A bölcsődei vagy óvodai beszoktatás hatalmas változás a családok életében. Rengeteg kérdés és bizonytalanság fogalmazódik meg ilyenkor, főleg az anyukákban. Nem túl korai bölcsődébe adni? Mi lesz, ha nem szokik be? Mi lesz, ha nem tetszik neki? Mi lesz, ha…?
A kicsik számára az első szociális közeg a bölcsőde. Ez az a hely, ahol először kell elválniuk huzamosabb időre a szüleiktől és más felnőttektől kapnak gondoskodást, ahol több gyerek is van a csoportban, ahol először találkoznak szabályokkal intézményes keretek között. Rengeteg új helyzet áll elő, ami fokozott alkalmazkodást vár a gyermekektől.
A Beszoktatás Lényege és Folyamata
A bölcsődei időszak általában akkor kezdődik, amikor a gyermek betölti a fél évet és még nem múlt el hároméves - ez az életkor, amikor Magyarországon a legtöbb állami és magánbölcsőde fogadja a kicsiket. A tanév szerinti bölcsődei év jellemzően szeptemberben kezdődik, hasonlóan az óvodákhoz és iskolákhoz, de sok intézmény rugalmasan kezeli a beszoktatás időpontját, és lehetőséget ad év közbeni csatlakozásra is - különösen, ha van szabad férőhely.
A bölcsődébe szoktatás általában két-három hétig tart, de ez nagyban függ a gyermek személyiségétől. Az első napokban a szülő is jelen van, majd fokozatosan, rövidebb időszakokra elbúcsúzik, hogy a gyermek egyre önállóbban tudjon ott maradni. Vannak gyerekek, akik gyorsan alkalmazkodnak, másoknak több időre van szükségük, és az is előfordulhat, hogy a látszólag könnyű kezdés után jelentkezik a szeparációs szorongás.
A szülőtől való elválás mindenképpen jár valamennyi stresszel. Ez is azt mutatja, hogy ez kihívásos időszak kivétel nélkül minden gyermek számára. Még akkor is, ha nem minden gyerek fejezi ezt ki a viselkedésével és intenzív sírással. A lényeg azonban az, hogy a gyermek milyen gyorsan tud megnyugodni és biztonságban érezni magát az intézményben.
A szeptember az óvodai élet egyik legmozgalmasabb hónapja. Megérkeznek az új óvodások, visszajönnek a nyaralásból a gyerekek, visszarendeződnek a csoportok. Erre a legalkalmasabb a közös játék, az ölbeli gyermek játékai. Ezeknél a játékoknál mindig ketten vagyunk jelen, a gyermek és az óvónő.
Az egyik legfontosabb tényező azonban a gyermeknek a gondozóval kialakított kötődése. Tudjuk, hogy a gyermek élete első éveiben nagymértékben rá van utalva a róla gondoskodó felnőttekre. Veleszületett késztetése, hogy a közeli felnőttekkel kapcsolódjon és veszély vagy stressz esetén hozzájuk forduljon védelemért és megnyugvásért. Ez a kötődés evolúciós célja. A gyerek biztonságérzetének alapját a számára ismerős gondozókkal, elsősorban a szüleivel kialakított kötődési kapcsolata adja meg. Ennek biztonságában képes a világot felfedezni.
A kulcs tehát a biztonságérzet, amit a felnőttel való kötődési kapcsolatból merít a gyermek. Ezt kell felépítenie a gyermeknek a bölcsődei és óvodai gondozókkal is. Merthogy ebben az életkorban a gyermeknek a szülői fizikai jelenlétének hiányában még szüksége van úgynevezett másodlagos kötődési személyre. Ennek hiányában az életkorát meghaladó mértékű stresszt él át.
Ha nem építhet fel a bölcsis gondozóval kötődési kapcsolatot, akkor a gyermek szorongása és feszült belső állapota következtében rövid távon a beszoktatás nehézségeivel szembesülhetnek a szülők és a bölcsőde vagy az óvoda. Hosszútávon a tartós stressz mentális és szociális szinten jelentkező problémákat okozhat. Továbbá csökkenti az immunrendszer védekező képességét, ezáltal fogékonyabbá teszi a gyermeket a betegségekre.
A bölcsődei/óvodai közösség egy jól kialakított napirend alapján működik, mely biztonságérzetet ad a gyerekeknek. Ha otthon nincsen viszonylag állandó napirend, vagy gyökeresen eltér attól, amit a bölcsődében/óvodában alkalmaznak, nehéz lehet a beszokás.
