Szülőként különös izgalommal figyeljük, ahogyan kisbabánk folyamatosan változik és növekszik. A kisbaba születésekor csak néhány létfontosságú reflexszel és készséggel rendelkezik, utána azonban hihetetlenül gyorsan tanul. A 2 hetes baba még mindig nagyon új szereplője az őt körülvevő világnak. Sok szülő érdeklődve nézelődik ilyenkor, hogy vajon történik-e már valami új vagy még túl korai bármit is észrevenni. Amúgy sok minden történik, csak ezek nem látványos mérföldkövek, hanem apró változások az idegrendszerben és a test más vonatkozásaiban is. A babák fejlődése természetes módon eltér egymástól. Van, aki hamarabb mutat valamit vagy reagál valamire, míg másvalaki később, és mindez teljesen rendben lehet. Ha a te babád egyes dolgokat máshogy vagy más időben csinál, az nem hiba, hanem az ő saját fejlődése. Amennyiben valamilyen kétséged van, fordulj gyermekorvosodhoz!
Fizikai fejlődés és reflexek
A kéthetes baba még reflexekkel működik, sokat tüsszent, gyakran csuklik. A kisbaba születésekor csak néhány létfontosságú reflexszel és készséggel rendelkezik:
- Szopóreflex: az újszülött születése után nem sokkal szopni próbál.
- Nyelő és köhögő reflex: alapvető fizikai reakciókat tesz lehetővé, amelyek nélkülözhetetlenek szoptatáskor vagy köhögési inger esetén.
- Moro vagy átkaroló reflex: ha az újszülöttet hirtelen a hátára fektetik vagy valamitől megijed, karjait széttárja, ujjait pedig szétnyitja. Azért fontos ez az újszülött reflex, mert lehetővé teszi az első lélegzetvételt, és támogatja a légcső tágulását. A „Moro - reflexet” szépen lassan felváltják a finomabb mozgások.
- Fogóreflex: lehetővé tette őseink számára, hogy erősen kapaszkodjanak az anyjukba. Manapság ez akkor figyelhető meg, ha a tenyérre nyomást gyakorolva a kisbaba erősen megfog tárgyakat vagy megfogja az ujjunkat. A fogóreflex segítségével - amikor tenyerükben nyomást érezve ujjaik összezáródnak - meg tudnak tartani könnyebb dolgokat, ez azonban még nem tudatos.
A kéthetes baba még reflexből reagál: ha megsimogatjuk arcocskáját, beindul a keresési és a szopási reflex, ha talpacskájához érünk, lépegetni kezd, mintha járna, hangos zajra vagy hirtelen mozdulat esetén felemeli a karját és sírva fakad, amit tenyerébe kap, azt erősen megszorítja. A baba izmai fentről lefelé kezdenek el fejlődni.
Mozgás és testtartás
Az újszülött a második héten még mindig csak egész testével mozog, mozdulatai koordinálatlanok, ökölbe szorítja a kezét, sírás közben nyitja csak ki. Kezdetben az ingerekre teljes testével reagál, majd egyre több egymástól jól elkülönülő mozdulatot vehetünk észre. Végtagjai még hajlított tartásban vannak, de képes őket kinyújtani. A babák kezdetben szorosan behúzzák a karjukat és a lábukat. Később a végtagok és a test kiegyenesednek. A csecsemő már nézegeti az apró kezeit, egyre gyakrabban nyitja szét a tenyerét, sőt, sokszor tölti az idejét azzal, hogy az öklét a szájába veszi.
Érdemes egyre több időre hasra fordítani a babát, hogy erősödhessenek a törzs izmai. Az első hónapban még csak próbálkozott, mostanra azonban már képes lehet hosszabb időre is megtartani a fejét, mikor hason fekszik. Hason fekve erősödő hátizmai segítségével már átfordítja fejecskéjét. Előfordulhat az is, hogy nem tartozik a kedvenc elfoglaltságai közé, ha hasra kell feküdnie. Ilyenkor érdemes tudatosan figyelni az izmok fejlesztésére. Ehhez elég annyi, ha az édesanya megpróbálja egy - két percre a hasára fordítani a gyermekét, majd lassan növeli az így eltöltött időt. Ezzel a módszerrel hamar megkedveli majd ezt a pózt, pláne akkor, ha már magabiztosan képes tartani a fejecskéjét.
