Újszülött etetési és szoptatási problémái

Az újszülöttek táplálása kulcsfontosságú a megfelelő fejlődésükhöz, anyagcseréjükhöz és folyadékháztartásukhoz. Azonban számos kihívás adódhat ezen a téren, melyek az anya és a csecsemő részéről egyaránt jelentkezhetnek. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a leggyakoribb etetési és szoptatási problémákat, azok okait, tüneteit és lehetséges megoldásait.

Az újszülött súlygyarapodása és táplálkozási igényei

Az újszülöttek születésük után elveszítik a testsúlyuk 5-10%-át, amit a 10-14. napra visszanyernek. A csecsemők fél éves korukra megduplázzák a súlyukat, egyéves korukra pedig születési súlyuk háromszorosát érik el. Az első hetekben az újszülöttnek fontos a 2-3 óránkénti étkezés. Miután születési súlyát visszanyerte, és a gyermekorvos is jónak látja, elegendő 4-5 óránként ébreszteni az etetés szempontjából, mivel két-három hónapos korban már előfordul, hogy a baba átalussza az egész éjszakát is.

Az újszülött gyomrának térfogata az első 24 órában nagyjából 5-7 ml befogadóképességű; ez az első hét végére körülbelül 25 ml-re, majd a második hét végére 60-85 ml-re tágul. Így az első pár napban az újszülött táplálékfogyasztása kevésnek tűnhet, de valójában megfelelő mennyiségű.

A kolosztrum sűrű, szinte gélszerű folyadék, amely igen magas koncentrációban tartalmaz ellenanyagokat, fehérvérsejteket, enzimeket, növekedési faktorokat, antioxidánsokat és egy sor más fontos összetevőt. A kolosztrum bevonja az újszülött bélfalát, megakadályozva ezzel a kórokozók megtelepedését; elősegíti a hasznos bifidusz flóra kialakulását, és hashajtó hatású, ezzel csökkenti a sárgaság kialakulásának esélyét ill. annak mértékét. Amennyiben a szoptatás akadályozott, az újszülött megkaphatja a lefejt kolosztrumot kanálból, pohárból vagy fecskendőből, esetleg gyomorszondán át (pl. koraszülött babáknál).

Az anyatejből minden egyes korty érték, nincs olyan kicsi mennyiségű tej, amelynek kedvéért ne volna érdemes erőfeszítést tenni, vagy amelynek ne volna értéke a csecsemő számára. Az anyatej mintegy 87% vizet tartalmaz, ami fedezi a baba folyadékszükségletét nagy melegben is. 5-6 hónapos koráig a tej elegendő, folyadék pótlására sincs szükség még a legforróbb napokban sem.

Szopási nehézségek és szopási sztrájk

Eleinte - főként az első hetekben - bizonytalanságérzet alakulhat ki az édesanyában, hogy megfelelő módon végzi-e a szoptatást. Ez teljesen természetes érzés, ugyanakkor érdemes meggyőződni arról, hogy a szoptatás valóban a helyes módon zajlik.

A helyes szoptatás jelei

• A csecsemő nemcsak a mellbimbót, hanem a bimbóudvar jelentős részét is bekapja.
• A baba alsó és felső ajka kifelé fordul.
• A csecsemő orra és álla az édesanya melléhez ér.
• A szoptatás nem fáj az anyának.
• Jellegzetes „cuppogó” hang hallható.

A szopási sztrájk és annak okai

A szopási sztrájk nagyon becsapós dolog. A hónapok óta ügyesen szopizó baba egyszercsak teljesen elfordul az anyamelltől, nem kéri, viszont mást még nem fogad el. Az anyuka ilyenkor kétségbe esik: azt hiszi, a baba el akarja választani magát, hogy vége a szoptatásnak, ugyanakkor aggódik is, nem hal-e éhen csemetéje. A sztrájk bármilyen életkorban jelentkezhet egészen 1 éves korig.

