Bódis Anna Effi szülésznő életrajza és Hódmezővásárhely nevezetes személyei

Ez a jegyzék a kezdetektől napjainkig terjed ki az egész lakosságra, beleértve nemcsak a nemeseket és előkelőket, hanem a közembereket is. A régebbi időkből minden ember nevét felvettük, akiről az írások szólnak. Az utolsó száz évből inkább csak a nevezetesebbek kerültek be a jegyzékbe.

A forrásokat az anyakönyveken és párbérlajstromokon kívül főleg a városi irattárban fennmaradt adó, közmunka, robot és követválasztó lajstromok, valamint egyéb hivatalos jegyzőkönyvek, névsorok és okiratok képezték. Nemes családoknál a megyei nemesi lajstromok, a családban fennmaradt okiratok, levelek és szóbeli közlemények is felhasználásra kerültek.

Nevezetes hódmezővásárhelyi családok és személyiségek

Aba család

Az Aba család egyike a legkorábbi említett családoknak, amely már az 1731-1770 közötti időszakban jelen volt a református közösségben, és 1910-ben is két családdal képviseltette magát Hódmezővásárhelyen.

Abonyi Sámuel

Abonyi Sámuel 1840-ben született Sámsonon. A család földműves és iparos református háttérrel rendelkezett. 1848-ban három, 1910-ben pedig már húsz családtagot számláltak. A család tagjai között megtalálhatók voltak csizmadiák, tálasok, takácsok, cipészek és ácsok, akik a város gazdasági életének fontos szereplői voltak.

Ábrai (Figura) Károly

Ábrai (Figura) Károly 1830-ban született Szatmáron. Jelentős közéleti személyiség volt, tanárként, majd polgármesterként szolgált. Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban. A debreceni jogi és teológiai tanulmányai után segédlelkész, majd gimnáziumi tanár lett Szatmáron és Vásárhelyen. Ő alapította a Vásárhelyi Közlönyt, ahol kritikusan lépett fel a korabeli közélet vezetőivel szemben. Népszerűségének köszönhetően városi, majd megyei főjegyzővé, végül 1876-ban polgármesterré választották. Politikai támadások miatt 1881-ben lemondott tisztségéről és Budapestre költözött, ahol irodalmi és családi életet élt 1912-es haláláig. Felesége Kovács Ilona volt, gyermekeik Zol-tán állami tisztviselő és Aranka, Makó Lajos színigazgató özvegye.

Aczél család

Az Aczél család a XIX. században vált ismertté katolikus és evangélikus iparos családként. Károly pék 1889 előtt hunyt el, fia, szintén Károly, bérlő és földbirtokos volt, aki az 1890-es évek elején költözött el a városból. Ennek fia, ifj. Károly 1911-ben takarékpénztári tisztviselőként dolgozott.

Ács család

Az Ács család 1738 és 1770 között református családként élt Hódmezővásárhelyen, és 1910-ben is két családdal szerepel a feljegyzésekben.

Adamovics Döme

Adamovics Döme görögkeleti érdemes tanító 1839-ben született. A család több jeles tagot is adott a városnak, mint Gábor kőmíves, György megyei főügyész (1806-1808), szolgabíró (1808-1812, 1818), István városi írnok (1870), Mátyás főügyész (1782-1785), táblabíró (1790-1796), Pál táblabíró (1794), Sándor városi tanácsos (1870), adóigazgató (1885-ben, 49 évesen hunyt el). Sándor szobrász Brüsszelben végzett, Jenő, Döme fia, városi adótisztként szolgált (szül. 1874).

Ádler család

Az Ádler család zsidó közösség fontos tagja volt. Géza terménykereskedő (1886-ban 31 évesen hunyt el), a zsidó hitközség elnöke (1888-1890), később Bécsbe költözött. Ignác seborvos (1846, 1848) és kereskedő (1869-ben 41 évesen hunyt el) is a családtagok közé tartozott. Ferenc katolikus gyógyszerész 1847-ben született, atyja Rudolf kereskedő volt. János katolikus gyógyszerész 1842-ben született, Szegeden hunyt el.