Ha az édesanyában sok a bizonytalanság és az aggodalom, azt a gyermek is megérzi és könnyen átragadhat rá. Ezért az anyukáknak is fel kell készülni mindarra, amivel a bölcsődei/óvodai lét jár. A gyermek már nincs ott állandóan körülötte, lehet, hogy reggelente sírdogál, kapaszkodik, vagy könyörög, hogy ne kelljen többet menni. Ha lelkileg sikerül felkészülni ezekre a lehetőségekre és az anyuka hisz abban, hogy gyermeke jó helyre kerül, akkor gördülékenyebben fog menni az elválás.
A gyermektől való elválás sokszor nehezebb az édesanyának, mint a gyermeknek, ezért nem mindig sikerül jól kezelni a helyzetet. Még egy utolsó puszi, még egy utolsó ölelés, még egy utolsó visszaszaladás azt a hitet erősíti a gyermekben, hogy mégsem fogunk elmenni, így ez egy ördögi körré válik. Természetesen egy magából kikelve zokogó gyermeket nagyon nehéz otthagyni, de van az a pont, amikor jobb gyorsan távozni, ugyanakkor a közelben maradni.
Vannak könnyebb és nehezebb esetek, de ha a szülő magabiztos és elhiszi, hogy jól döntött, a gyermek is könnyebben fog alkalmazkodni.
Tippek a Sikeres Beszoktatáshoz
1. Biztonságérzet és a bizalom kialakítása: A 2-3 éves gyerkőcök számára elsődlegesen fontos a biztonságérzet, a „jó helyen vagyok” kialakítása és a bizalom a szülő részéről az intézmény és a gondozók felé, „jó helyen van a gyerekem”. Ezért a bölcsődébe a beszoktatási folyamat során kialakul az, hogy a gyerekek egy gondozóhoz kötődnek, ő, mint másodlagos kötődési személy jelenik meg az életükben, aki megnyugtatja vagy, akihez fordulhat, ha problémája van.
2. Kommunikáció: Sokat tud segíteni a beszoktatás folyamatában, ha a szülő és a kisgyermeknevelő között megfelelő kommunikáció és kapcsolat alakul ki. Hiszen a gyermek jóllétét tartja mindkét fél fontosnak, arról nem is beszélve, hogy a pozitív dolgok és nehézségek megbeszélését is segíti a gördülékeny kommunikáció.
3. Átmeneti tárgy: A picik számára megkönnyíti a bölcsődébe szoktatást, ha van átmeneti tárgyuk, ami magában hordozza egy kicsit anyát, az otthont és a biztonságot is. Ez sokszor segíti a megnyugvást, az elalvást és az elválást is. A szeparációs szorongás teljesen természetes jelenség és általában a 6. és a 18. hónap környékén a legerősebb. Ilyenkor a gyermek akkor is sokkal ragaszkodóbb, ha nem történik semmi extra változás az életében. Vannak azonban bújósabb/félősebb gyermekek, akiknek minden életkorban nehéz az elválás, akár csak egy rövid időre is. A beszoktatás során sokat segíthetünk nekik azzal, hogy az otthonból/”anyából” nála hagyunk egy darabot. Ez bármi lehet, akár egy anya illatú póló, egy plüssállat, vagy a cumi is, ami szükség esetén biztonságot nyújt neki.
4. A pihenés: Bölcsőde után a gyermek számára szükséges biztosítani otthoni körülmények között a pihenést, a szabad játékot. A sok bölcsődei élmény feldolgozásnak érdemes teret engedni. Ha lehet egyéb délutáni programot mellőzzünk a fentiek érdekében.
5. Mese, mese, mese: A gyermekeknek nagy segítsége az új helyzetekkel való megküzdésben a(z olvasott) mese. Meséljünk sokat, akár szépirodalmi meséket vagy ebben az életkorban a legjobb, ha fejből, spontán találunk ki „én-meséket”, ezzel támogatva a legkisebbeket az új élethelyzethez való alkalmazkodásban.
+1 TIPP a bölcsődei beszoktatáshoz: Mire figyeljünk? A beszoktatás során is előfordulhatnak szorongásos tünetek, amire érdemes figyelmet fordítani. Például éjszaka felébred és sír, rosszat álmodik, nehezen alszik el. Bölcsiben nem akar enni, wc-re menni, aludni. Verekedést jeleznek a kisgyermeknevelők. A viselkedése visszahúzódó lesz, nem akar játszani a társaival. Ilyenkor érdemes végiggondolni, hogy mi állhat a tünetek mögött. Az otthoni a beszélgetés, meseolvasás (bölcsis történetek), sok-sok szeretgetés, babusgatás, ami oldja a gyermekben kialakult feszültségeket.