Újszülötteknél gyakori okok:

• Sárgaság vagy esetleges hypotónia.
• Rövid nyelvfék vagy egyéb szervi elváltozások, melyek miatt a kicsi nem tud szopizni, rosszul kapja be az anyamellet, folyton elengedi, erőtlenül szopizik.

3 hónapos korig előforduló okok:

• Emésztési problémák, mint például levegőnyelés, hasfájás, ami miatt abbahagyja a szopizást.

Egyéb okok a szopási sztrájk hátterében:

• Otthoni stressz.
• Megfázás, bedugult orr (száraz levegő miatt).
• Az anyuka menstruál.
• Fájdalom a szájüregben (fogzás, afta, szájpenész) vagy fülben (fülgyulladás).
• Fájdalmas nyelés (torokgyulladás, mandulagyulladás).
• Kényelmetlen testhelyzet.
• A csecsemő túlságosan éhes, és a nagy éhség annyira nyugtalanítja, hogy sírni kezd.
• A tej gyorsan folyik a mellből, erős sugárban, és a gyermek nem győzi nyelni. Ilyenkor fulladozhat és sírhat.
• A baba fél a fájdalomtól, például császármetszés után, ha kellemetlen orvosi beavatkozás történt a szájüregében.
• A baba túl álmos, különösen hosszú és nehéz szülés után.
• Gyulladás vagy fertőzés a baba testében.
• Feszültség az új környezet miatt (túl sok inger) vagy ingerültség a nap folyamán.
• A tej ízének megváltozása (pl. fűszeres, fokhagymás ételek fogyasztása miatt).
• A baba nem éhes.
• A baba a cumisüveget részesíti előnybe.
• Az anyuka rossz kedve, ingerültsége, fáradtsága.
• A baba fájdalmasan beleharap a mellbimbóba, ami megijeszti őt.

Megoldások szopási sztrájk esetén

1. Teremts nyugodt körülményeket és testkontaktust: Vonuljatok el egy csendes, nyugodt szobába, akár még egy kis félhomályt is csinálhatsz. Próbáld meg félmeztelenül szoptatni, hogy a bőröd érintkezzen a kicsi bőrével.
2. Változtass testhelyzetet: Próbálj más testhelyzetben szoptatni.
3. Oldd meg az alapvető problémát: Ha szervi gondra, megfázásra, fájdalomra gyanakszol, feltétlenül konzultálj a védőnővel és/vagy a gyermekorvossal. Ha hasfájásra, emésztési nehézségekre gondolsz, pár percig tornásztasd a kicsit, a térdeit húzd fel a pocakjához és vissza, illetve a köldök körüli masszázs is elősegíti a bélműködést.
4. Hagyd abba a cumi és cumisüveg használatát: Ha a baba cumit, cumisüveget kap, hagyjátok abba a használatát. Helyette, amikor cumival nyugtatná meg a csecsemőt, tegye mindig mellre.
5. Dugult orr esetén: Orrspray-vel, a hátára kenhető balzsammal, orrszívóval oldjátok meg a helyzetet.
6. Ne ess kétségbe: Az szopási sztrájk 4-5-6 napig is eltarthat, de annál hamarabb véget ér, minél gyorsabban teszel ellene.
7. Ébreszd fel az álmos babát: Ha császármetszés után a baba álmos, szoptatás előtt ébreszd fel. Lágyan csiklandozd meg arcát vagy lábacskáját.
8. Helyes mellre helyezés: Helyezd a babát a mellre úgy, hogy ne kelljen a fejét megfordítani ahhoz, hogy elérje a mellbimbót. Ellenőrizd, hogy helyesen megragadta-e a mellet.
9. Túlságosan gyors tejfolyás esetén: A szoptatás elején próbáld az első erős tej sugarat melltartóbetétbe vagy pamut pelenkába felfogni, csak ezt követően kezdj szoptatni.
10. Hasfájás és levegőnyelés esetén: Emeld fel és büfiztesd őt. Büfizés után újra helyezd a mellre.
11. Tej stagnálásának elkerülése: Ha a baba hosszabb ideig elutasítja a szoptatást, vigyázz, el ne apadjon a tej. A tejet rendszeresen le kell szívni mellszívó segítségével és a gyermeknek olyan módon adni, amely a megfelelő szívási technikának felel meg.
12. Szakember segítsége: Ha semmi sem vált be, kérj segítséget szoptatási tanácsadóktól.

