„Ne görcsölj rá, és majd jönni fog” - ismerős a mondat? Valószínűleg sokan egyetértenek abban, hogy kevés idegesítőbb tanácsot lehet adni annak, aki babával próbálkozik, sikertelenül. Mintha ilyen egyszerű lenne, hogy holnaptól nem akarok gyereket, és már jön is. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy vajon van-e ennek igazság alapja, és tényleg akadályozhatja-e a teherbeesést a „nagyon akarás”? Pontosabban a stressz, hiszen a görcsös akarás stresszt generál. És ha már itt tartunk, egyéb stresszforrások is lehetnek az életünkben a babaprojekttel párhuzamosan. Tényleg okolhatók ezek a sikertelenségért?
Manapság egyre több kutatás igazolja azt, hogy a stressz, szorongás, depresszió és a termékenységi problémák összefüggenek egymással. A stressz a szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, alkalmazkodásra kényszeríti.
Mindennek van lelki háttere?
Nos, ez az, amit egyértelműen bizonyítani még nem tudunk, de sok eset mutatja, hogy a stressznek bizony lehet köze ahhoz, hogy nem jön össze a baba. Számos példa van arra, hogy akkor kopogtat a gólya, amikor a pár női tagja otthagy egy munkahelyet, ahol rossz a légkör és/vagy nagy a hajtás, ami folytonos feszültséget okoz neki.
Az sem ritka, hogy nem sikerül a terhesség, amíg a leendő szülők kapcsolatában problémák vannak. Vagy éppen akkor jelentkezik a baba, mikor sikerül megszakítani a kapcsolatot egy ismerőssel, akivel állandóan sok volt a konfliktus.
És igen, arra is láttunk már nem egy példát, hogy hosszú éveken át tartó küzdelem, több inszemináció, lombik után spontán fogant meg a baba, közvetlenül azután, hogy a szülők elengedték a dolgot. Vagy örökbefogadtak, és a második gyerkőc már sikerült hagyományos úton.
Dr. Gidai János szülész-nőgyógyász, meddőségi specialista hívja fel a figyelmet: „Számtalanszor látom azt, hogy van egy pár, dolgoznak a gyerekért, nem jön össze, évekig próbálkoznak, elmennek lombikprogramra, sikerrel járnak, megszületik a gyermek - majd pár hónappal később spontán újra teherbe esnek. Senki ne mondja, hogy a pszichének nincs hatalma a termékenység fölött.”
A lélek szerepe a termékenységben: nem spirituális kérdés, hanem biológiai valóság
A stressz és a termékenység kapcsolata nem pusztán elméleti, hanem tudományosan is igazolt. Az érzelmi és mentális állapotunk a testünk működését is befolyásolja - különösen olyan érzékeny folyamatokat, mint a reprodukció.
Kutatások szerint a teherbeesési nehézségek egyértelműen stresszt okoznak, azonban nem lehet azt kijelenteni, hogy ez fordítva is így van, vagyis a stressz a felelős a meddőségért. Természetesen, a fizikai és érzelmi stressz hatással lehet a hormonális rendszerre vagy a menstruációs ciklusra, ám a szervezetünk ezt igyekszik ki is javítani. Ugyanakkor egy stresszes esemény miatt „bekövetkező” termékenységi problémák valószínűleg már korábban kezdődtek, csak éppen nem voltunk ezekkel tisztában. Gondoljunk csak bele: még a legstresszesebb, legszörnyűbb körülmények között, esetleg az átélt borzasztó élmények után is képesek a nők teherbe esni, ha nincs ennek fiziológiai akadálya.
A stressz biológiai hatása a termékenységre
A krónikus stressz - legyen szó munkahelyi túlterheltségről, párkapcsolati konfliktusokról, anyagi nehézségekről vagy akár a sikertelen teherbeesés miatti szorongásról - közvetlenül hat a szervezet hormonháztartására. A megemelkedett stresszhormonszintek hosszú távon zavarják a nemi hormonok - például az ösztrogén vagy a progeszteron hormon - egyensúlyát.
Ez a hormonális eltolódás megzavarhatja a peteérést, a menstruációs ciklust, sőt, a méhnyálkahártya állapotát is, amely a beágyazódás sikerét befolyásolja. Férfiaknál a stressz a tesztoszteronszint csökkenését, valamint a spermiumszám és -minőség romlását is előidézheti.