A Gyermek Viselkedésében Jelentkező Változások és Kezelésük
1. Hazatérés utáni felpörgés: Sok anyuka számol be róla, hogy az oviban egyébként jól viselkedő gyermek, hazaérve felpörög, nem játszik el a megszokott módon, rohangál, kiabál, dobál, folyton a szüleit nyúzza. A megoldás igen egyszerű: hazatérés előtt segíteni kell a gyereknek levezetni az energiáit.
2. Alvási nehézségek: Eddig gyönyörűen elaludt esténként egyedül, most meg hosszasan húzza az időt. Emiatt te ideges vagy, mert másnap reggel kelni kell, nincs idő órákat altatni. A problémát az okozza, hogy nehezen tud elválni tőled a gyermeked. Többet szeretne belőled. Több figyelmet, több együttlétet. Amíg kicsi, addig számára a szülő a biztonság, az önbizalom forrása, mondhatni belőled töltődik. Mi a megoldás? Az estédből fel kell áldozni egy kis időt, amit teljesen a gyermekedre fordítasz. Jó lehetőség ez az időszak az alvási szokások átgondolására is. Sokszor azért kapcsol ki nehezen a gyerek, mert az estéi tele vannak ingerekkel, mi pedig elvárnánk tőle, hogy a mesenézés, a nagy esti csiklandozás, az erős műfények, a hosszas intenzív pancsolás után azonnal aludjon el. Mit tehetsz? A lefekvés előtti rutin (kb. a lefekvés előtti 45-60 perc) legyen a szokásosnál sokkal nyugodtabb. Ne szóljon hangosan a tévé, a gyerek ne nézzen mesét (és ne igyon kakaót, cukros teát, ne egyen cukros ételeket, mert ez is felpörgeti)! A fények körülötte is egyre halványabbak legyenek.
3. Éjszakai félelmek és átvándorlás a szülői ágyba: Ezek egyik formája a pavor nocturnus, ilyenkor a kisgyerek nem ébred fel teljesen, hanem néha csukott, néha nyitott szemmel ül a kiságyban és hangosan sír. Nem lehet felébreszteni, nem lehet beszélni vele. A jelenség ijesztő, de veszélytelen. A pavor gyakorlatilag az alvajárás egy fajtája, ami 8 éves korig fordul elő a gyerekeknél. Nem tudjuk pontosan mi okozza, de az biztos, hogy gyakrabban fordul elő, ha a kisgyerek nagyon elfáradt napközben. A másik gyakran elforduló jelenség, hogy a gyerek elkezd átmászkálni a szülői ágyba. Ez egyértelműen arra utal, hogy rátok van szüksége, többet szeretne veletek lenni.
4. Alvási nehézségek az intézményben: Vannak olyan gyerekek, akik nem képesek elaludni az oviban. Vagy azért, mert kisebb az alvásigényük és már otthon se nagyon igényelték az alvást délután. Vagy azért, mert túl nagy az alapzaj, nem tudnak ellazulni. Vagy azért, mert nem érzik magukat biztonságban. Segíthet, ha a megszokott alvósállatkát vagy cumit beviheti magával az oviba is (ezt mindenképpen beszéljük meg az óvónénivel, nekik is könnyebb, ha nem tiltják meg) vagy, ha még nincs átmeneti tárgya a gyereknek (ami gyakorlatilag egy biztonságot nyújtó „anyapótló”), akkor bevihet magával egy olyan tárgyat, amit mi szoktunk használni és ismeri (pl. egy póló vagy kendő).
5. Evési problémák: Nehezebb helyzet, amikor a gyerek egyáltalán nem hajlandó enni az oviban. Fontos kiemelni, hogy ez nem válogatósság, hanem arról van szó, hogy nem bízik annyira az óvodában, hogy ott egyen. Sok esetben ilyenkor adnak neki valamilyen más ételt, hátha azt majd elfogadja (pl. kenyeret) vagy a szülő visz be valamilyen ételt otthonról, de ez csak állandósítja a problémát. Gyakran ilyenkor már otthon is gondok vannak az evéssel, a gyerek nem eszik egyedül, válogat, nyafog, így úgy gondolja, hogy a figyelem felkeltésének jó módja ez az oviban is. Jobb, ha a gyerek minden étkezésnél leül a többiekkel, ő is résztvesz az étkezésben, megbarátkozik a helyzettel, de senki nem foglalkozik vele különösebben, eszik-e. Otthon ezzel párhuzamosan be kell vezetni, hogy közösen egyetek, ő önállóan egyen, ne legyen játszmahelyzet és nyafogás tárgya az evés. Főzzetek sokat együtt, vásároljatok be együtt, beszéljétek meg, mit miért vesztek, mi készül majd belőle!
6. Visszaesés a szobatisztaságban vagy bepisilés alvás közben: Ha a gyermek a beszoktatás előtt nyáron lett szobatiszta, óvodakezdéskor sok „baleset” fordulhat elő. Az is gyakori, hogy az első hetekben a délutáni alvás alatt bepisil a kisgyerek, mert annyira elfárad délelőtt, hogy a szokásosnál mélyebben alszik délután.