Albert család

Az Albert család, mely néha Fekete előnévvel is szerepel, régi és újabb családok sokaságát foglalja magába. A 18. század végéig 2-15 családot találunk ezen a néven, 1848-ban 24 református, 1910-ben pedig 81 református család élt a városban. A család tagjai között szerepel András szűcs, Bálint (1886-ban 31 éves), Dániel (1828), Ferenc (1886-ban 43 éves), tálas (1887-ben 69 évesen hunyt el), kovács (1878-ban 38 évesen hunyt el), Imre csizmadia, Irina községi óvónő, Kelemen L. tanító neje, István szűcs (1834-ben 25 éves, egy másik 1888-ban 45 éves), Mária (1823, Sámsonról), Miklós (1886-ban 58 éves), Péter (1886-ban 32 éves), Tamás bognár (1884-ben 44 éves), János (1848), iparos (1861-ben 52 éves), tálas (1886-ban 27 éves), szűcs (1904). József református tanító 1881-1907 között Szatmármegyéből költözött Hódmezővásárhelyre, 1910 óta nyugállományban van. Ezen a néven élnek még kereskedők, bognárok, szatócsok és sokan mások.

Alföldi István

Alföldi István 1776-ban Debrecenből érkezett, egy másik Alföldi István 1829-ben Orosházáról. Miklós esküdt volt 1767-ben. János polgári iskolai tanárként 1870-től 1904-ig tevékenykedett, amikor nyugállományba vonult.

Almási család

Az Almási család 1731-1795 között két családdal szerepel, 1848-ban két református, 1910-ben hat református család élt ezen a néven. Ilona 1786-ban Komlósról érkezett. István csizmadia volt (1834-ben 40 éves, egy másik 1886-ban 56 éves). Lajos papucsos, Sámuel tímár (1842-ben 36 éves), ács (1887-ben 50 éves), Sándor kútfúró.

Ambrózi György

Ambrózi György kovácsként tevékenykedett, de bognár is volt a családjában.

Andrási család

Az Andrási család több tagja is jelentős szerepet játszott a város életében. András 1788-ban, egy másik 1848-ban, egy harmadik András 1778-ban Szigetszentmiklósról érkezett. Ferenc takács volt 1877-ben. István alispán 1807-ben, Károly kovács 1892-ben, 52 évesen hunyt el. Zsigmond országgyűlési követ 1727-ben, alispán 1731-1742 között, megyei jegyző 1814-ben.

Angyal József

Angyal József táblabíró 1774-ben, alispán 1786-ban. A család református és katolikus ága is virágzott 1818-ban. A mérnök Angyal 1891-ben élt, felesége Szomor Ilona volt, aki Rimaszombatba költözött és ott halt meg. Egy földműves is élt Angyal néven 1886-ban.

Ániszfeld Dávid

Ániszfeld Dávid kereskedő Újszentannáról költözött be 1864-ben, 1840-ben született. Fiai: Endre orvostudor, kerületi orvos (szül. 1868), és Sándor vaskereskedő, városi törvényhatósági bizottsági tag, a zsidó hitközség népszerű elnöke (szül. 1865). Ezenkívül Zsigmond is a család tagja volt.

Antal család

Az Antal család katolikus és református ága is jelentős volt. Imre katolikus tanítóként 1890-1896 között tevékenykedett. István katolikus káplán volt 1899-ben. Mihály városi jegyzőként szolgált 1817-1820 között. János marhakereskedő 1908-ban, 67 évesen hunyt el.

Antonovics család

Az Antonovics görögkeleti család tagjai is hozzájárultak a város életéhez. György iparosként 1848-ban, Illés egyházi gondnokként 1797-1809 között, Illés Tivadar ügyvédként, alispánként (1861), főszolgabíróként (1872-1876), Tósa kereskedőként 1808-ban.

Apró család

Az Apró katolikus család egyik tagja a pestisben hunyt el 1738-ban, egy másik 1778-ban. János kovácsként élt.

Aracsi család

Az Aracsi család 1715-1762 között időnként két családdal szerepel. 1848-ban és 1910-ben 22 református család élt ezen a néven. Dániel 1841-ben Nádudvaron született, állatorvosként dolgozott 1886-1892 között, később Makóra költözött. Máté szűcs 1863-ban hunyt el, egy tanító is 1891-ben, 81 évesen.

Arany család

Az Arany család régebbi és későbbi családok sokaságát jelenti a XVIII. és XIX. században, időszakonként 2-5 családdal. 1848-ban 12, 1910-ben 41 református család élt a városban. Imre borbély, Mihály szabó 1900-ban 26 éves, Sándor szabó 1873-ban, 24 évesen hunyt el. A kovács is a család tagja volt. János, korábban Auspitz, városi számvevő, 1871-ben született Mezőkovácsházán. Hermán vendéglős fia, zeneművész és dalszerző, a városi dalárda és vegyeskar érdemes karnagya, a főgimnázium növendéke, 1885-ben telepedett le Hódmezővásárhelyen.