Büfiztetés helyesen - Babadoktor
Növekedés és táplálkozás
Az egészséges csecsemő élete második hónapjában kb. 600-750 gr-ot gyarapszik, hossza pedig átlagosan havi 2 cm-t nő. Továbbra is igaz, hogy a növekedés mértéke minden gyermeknél eltérő lehet, valakinél hamarabb, míg másoknál később indul el a jelentősebb gyarapodás, emiatt nem kell aggódni a szülőknek. Az első pár hétben a legtöbb baba veszít testtömegéből, ettől nem kell megijedni, de az fontos, hogy összességében az első hónap alatt már gyarapodnia kell.
A legideálisabb tápláléka továbbra is az anyatej. A cumisüveges babák napi 6-8 alkalommal esznek, az anyatejes újszülöttek akár 2 óránként is. Ahogy növekszik a gyermek, úgy nő vele együtt az étvágya is. A második hónapra lassan kialakul a gyermek igényeinek megfelelő étkezési rend, így felveszi ezt a ritmust az anyatej termelődése is.
Ha esetleg székrekedés jelentkezne a babánál, nem kell kétségbe esni. A helyzet az, hogy az édesanya által elfogyasztott ételek hatással lehetnek a csecsemő emésztésére, ilyenkor szorulás jelentkezhet a gyermeknél. Sírással jelzik, ha éhesek, de nem minden sírás jelez éhséget.
Érzékszervi fejlődés
A baba fejlődését nem csak méretbeli adatok és testi változások alapján lehet leírni. Érzékszerveik és bizonyos képességeik is rohamtempóban változnak. Ezek mind nagyon izgalmas területek. Nem mindegyiknek érzékelhetjük a működését - ilyen például a látás és a hallás -, ezért jó, ha elméletben megismerjük azt a szintet, ahol gyermekünk éppen jár.
Látás
A szemek születéskor már teljesen kifejlettek. Az agynak azon területei, amelyek a képek feldolgozásához szükségesek, még nem fejlődtek ki tökéletesen, ezért az újszülöttek az arcokat és a tárgyakat legfeljebb 25 cm távolságban látják élesen. A 2 hetes baba még viszonylag kis térből érzékel. Körülbelül 20-30 cm-re lát élesebben és rövid ideig fókuszál arcokra, de az emberi arc, kiemelkedően érdekes számára.
A méhen belüli élet során a baba nagyon kevés vizuális ingert kap. A fény egy része át tud szűrődni édesanyja hasfalán, így mégsem teljes sötétségben tölti ott az életét. Születésekor látórendszere még fejletlen. Eleinte azokat a tárgyakat tudja leginkább érzékelni, amelyeknek színei erősen kontrasztosak. A fény is magára vonja tekintetét, vagy a függöny, tárgyak mozgása. Fontos, hogy ezeket az ingerhatásokat megkapja. Ehhez szükséges az, hogy legyen megfelelő lágy fény a szobában, és néhány olyan játék, amelynek mintái és színei kellően kontrasztosak. Ahogyan a pici látása fejlődik, egyre nagyobb érdeklődéssel figyeli a környezetét is. Már követi a dolgokat a tekintetével. Látása még homályos, mert nem tud megfelelően fókuszálni, és a két szeme együttes mozgása sem koordinált. Ezért néha szemei nem egy irányba néznek, hanem szinte keresztben állnak. Ahhoz, hogy ez fejlődjön, az idegrendszere érésére is szükség van. A látás nagyon szorosan összefügg a mozgáskoordinációval, egyensúlyozással, és a térbeli tájékozódással.
Hallás
Az újszülöttek hallása a felnőttekéhez hasonló, talán csak egy kicsit gyengébb. Az anyaméhből már ismerős a szülők és a testvérek hangja. Biztosan te is tapasztaltad a pici mozdulását, rúgását a várandósságod alatt erősebb hanginger hatására. A jelenség a terhesség utolsó hónapjaiban gyakori. Csodálatos az, amikor az újszülött felismeri édesanyja hangját, hiszen már a pocakjában is sokat hallotta. Amikor megszületik, a baba hallása majdnem olyan teljes, mint egy felnőtté. A váratlan, erőteljes zajoktól megriad. A szabályosan ismétlődő, monoton hangok, dallamok viszont kifejezetten nyugtatólag hatnak rá, akár el is altathatják őt.