Elégtelen tejmennyiség és tévhitek

Az elégtelen tejtermelés az egyik leggyakoribb ok, ami miatt szoptatási tanácsadóhoz fordulnak az anyák. Ez paradox módon gyakran nem valós probléma, hanem tévhiteken alapuló aggodalom.

Gyakori tévhitek az anyatej termelésével kapcsolatban

1. „A mell voltaképpen egy nem annyira praktikus cumisüveg: nem látszik, mennyi van benne, a cumi része hol nagy, hol kicsi, hol lapos, ráadásul fájni is tud, nem is kicsit.” Valójában az anyatej termelése az igényekhez igazodik, és a mell nem egy üríthető tartály.
2. „Ha több időt hagynak arra, hogy telítődjön, több tej is lesz.” Ez sem igaz, a gyakori és hatékony szoptatás serkenti a tejtermelést.
3. „A mell puhább és kisebb, mint azelőtt volt.” Ez a jel nem feltétlenül utal elégtelen tejtermelésre, a mell a szülés utáni hetekben természetesen változik.
4. „A kisbaba sír vagy nyugtalankodik szopás után.” Ez számos okra vezethető vissza, nem csak az éhségre.
5. „Szopás után már nem elég neki egy mell.” Ez normális, a csecsemő gyakran igényli mindkét mellet.
6. „Gyakrabban szeretne szopni, mint azelőtt.” Ez a növekedési ugrások, fogzás vagy más tényezők miatt normális lehet.
7. „Szopás után semmit vagy csak pár csepp tejet tud kifejni.” A fejés képessége inkább technikai kérdés, nem jelenti, hogy nincs tej a mellben.
8. „Korábban egész nap magától is folyt a tej, ez most megszűnt.” Ez is a tejtermelés stabilizálódásának jele lehet.
9. „A korábban erőteljes tejleadó reflexet már nem érzi.” Ez nem feltétlenül jelzi a tejmennyiség csökkenését.
10. „Nem gyarapodik annyit a baba, mint azelőtt.” Ezt minden esetben az egyéni körülmények alapján kell mérlegelni.

Mit tehetünk, ha úgy tűnik, kevés a tej?

• Tisztázni kell, hogy valóban kevés-e a tej: A legalapvetőbb kérdés, hogy eleget gyarapodik-e a csecsemő. A WHO növekedési görbéi tekinthetők referenciának. Az átlagértéktől való eltérés nem jelent automatikusan túletetést vagy elégtelen gyarapodást.
• Hallgassuk meg az anyát: Milyen jelekből látja úgy, hogy nincs elég teje?
• Kerüljük a szopott tejmennyiség mérését: Az anyai stressz gátolhatja a tejleadó reflexet.
• Szoptatásbarát gyakorlat:
  • Lehetőleg ne használjon cumit, cumisüveget.
  • Kezelje lazábban az etetési rendet, szoptassa meg, ha a csecsemő jelentkezik.
  • Ne mérje a szoptatásokat, helyette kísérje figyelemmel az elegendő tejbevitelre utaló jeleket.
  • Lehetőleg várja meg, amíg a csecsemő magától elengedi a mellet.
  • Anya és csecsemő 24 órás együttes elhelyezése.
  • Győződjön meg róla, hogy elég kényelmes-e a pozíció anyának, babának.
• Heti kakilás és fájdalmas próbálkozás: Több olyan esetről is hallottam már, hogy a kicsi csak hetente egyszer kakilt, de minden szopizáskor próbálkozott, és láthatóan ez a próbálkozás fájdalmas volt a számára. Ebben az esetben konzultáljon gyermekorvossal.