7. Új, furcsa szokások megjelenése: Az oviban felgyülemlett frusztrációt valahogy le kell vezetni, ezért a kisgyerek furcsa szokásokat vehet fel, amiket addig nem csinált. Görcsösen ragaszkodhat például a cumijához (különösen, ha folyton piszkálják miatta, miért cumizik és el akarják venni tőle), de rághatja a körmét, szophatja az ujját, csavargathatja a haját vagy a combjai, nemi szerve ingerlésével is nyugtathatja magát. A megoldás az lehet, ha segítünk neki kiadni magából a benne rejlő feszültséget, ha utat mutatunk neki, ahogyan feldolgozhatja az érzelmeit. - küzdősportok (a judo pl. - szerepjátékozzunk: játsszunk el számára nehéz helyzeteket, kérjük meg, hogy játsszon el bizonyos érzelmeket (pl. És legfőképpen: legyünk türelmesek!
Bibók Bea: Ellopott gyermekkor, parentifikáció, önreflexió, önértékelés | Mindenségit! #68
Irodalom és Segédanyagok a Beszoktatáshoz
Ismertek még JÓ bölcsis könyvet? A cikkek többsége csak a beszoktatásról, a bölcsőde- és óvodakezdés első hetéről szól, fontos azonban azt is tudni, mi történik utána. Hogyan változik meg a gyermek a közösségben? Mit tapasztalhatunk majd rajta? Milyen viselkedési problémák jelentkezhetnek? Milyen szokásokat vehet fel a gyermek?
A gyermek temperamentuma, érettsége, a kortárs kapcsolódások vonzereje, a szülő szorongása vagy biztonságérzete mind szerepet játszanak a beszoktatás sikerében.
A bölcsődei/óvodai beszoktatással kapcsolatban rengeteg könyv/mese áll rendelkezésünkre, ami bemutatja, milyen az élet az óvodában. Megbeszélhetjük a felmerülő kérdéseket, de beszélgessünk róla általánosságban is. Emeljük ki a pozitívumokat, de ne hallgassuk el a kihívásokat sem. Ha közel van a bölcsi/ovi, sétáljunk arra többször, ismerje meg az épületet, a környéket és ha lehet, akkor a gondozónőket is.
Ajánlott könyvek és kiadványok:
- Gyöngyösi Katalin: Vár a bölcsőde! (Ringató Könyvkiadó)
- Gyöngyösi Katalin: Bölcsődés vagyok! (Ringató Könyvkiadó)
- Susanne Gernhauser: Óvodai nagy böngésző (Scolar, 2018)
- Guido Wandrey: Vidám nyüzsgés az óvodában (Könyvmolyképző, 2009)
- Doris Rübel: Óvodás lettem! (Scolar, 2016)
- Monika Ehrenreich: Óvodába járok (Tessloff és Babilon, 2017)
- Tamás Zsuzsa: Kicsi Mimi és a Kökény ovi (Naphegy Kiadó, 2015)
- Bartos Erika: Bogyó és Babóca az óvodában (Pagony, 2018)
- Bartos Erika: Anna és Peti - Irány az óvoda! (Alexandra, 2006)
- Janikovszky Éva: Már óvodás vagyok (Móra Könyvkiadó, 2016)
- Liane Schneider: Bori óvodába megy (Manó Könyvek, 2010)
- Liane Schneider: Bori az óvodában (Manó Könyvek, 2018)
- Christian Tielmann: Berci óvodába megy (Manó Könyvek, 2017)
- Kajsa Gordan: Kifli kutyaoviba megy (Manó könyvek, 2011)
- Vadadi Adrienn: Ákos óvodába megy (Óvodás lettem!) (Pagony, 2014)
- Julia Donaldson: A majom mamája (Pagony, 2018)
- Zdenek Miler: A kisvakond és a nyuszi (Móra Kiadó, 2017)
- Oliver Jeffers: A pingvin és a kisfiú (Pagony, 2016)
- Oliver Jeffers: Fent és lent (Pagony, 2017)
- Farkas Nóra: Összeköt a szeretet - Beszoktatós könyv (Manó Könyvek, 2018)
- Patrice Karst: A láthatatlan fonál (Kulcslyuk Kiadó, 2015)
A bölcsődei beszoktatás nem egyik napról a másikra történik, de kellő türelemmel, odafigyeléssel és szeretettel minden gyermek képes biztonságosan beilleszkedni. Ez a folyamat az önállósodás egyik első lépése, amely megalapozhatja a későbbi óvodai és iskolai sikereket is.