Pusztaszer: A Honfoglalástól a Nemzeti Történelmi Emlékparkig

Pusztaszer, a magyar történeti hagyomány szerint a honfoglaló magyarság első „országgyűlésének és törvényalkotásának” helyszíne, paradigmatikusnak számít a 19. század végi kelet-közép-európai nemzetépítési törekvések során létrejött emlékművek, emlékhelyek históriái között. A mai emlékpark központi emlékműve, az Árpád-emlék, a 19. század legvégén, a millenniumi ünnepségek részeként épült, a magyar nacionalista doktrína részeként, az ezeréves államiságot hirdetve.

Anonymus és a Pusztaszer-kultusz eredete

A pusztaszeri emlék megszületése elképzelhetetlen lett volna Anonymus Gesta Hungarorumának 18. század közepi újrafelfedezése nélkül. A korábban a bécsi udvari könyvtárban lappangó kis kódex Bél Mátyás latin nyelvű bevezető tanulmányával Johann Georg Schwandtner 1746-os forráskiadványában látott először nyomtatásban napvilágot. Így Anonymus műve, amely a középkori és a kora újkori politikai gondolkodást csak közvetetten, más gestákon, krónikákon keresztül formálhatta, a 18. század második felétől kezdett a történeti tudat részévé válni. Ez a latin nyelvű gesta tartalmazott egy rövid utalást, amely aztán a 19. század folyamán a Pusztaszer-kultusz alapjává vált.

III. Béla névtelen jegyzője, P. dictus magister leírása szerint: „A fejedelem és előkelői azon a helyen rendelkeztek az ország szokásjogáról és az ott élőket megillető jogokról: miként szolgáljanak a fejedelemnek és előkelőiknek, vagy miként hozzanak ítéletet az elkövetett bűncselekmények ügyében. […] És azt a helyet, ahol minderről határoztak, a magyarok saját nyelvükön Szernek nevezték el, mert itt rendezték az ország minden dolgát.”

A Millenniumi Ünnepségek és az Árpád-emlék

A honalapítás megünneplésének kérdése már a 19. század első harmadában megjelent, ám csak az 1880-as években indult el az a diskurzus, amely a későbbi pusztaszeri emlékhely megszületéséhez és az 1896-os millenniumi ünnepségekhez vezetett. Göndöcs Benedek gyulai lelkész, pusztaszeri apát ekkoriban vetette fel, hogy a közelgő millenniumra tervezett eseménysort Pusztaszeren kezdjék, ahol emlékkápolnát és emlékparkot javasolt kialakítani. Göndöcs abból a fikcióból indult ki, hogy az egykor itt található, Szűz Máriának szentelt bencés templom (amelynek ma csupán bokáig érő alapfalai láthatóak) valójában a szeri gyűlés helyszínén, mintegy annak emlékére emeltetett.

A millennium megünnepléséről és az emlékművekről az 1896. évi VII. és VIII. törvénycikkek rendelkeztek. Az utóbbi szerint a magyar „törvényhozás a honalapitás ezredik évfordulójának maradandó emlékekkel való megörökitése czéljából” határozott arról, hogy „az ország hét különböző pontján […] emlékoszlopokat emel”. A kormányzat ugyan nem támogatta Göndöcsnek azt az elképzelését, hogy az ünnepségek Pusztaszeren kezdődjenek, ám a honalapítás emlékére, elfogadva Thaly Kálmán javaslatát, hat másik helyszín mellett, a település közelében is emlékmű épült.

A Hét Millenniumi Emlékmű

A hét emlék közül öt az országhatárokon (a Brassó fölötti Cenk-hegyen, Dévénynél, a munkácsi várnál, a Nyitra melletti Zobor-hegyen, illetve Zimonynál), míg kettő az ország belsejében (Pannonhalma, Pusztaszer) hirdette a nemzeti nagyságot.

A pusztaszeri Árpád-emlék

A pusztaszeri emlékmű homokkőből, klasszicista stílusban épült kettős dór portikuszt formázva, a párkányzaton két oroszlánnal. Az emlék lépcsőzetes, gúlaszerű tetejére Kallós Ede alkotása, Árpád fejedelem szobra került, amelyet később újrafaragtak. Mind az antikizáló stílust, mind a silány anyaghasználatot, mind az ülő fejedelem alakját komoly kritika érte. Az emlékmű felavatására - még félkész állapotban - Darányi Ignác földművelésügyi miniszter jelenlétében került sor, ám a végleges átadás csak 1897 májusában történt meg.

Pusztaszer kultuszának fejlődése

A millenniumi ünnepségek és a fényes külsőségek között végbemenő avatást követően az emlékmű és „Szer” kultuszát egy szegedi asztaltársaság, a „szombatosok” karolták fel. Ez nem sokkal később, 1902-ben szegedi székhellyel Pusztaszeri Árpád Egyesület néven alakult újra, amely fő céljának az apátsági romok fölé emelt katolikus templom felépítését tűzte ki. A nagy tervekből pénz híján semmi nem lett, és a Pusztaszer-kultusznak az újabb történettudományi, régészeti kutatások eredményei sem kedveztek. Ugyanakkor a századforduló után, többek között a turanizmusnak (a keleti, „Turáni-népek” rokonságát és együttműködését hirdető politikai mozgalom) köszönhetően az egykor a millennium tiszteletére emelt emlékmű kultikus emlékké vált.