Kiegészítés, pótlás és hozzátáplálás

A leggyakoribb reakció elégtelen tejmennyiség gyanúja esetén, hogy a csecsemőnek tápszeres kiegészítést adnak. Az első félévben az indokolatlanul adott pótlás, túl nagy mennyiségű pótlás, vagy a szilárd táplálék túl korai, túl gyors, szoptatás rovására történő bevezetése előidézheti azt, hogy a csecsemő mással lakik jól, ezért az ideálisnál kevesebbet szopik.

Nem javasoljuk a szoptatások kiváltását szilárd étellel, hanem a meglevő szoptatási gyakorlatba illesztjük bele fokozatosan a szilárd táplálék adását nem anyatej helyett, hanem annak kiegészítésére. Ha a csecsemő túlságosan sok gyümölcslevet fogyaszt, az is étvágycsökkenéshez és a gyarapodás elégtelenné válásához vezet.

Koraszülött babák szoptatási nehézségei

A koraszülés rendszerint úgy jön, mint derült égből a villámcsapás. Fontos, hogy minél előbb próbálkozz a szoptatással, akkor is, ha a kisbabád még a cumisüvegből való szopáshoz is gyenge. Az első kísérletekhez azok a ritka pillanatok a legalkalmasabbak, amikor ébren van. A szopóreflex a magzati fejlődés 26-27. hetében alakul ki, tehát elvileg még sikeresek is lehetnek az első próbálkozások.

Általában az a baj, hogy a baba még túlságosan gyenge és elesett ahhoz, hogy bármilyen célirányos tevékenységet folytasson. Hihetetlen, de még ennek ellenére is megérzi, ha az édesanyja tartja a kezében, ellazulva simul oda a tejjel teli mellekhez, és talán még arra is képes, hogy egy-két cseppet lenyalogasson róluk.

A koraszülött szoptatásának előnyei és kihívásai

• Az anyatej - amit legalább szondán keresztül megkap - ellátja mindazokkal a védőanyagokkal, amelyek az anya szervezete számára ismerős kórokozók ellen termelődnek.
• A testmeleg, az anya közelsége, simogató keze javítja az apróság oxigénellátottságát, általános állapotát.
• Az összehasonlító vizsgálatok azonban ennek ellenére azt igazolták, hogy a szoptatott koraszülött gyarapodása gyorsabb volt, életműködései pedig jobbak, mint azoké a babáké, akik szondán keresztül vagy cumisüvegből kapták az anyatejet.
• A koraszülött babát világra hozó anya teje nem ugyanolyan összetételű, mint ha a baba időre született volna. Több, a növekedéshez szükséges fehérjét, kalciumot és nátriumot, több laktoferrint és immunanyagot tartalmaz, ellenben alacsonyabb a laktózszintje. A zsírok optimális összetétele pedig tökéletes felszívódást biztosít.

Gyakori problémák és megoldások koraszülötteknél

• Túl tele mell: Ha a mell túlságosan tele van, a bimbóudvar pedig olyan nagy és duzzadt, hogy a kisbaba nem tudja apró szájával rendesen bekapni, szoptatás előtt fejjen le egy kevés tejet.
• Aluszékonyság: A koraszülött babák rengeteget alszanak. Ha arra várnánk, hogy majd magától jelentkezik, ha éhes, valószínűleg nem lenne kielégítő a gyarapodása. A pici súlyától függően napi 10-14 etetésre/szoptatásra is szükség lehet.
• Cumisüveg zavar: Előfordulhat, hogy a babát megzavarja a kétféle szopási technikát igénylő etetés, és elutasítja a szopást. Ilyenkor - mivel a koraszülött baba számára létfontosságú a szopás - sürgősen kérj segítséget és tanácsot. Léteznek szoptatásbarát etetési módszerek is.

A koraszülött szoptatásához nagy türelem, tömérdek idő és önbizalom szükséges.

