A bölcsődei rendszer az elmúlt években jelentős átalakuláson és fejlődésen ment keresztül Magyarországon, amelynek célja a kisgyermekes családok támogatása és a szakképzett munkaerő biztosítása. Ez a cikk részletesen bemutatja a bölcsődei ellátás különböző formáit, a kapcsolódó költségeket és mentességeket, valamint az állami ösztöndíjprogramokat, amelyek a kisgyermeknevelő szakma népszerűsítését és a szakember-utánpótlás biztosítását célozzák.
A bölcsődei ellátás formái és fejlődése
A bölcsődei rendszer működésében néhány kisebb fejlődési ugrást követően a fordulópontot 2017 jelentette. 2017. január 1-jétől az új bölcsődei rendszer 2 intézményi (bölcsőde, mini bölcsőde) és 2 szolgáltatási (családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde) formában biztosítja a gyermekek napközbeni ellátását. Az ellátás megvalósulhat bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde formában.
Rendkívül intenzív intézményfejlesztés kezdődött meg, csak 2017-ben nagyobb kapacitás jött létre a bölcsődei ellátásban, mint a megelőző 6 évben összesen. A jelenlegi bölcsődei kapacitások közel 40%-a 2017-2024 között került a rendszerbe. A fejlesztésnek köszönhetően néhány év alatt 26%-ról 21%-ra csökkent azon gyermekek aránya, akik a lakóhelyükön nem férnek hozzá ilyen ellátáshoz.
A bölcsődei ellátás keretében a gyermek húszhetes korától három éves korig kell biztosítani a napközbeni ellátást - e szabályoktól a jogszabály alapján lehet eltérni. A jogosultak azon gyermekek, akiknek szülei, törvényes képviselői munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő tevékenységben (pl. képzésben, oktatásban) való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.
Bölcsőde
A bölcsőde intézményes komplex szolgáltatás. Egy bölcsődei csoport működtetéséhez 2 fő kisgyermeknevelő és egy bölcsődei egységben - 1 vagy 2 csoport - 1 fő bölcsődei dajka alkalmazása szükséges. Egy bölcsődei csoportban legfeljebb 12 gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a bölcsődei csoportban valamennyi gyermek betöltötte a második életévét - ez esetben 14 gyermek -, valamint ha a bölcsődei csoportban sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermeket is ellátnak. Sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei ellátás keretében való nevelése, gondozása történhet a nem sajátos nevelési igényű gyermekekkel közös csoportban, vagy speciális bölcsődei csoportban.
A klasszikus bölcsődei forma ma már csak a szervezetek 38%-át adja, de mai napig itt található a férőhelyek 80%-a. A telephelyekre eső engedélyezett férőhelyek tekintetében a legnagyobb férőhelyszámot értelemszerűen a bölcsődék adják.
Mini bölcsőde
A mini bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, mely a bölcsőde intézményéhez képest kisebb létszámú csoportban, egyszerűbb személyi, tárgyi és működtetési feltételek mellett nyújt szakszerű gondozást és nevelést. Az új intézménytípus bevezetésével lehetőség nyílik arra, hogy amennyiben a településen legfeljebb 7 kisgyermek - ha valamennyi gyermek betöltötte a második életévét, akkor 8 fő - ellátására jelentkezik igény, abban az esetben egy, a bölcsődétől egyszerűbb létesítési és működtetési formát hozzon létre a települési önkormányzat. A mini bölcsődében csoportonként szükséges 1 fő kisgyermeknevelő és 1 fő bölcsődei dajka alkalmazása. A mini bölcsőde szervezetileg működhet óvoda mellett.
A minibölcsődék és családi bölcsődék száma ma már meghaladta az 1 700-at és a teljes férőhely-kapacitás 20%-át adják.
