Bitskey Borbála neve két, egymástól látszólag távoli, mégis kulcsfontosságú területen jelenik meg Magyarországon: egyrészt a rendszerváltás korának kutatásában, másrészt a drogszakmai civil érdekképviseletben. Ez a cikk részletesen bemutatja Bitskey Borbála munkásságát mindkét területen, rávilágítva az általa képviselt értékekre és a társadalmi felelősségvállalásra.
Részvétel a Rendszerváltás Emlékezetének Megőrzésében
Borbála Bitskey (Bitskey Borbála) neve a Közép-európai Egyetem (CEU) Politikatudományi Tanszékének azon kutatási projektjében is felbukkan, amely az 1989-1990-es magyarországi rendszerváltásban kulcsszerepet játszó személyeket vizsgálta. A kutatást Bozóki András professzor vezette, és annak keretében a rendszerváltás résztvevőivel és háttérszereplőivel interjúkat készítettek.
A kutatás háttere és céljai
A kutatási projektet a CEU Politikatudományi Tanszéke 1996 és 1997 között végezte. Az interjúkat analóg hangkazettákra rögzítették, melyek száma 122 volt, és összesen 136 órányi anyagot tartalmaztak. Az interjúkészítők között volt Bitskey Borbála is, Bálint Balázs, Marcell Bálint, Botond Bitskey, András Bozóki, Füzér Katalin, Karácsony Gergely, Kriza Borbála, Lénárt András, Nagypál Csanád, Schay Krisztina, Somogyi Eszter és Szombati Enikő mellett.
Az interjúk félig strukturáltak voltak, és a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások delegáltjaival készültek, akik az Ellenzéki Kerekasztal, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Harmadik Oldal képviselői voltak. Az interjúalanyokat egy szabványos kérdőív alapján kérdezték, amely kiterjedt a családi háttérre, szülői státuszra, oktatásra, tanulmányokra, karrierre és párt tagságra. Az interjúk kiemelten foglalkoztak az interjúalanyok személyes életével, karrierjével és tevékenységével a rendszerváltás idején.
Mi a rendszerváltás ára? – Ki fizeti meg végül?
Az interjúk fókuszpontjai
Az interjúk fő kérdései és fókuszpontjai a következők voltak:
- Milyen álláspontokat alakítottak ki az Ellenzéki Kerekasztal tagjai és a velük szemben ülő pártállam az új Alkotmány tárgyalásának folyamatában?
- Milyen különbségek és konfliktusok voltak az Ellenzéki Kerekasztalon belül a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája és a történelmi pártok, köztük a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Magyar Néppárt attitűdjei és politikai stratégiái tekintetében?
- Mi volt az interjúalany véleménye a Harmadik Oldalról?
- Milyen különbségek voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt delegáltjainak hátterében (ideológus, reformer, technokrata), és milyen szerepet játszottak ezek a különbségek?
- Kik voltak azok a reformközgazdászok, akik kapcsolatot tartottak a demokratikus ellenzékkel, milyen karriert futottak be a rendszerváltás után, milyen fontos pozíciókat töltöttek be először az Antall, majd a Horn kormányokban?
- Milyen okok vezettek ahhoz, hogy a gazdasági tárgyalások másodlagossá váltak? Hogyan kezdtek a tárgyalások politikai kérdésekre koncentrálni?
- Kik voltak az 1989-es tárgyalási szakasz főszereplői?
Ez a gyűjtemény érdekes és hasznos forrás annak feltárására, hogy kik voltak a magyarországi rendszerváltás legaktívabb szereplői és mit akartak; milyen dinamikák működtek az Ellenzéki Kerekasztalon és a Nemzeti Kerekasztalon belül, és milyen apró részletek mozgatták a folyamatot. Továbbá, a kommunista oldalon belüli feszültségek és nézetkülönbségek is magyarázatra kerülnek. Az interjúk amellett, hogy betekintést nyújtanak a rendszerváltásban szerepet játszó sokféle motivációba, feltárják, hogy a szereplők utólag hogyan értelmezik szerepüket. Különösen fontos látni, hogy a Fidesz normái a rendszerváltás idején mennyire különböztek ugyanazon párt későbbi normáitól.
Az interjúkat tartalmazó 122 hangkazettát 2020-ban Bozóki András adta át a Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Levéltárnak (OSA), miután a CEU-nak Bécsbe kellett költöznie. Az OSA 2020-2021-ben digitalizálta a kazettákat, és azok 2022. július 1. után válnak kutathatóvá. Ezek az interjúk egyike voltak Bozóki "Gördülő rendszerváltás és az értelmiség szerepe Magyarországon" című, a CEU Press által 2022-ben kiadott könyvének forrásainak.
Bitskey Hajnal: A Drogügyi Civil Ombudsman
Bitskey Hajnal ügyvéd neve a drogszakmai civil érdekképviseletben, különösen a Drogszakmai Civil Ombudsman intézményének megalapításában és működtetésében játszott kulcsszerepe miatt vált ismertté. Ez az intézmény egyedülálló módon képviseli a drogszakmai szervezetek és intézmények érdekeit, jogi eszközökkel és a rendszerszerű problémák feltárásával.