Az újszülött etetési problémáinak egyéb okai és kezelése

Hormonális és egyéb anyai tényezők

Alapvetően három fő hormon működését kell figyelembe vennünk a tej termelődésével kapcsolatban: a prolaktint, az inzulint és a kortizolt. A hormonhiány lehetséges, de nem gyakori ok, ami örökletes is lehet. Az inzulinrezisztencia ismert jelenség, és a kortizol-rezisztencia sem olyan ritka, ahogy korábban gondolták.

Az anyai okok is állhatnak azonban az újszülött szopási rendellenessége hátterében, amelyek az édesanya tejelválasztásával kapcsolatosak:

• Szülés alatti gyógyszerek hatása.
• Szülés alatti sérülés.
• Befelé forduló vagy ki nem emelkedő emlőbimbó.
• Elmaradó tejbelövellés, kis mennyiségű anyatej.
• A baba fejének érintése hátulról.
• Az emlő túltelődése.
• Túl erős tejleadó reflex, tejleadó reflex késése, tejbelövellés késése.

Ha a BMI nagyobb mint 26, akkor fokozott a kései tejbelövellés és az elégtelen tejtermelés kockázata. Az I-es típusú diabétesz esetén terhesség alatt alacsonyabb lehet a prolaktin-szint és HPL, ez hátráltathatja a mirigyállomány fejlődését. A tejbelövellés 24-48 órát késhet az átlaghoz képest. A II-es típusú diabétesz esetén sok esetben nincs gond a tejtermeléssel, de ha inzulinrezisztencia és hipoplázia együttesen lép fel, gyakori az elégtelen tejtermelés. A magas vérnyomás rizikófaktornak számít elégtelen tejtermelés esetén, bár sok esetben nem befolyásolja negatívan a tejelválasztást. Feltételezhető, hogy a magas vérnyomás hátrányosan befolyásolja a méhlepény fejlődését és működését.

Hétköznapi, lázzal járó fertőzések, köztük a masztitisz is csökkenthetik a tejmennyiséget átmenetileg. Javasoljuk a szoptatás fenntartását a megszokott módon és gyakorisággal, esetleg gyakoribb mellre tevéssel.

Túltáplálás és alultáplálás

Túltáplálás:

Túltáplálás esetén a csecsemő több tápanyagot kap, mint amennyit a fejlődésének üteme indokolna. Ez általában olyan esetekben történik, amikor a gyermeket automatikusan etetéssel nyugtatják síráskor, vagy figyelemelterelés gyanánt cumisüveget adnak a kezébe, illetve ha a cumisüveg folyamatosan a gyermeknél lehet. Olyankor is létrejöhet túltáplálás, ha a gyermek jó viselkedését táplálékkal jutalmazzák, vagy az étel elfogyasztását várják a szülők akkor is, ha a gyermek már nem éhes. A túltáplálás rövid távon bukáshoz, hányáshoz és hasmenéshez vezethet, hosszú távú szövődményként pedig a gyermek elhízását okozhatja.

Alultáplálás:

Alultáplálás esetén a gyermek kevesebb tápanyagot kap, mint amennyit a fejlődésének üteme indokolna. Az alultáplálás a fejlődési és növekedési zavar egyik leggyakoribb oka, hátterében mind a gyermeket, mind pedig a gondozóját érintő tényezők szerepelhetnek: nyűgös csecsemő, aki nyugtalan a szoptatás alatt, esetleg szopási és nyelési rendellenességek; a gondozói oldalról pedig helytelen mellre tétel vagy nem megfelelő szoptatási technika, tápszerelkészítési problémák. A szegénység és a tápláló ételekhez való hozzá nem férés is lehet az alultáplálás oka. Ritkán szülői abúzus, a gondozó mentális zavarai is vezethetnek szándékos alultápláláshoz. Újszülöttek esetén az alultáplálás kiszáradáshoz és sárgasághoz vezethet.