A két világháború között

A két világháború közötti időszakra az Árpád-emlék és Pusztaszer értelmezése elszakadt a dualista keretekben gondolkodó nacionalista programnak az ezeréves magyar államiságot a középpontba állító ideológiájától és a „fajra” hivatkozó nemzetkarakterológiai érvelés elemeivel töltődött fel.

A második világháború után

A második világháború után a berendezkedő „népi demokrácia” politikai erői közül a Magyar Kommunista Párt (MKP) a földosztás szimbolikus kezdőpontjaként Pusztaszert választotta, amely a Pallaviciniek negyvenezer holdas latifundiumán feküdt. Az eseményen helyi és országos, katonai és civil elöljárók is megjelentek, az MKP-t Nagy Imre földművelésügyi miniszter és Révai József, a kommunisták első számú kultúrpolitikusa képviselte. A Pusztaszerhez és a honalapításhoz fűződő kultusz összekapcsolása a földosztással a népi, illetve függetlenségi-hagyományt mozgósító kommunista történelemszemlélettől sem volt idegen.

Több mint tízéves kihagyás után, 1957-ben került sor legközelebb nagyobb ünnepségre az emlékműnél. Az Árpád-ünnepen a népi-nemzeti motívumok mellett a marxista-leninista hivatalos ideológia jelképrendszere volt az uralkodó. A politikai agitáció és propaganda szolgálatába állított ünnepségek sikeresnek számítottak, évről évre egyre többen vettek részt rajtuk szervezett vagy kevésbé szervezett keretek között. Itt zajlott a földosztás 25 éves jubileumáról megemlékező rendezvény is, a pusztaszeri Árpád-ünnep lassan kinőtte a helyi kereteket és megyei szintre emelkedett.

Erdei Ferenc szerepe és az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark

Erdei Ferenc a népi mozgalom felől, falukutatóként érkezett a Rákosi-, majd Kádár-rendszer establishmentjébe. A társadalomtudós, aki maga is részt vett az 1970-es pusztaszeri rendezvényen, cikkben foglalta össze a Pusztaszerrel kapcsolatos feladatokat. Annak ellenére, hogy valószínűleg tudatában volt az Anonymushoz köthető mítosz történetietlenségének, mégis arra tett javaslatot, hogy Pusztaszeren a „magyar állam megalapítására” emlékezzenek. A kultusz „ősiségét” a névváltoztatással, az országos népszerűséget pedig egy a honfoglalást bemutató történeti emlékpark kialakításával látta elérhetőnek. A hivatalos pártideológiában már ekkoriban középpontba került a nemzethez való viszony kérdése. A „burzsoá nacionalizmussal” szemben a hatvanas-hetvenes években alkották meg a „szocialista hazafiságot”, amely a marxista-leninista ideológia és a patriotizmus „helyes” elegye volt.

Az ünnep és Pusztaszer jelentősége a hetvenes évek végétől valóban országos szintre emelkedett, ugyanis 1978-ban az Árpádnak szentelt megemlékezést hivatalosan is összekapcsolták az augusztus 20-án tartott „új kenyér ünnepével”, Sövényháza települést pedig már 1974-ben Ópusztaszernek nevezték át. A hetvenes években született döntés a népi kultúrát bemutató skanzen felépítéséről is, az emlékhely a nyolcvanas évek elejétől pedig Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark néven működik. Erdei eredeti tervének megfelelően 1995-től vált megtekinthetővé a helyszínen Feszty Árpád monumentális körpanorámája, A magyarok bejövetele, amely az egykori vurstlibeli rotundából lett Feszty-körképként szinte kultikus műalkotássá. A nemzeti emlékhely, illetve történelmi emlékpark mind a mai napig tovább bővül, hirdetve egy 19. századi koncepciót a magyar történelemről és nemzeti identitásról.

Közösségi Szolgálat (IKSZ) Ópusztaszer környékén

Az Iskolai Közösségi Szolgálat (IKSZ) a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 107. §-a szerint kötelező. A közösségi szolgálat megkezdéséhez az iskola és a fogadó szervezet között együttműködési megállapodást kell kötni. A szakképző intézmény feladata és az igazgató felelőssége a tanuló választása alapján a közösségi szolgálat megszervezése és annak teljesítésére időkeret biztosítása. A tanulót fogadó szervezetnek bizonyos tevékenységi területeken mentort kell biztosítania.

Az Ópusztaszer környéki Dózsa György utcák és egyéb településeken számos partnerrel állnak kapcsolatban az iskolák, lehetőséget biztosítva a diákoknak a közösségi szolgálat teljesítésére. Például:

• Forráskúti Margaréta Óvoda és Bölcsőde, Forráskút, Dózsa György utca 10.
• Homokháti Kistérség Többcélú Társulása, Integrált Szociális és Gyermekjóléti Központ, Zákányszék, Dózsa György u. 44.
• Kisteleki Óvoda, Bölcsőde és Mini Bölcsőde Csizmadia György Tagóvodája, Pusztaszer, Kossuth utca 55.
• Földeáki Dózsa Vadásztársaság, Makó, Igás tanya 274.

Az alábbi táblázat néhány, a közösségi szolgálatban résztvevő partner nevét és címét mutatja be:

tags: #pusztaszer #dozsa #gy #utca #23