Magyarországon a család megbecsülése és értéke erős, a gyermek pedig egy olyan pozitív ösztönző erő a társadalom életében, amelyhez foghatót másikat nem ismerünk - mondta Orbán Viktor 2011 áprilisában az uniós tagállamok családügyi minisztereinek informális ülésén. A célként kitűzött „életerős családok sokaságának megerősítése” mellett Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter is hangsúlyozta, hogy „a jövő biztosítása a családokon múlik”.
A bölcsődei rendszer finanszírozása és fenntarthatósága azonban számos vitát és kérdést vet fel, különösen a bölcsődei díjak bevezetése kapcsán.
A bölcsődei díjak bevezetése: a kormányzati álláspont és a kritikák
Soltész Miklós szociális államtitkár szerint továbbra is a családtámogatás az egyik legfontosabb terület, ezért fontos, hogy a bölcsődék fenntarthatóak legyenek. Az államtitkár szerint az önkormányzatok csak nagyon szigorú szabályok között szedhetnének bölcsődei díjat, több feltétellel: csak ott lehet pénzt beszedni a szolgáltatásért, ahol a fenntartást máshogy nem tudják megoldani az önkormányzatok. „A szabályok nem azt jelentik, hogy óriási összegeket kell befizessenek a szülők” - mondta az államtitkár. Ha egy családban egy főre 100 ezer forint nettó bevétel jut, akkor maximum 20 ezer forint szedhető be a bölcsődéért. Giró-Szász András kormányszóvivő szerint, ha figyelembe vesszük a magyar átlagkeresetet, akkor ez maximum hatezer forint plusz kiadást jelenthet.
A törvénytervezet és a kritikák
Egy törvénytervezet szerint a bölcsődékben az étkezésért járó térítési díj felett bevezetnék a gondozásért járó személyi térítési díjat is. A térítési díj bevezetéséről a fenntartó önkormányzatok dönthetnének az egy főre jutó jövedelemmel arányosan, a korábbiakhoz képest pedig valamelyest kibővítették a kedvezményezettek körét is.
A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szervezetének aggályai
A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szervezete mégis úgy látja: ez olyan plusz terhet róna a szülőkre, amit sokan nem tudnának kifizetni. Következésképpen kényszerből maradnának otthon az anyák, ami nem kedvezne a női foglalkoztatásnak sem. A szervezet szerint az intézkedés egyáltalán nem családbarát, hiszen szinte a legnehezebb életperiódusukban sújtja a kisgyermekes szülőket, a családalapítással (várandósság, szülés, kisgyermek fogadása és ellátása) járó költségek ugyanis hatványozottabban magasabbak a későbbiekhez képest. Úgy látják, ez nem segítene a népességcsökkenés megállításán sem. Emellett azt is nehezményezik, hogy az intézkedés életkori szempontból diszkriminatív és sérti az egyenlő esélyek elvét, hiszen csak a három év alatti gyerekekre vonatkozik.
A Magyar Bölcsődék Egyesületének álláspontja
A tervezet diszkriminatív elemével Acsainé Végvári Katalin, a Magyar Bölcsődék Egyesületének (MBE) elnöke is egyetért, szerinte ugyanakkor árnyaltabban, több szempontból kell vizsgálni a kérdést. Azt mondja, a világon mindenhol kell fizetni a bölcsődei ellátásért, ennek bevezetését pedig már a Gyurcsány-kormány is megpedzette (28 500 forintos térítési díj bevezetését tervezték), a mostani időzítés azonban többek között a devizahitelesek helyzete miatt sem szerencsés. Bár a tehetősebb szülők valószínűleg ki tudnák fizetni a plusz költségeket, a kevésbé jómódúak körében elindulhat egy olyan tendencia, hogy azért viszik 2,5 éves korukban óvodába a gyerekeiket, mert olcsóbb. Az MBE elnöke szerint ez a fejlődésük és szocializációjuk szempontjából is káros lehet, ebben az életkorban a bölcsődék alacsonyabb létszámú csoportjai ugyanis sokkal előnyösebbek a kicsiknek.