Árvai István

Árvai István 1886-ban 65 éves, Mátyás 1835-ben Szentesről érkezett.

Aszalai család

Az Aszalai család 1848-ban négy, 1910-ben húsz református családdal képviseltette magát. Mihály szűcs 1827-ben, Sámuel kereskedő 1886-ban 35 éves, Sándor 1886-ban 48 éves, János 1886-ban 46 éves volt.

Asztalos család

Az Asztalos család számos, korábbi és későbbi, különböző eredetű családokból állt ezen a néven. 1731-1795 között 5-7 családot, 1848-ban 17, 1910-ben 57 református családot találunk. Egy részük nemes volt. András csizmadia 1788-ban, Bálint 1886-ban 36 éves, Erzsébet 1771-ben Békésről érkezett. Ferenc református tanítóként 1845-1862 között dolgozott, ezután Békésgyulára költözött. A tímár 1826-ban, 1830-ban, 1879-ben, az asztalos 1895-ben, 24 évesen, a bognár 1864-ben, 67 évesen, a csizmadia 1873-ban, 48 évesen hunyt el. Gábor 1783-ban Makóról érkezett. István református egyházi gondnok 1746-1747 között, esküdt 1839-1840 között. Ja tímár 1849-ben, egy másik tímár 1864-ben, 75 évesen hunyt el, egy harmadik 1886-ban, 60 éves volt. Károly bognár, Lajos cipész és a kovács is a család tagjai. Márton 1848-ban, tímárként 1892-ben, 68 évesen hunyt el. Mihály 1848-ban, 1861-ben, 62 évesen hunyt el, a csizmadia 1886-ban, 80 évesen hunyt el. Pál kalapos 1864-ben, 42 évesen hunyt el. Péter iparos 1848-ban, a tímár és bírósági becsüs 1893-ban, 73 évesen hunyt el. Sámuel 1886-ban 43 éves, a kovács 1882-ben, 82 évesen hunyt el. Sándor 1827-1897 között érdemes református tanító volt 1847-1897 között, amikor 69 évesen hunyt el (felesége Vajnai Katalin). Fiai: Sándor helybeli református segédlelkész, majd csorvási rendes lelkész 1904-ben hunyt el; Imre orvosnövendék 1888-ban hunyt el; Lajos postafőtiszt Budapesten. Sándor katolikus káplán 1879-1887 között, a kovács és árvaszéki becsüs (neje Gál Anna 1910-ben, 77 évesen hunyt el). János tímár 1869-ben 39 éves, a kőmíves 1888-ban, 68 évesen hunyt el, a gazdálkodó 1873-ban, 74 évesen hunyt el. József gimnáziumi rektor 1742-1743-ban.

Athanáziusz Gábor

Athanáziusz Gábor görögkeleti tanító 1841-1849 között tevékenykedett.

Ajtai Gyula

Ajtai Gyula állami polgári fiúiskolai igazgató 1898 óta, Veszprémből helyezték ide, 50 éves, katolikus. János unitárius lelkészként 1885-1890 között, most homoródalmási lelkész, Kolozsváron született.

Baader Ferdinánd és János

Baader Ferdinánd 1857-ben és János 1870-ben katolikus káplánok voltak.

Bába család

A Bába család 1701-1722 között egy családdal szerepel. Antal 1876-ban, 66 évesen hunyt el. Mihály csizmadia volt 1826-ban.

Babácsek Eduárd

Babácsek Eduárd cipész 1887-ben, 27 évesen hunyt el. József kőmíves volt 1880-ban.

Babarczi Imre

A Babarczi család Szegedről költözött be, és először Imre tűnt ki a családból, akit 1807-ben vármegyei főjegyzőségre, egy év múlva alispánságra választottak meg, mely utóbbi tisztséget 1835-ben is viselte. Országgyűlési képviselő is volt. Fia, Antal 1837-ben vásárhelyi szolgabíró lett, nemsokára tehetsége és összeköttetései révén helytartótanácsi titkár, majd tanácsos lett. 1847-ben konzervatív irányzattal Csongrád vármegye országgyűlési követének választatott, a forradalom alatt Windischgrätz polgári biztosa, és ezután is császári biztos volt. Ilyen érdemeiért lett 1855-ben Szent István rendi lovag és báró. Leánya Gizella, József nádor udvarában felolvasónő volt. Valamikor az Andrási-utcai Erber-féle (most Kenéz-Hódi) házban laktak.