A prolaktin szerepe
A termékenységi zavarok hátterében több probléma is állhat, ám igen gyakran az agyalapi mirigy által termelt prolaktin a fő bűnös, melynek túltermelődése igen szorosan összefügg a stresszes életmóddal. Terhességi, anyasági hormonnak is nevezik, mivel alap esetben csupán minimális mennyiségben termelődik, ám ha a nő várandós, illetve szoptat, akkor a szintje megemelkedik, mivel támogatja mind a terhességet, mind a tejelválasztást. A prolaktinszint megemelkedésének fő oka a stressz.
A normálisnál magasabb prolaktin érték ugyanis gátolja a női nemi ciklus beindításáért felelős hormonok termelődését, így a tüszőérést és a beágyazódást. A babára váró hölgyek esetében a stressz hatására megnövekedett prolaktinszint tünetei, a teherbeesés nehézségei, ugyanilyen módon jelentkeznek.
A magas prolaktinszint hátterében bár állhat az agyalapi mirigy jóindulatú daganata, ám gyakoribb, amikor a túlhajszoltság okozza a problémát. Éppen ezért a fontos a prolaktin csökkentéséhez a megfelelő stresszkezelés elsajátítása (akár pszichológus segítségével), valamint orvosi javallatra gyógyszeres kezelés is lehetséges.
A prolaktin termelését a hipofízis biztosítja. Emelkedett hormonérték nemcsak a túlzott stressz, hanem a hipofízist érintő elváltozások miatt is létrejöhet. Az agyalapi mirigy jóindulatú daganata a prolaktinóma, mely a normálisnál nagyobb mértékű prolaktin termelését eredményezi a szervezetben.
A magas prolaktinszint jellemző tünetei:
- Teherbeesési nehézségek, vetélés.
- Terhesség, szoptatás nélkül jelentkező tejcsorgás.
- Hízás, fáradékonyság, hajhullás, alvászavarok.
- Apró, lilás foltok megjelenése a lábon.
- Libidó csökkenése, menstruációs problémák.
- Férfiaknál merevedési problémák, emlőmegnagyobbodás (gynecomastia).
A stressz hatása a női szervezetre
A túlzottan sok stressz hatással van az ovulációra: a stresszhormonok befolyásolják a hipotalamusz működését, mely a nemi hormonok egy csoportjának termelődéséért felel. A túlhajszoltság okozhatja a menstruáció késését vagy akár teljes elmaradását is. Ez nyilvánvalóan rendkívül rontja a fogantatás esélyét.
Fontos különbséget tenni az állandó és a hirtelen stressz között. Ha a stressz-szinted magas, de viszonylag állandó, a tested képes lehet alkalmazkodni és ilyenkor az ovuláció sem fog elmaradni. Egy váratlanul érkező stresszhelyzet azonban alaposan össze tudja zavarni a menstruációs ciklust és befolyásolhatja az ovulációt. Azt is érdemes megjegyezni, hogy nem csak a negatív, de a pozitív stressz, tehát valamilyen örömteli helyzet okozta izgalom is hatással lehet az ovulációra.
A stressz a férfiak termékenységét is csökkenti
Bizonyos tanulmányok megállapították, hogy a nagymértékű stressz és a depresszió negatívan hathat a férfi termékenységre. Emellett a stressz sokszor olyan rossz szokásokkal társul, melyek a meddőség kockázatát tovább növelik - például dohányzás és alkoholfogyasztás.
Egy 2010-ben publikált, több mint 700 férfi részvételével történt vizsgálat alapján a stresszes élethelyzetek gyengíthetik a sperma minőségét az egyébként termékeny férfiaknál. 2011-ben több mint 50 kutatás eredményeit összegezték a Fertility and Sterility című szaklapban, és arra jutottak, hogy a pszichológiai stressz a rossz minőségű sperma egyik kockázati tényezője.
A stressz az energiaszintre és a libidóra is hatással lehet, ami a szexuális életre nyomhatja rá a bélyegét. A nyugati életmód viszonylag új jelensége az úgynevezett „menedzser szex szindróma”: ma egyébként egészséges párok túl sok időt töltenek a munkában, túlságosan lefoglalja gondolataikat a karrier és nem nagyon akarnak szeretkezni egymással. Ez férfinél és nőnél egyaránt jelentkezhet.