Munkahelyi bölcsőde
A munkahelyi bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, melyet a foglalkoztató tart fenn elsősorban a nála dolgozó munkavállaló gyermekei részére. Munkahelyi bölcsődét a foglalkoztatón kívül a foglalkoztatóval kötött megállapodás alapján más fenntartó is fenntarthat. A szolgáltatás jellegű - nem intézményi keretek között működő - munkahelyi bölcsőde elsősorban a munkavégzés helyéül szolgáló épületben, a foglalkoztató tulajdonában álló ingatlanban, vagy a foglalkoztató által erre a célra bérelt ingatlanban működhet.
Az ellátható gyermekek száma egy munkahelyi bölcsődei csoportban legfeljebb 7 fő lehet (ha minden gyermek betöltötte a második évét - 8 fő). Az ellátás biztosításához 1 fő szolgáltatást nyújtó személy vagy kisgyermeknevelő szükséges - a fenntartó döntése alapján -, amennyiben pedig ötnél több gyermek ellátása történik, szükséges plusz 1 fő segítő személy alkalmazása is, azonban az alkalmazás feltételeiben a fenntartó maga dönthet (teljes munkaidős, részmunkaidős, szociális gondozói díjban részesülő személy). A segítő személy munkaidejét a gyermekek napirendjéhez igazítva kell meghatározni. A munkahelyi bölcsődében több csoport is létrehozható.
Családi bölcsőde
A családi bölcsődében is 20 hetes korától 3 éves koráig nevelhető, gondozható a kisgyermek. A családi bölcsőde a szolgáltatás jellegéből adódóan az intézményi ellátásoktól sokkal egyszerűbben, gyorsabban kialakítható - akár a szolgáltatást nyújtó saját otthonában, vagy más erre a célra kialakított helyiségben. Családi bölcsődében legfeljebb 5 gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy mellett segítő személyt is alkalmaznak - ebben az esetben a meghatározott létszámon felül még 2 gyermek ellátása biztosítható.
A családi bölcsődében két munkakör létesíthető, a szolgáltatást nyújtó személy egy 100 órás tanfolyam keretében szerezheti meg a szolgáltatás nyújtására jogosító tanúsítványt, vagy a kisgyermeknevelő munkakör, amelynek képesítési előírásait jogszabály határozza meg.
A második leggyakoribb forma a családi bölcsőde, mely egységszámot tekintve a rendszer 46%-át adja, de a kapacitásoknak csak 14%-át jelenti.
Megnyílt a Csupaszív Családi Bölcsőde
Bölcsődei szolgáltatás költségei és mentességek
A jogszabályban meghatározottak alapján a bölcsődei ellátásért és a gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A bölcsődében és a mini bölcsődében a fenntartó döntésétől függ, hogy a gondozásra megállapít-e térítési díjat vagy kizárólag a gyermekétkeztetésért kell fizetni.
A jogszabály lehetővé teszi, hogy a szülő (térítési díjra kötelezett) vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését, vagy a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének a megfizetését. Garanciális szabály, hogy az intézményi térítési díj jelenti a maximumot, tehát ennél magasabb összegben nem állapítható meg a személyi térítési díj. A személyi térítési díj megállapításánál a család egy főre eső havi jövedelmét kell figyelembe venni.
A törvény szabályai szerint a bölcsődei, mini bölcsődei személyi térítési díj összege étkezéssel együtt nem haladhatja meg a család egy főre eső nettó jövedelmének a 25%-át, étkezés nélkül a 20%-át. Munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde esetén az 50%-át.
A szülő, más törvényes képviselő foglalkoztatója részben vagy egészben átvállalhatja a térítési díj megfizetését.
A gondozásra megállapított bölcsődei térítési díj átlagosan havi 14-24 000 forint. A családi bölcsődékben átlagosan havonta 34-74 000 forint a becsült térítési díj összege, amit a szülőknek kell fizetni.