Körülbelül két hónapos korban, a kisbaba elkezd az érdekes zajok felé fordulni. Már nem csak a hang alapján ismeri fel a szüleit, de az arcukat is egyre tisztábban látja. Az otthonában gyakran megforduló családtagok hangját is felismeri már. Ami a hallást illeti, nem a szavak jelentése, hanem főleg azok hangszíne és ritmusa fontos számára, így tehát elsődleges, hogy milyen érzelemmel mondanak ki valamit körülötte.
Szaglás és tapintás
A szaglás már a kezdetektől nagyon fejlett, és segíti a babákat, hogy megtalálják anyjuk mellét és szopni kezdjenek közvetlenül a szülés után. A csecsemők képesek anyjuk illatát is felismerni. Az orruk még „érintetlen” - ezért, ha kisbaba érzékeny a parfümre, kezdetben jobb kerülni a használatát.
A tapintás az egyik legerősebb érzékelési csatornája, és ebben a korban a szája számít a legfontosabb érzékszervének. A csecsemőknek két érzékszervük van, ami már a méhen belüli életükben is jól fejlett: a bőr-és testérzékelésük, és az egyensúlyérzékelésük. Ha ezeken keresztül kapnak ingereket, az nyugtatja őket és fejleszti is idegrendszerüket. Ez az érintési érzékenység kiterjed a szövetek iránti elragadtatásra. Ha ki szeretnénk elégíteni kisbabánk érintési igényeit, próbáljuk meg lefektetni egy plédre, törölközőre, majd a szőnyegre, amelyeknek eltérő az anyaguk - pl. bolyhos, selymes, puha, stb.
Alvás és ébrenlét
A babának ekkoriban felszínes lehet az alvása, akár csak 30-50 perces alvásciklusokkal. Ezek közben is fel-felriadhat. Érdemes jól megfigyelni, hogy mi történik, mert két alvásciklus között lehetségesek apró, alvás közbeni nyugtalanságok (mozgás, nyöszörgés, arcrándulás, arcmozgás), amelyek nem valódi ébredések, amikor nem szükséges a szülő beavatkozása. A felriadások egy másik oka lehet az éhség, mert a 2 hetes csecsemő gyomra még nagyon kicsi. További ok a felriadásra a normális önkéntelen ölelő reakció (Moro-reflex) például hirtelen hangra, fényre, vagy a baba fejének elbiccenésére, melynek során a baba kitárja karjait és lábait, majd összehúzza magát, mintha átölelné önmagát. Ez külső szemlélőnek megkapaszkodáshoz hasonlító mozdulat.
Napi 18-19 órát is alszik, egyszerre szopik és lélegzik. Néhány baba különösen az első hetekben ölben, testközelben alszik mélyebben, de nem kell azt gondolnod, hogy a te babád is közéjük tartozik. Fontos ugyanis az is, hogy anya számára mi megterhelő és mi komfortos. Ha a baba a karodban elalszik, meg lehet próbálni nyugodt, határozott mozdulattal letenni. Ha ott tovább tud aludni, az mindkettőtök számára pihentetőbb lehet. Meglehet, hogy a csecsemőnek egy-egy átmeneti időszakban több testközelségre van szüksége, és az is rendben van, hogy anya a saját teherbírásához igazítja a megoldásokat. Ha a baba elaludt a kezedben, célszerű se nem túl darabos, se nem túl lassú mozdulattal letenni, mert így az a baba, aki könnyedén aludna a helyén is, nem szokik hozzá, hogy állandóan kézben legyen.
Ahogyan fejlődik, lassan ráébred arra, hogy vannak hangok, amelyektől nem kell félnie, és vannak, amelyekre jobban odafigyel. Gyakran hangzik el az a gondolat a babaszobában vendégek érkezésekor, hogy beszéljen mindenki nyugodtan hangosan, legalább hozzászokik a gyermek ahhoz, hogy a zaj ne riassza fel az álmából. Ez a szoktatás azonban felesleges, és rossz hatással van a kicsi nyugodt alvására, pihenésére.