Acsainé azt mondja, bár a tervezetben tágították a kedvezményezettek rendszerét (nem kell fizetnie a fogyatékkal élő és tartósan beteg gyermeket nevelő, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, a három vagy annál több gyermeket nevelő családoknak, az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után, illetve azoknak sem, akik jövedelemmel nem rendelkeznek), pont azokat az egy-két gyermeket nevelő családokat sújtaná a törvény, ahol a szülők csak kicsivel keresnek többet annál, hogy jogosulttá váljanak bármilyen szociális támogatásra. Így épp azoknak kéne fizetniük, akik a legtöbben vannak - mondta a hvg.hu-nak Acsainé.
A tervezet szerint a díj jövedelemfüggő lenne, vagyis a befizetendő összeg nem haladhatná meg az egy főre eső jövedelem 20 százalékát (az étkeztetési hozzájárulás esetében 25 százalékát). Acsainé szerint kérdéses, hogy milyen jövedelemigazolást hoznak a szülők, sokan ugyanis minimálbérre vannak bejelentve akkor is, ha többet keresnek, ebben az esetben pedig a tehetősebbek ugyanannyit fizetnének, mint azok, akik valóban rászorulnak. Ezért úgy véli: nagyon át kell gondolni a végrehajtási szabályzását a törvénynek.
MSZP-s képviselő kritikája
Varga László, az MSZP országgyűlési képviselője szerint minden korábbi ígérettel szembemegy az a Fidesz által készített javaslat, amely fizetőssé tenné a bölcsődéket. A politikus szerint ez nagy teher lesz a családok számára, hiszen nem csak a tehetőseket érinti. Már akkor fizetni kell, ha egy családban az egy főre eső jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj 130 százalékát, ez azt jelenti, hogy alacsony kereset esetén ez a jövedelem 25 százaléka is lehet. Az MSZP-s képviselő szerint a gazdaságpolitikai kudarc társadalompolitikai kudarccal is jár. Varga László szerint ez csökkenteni fogja a gyermekvállalási kedvet. Pedig már most olyan csökkenés van ebben, amilyen a II. világháború óta nem volt - tette hozzá a politikus.
Finanszírozás és férőhelyek
Az egyesület vezetője szerint mindezzel együtt pozitív hozadéka is lehet a javaslatnak. Mivel a bölcsődék 96 százaléka önkormányzati fenntartású, az önkormányzatok pedig komoly anyagi gondokkal küzdenek, a tervezettől várt plusz bevételek valamennyit segíthetnek azon, hogy ne szűnjenek meg a bölcsődék. Bár az utóbbi időszakban országszerte épültek bölcsődék, a kormány pedig a tervek szerint további 8,6 milliárd forint uniós pénzt költ bölcsődefejlesztésre, Acsainé szerint a kérdés sok esetben az: miből fogják azt fenntartani?
A Nagycsaládosok Országos Szövetségének véleménye
Székely Hajnalka, a Nagycsaládosok Országos Szövetségének elnöke Acsainéval szemben úgy értelmezi, a javaslat főleg a magasabb jövedelműeket érintené, nekik biztosítana egy „alternatív megoldást a magánbölcsőde, a családi napközi, illetve a bébiszitter mellett”. Az is kérdés ugyanakkor, ha bevezetik a díjat, ez legalább az ellátás színvonalán emel-e valamit, vagy több lesz-e a férőhely, a bölcsődék sokszor 120 százalékos telítettséggel működnek. Székely Hajnalka szerint az ötlet akkor támogatható, ha a befolyt összeget visszaforgatják férőhelyek létesítésére, illetve ha van rá biztosíték, hogy anyagi okok miatt senki sem szorul ki a rendszerből.
Magyar Péter bemutatja a TISZA Kormány minisztereit 🔴⚪🟢 ÉLŐ KÖZVETÍTÉS - #tiszapárt #magyarpeter
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium válasza
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) tájékoztatása szerint a tervezett változtatás célja egy arányos, a családok anyagi helyzetét figyelembe vevő szabályozás kialakítása. A hvg.hu-nak megküldött válaszukban kifejtik: a térítési díj meghatározásánál figyelembe kell venni az adott család egy főre jutó jövedelmét, ez pedig igazságosabb tehervállalást tesz lehetővé, hiszen a tehetősebb szülők többel tudnak hozzájárulni a szolgáltatás működtetéséhez, míg az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők mérsékeltebben. „Ez a módosítás legfontosabb célja, hiszen az alacsony jövedelműek jogosan érzik igazságtalanságnak azt, hogy ők ugyanakkora anyagi terhet kell, hogy vállaljanak, mint azok, akik nagyobb anyagi kiadást is megengedhetnek maguknak.”
