Dr. Magyar Balázs elsődleges érdeklődési területe a szülészet, ezen belül is kiemelten a családbarát szülészeti ellátás. Vallja, hogy a várandósság nem betegség, a szülés pedig nem műtét, így az orvosi háttér csupán a biztonság fokozása érdekében szükséges.
Hasonlóan gondolkodik a családtervezés és a termékenység kérdésében is. Előszeretettel tartja elengedhetetlennek a megfelelő kivizsgálást és oki kezelést, amellyel hazánkban az RRM ellátás egyik úttörője.
Szülészeti szakmai tevékenységét magánkórházban, az RRM ellátást pedig a Budai Irgalmasrendi Kórház ambulanciájának vezetőjeként végzi. Ezen túlmenően a Gólyafészek Születésközpont szakmai vezetője is egyben.
Oktat a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Perinatális szaktanácsadó képzésén, továbbá a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján is segít a családbarát szülészeti gyakorlat meghonosításában.
Tagja a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottságnak, a Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság tanácsadó testületének, valamint több tudományos társaságnak (MNT, MSZNUT, MAPSZIG).
Dr. Magyar Balázs számára a családbarát szülészeti ellátás lényege, hogy az egészségügyi személyzet a szülő anya támogatásával járul hozzá a jó szülésélmény eléréséhez.
Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály
A nők a várandósság gyanújának fennállása esetén könnyen meggyőződhetnek ennek valódiságáról a gyógyszertárban kapható teszt segítségével. Az esetek nagy részében ennek birtokában keresik fel a nőgyógyász szakorvosokat vizsgálat céljából. A vizsgálat megtörténte után kerülnek gondozásba a szülő nők.
A várandósok gondozásában - a jelenlegi rendelkezések értelmében - a területileg illetékes védőnő, a háziorvos és egy szülész-nőgyógyász szakorvos vesz részt. A védőnő és a háziorvos adott, választott szülész bárki lehet, akinek gondozásra jogosítványa van.
A várandósság fennállását megerősítő nőgyógyászati vizsgálatot követően az orvostól kapott laborbeutalók alapján végzett vizsgálati eredmények birtokában tanácsos keresni a területileg illetékes védőnőt, aki kiállítja a gondozási könyvet.
A szülészorvosnál való jelentkezés 4-6 hetenként javasolt, a védőnőnél kb. 3 alkalommal való megjelenés a szokásos, a háziorvosnál, mint belgyógyásznál minimum 1 alkalommal való megjelenés kötelező.
Ha azonban betegállomány szükséges, melynek szülészeti oka van, akkor a szülészorvos javaslatára a betegállományban tartást a háziorvos végzi.
Az AFP (alfa-fötoprotein) vizsgálat, mely vérvételt jelent, a várandósság 16-17. hetében javasolt elvégezni. Ugyanezen vérmintából elvégzik a HBsAg (hepatitis-B vírus) hordozás szűrését is.
Cukorterheléses vizsgálat: (75g OGTT, orális glukóz tolerancia teszt) a terhességi cukorbetegség kiszűrésére szolgál. A 24-28. hét között javasolt elvégezni.
A 36. héten vagy ezt követően, de még a szülés előtt végzett baktérium tenyésztéses vizsgálat a Streptococcus B csoportba tartozó baktériumok kimutatására szolgál. Negatív esetben nincs teendő. Pozitivitás esetén a vajúdás során az anyának antibiotikumot adunk vénás injekció formájában a kórházba érkezéskor, majd a szülés lezajlásáig 4 óránként újabb dózis adása következik. Ha legalább 2 adagot kapott az anya, akkor a magzatot biztosan megvédtük a fertőzéstől. Ha az anya nem rendelkezik tenyésztéses eredménnyel, vagy nem kapta meg az említett 2 adagot, akkor az újszülött kap antibiotikumot.