Kommunikáció és interakció
A baba sírása lehet igencsak éles, fájdalmas és vigasztalhatatlannak tűnő. Ekkor vagy egy gyermekgondozási rutin segít vagy egyszerűen csak az, hogy a szülő megnyugtatja a gyereket. A sírás ekkoriban nem viselkedés, hanem jelzés. A baba nem manipulál, jelzése válaszra vár, de nem a szülő drámai kapkodására és jajveszékelő sietségére, hanem a helyzethez illő higgadt kommunikációra és segítségre. 2 hetes korban még nem különül el az éhség, a fájdalom vagy a fáradtság miatti sírás. Sírással tartja a kapcsolatot az anyjával, melynek kifejező képessége a második hónapra fokozatosan fejlődik, differenciáltabbá válik. Már többféleképpen sír, vagyis kommunikál.
Hangokat is próbál kiadni, amire jó, ha hasonlóképpen reagálunk, mert ezzel visszajelzést adunk számára, és megerősítjük a jelzéseit. Ez tulajdonképpen már egy aranyos párbeszéd közöttünk. Elégedettségének jeleként kezd bugyborékolásra emlékeztető hangokat adni, gurgulázik, kissé kitolja nyelvét félig nyílt ajkai közül. Ez amolyan előgőgicsélés: gyakorolja a hangadást, szabályozza légzését. Ez az együttes lesz később a beszéd alapja, ám egyelőre a mozgást nem kíséri hang.
Mosoly és társasági igény
A babák kb. a 6. hét körül kezdenek el tudatosan mosolyogni, ezzel a család minden tagjának nagy örömet okoznak. Ettől kezdve bánatot, szeretetet, örömet is ki tudnak fejezni, igazi családtaggá, személyiséggé válnak. Megérkezik az első szociális mosoly! Már felveszi a szemkontaktust és imádja, ha társasága van, ami kifejezetten jó, hiszen az ideális mentális fejlődése érdekében sok külső ingerre van szüksége. A gyermek egészséges fejlődéséhez alapvetően szükséges a gondozójához való kötődés. Ez a kötődő nevelés alapja. Ha a szülők mindig válaszolnak a szükségletekre, akkor nyugodttá és kiegyensúlyozottá válik.
Ebben a korban a legjobb program, mikor az anyuka és a baba útnak indulnak és szétnéznek a lakásban akár naponta többször is. Végig lehet pásztázni a gyerekszoba polcait, ki lehet lesni az ablakon is. Pozitívan fogadja a sokszor ismételt dalokat, versikéket, mondókákat is, ezt a szülők is megtapasztalhatják. Ha gyakran hall egy - egy dalocskát vagy versikét, egy idő után fel fogja ismerni a dallamokat. Ő maga is próbálgatja a hangját, egyre többet gagyog és formálja az ajkait.
Gondozási tudnivalók
A születést követően a gyermekorvos vagy a védőnő nagyjából 2-4 hetente ellenőrzi a babát. Ilyenkor megmérik a súlyát, hosszát, éberségét és élettani funkcióit, a szakember információt kér, milyen gyakran, mennyit eszik, hogy alszik a baba, vagy például hasfájós-e.
Köldökcsonk, koszmó, szopópárna
Ha eddig nem száradt le a köldökcsonkja, ezen a héten biztosan lejön, csak ezután fürdessük, addig továbbra is csak törölgetni érdemes. Ha rajtahagyták a magzatmázat, az a 2. hétre már biztosan teljesen felszívódott, sőt már a 2-3 napon. Ha mégis látunk a hajas fejbőr területén, szemöldöknél túlzott, zsíros korpaképződést, akkor a koszmóval van dolgunk. A száján keletkező hólyag, az úgynevezett szopópárna még ott van.
Oltások és vitaminok
A BCG oltás "megered" a szúrás helyén, a bal vállon. Először egy lilán elszíneződő, később felfakadó /tiszta gézlappal védjük a sebet/ csomócska keletkezik, amely hegesedéssel gyógyul. Ez a jele annak, hogy az oltás eredményes volt, az ellenanyag-termelés megindult. Ha ez nem történik meg, ismét oltani kell. Elképzelhető, hogy téli hónapokban a gyerekorvos D-vitamint, és vérképzést segítő K-vitamint is felír.