)
- 7. rész: Bölcsődék (MSZ 24203-7:2023)
Ezek a szabványok egységes szemlélettel és struktúrával kerültek kidolgozásra, figyelembe véve a vonatkozó jogszabályokat és a kapcsolódó szabványokat. Tartalmazzák az alapvető és választható helyiségek listáját, azok fő követelményeit (alapterület, helyiségkapcsolatok, bútorozás, burkolatok), valamint kitérnek az épületszerkezeti, gépészeti, belsőépítészeti kérdésekre és az udvar kialakítására.
Tervezési alapelvek és jogszabályi háttér
A szabványok kidolgozása során a nevelési és oktatási létesítmények tervezésére vonatkozó jogszabályok előírásai mentén alakították ki a főbb tervezési alapelveket. A bölcsőde építéséhez, illetve bizonyos épületbővítésekhez építési engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges jogszabályi előírások alapján.
Az építésügyi hatóság az e-epites.hu weboldalon lekérdezhető. Fontos kiemelni, hogy az építtető az eljárás iránti kérelem benyújtása előtt tájékoztatást kérhet az építésügyi hatóságtól, építésügyi hatósági szolgáltatás keretein belül. Az építési engedélyezéshez szükséges dokumentáció tartalmát jogszabály határozza meg. A bölcsőde tervet hatósági oldalról, jogszabályban rögzített esetekben, speciális szakterületek szerinti követelmények szempontjából is meg kell vizsgálni, ezt szakhatóságok végzik.
A szakhatóságok bevonása attól is függ, hogy a telek milyen területen fekszik. A jogszabály nemcsak azt határozza meg, mikor mely hatóságokat kell bevonni, hanem azt is előírja, hogy a szükséges szakhatóságok számára milyen plusz tervfejezetet kell elkészíttetni. Ilyen eljárás például a településképi véleményezési eljárás.
Gyermekcsoportok és napirend a bölcsődében
Minden kisgyermeknevelőhöz 6-7 gyermek tartozik, akiknek gondozását, nevelését elsősorban ő végzi. Ő tartja a kapcsolatot a szülőkkel és követi nyomon a gyermekek fejlődését. A csoportokban elhelyezhető gyermekek száma jogszabály által meghatározott, de összetétele egyedi sajátosságoktól függ.
A szakmai elveknek megfelelőbb az életkor szerinti homogén csoport, mert a gyermekek közötti nagy egyéni különbségek kezelése homogén csoportban sem könnyű feladat, és a vegyes korcsoport előnyei a bölcsődés korban kevésbé érvényesülnek. Az intézményekben általában két, két év feletti és egy vegyes korcsoportú csoportot alakítanak ki.
A bölcsődében a fejlettségből kifolyólag egyéni, folyamatos napirendet alkalmaznak, ami igazodik az intézmény napirendjéhez. A kisgyermeknevelők a gyermekek igényei alapján gondozási sorrend szerint gondozzák a gyermekeket, így elegendő idő jut egy-egy gyermek ellátására, csökkentik a várakozási időt, és elegendő időt hagynak a személyes kommunikációra, az önállósulási törekvések támogatására.
A gyermekek a gondozáson kívüli lehető legtöbb időt szabad játékkal tölthetik. A gondozási sorrend állandósága biztonságérzetet ad a kisgyermekeknek, kiszámíthatóságot és tervezhetőséget a felnőtteknek.
Egy tipikus napirend elemei:
- Ébredés, cipőhúzás, pelenkázás, wc-zés, kézmosás.
- Szabad játéktevékenység biztosítása a csoportszobában vagy az udvaron a szülő érkezéséig.
- 14:45 - 15:30 Uzsonna.
Megérkezésekor a kisgyermeknevelő tájékoztatja a szülőt a gyermekkel kapcsolatos fontosabb eseményekről és a napközbeni tevékenységéről.
Kivitelezési dokumentáció és folyamat
Az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének feltételeit jogszabály írja elő. A bölcsődeépítés, épületbővítés kivitelezése alapvetően megegyezik a „hagyományos” építkezési folyamattal. A kivitelezéshez jogszabályi előírás alapján szükség van kivitelezési dokumentációra is, melynek előírások szerinti részét építész tervező és szakági tervezők készíthetik el.