Végezetül, a termékenységi problémák még egy amúgy egészséges kapcsolatot is megronthatnak. Ha másra sem koncentráltok, csak a babaprojektre, a férfi inkább csak „sperma donornak” érzi magát. Az egyik megoldás az lehet, ha kettéválasztjátok egymástól a „babacsinálást” és a spontánabb, inkább örömszerzésről szóló együttléteket. De fontos, hogy előbbire se tekintsétek kötelező feladatként!
Hogyan csökkenthető hatékonyan a stressz?
Dr. Gidai János szülész-nőgyógyász a stressz csökkentésére az alábbiakat javasolja:
- Mozgás - a természetes feszültségoldó: A rendszeres testmozgás csökkenti a stresszhormonokat, miközben serkenti az endorfinok - a boldogsághormonok - termelődését. A mozgás javítja a vérkeringést, támogatja a hormonháztartás egyensúlyát, és kedvezően hat a testösszetételre, ami szintén lényeges a termékenység szempontjából.
- Tudatos táplálkozás: A kiegyensúlyozott étrend különösen fontos a hormonális egyensúly fenntartásában. Érdemes csökkenteni a finomított szénhidrátokat, hozzáadott cukrot, transzzsírokat - ezek túlzott fogyasztása hozzájárulhat az inzulinrezisztencia kialakulásához, amely gyakran összefügg a PCOS-sel (policisztás ovárium szindróma), ami az egyik leggyakoribb meddőségi ok. Fontos tápanyagok stressz esetén: C-vitamin, folsav, E-vitamin, magnézium, cink, szelén, probiotikumok, omega-3 zsírsavak.
- Flow élmény - mentális regeneráció: Fontos, hogy a pár tagjai olyan tevékenységet találjanak, amely „kikapcsolja” őket: legyen az sport, zene, kertészkedés, festés vagy bármi, ami örömet okoz és jelenléttel tölti meg a pillanatot. Az ilyen meditatív állapotok segítenek oldani a belső feszültségeket.
- Pszichológiai támogatás: A termékenységi problémák érzelmileg megterhelők lehetnek, ezért érdemes igénybe venni pszichológus vagy termékenységi tanácsadó segítségét. A szakember támogatást adhat a stresszkezelésben, az önbizalom fenntartásában és a párkapcsolati egyensúly megőrzésében is.
- Alvás: A napi 7-8 óra alvás az egyik legfontosabb stresszűző módszer, mégis nagyon kevesen tartják csak be.
- Stresszkezelő technikák: Akár egyszerű légzési és nyújtási gyakorlatok segítségével is meg lehet zabolázni a stresszt. A stressz csökkentésének hatékony módjai közé tartozik a mindfulness, a jóga és a légzőgyakorlatok. Ezek a technikák aktiválják a paraszimpatikus idegrendszert, ami ellazuláshoz és a stresszreakció csökkenéséhez vezet.
- Forest bathing (erdőfürdőzés): A mentális jóllét támogatásának és a stressz csökkentésének egyik természetes módja az ún. forest bathing (erdőfürdőzés), amelyet Qing Li professzor népszerűsített a Shinrin-Yoku: The Art and Science of Forest Bathing című könyvében.
The Impact of Stress on Fertility & Treatment Outcomes
Amit érdemes elfogadni és elengedni
- Fogadjuk el, hogy nincs befolyásunk a múltra és a jövőt is csak részben tudjuk mi alakítani.
- Tisztázzuk a partnerünkkel, családtagjainkkal, hogy nem mi vagyunk a felelősek a kialakult helyzetért.
- Bár jó ötletnek tűnhet, hogy kilépjünk a munkahelyünkről, ha termékenységi kezelésen veszünk részt, csak akkor tegyük ezt meg, ha egyébként is szerettük volna otthagyni az állásunkat, és anélkül is elég biztosnak érezzük az anyagi helyzetünket. A munkanélküliséggel járó változások gyakran egyáltalán nem hoznak „megnyugvást”, inkább csak újabb stresszforrásnak tekinthetőek.
- A játék és a nevetés a legjobb természetes stresszoldók! Fejtsünk keresztrejtvényt, társasjátékozzunk, nézzünk meg egy vicces filmet - egy kutatás szerint ha naponta húsz percet nevetéssel és szórakozással töltünk, akár 50 százalékkal csökkenthetjük a stresszel kapcsolatos tüneteket.
- Ne feledjük: a saját magunkkal való barátság a legszorosabb és legfontosabb!