Bábiczki család

A Bábiczki református család. András szűcs 1788-ban, 1848-ban négy, 1910-ben is négy család élt ezen a néven.

Bach Mihály és József

Bach Mihály iparosként 1848-ban, József katolikus gondnok, asztalosként 1817-1858 között tevékenykedett.

Bagi család

A Bagi család 1760-1795 között időszakonként 1-2 családdal szerepel. András katolikus tanító 1760-ban, az ács 1826-ban, Károly bognár 1861-ben, a kovács 1904-ben 34 éves, tanító 1904-ben 65 éves. Sándor esztergályos, bognár, asztalos és fakereskedő 42 éves. János kovács, József 1908-ban élt.

Bak család

A Bak család 1771-1788 között 1-2 családdal szerepel. 1848-ban két, 1910-ben hat református család élt ezen a néven. Imre városi őrmester, István borbély, fürdős, Lajos csizmadia 1900-ban, 69 évesen hunyt el. Mihály 1810-ben Körösladányról érkezett, a csizmadia 1863-ban, 80 évesen hunyt el, egy másik 1859-ben, 37 éves volt. Sándor 1805-ben Körösladányból, a csizmadia 1849-ben, 70 évesen hunyt el. János tímár 1849-ben hunyt el.

Baka Ferenc

Baka Ferenc városi pénztári ellenőrként Szegedről költözött be 1884-ben.

Bakai Lajos

Bakai Lajos dr. városi kórházi orvos, törvényhatósági bizottsági tag. Szarvason született 1845-ben, felesége Endrei Sarolta. Gyermekei: Lajos budapesti orvostudor, Sára Benes Gyula mérnök hitvese, Loránd egyetemi hallgató. Apja 1905-ben, 60 évesen hunyt el.

Bakó család

A Bakó család régebbi és újabb, különböző eredetű családokból áll, 1701-1742 között 2-3 családdal. Ferenc esküdtként 1721-1728 között, Irma óvónőként élt. István katolikus káplán volt 1881-ben.

Bakos András és János

Bakos András szatócs 1904-ben 49 éves, István 1886-ban 43 éves. János telkes gazda 1848-ban, a katolikus tanító élt.

Baksa Lajos

A Baksa család 1731-1795 között 2-4 családdal, 1848-ban négy, 1910-ben tizenkét református családdal szerepel. Ferenc asztalos 1885-ben, 53 évesen hunyt el. Lajos jogtudor, Mihály és C. Nagy Juliánna fia, 1848. május 12-én született. Előbb temesvári ügyvéd, majd (1892-1898) városunk polgármestere, hamarosan a református egyház főgondnoka, egyházmegyei bírósági tag, jegyző és a magyar országos református zsinat tagja és jegyzője, majd Szeged város főkapitánya és egyházkerületi jegyző, végre a magyarországi református konvent előadója, aki mint ilyen Budapestre költözött, felesége Dózics Alexandra. Férjes lányai vannak. Mihály szántóvető, György és Csala Katalin fia 1820-1892. Először említett Lajos, a szűcs 1892-ben, 43 évesen hunyt el. Sándor kőmíves.

Balla István és Béla

A Balla család 1731-1795 között 2-3 családdal, 1848-ban három, 1910-ben hét református családdal szerepel. István állatorvos, Péter és Pócsi Jul fia, Szalárdon született 1859-ben, felesége Szűcs Margit, 1908-ban Szoboszlóra költözött. Béla szintén állatorvos.

Balassa Ármin

Balassa Ármin (Weisz Antal itteni kereskedő fia) jogtudor, 1861. augusztus 4-én született. Tanulmányai elvégzése után népszínműveket, népies dallamokat és tárcákat írt a helybeli, szegedi és budapesti lapokba - tárgyát a vásárhelyi népéletből merítve -, majd ügyvédi irodát nyitott Szegeden, és mint kriminálista tűnt ki. Többek között ő volt Istenes Horváth János és Haverda Mária védője, miáltal országos hírre tett szert. Emellett szerkesztette a „Szeged és Vidéke” című politikai napilapot, az ottani Dugonics Társaság életében tevékeny részt vett, és vezére volt a képviselőválasztók azon pártjának, mely Bánffy Dezsőt küldte az Országházba.

tags: #bodis #anna #effi #szuleszno