Bölcsődei fejlesztések és kampánycélok
Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára szerint a magyar családpolitika és családtámogatás egyik ékköve a bölcsődei hálózatfejlesztés, aminek a vidék a legnagyobb nyertese. Közölte, 2010-ben az ország 3144 településéből mindössze 326-on működött bölcsőde, ma már azonban 1253 településen vannak ilyen intézmények. Hozzátette, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a bölcsődék száma 22-ről 127-re nőtt, és országos viszonylatban is több ezer férőhely fejlesztése van folyamatban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jövő évi költségvetésben 110 milliárd forintot fordítanak a bölcsődék működtetésére és fejlesztésére, szemben a 2010-es 11 milliárddal. Koncz Zsófia szólt a családtámogatási rendszer újabb lépéseiről is. Azt mondta, októbertől a háromgyermekes édesanyák, jövő januártól pedig fokozatosan a kétgyermekes édesanyák is személyi jövedelemadó-mentességet élvezhetnek. A cél, hogy négy éven belül egymillió magyar anya mentesüljön az szja-fizetés alól.
Az államtitkár november elején jelentette be, hogy minden vidéki bölcsődébe visznek műanyag „kismotorokat”. Azóta fideszes politikusok hordják a járműveket az intézményekbe, egyértelműen saját kampánycéljaikra használva a közpénzből vett játékokat és a gyerekeket is. A KIM-től kikérték, hogy pontosan mennyit költenek erre az államkasszából, és hova hány kismotort visznek, de nem mondták meg. Csak annyit közöltek, hogy „közel 55 ezer gyermekhez jutnak el az eszközök”, és a szerződés fent van az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben. A megállapodás a „»Családbarát Magyarország országos programsorozat és kommunikációs kampány 2026« komplex kommunikációs és rendezvényszervezési feladatainak ellátása a Családokért Felelős Államtitkárság részére” címet viseli. A nettó 2,8 milliárdos keretösszeg 70 százalékára, vagyis közel 2 milliárd forint lehívására vállalt kötelezettséget a minisztérium, a megbízás pedig a keretösszeg kimerüléséig, de legkésőbb 2027-ig szól.
A bölcsődei díjak gyakorlati oldala és a férőhelyhiány
Amikor megszületik a baba, még nem annyira a bölcsőde - vagy bármilyen intézmény - jár a fejünkben, pedig a családi költségvetésnek komoly terhet jelenthet egy-két év múlva, ha bölcsibe szeretnénk adni a gyereket, mert vár vissza a munkahelyünk. A bölcsőde ugyanis egyáltalán nem ingyenes (még akkor sem, ha állami fenntartású), cserébe nehéz bejutni és leküzdeni a várólistákat. Állami bölcsődébe csak meghatározott okból fogadják el a jelentkezést: ha a szülő munkába akar állni; egészségügyi vagy szociális indokai vannak (például egyedülálló szülő vagy súlyos beteg); vagy tanulmányokat folytat, ideértve a munkaügyi központ által munkaerő-piacra történő visszajutást elősegítő tanfolyam, vagyis az átképzés idejét is.
A bölcsődébe egyébként felvehető minden kisgyermek 20 hetes korától annak a nevelési évnek a végéig, amelyben a harmadik életévét betölti. A gyakorlatban a felvétel a legtöbb bölcsiben a helyhiány miatt azon múlik, hogy ki a rászorultabb anyagi szempontból, melyik családnak van nagyobb szüksége arra, hogy az anya is teljes értékű kereső legyen. A felvételről nehéz a döntés, hiszen kevés helyre sok a jelentkező. Réka tapasztalataival sokan szembesülhetnek, mivel szinte mindenhol nagy probléma a kevés bölcsis férőhely, bár a KSH 2021-es adatai szerint 2017 és 2021 között növekedett a bölcsődei férőhelyek száma, a gyerekek elhelyezése mégis nehézségekbe ütközik sok helyen. „Országosan eltérő kihasználtsággal működnek a bölcsődék, 8 járásban meghaladta a bölcsődékbe beíratott gyermekek száma a férőhelyekét” - írja a KSH jelentése.