Az OTT (Oxytocin terheléses teszt) során terminusban vagy azon túl lévő időben oxytocin infúzióval (emelkedő cseppszámmal) méhösszehúzódásokat váltunk ki (legalább 3-at), és figyeljük a magzati szívhangokat. Ha nincs eltérés, akkor jó állapotban lévő magzatról van szó, és tovább várhatjuk a spontán szülésindulást.
A Medicare Szülészet és a családbarát szemlélet
A Medicare Szülészet a XXI. század orvostudományi lehetőségeinek és társadalmi elvárásainak igyekszik a lehető legmagasabb színvonalon megfelelni. Éppen ezért tartják fontosnak a családbarát szemléletet, ezen belül is a természetes szülés lehetőségét megadni a hozzájuk bizalommal forduló kismamáknak. Sokan éppen azért keresnek meg bennünket, mert ezt az ellátási formát preferálják.
Igen neves szakmai társaságok (nemzetközi szülészet-nőgyógyászati, gyermekgyógyászati, szülésznői, szoptatási stb. társaságok) közös kezdeményezése az ICI (International Childbirth Initiative), amely 12 pontba szedte össze a szakmai és társadalmi elvárásoknak megfelelő családbarát ellátás lényegét.
Ennek fontos része az anya igényeinek tiszteletben tartása a várandósság és szülés körüli időszakban, beleértve a szülés alatti történéseket is. Ilyenkor a szakmai feltételek megléte mellett az anya igényeinek maximális figyelembevétele a legfontosabb.
A WHO (az ENSZ egészségügyi szervezete) és a Lamaze Intézet (neves, szülészettel foglalkozó intézet) 6 pontban foglalta össze, hogy mit is jelent a természetes szülés:
- A szülés spontán indul. Előfordulhat, hogy valamilyen szakmai okból a szülést indítani kell (ezek lehetnek anyai, vagy magzati okok is), de kutatások bizonyítják, hogy nagyobb valószínűséggel zajlik egy szülés a természet adta rend szerint, ha minél kevesebb beavatkozás történik.
- Az anya maga választhatja meg a vajúdás során a testhelyzetét és szabadon változtathatja azt. Azaz csak azért, mert szívhangot szeretnénk hallgatni, nem érdemes az anyát ágyban fekvésre utasítani.
- Az anyával jelen lehetnek az általa választott kísérők. Ez lehet egy számára fontos családtag, dúla (aki laikus segítő), de segíti a vajúdás és a szülés menetét, ha az egy olyan szakember (szülésznő, esetleg orvos), aki felé a szülő nő nagy bizalommal van.
- A rutin beavatkozásokat kerülni kell, azaz az “így szoktuk” szemlélet helyett az adott szüléshez igazodva kell az esetleges beavatkozásokról dönteni. Az előbbi pontban leírt példát folytatva, nem érdemes szívhangot folyamatosan hallgatni csak azért, mert így szoktuk, legyen szakmai oka, ha így járunk el. Ha pedig nincs, akkor a megfelelő időközönkénti, rövid ideig tartó ellenőrzés is hasonló biztonságot nyújt.
- Az anya a kitolási szakban is maga választhatja meg a testhelyzetét. A “hagyományosnak” gondolt háton fekvő, lábat feltevő testhelyzet kiváló lehetőséget biztosít az ellátók számára olyan esetben, amikor valamilyen gyors beavatkozást kell végezni, azonban bizonyított tény, hogy a szülés menete felől nézve ez a legkevésbé megfelelő pozíció.
- Az anya és a baba együtt marad a szülést követően is. Ennek az időszaknak a legfontosabb célja a zavartalan “aranyóra” biztosítása, amely sokkal inkább 2 óra, de akár több is legyen. Ebben az időszakban a babák önállóan el tudnak jutni az anyamellre és onnan a számukra nagyon fontos előtejet (colostrum) tudják elfogyasztani, mely kiváló energiaforrás az újszülött számára. Az újszülött által ilyenkor adott inger a szoptatás sikerességét hosszútávon is befolyásolja. Mindeközben az anya mellkasa inkubátor-szerűen melegíti a babát.