Lassú etethetőség

Az újszülött aluszékonysága esetén előfordulhat, hogy nem ébred fel elégszer enni, vagy szopás közben elalszik. Ilyenkor a baba gyengéd átöltöztetése, megmasszírozása segíthet az ébren tartásában. Ha szoptatás közben alszik el, hagyjuk aludni, de 1-1,5 óra múlva érdemes újra megpróbálni az etetést.

Bukás és hányás

Bukás (regurgitáció és felöklendezés):

A bukás során a lenyelt anyatej vagy tápszer egy része az etetést követően spontán, erőlködés nélkül visszajön a csecsemő száján. Kis mértékű előfordulása gyakori jelenség újszülöttkorban, jelentős mennyisége azonban kóros. Majdnem minden újszülöttnél előfordul a bukás, mert a szopás alatt és után nem tudnak függőleges testhelyzetben maradni. Az emésztőrendszerük még éretlen, és a gyomor és nyelőcső közötti záróizmok nem képesek visszatartani a gyomor teljes tartalmát. Kifejezettebb bukás jelentkezhet, ha a csecsemő túl gyorsan eszik, vagy evés közben sok levegőt nyel. A bukást általában a gyermekek 7-12 hónapos korukra növik ki.

Csökkenthető a bukás mértéke az alábbi praktikákkal:

• Ne hagyja sokáig éhezni az újszülöttet.
• Etetés során 4-5 percenként büfiztesse meg a babát.
• Etetés során és azt követően helyezze függőleges testhelyzetbe az újszülöttet.
• Győződjön meg róla, hogy a cumisüvegből csak nyomás hatására vagy függőleges helyzetben ürül kevés mennyiségű tej.

A kellemetlenséget okozó bukás - amely megnehezíti az újszülött táplálását és növekedési elmaradást okoz, vagy amely a gyermek 12 hónapos kornál is tovább fennáll - gastrooesophagealis refluxbetegségre utalhat, és orvosi kezelést igényel. Ha a visszabukott tej/táp zöldes színezetű vagy véres, illetve köhögést vagy fulladást okoz, akkor azonnali orvosi ellátásra van szükség.

Hányás:

A hányás kellemetlen, erőlködéssel járó folyamat, amikor a gyomortartalom a szájon át a külvilágba ürül. A hányás mindig kóros. Újszülöttkorban a leggyakrabban heveny vírusos gastroenteritis okozza, és hasmenés, hasi görcsök is jelentkezhetnek mellette. Hányás kísérheti a szervezet egyéb területén kialakult gyulladást is, pl. fülfertőzés vagy húgyúti fertőzések.

A hányás hátterében ritkábban komoly megbetegedés áll. A 2-4 hónapos csecsemőknél az etetést követő sugárhányás hipertrófiás pylorus szűkületre utalhat, ami a gyomor kivezető részének szűkületét jelenti. Hányás kísérhet olyan életveszélyes, súlyos kórállapotokat, mint az agyhártya-gyulladás, bélelzáródás, anyagcsere-betegségek, emelkedett koponyaűri nyomás, vakbélgyulladás.

A hányás a legtöbb esetben kezelés nélkül elmúlik. Az elektrolitok pótlásával (só fogyasztásával és gyógyszertárban kapható készítményekkel) elkerülhető vagy kezelhető a kiszáradás. Gyermekeknél a hányással, hasmenéssel járó kórképeknek különösen súlyos szövődménye a kiszáradás: életveszélyes állapot kialakulását eredményezheti, ezért megelőzése kiemelkedő fontossággal bír.

Gyermeke hányása esetén azonnali orvosi vizsgálat javasolt:

• Ha a hányást súlyos hasi fájdalom is kíséri.
• Ha a gyermek nem tudja magában tartani a folyadékot.
• Ha magas láz kíséri a hányást.
• Ha az újszülött letargiás, viselkedése szokatlan, aggasztó.
• Ha több mint 12 órán keresztül fennáll a hányása.
• Ha a hányadék véres vagy epés színezetű (zöld).
• Ha elapad a vizelete.

tags: #ujszulott #etetesi #szoptatasi #problemai