A bölcsődei díjak összege és a magánbölcsődék
Az, hogy az állami bölcsiben mennyit fizetünk a gyerek után, attól is függ, mennyi a jövedelmünk. 2011-ig még csak az étkezési díjat kellett kifizetni az állami bölcsikben (mint most az ingyenesnek számító állami iskolákban), ám ez 2012-ben módosult, és hozzácsapták a gondozási díjat - ezt így együtt hívják személyi térítési díjnak. A Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék közzétett árlistája például egyértelműen leírja, hogyan alakul a fizetés, aminek a pontos összegét az intézményvezető állapítja meg a család egy főre jutó jövedelme alapján. A 2020-as dokumentumban az étkezési díj 560 forint naponta, a gondozási díj pedig 1500 forint naponta, ha nincs jövedelemigazolás (ez a maximum, amit fizetni lehet). Ha tehát 20 munkanappal számolunk, akkor az étkezés 11200, a gondozási díj 30 ezer, azaz a havonta fizetendő bölcsipénz 41200 forint lesz. Hasonló összegeket találtunk a XII. kerületi bölcsik árai között is, ott 1400 forintot kell naponta fizetni és 584 forint az étkezési díj, míg az újbudai bölcsikben csupán 1200 forint/nap a gyerek gondozási díja és 380 az étkezés. A gondozási díj alól 2021 óta mentesülnek a három vagy több gyermeket nevelő családok, akik így jelentős összeget spórolhatnak, ha bejut a gyerek az állami bölcsibe, de vannak természetesen más kivételek és mentességek is.
| Bölcsőde | Étkezési díj (Ft/nap) | Gondozási díj (Ft/nap) | Havi díj (Ft - 20 munkanappal) |
|---|---|---|---|
| Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék (max.) | 560 | 1500 | 41200 |
| XII. kerületi bölcsődék | 584 | 1400 | 39680 |
| Újbudai bölcsődék | 380 | 1200 | 31600 |
Ha pedig a magánbölcsis árakat szeretnénk boncolgatni, akkor Réka tapasztalatához térhetünk vissza: az ő 95 ezres havidíja még nem is az elszálltak közé tartozik, ugyanis ezen a területen a határ a csillagos ég. Bár csak kevés magánbölcsi írja ki nyilvánosan a honlapjára az árakat, egy kis kutatással azért képbe kerülhetünk. Az árak nagyban függenek attól, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtanak és melyik kerületben találhatók. Ha például kéttannyelvű magánbölcsit szeretnénk, akkor meg fogják kérni az árát, ahogy annak is, ha rózsadombi bölcsődét választunk a gyermeknek. Azt szinte biztosra vehetjük, hogy 100 ezer körüli összeg lesz az, amivel magánbölcsiben, családi napköziben számolni kell a heti öt egész napos szolgáltatás esetén. Több figyelem jut egy gyermekre és az is sok esetben a magánellátás mellett szól, hogy nem kötelező a hét minden napján vinni a gyereket a bölcsődébe, mint az államinál, hanem választható opciók vannak, és a fizetés is időarányosan történik, azaz, ha heti két napot vagy csak délelőttönként jár a gyermek a magánbölcsibe, akkor annak külön ára van. A jó hír az, hogy 2019 óta már kérhetünk támogatást is a magánbölcsihez, melyet akkor lehet igényelni, ha hároméves kora előtt vissza akarunk menni dolgozni, de nem állami, hanem magánbölcsiben helyezzük el a gyereket. A szolgáltatásról számlát kell kérni, beküldeni a MÁK-hoz és örülni, ha megkapjuk a legfeljebb 40 ezer forintos támogatást. Ha a magánbölcsi többe kerül (márpedig többe kerül), akkor azt a család finanszírozza.