A kivitelezési dokumentáció tartalmát jogszabály, illetve ez alapján a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatai határozzák meg. A kivitelezési folyamatban résztvevő szereplők feladatait, felelősségi köreit és tevékenységük végzésének feltételeit jogszabály írja elő.
Az építőipari kivitelezési tevékenységet végző vállalkozóknak rendelkezniük kell a jogszabályban meghatározott feltételekkel és érvényes regisztrációval az építőipari kivitelező vállalkozók névjegyzékében. Egy építkezésen több fővállalkozó kivitelező is dolgozhat.
Az építési műszaki ellenőr az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartását.
Az építtető a kivitelezési munkát végző vállalkozó kivitelezővel (kivitelezőkkel) szerződést köt. Javasolt igénybe venni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján elérhető építési szerződésmintákat. A kivitelezés egyéb szereplői közötti szerződéskötésekhez is találhatók minták a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara weboldalain.
Elektronikus építési napló és befejezés
A bölcsődeépítés kivitelezése során - jogszabályi előírások alapján - kötelező elektronikus építési naplót (e-építési naplót) vezetni. Ebben rögzítik az egyes résztvevők a kivitelezéshez kapcsolódó dokumentációkat, a kivitelezési történéseket, az építkezés előrehaladását, a munka megfelelőségére vonatkozó, illetve az elszámoláshoz szükséges tényeket.
A kivitelezés befejezésekor a műszaki átadás-átvételi eljárással zárul, amelyen jegyzőkönyvet kell készíteni az elvégzett munkákról és az esetleges hibákról, hiányosságokról.
Mintatervek és adaptáció
A Lechner Tudásközpont által kidolgozott bölcsőde mintaterv katalógus segítséget nyújt azoknak, akik új bölcsődét, minibölcsődét vagy családi bölcsődét szeretnének létrehozni. A katalógus 45, helyszíni adaptálásra is alkalmas, kiviteli szintű mintatervet tartalmaz.
A mintatervek nem konkrét építési helyszínhez kötöttek, minden esetben a kiválasztott építési telek adottságaihoz szükséges őket szabni. Ezt a folyamatot nevezzük adaptációnak, amelyet jogosultsággal rendelkező építésztervező és szakági tervezők végeznek.
Az adaptáció során figyelembe kell venni a helyi építési, településképi és egyéb szabályokat, műszaki paramétereket, valamint a beruházó igényeit.
Alakuló frakcióülés – sajtótájékoztató
Az építési engedélyezési eljárás, az ahhoz szükséges dokumentáció és az adminisztratív teendők alapvetően megegyeznek az egyedi tervezéssel megvalósuló bölcsőde engedélyezésekor előírtakkal. Az építési engedély megszerzését követően, de még a kivitelezés megkezdése előtt szükséges a jogszabályi előírások szerinti kivitelezési dokumentáció elkészítése.
| Lépés | Leírás |
|---|---|
| 1. Igényfelmérés | A beruházónak át kell gondolni a települési sajátosságokat, szempontokat és igényeket. |
| 2. Telekválasztás | Fontos szempontokat kell figyelembe venni a telek kiválasztása során. |
| 3. Vázlatterv kiválasztása | A Bölcsőde Mintaterv Katalógus "Tervkereső" aloldalán paraméterek alapján szűrhető a vázlattervek között. |
| 4. Adaptáció | A mintatervet a konkrét helyszínhez, helyi szabályokhoz és igényekhez kell igazítani építész és szakági tervezők bevonásával. |
| 5. Építési engedélyezés | Az építési engedélyezési eljárás és dokumentáció megegyezik az egyedi tervezésnél előírtakkal. |
| 6. Kivitelezési dokumentáció | Az építési engedély megszerzése után készül el a kivitelezés részleteit tartalmazó dokumentáció. |
| 7. Kivitelezés | A jogszabályoknak megfelelően, elektronikus építési napló vezetése mellett zajlik. |
| 8. Műszaki átadás-vétel | A kivitelezés befejezésekor jegyzőkönyv készül az elvégzett munkákról és esetleges hibákról. |