A Drogszakmai Civil Ombudsman feladatai és céljai
Bitskey Hajnal, mint Magyarország első Drogszakmai Civil Ombudsmanja, hivatalosan 2014. május 15-én, az ernyőszervezetek IV. Civil fórumán kezdte meg megbízatását. Munkájával nem valami ellen, hanem sokkal inkább valami mellett szeretne eredményeket elérni. Elsősorban a drogszakmai területeken tapasztalható mintázatszerű problémákra kívánja felhívni a figyelmet, azokban az esetekben fog vizsgálatokat indítani, jelentéseket készíteni és ha kell, jogi lépéseket tenni a tapasztalt jogsértések orvoslására. Feladatának tekinti, hogy az alapjogok biztosával élő és jó kapcsolatot ápoljon, s hogy megbízatása alatt sikerüljön elérnie, hogy a drogtéma is kiemelt területe legyen a közjogi méltóságként, parlament által elismert ombudsmannak.
Az intézmény megalapítását a négy nagy drogszakmai ernyőszervezet jelentette be a 2014. május 15-i drogpolitikai témájú, közös civil fórumán, a Kossuth Klubban. Az itthon egyelőre ismeretlen civil ombudsmani intézmény nem közvetlenül az állampolgárok, hanem a drogszakmai szervezetek és intézmények érdekeit hivatott képviselni, az eddiginél jóval határozottabban, jogi eszközökkel és a rendszerszerű problémák feltárásával. A közjogi státusszal nem rendelkező civil megbízottnak a szakma adja a legitimitást, amely minden szakmai tudását felkínálja a hatékony képviselethez.
Mi a rendszerváltás ára? – Ki fizeti meg végül?
A Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT) szerepe
A Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT) kettős szerepet tölt be: egyrészt egyfajta szakmai iránymutató, Think Tank funkciót, másrészt szakmai alapú országos érdekérvényesítést végez. Feladata a folyamatos helyzetértékelés, szakmai állásfoglalások, jelentések kialakítása mellett a Drogszakmai Civil Ombudsman szakértői hátterének biztosítása. A KCKT elnöki szerepére Dr. Szemelyácz János pszichiáter-addiktológust, a pécsi INDIT Közalapítvány elnökét, a MAT elnökségi tagját kérte fel a négy ernyőszervezet. A KCKT működését különböző szakmai munkacsoportok tevékenységére építi.
"Dro§osultság" projekt és a civil kezdeményezések
Bitskey Hajnal munkássága szorosan kapcsolódik a "Dro§osultság - egy kirekesztett társadalmi csoport kirekesztett segítőinek érdekképviselete" című NCTA makroprojekthez. Ennek keretében számos konferencia és tréning valósult meg, amelyek a civil szakemberek képzését és az érdekérvényesítési tevékenység javítását célozták.
A projekt célja a drogszakma támogatása az aktuális társadalmi körülményekre reflektáló proaktív alkalmazkodásában, valamint a terület érdekérvényesítési tevékenységének javítása. A projekt keretében zajló fejlesztéseket, változásokat, a projektbe bevont szervezetek véleményét folyamatosan nyomon követték.
Konferenciák és viták
A "Dro§osultság" projekt keretében számos konferenciát és szakmai találkozót szerveztek. Például a „Ismerjük-e, értjük-e egymást eléggé?” című konferencia két részből állt. Az első felében a MADÁSZSZ „Dro§osultság - egy kirekesztett társadalmi csoport kirekesztett segítőinek érdekképviselete” elnevezésű, NCTA projekt keretében összeállított, szervezeti „jó gyakorlatokat” tartalmazó esettanulmány kötet került bemutatásra. A kötetben arra kerestek válaszokat, hogy civil szakemberekként miként lehetnek a „változás ügynökei”. A szakmai találkozó második részében kíváncsiak voltak arra, hogy a kormányzat most hogy látja, vajon milyen módon erősödött a felépülés - központú szemlélet Magyarországon, a „Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen” Nemzeti Drogellenes Stratégia 2013-2020 címmel.
A Magyar Addiktológiai Társaság november 25-27 között, Siófokon megrendezett X. kongresszusán "Élő jelentés a magyarországi droghelyzetről" címmel tartottak szekciót a Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület képviselői. A jelentés - mint szubjektív szakmai látlelet - összeállítása a 2015. májusában megrendezett Herbál Para című, a négy ernyőszervezet által hagyományosan évente megrendezett Civil Fórumon kezdődött el munkacsoportokban, strukturált beszélgetések mentén.
A szakmai szervezetek azt kérik a politikai döntéshozóktól, hogy ne tudják le a designer drogokkal kapcsolatos kötelezettségeiket az új szerek betiltásával - hanem gondoskodjanak a megelőzés, a kezelés és az ártalomcsökkentés intézményeinek újjáépítéséről és forrásainak biztosításáról. A civilek teljes paradigmaváltást sürgettek a hazai drogpolitikában, és többen követelték, hogy a nemzeti háttérintézmények végezzék a munkájukat. A nemzeti drogkoordinátor idénre egy milliárd, jövőre másfél milliárd forinttal remél többet a drogügynek, de ígérni nem tud semmit, mondván nem rajta múlik.