A Gyermekjogi Egyezmény 12. cikke biztosítja a gyermekek számára azt a jogot, hogy minden őket érintő kérdésben szabadon kinyilváníthassák véleményüket, melyet korukra és érettségi fokukra való tekintettel kell figyelembe venni. Ez az alapelv a gyermek legfőbb érdekének érvényesülését hivatott biztosítani az eljárások során.
Az igazságszolgáltatásnak különös figyelmet kell fordítania a gyermekek jogaira, mivel ők önállóan és függetlenül rendelkeznek jogokkal, és az ő legfőbb érdeküket kell elsődlegesen szem előtt tartani minden, a gyermekeket érintő ügy és eljárás során. A gyermekközpontú igazságszolgáltatás 2012 óta került fókuszba, melynek célja a gyermekek jogainak hatékony érvényesítése és védelme.
A gyermekek meghallgatása a bírósági eljárásokban
A gyerek meghallgatásának szabályai nem változtak meg az első sajtóhírekkel ellentétben. Továbbra is az az irányadó, hogy ha a gyerek maga kéri, akkor meg kell hallgatni, kortól függetlenül. Ezen kívül a bíróság bármikor úgy dönthet, hogy a gyermeket közvetlenül vagy szakértő útján meghallgatja, amennyiben erre a bizonyítás során szüksége van, és indokoltnak tartja a gyermek részvételét.
Fontos tanulság, hogy minden gyerek számára más és más mértékű bevonódás komfortos, amely nemcsak személyenként, de időben is változhat. A gyerek konzultációk megállapítása szerint a gyerekek részvétele egy bontóperben sok negatív érzést is kivált. Ennek egy része az igazságügyi rendszerrel, a gyermekvédelemmel, a hivatalos szervekkel való találkozásból, másrészt a szüleikkel való és más fontos kapcsolatuk féltéséből ered, és kisebb részt a jövővel kapcsolatos szorongásaikból.
Nincs egységes állásfoglalás arról, hogy hány éves kortól tekinthető egy gyerek ítélőképessége birtokában levőnek. Vannak országok, ahol rutin, hogy a 3 éves gyerek is részt vehet a rá vonatkozó eljárásokban, és van, ahol az általános iskola kezdetéhez kötik ezt.
A gyermekek jog- és cselekvőképessége a magánjogban az életkorukra jellemző szellemi és akarati érettség függvénye. A teljes jog- és cselekvőképességet 18 évesen szerzik meg, de bizonyos feltételek mellett a bíróság biztosíthatja ezt a képességet a 16 éves gyermekeknek is. Ha a gyermek nem rendelkezik jog- és cselekvőképességgel, törvényes képviselőjének vagy gyámjának kell őt képviselnie.
A gyermek legfőbb érdeke (3. cikk) mindenekfelett áll, és a bíróságnak a döntése során a gyermek legfőbb érdekét kell figyelembe vennie. A testvérek elhelyezésekor a bíróságnak törekednie kell arra, hogy a gyermekek a szülők különválása után is együtt maradjanak. Csak indokolt esetben lehet a gyermekeket egymástól szétválasztani.
A gyermekbarát környezet és eljárás
Fontos, hogy a gyermekek érdekei mindenekfelett érvényesülhessenek. Van olyan eset, amikor a kihallgatás körülményeit teszik gyermekbaráttá: például lehetőséget adnak a gyerekeknek, hogy játékokkal mutassák be mi is történt velük, ha erőszak áldozatai lettek. Ezek az úgynevezett gyermekmeghallgató szobákban történnek. 2011-től a rendőrségeken, 2013-tól pedig a bíróságokon is vannak ilyen helyiségek, jelenleg 56 van ma Magyarországon belőlük.
Az alapvető cél a kíméletes meghallgatás. Ennek egyik formája, ha a környezetet alakítják át. Lényege, hogy a gyermek ne olyan nagy bútorok között tegyen nyilatkozatot, mint a bírósági vádlottak padja vagy a pulpitus, hanem egy olyan szobában, amely a gyermek korának megfelelő bútorokkal van berendezve. Ahhoz, hogy a gyermek oldottságát még jobban biztosítsák, a gyermekmeghallgató szobákba nem engedik be azokat az embereket, akik amúgy a tárgyaláson jelen lennének, így sem a vádlott, sem a gyermek védője nem tartózkodik a szobában. Csak a családjogi bírák és adott esetben még a jegyző lehet bent a gyermekkel.
A gyermekbarát eljárás fogalma túlmutat az adott hatóság vagy intézmény jogszabályokban előírt kötelezettségeinek teljesítésén a gyermekkorú ügyféllel végzett munkája során. Több annál is, mint pusztán biztosítani a gyermek számára az előírt jogainak érvényesülését. Gyermekbarát módon eljárni azt jelenti, hogy az intézményekre háruló kötelezettségeket és a gyermekek jogait a gyermek életkorának, fizikai, mentális, és lelki állapotának megfelelő módon érvényesítik az eljáró szervek, hatóságok a mindennapi munkájuk során.
A gyermek tisztelete különösen akkor, amikor bűncselekmény áldozata, előírja, hogy éreztessük vele azt, hogy a vallomása fontos a bíróság számára. Sokszor a gyermek bűntudatának oldása is feladat, mert gyakran magukat tartják felelősnek a sérelmükre elkövetett bűncselekmény miatt.