Mint a fentiekből kiderül a természetes szülést támogató szemlélet nem csupán arról szól, hogy a baba hüvelyi úton tudott-e kibújni. Ez a szemlélet a természetben kialakult és ma is működő folyamatot igyekszik a lehető legzavartalanabb módon segíteni.
Előfordul, hogy ebből egy vagy több pont nem tud teljesülni, mert a szülést esetleg meg kell indítani, vagy a méhtevékenységet támogató gyógyszer (oxytocin) adása válik szükségessé és olyan is lehet, hogy végül a baba nem hüvelyi úton, hanem császármetszéssel születik meg. Azonban ilyenkor is igyekezni kell a többi pontból minél többet elérni, a lehetőségekhez mérten támogatni, hogy a folyamat a maga természetességében folyhasson tovább.
Ha beavatkozásokra kerül sor, akkor annak okát és a várt eredményét az anyával és a jelen lévő kísérővel meg kell beszélni, hiszen úgy számukra is elfogadhatók lesznek ezek a lépések. Az együttműködés nagyon fontos része a családbarát ellátásnak. Minél nagyobb mértékben tudunk közösen dolgozni, annál jobb lesz a szülés élménye mindannyiunk számára.
Családbarát szülészet a Jósa András Oktatókórházban
Orvosi csapat és szakmai háttér
Hiszünk abban, hogy a környezetnek igen nagy jelentősége van a páciens bizalmának elnyerésében. Ugyanakkor a külső nem minden, a szaktudás ettől sokkal fontosabb és többet ér. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy szakmai felkészültségünket folyamatosan naprakészen tartsuk. Magánklinikánk valamennyi orvosa rendszeres előadója hazai és nemzetközi kongresszusoknak, továbbképző rendezvényeknek.
A Szent-Györgyi Albert díj kiírása kapcsán felmerült Dr. Magyar Balázs jelölése, azonban a nevezési határidő lejárt. A páciensek visszajelzései kiemelik az orvos és a nővérek (például Ica) szakmai és emberi hozzáállását, munkájuk iránti elkötelezettségét, ami nagyban hozzájárul a pozitív szülésélményhez.
Dr. Magyar Balázs orvosi diplomáját a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karán szerezte. A Szülészet-Nőgyógyászat szakma könnyű választás volt számára, hiszen a szakma összetettsége és sokszínűsége azonnal magával ragadta. A szakirányban megannyi specializáció ötvöződik: belgyógyászat, endokrinológia, ultrahang diagnosztika, sebészeti eljárások, melyek ismerete elengedhetetlen a mindennapi gyakorlatban. Évente több alkalommal is nemzetközi konferenciákon vesz részt, előad. PhD értekezését a HPV fertőzések, méhnyaki megbetegedésekből és a hüvelyi fertőzések összefüggéseiből írta.
A csapat tagjai között szerepelnek többek között:
- Dr. Aszódi Melinda - gyermekágy részlegvezető szakorvos
- Dr. Barna István - főorvos
- Dr. Barna Péter - adjunktus
- Dr. Bencsik András - főorvos
- Dr. Csemniczky Gusztáv - szakorvos
- Dr. Csonka Anita Andrea - főorvos
- Dr. Demeter Attila Ph.D. - főorvos
- Dr. Ferenczy Anita - rezidens
- Dr. Hollósi Andrea Krisztina - főorvos
- Dr. Horváth Dóra Anna - rezidens
- Dr. Horváth Sára - rezidens
- Dr. Kassai Zsófia - szakorvos
- Dr. Katona-Reisz Gréta - rezidens
- Dr. Kecskés Katalin Sára - rezidens
- Dr. Kollár Zoltán - ambulancia vezető főorvos
- Dr. Laky Ilona Mária - szülőszoba vezető főorvos
- Dr. Láng Adrienn - szakorvos
- Dr. Lőrincz Anita - szakorvos
- Dr. Miklósi Péter - szakorvos
- Dr. Mudra Dorottya Mária - rezidens
- Dr. Nagy-Seres Szilárd - rezidens
- Dr. Nyulasi Gábor - szakorvos
- Dr. Rácz Kornél - rezidens, általános orvos