Mentességek a gondozási díj alól
Mentesülnek a gondozási díj megfizetése alól:
- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek,
- a három- vagy többgyermekes családok gyermekei,
- a tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermekek,
- az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban elhelyezett, a nevelésbe vett gyermekek,
- a védelembe vett gyermekek.
A kedvezményezetti körön kívül eső családok esetében pedig jövedelemarányosan állapítják meg a személyi térítési díjat, tehát a szabályozás figyelemmel van a szülők jövedelmi helyzetére. A jogszabály értelmében az önkormányzati fenntartónak lehetősége van arra is, hogy az intézményi térítési díjnál alacsonyabb mértékben állapítsa meg a személyi térítési díjat, illetve egyedi esetekben elengedje.
Bölcsődei étkezés
A gyermekétkeztetés olyan természetbeni ellátás, amely meghatározott feltételek fennállása esetén ingyenesen vehető igénybe. Ingyenes intézményi gyermekétkeztetésre jogosult azon bölcsődei, mini bölcsődei ellátásban részesülő gyermek, aki:
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül (a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 225%-át, egyedülálló szülő, illetve tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetében pedig 245%-át),
- tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,
- három vagy több gyermeket nevelő családban él,
- családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130%-át,
- nevelésbe vett gyermek.
A bölcsődében, mini bölcsődében a beíratott kisgyermek 60-70%-a ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben részesül.
Kisgyermeknevelői ösztöndíjprogram és bértámogatás
A bölcsődei ellátórendszer humánerőforrás-stratégiájának részeként 2026-ban is nyitva áll a jelentkezési felület a kisgyermeknevelő-képzésben részt vevő hallgatók és tanulók számára. Az ösztöndíjprogram elsődleges célja a vidéki intézményhálózat szakmai fenntarthatóságának biztosítása, valamint a szakképzett munkaerő utánpótlásának célzott támogatása vissza nem térítendő források bevonásával.
A konstrukció az EFOP_PLUSZ-6.2.1-23-2024-00001 azonosítószámú projekt részeként valósul meg, fókuszában a vidéki Magyarországon élő, releváns szakképzésben vagy felsőoktatásban tanulók állnak. A pályázati kiírás értelmében két szinten igényelhető a támogatás: a technikumi rendszerben tanuló kisgyermekgondozó, -nevelők, valamint a felsőfokú csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzésben (BA) aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezők számára.
A támogatási mechanizmus szorosan kapcsolódik a munkaerőpiaci igényekhez. A kedvezményezetteknek vállalniuk kell, hogy a tanulmányok befejezését követően - a megszerzett kompetenciák birtokában - a bölcsődei ellátást nyújtó intézményrendszerben helyezkednek el. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a kérelmek befogadása a keretösszeg kimerüléséig folyamatos.
A felsőoktatási alapképzésben (BA) részt vevő hallgatók számára a havi 125 ezer forintos ösztöndíj jár. A technikumi képzésben részt vevő tanulók (kisgyermekgondozó, -nevelő szak) pedig havi nettó 59 ezer forintot kaphatnak. Fontos hangsúlyozni, hogy ez egy vissza nem térítendő támogatás hiányszakmában tanulóknak, tehát a megkapott összeget nem kell visszafizetni, ha a hallgató teljesíti a vállalt feltételeket. A támogatás legfeljebb 20 hónapon át folyósítható.
Bértámogatások a bölcsődei szektorban
Az infrastrukturális fejlesztések mellett a humán erőforrás bővítése és megtartása is magas prioritást kapott az elmúlt években. A bölcsődében foglalkoztatott munkavállalóknak a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján 2017. január 1-jétől bölcsődei pótlék illeti meg, melyet több lépcsőben emeltek, illetve kiterjesztettek a pedagógus végzettségű dolgozókra is.
A központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít a települési önkormányzatok számára a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséhez. Továbbá az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények is részesülnek állami támogatásban a bérek kompenzálása céljából.
tags: #bolcsode #felsofoku #kisgyermeknevelo #bertamogatas