Fiatalkorúak a büntetőeljárásban
Fiatalkorú elkövetőknél a bíróság célja, hogy nevelje őt, a fejlődését elősegítse, és abba az irányba terelje, hogy újabb bűncselekményt ne kövessen el. A fiatalkorú elkövetőknek azért is kell eljönniük a bíróságra és végigélniük a büntetőeljárást, hogy tanuljanak belőle.
A Cseh Köztársaságban a 15 év alatti gyermekek nem vonhatók felelősségre bűncselekményekért. Ha a 15 év alatti gyermek egyébként bűncselekménynek minősülő cselekményt követ el, az a különös bírósági eljárásokról szóló törvény szerinti rendkívüli polgári eljárást eredményez, nem pedig a büntetőeljárási törvénykönyv szerinti büntetőeljárást. A 15 év alatti gyermekeket érintő ügyeket fiatalkorúak bíróságai tárgyalják (a rendes bíróságokon működő szakosodott bírák).
A fiatalkorúval szemben az eljárást az életkori sajátosságainak figyelembevételével kell lefolytatni. A fiatalkorúval történő írásbeli és szóbeli kommunikáció során a bíróságnak egyszerű és közérthető módon kell fogalmaznia. A gyermek közvetlen részvétele a rá vonatkozó büntetőeljárásban főszabály, de a bíróság a tárgyalásnak a fiatalkorú megfelelő irányban haladó fejlődését hátrányosan befolyásoló része tekintetében rendelkezhet úgy, hogy azt a fiatalkorú távollétében tartsák meg.
A büntetés helyett a pozitív fejlődés elősegítése, a rehabilitáció és a reintegráció a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának célja. A Gyermekjogi Egyezmény 40. cikke speciális jogszabályokat, eljárásrendet, hatóságokat és intézményeket javasol minden 18 év alatti, a fiatalkorúak igazságszolgáltatásában részt vevő gyermek számára.
Köthetek vádalkut? – Így működik valójában a magyar büntetőeljárásban
A tanúvallomás mint bizonyítási eszköz
A bírósági bizonyítás során kiemelkedő szerephez jut a személyi bizonyítékok körében a tanúvallomás, mint a bizonyítási eljárás legfontosabb eszköze. A téma fontosságát adja elsősorban az is, hogy a tanúvallomás mint bizonyítási eszköz alkalmazásával annak eredményeként milyen ítéletet hoz a bíró.
A gyermekek vallomásaival kapcsolatban is az a kérdés merül fel elsődlegesen, hogy igaz-e, amit a gyermek állít. A kapott információ pontossága más és más egy kora gyermekkorban, kisiskoláskorban, iskoláskorban és serdülőkorban lévő gyermeknél. Az életkort és az érettséget azonban együttesen kell figyelembe venni, a gyermekek véleményének kizárólag az életkori kritérium alapján irrelevánsként történő kizárásának elkerülése végett.
Az egyik legveszélyesebb hiba a kihallgatást végző előítélete vagy elfogultsága az adott történettel kapcsolatban, pl., ha meg van győződve róla, hogy szexuális bántalmazás történt és mindenképpen e hipotézis megerősítésére próbál bizonyítékot szerezni. A gyermekek kihallgatásának további kiemelendő sajátossága a kihallgatónak való megfelelési vágy veszélye, amely esetükben sokkal nagyobb, mint ahogyan az a felnőtteknél fennáll.
A gyermekek tanúzási képességei
Már kétéves gyerekek is képesek viszonylag hosszú időn keresztül visszaemlékezni a megtörtént eseményekre. A 6 és 10 év közötti gyermek éles megfigyelőképességgel rendelkezik már a részjelenségeket illetően is és pontosan megtartja megfigyeléseit az emlékezetében azonban nem képes felismerni és kifejezni a jelenségek összefüggéseit, őket ezekre vonatkozóan érdemes kikérdeznie a kihallgatónak.
Az ilyen életkorú gyermekek kiváló tanúk lehetnek, mert kevésbé hatnak náluk a szubjektív tényezők és ellenállóbbak is a befolyásolással szemben. A 10 és 14 év közötti gyermek már a jelenségek összefüggéseinek kifejezésére törekszik, a befolyásolásnak ösztönösen ellenáll. Ideális tanú lehet az ilyen korú értelmes és jó kifejezőkészséggel rendelkező gyermek.
A tanúk kihallgatása képességeket és érzékenységet igényel az igazságszolgáltatáson belül dolgozóktól. A bíró szófordulataiból, egész viselkedéséből, higgadtságnak, pártatlanságnak kell tükröződnie, hogy abból véletlenül se tűnjön ki az ügy végeredménye.
| Életkor | Képességek | Befolyásolhatóság |
|---|---|---|
| 2 éves kortól | Képes viszonylag hosszú időn keresztül visszaemlékezni | Nagy |
| 6-10 év | Éles megfigyelőképesség, pontos emlékezés, de összefüggéseket nehezen ismer fel | Alacsony |
| 10-14 év | Törekszik az összefüggések kifejezésére, ösztönösen ellenáll a befolyásolásnak | Nagyon alacsony |
tags: #birosagi #targyalason #reszvetel #kisgyerekkel