- Dr. Orosz Ivett - rezidens
- Dr. Ozsvári-Vidákovich Magdolna - rezidens
- Dr. Pál Zoltán Ph.D. - főorvos
- Dr. Simai Adrienn - rezidens
- Dr. Szabó Ágota - rezidens
- Dr. Szabó Diána Nikoletta - rezidens
- Dr. Szeiffert Anita Andrea - rezidens
- Prof. Dr. Sziller István Oszkár - főorvos, szaktanácsadó
- Dr. Takács Regina - rezidens
- Dr. Urbán Márta - osztályvezető helyettes főorvos, nőgyógyászati részlegvezető
- Dr. Varga Hanna Sarolta - rezidens
- Dr. Wachtler Dávid - szakorvos
További szakemberek:
- Dr. Erdődi Balázs - Orvosi diplomáját 2009-ben szerezte a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karán, summa cum laude minősítéssel. Érdeklődése a szülészet-nőgyógyászat szakma iránt már az egyetemi évek alatt kirajzolódott. Klinikai orvosként 2009-től dolgozik a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. Kutatási eredményeit számos hazai és nemzetközi konferencián mutatta be.
- Dr. Gulyás Kata - 2009-ben szerezte diplomáját a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karán, majd 2014-ben reumatológia szakvizsgát. Elsősorban gyulladásos reumatológiai betegeket kezel.
- Dr. Kozma Bence - Hivatása legkorábbi szakaszától a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájához kötődik. Szülészet-nőgyógyászatból kiváló eredménnyel tett szakvizsgát, majd Doktori (PhD) tudományos fokozatát summa cum laude minősítéssel védte meg. Közel másfél évtizede oktat magyar és angol nyelven.
- Dr. Csehely Szilvia - Az általános orvosi diplomáját 2015 júniusában szerezte summa cum laude minősítéssel, ezt követően kezdte meg munkáját a Debreceni Egyetemi Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. A szülészet-nőgyógyászat szakvizsgát 2020 őszén kiváló eredménnyel teljesítette.
- Dr. Damjanovich Péter - 2013-ban szerzett orvosi diplomát a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karán. Ugyanebben az évben kezdett dolgozni a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. A daganatos betegek gyógyítása mellett kiemelten fontosnak tartja a kismamák ellátását.
Szűrővizsgálatok és komplex kezelési szemlélet
A legtöbb daganatos betegség már csak igen kiterjedt és áttétet adó formában fog fájdalmat okozni. Ilyenkor már sajnos hatékonyan segíteni és életet menteni is ritkábban tudunk. A nőgyógyász szemszögéből pedig végképp azért rossz ezzel szembesülni, mert a kismedencei, női nemiszervi daganatok rendszeres szűrővizsgálatokkal még időben, ún. gyógyítható stádiumban felfedezhetők.
Igyekszünk mind a súlyos problémával érkező betegeknek, mind a rutin rákszűrésre érkező pácienseknek és végül, de nem utolsósorban a kismamáknak is olyan légkört teremteni, ahol senki sem érzi magát kellemetlenül. Az egészség megőrzése szempontjából a rendszeres orvosi ellenőrzéseknek kiemelkedő szerepe van, nem győzzük hangsúlyozni a szűrővizsgálatok fontosságát.
Igyekszünk pácienseinket nem csak vényekkel és gyógyszerekkel ellátni, hanem bizonyos esetekben életmód vagy táplálkozási tanácsokkal is szolgálni. A komplex kezelési szemlélet a megelőzéssel kezdődik, melynek egyik alappillére a helyes táplálkozás és az életmód. Különösen igaz ez a várandósokra, akikre sajnos rengeteg elavult információ zúdul még gyakran a „szakembertől” is.
Számos olyan szakrendelés profilt találnak meg kínálatunkban, amelyet csak náluk tudnak igénybe venni.
