Az ultrahangvizsgálat a terhesgondozás rutin része, és az egyik leggyakrabban alkalmazott képalkotó berendezés a várandós kismamák vizsgálatában. Számos kérdés merül fel azonban az ultrahang esetleges hatásaival kapcsolatban, különösen a nem orvosi célú vizsgálatok kapcsán. Emellett a kábítószer-fogyasztás is komoly veszélyeket rejt a fejlődő magzatra nézve, amely súlyos és maradandó károsodásokat okozhat.
Az ultrahangvizsgálat biztonsága és működése
Az ultrahangvizsgálat során egy speciális hanghullámot, ultrahangot bocsátanak a testbe, és a visszaverődő hanghullámok képezik a képalkotás alapját. Az ultrahang készülék egy olyan frekvenciájú hanghullámmal dolgozik, mely az emberi fül számára hallhatatlan, ugyanakkor a perifériákról visszaverődik, így képalkotásra is alkalmas. A segítségével a baba körvonalait, sőt, mára részletesen, akár a baba belső szerveit, vagy egyes fejlődési rendellenességeit is képesek meglátni vele.
Szerencsére jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy az ultrahang bármilyen kockázatot jelentene a méhben fejlődő babára nézve, hiszen nem találtak összefüggést az ultrahang és a veleszületett rendellenességek, a gyermekkori rákbetegség vagy a későbbi fejlődési problémák között. A szakmai szervezetek álláspontja szerint nincs bizonyíték arra, hogy az ultrahang károsítaná a fejlődő magzatot. A vizsgálatok során nem használnak röntgen- vagy egyéb ionizáló sugárzást, márpedig éppen ezek azok, amelyeknek ismert kockázatai vannak.
Az Amerikai Szülészeti-Nőgyógyászati Kollégium (ACOG) szakértői azonban arra is figyelmeztetnek, hogy bár jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy az ultrahang veszélyes lenne a babára a terhesség alatt, de a legjobb a teljes biztonságra törekedni, ezért azt javasolja, hogy csak akkor történjen ultrahangvizsgálat, ha annak orvosi indoka van.
Kötelező és nem orvosi célú ultrahangvizsgálatok
Az előírások szerint Magyarországon három alkalommal, az első, a második és a harmadik trimeszterben kötelező ultrahang-vizsgálaton részt venni a kismamának. Ezeken kívül is bármikor, biztonságban és fájdalommentesen megnézhető a fejlődő baba, nem született még olyan tanulmány, ami egyértelműen kimutatott volna ultrahang okozta károsodást. Három alkalommal nézi meg szülész-nőgyógyász szakorvos kötelezően a fejlődő magzatot, először a 12-13. héten, majd a terhesség 18-21. és a 30. héten.
A terhességi ultrahang-vizsgálatok nagy része hasi ultrahanggal történik, gyakorlatilag a 2. és 3. trimeszter alatt csak hasi UH-t végeznek. Az 1. trimeszteri vizsgálatok 98-99%-át is el lehet végezni hasi ultrahanggal. Vannak azonban olyan anatómiai helyzetek, amikor vagy nagyon vastag az édesanya hasfala, esetleg a méhnek olyan a helyzete, hogy a kis magzat közelebb van a hüvelyhez, mint a hasfalhoz (nem előre, hanem hátra hajlik), így szükség lehet hüvelyi ultrahang vizsgálatra is. A kötelező vizsgálatok mellett létezik egy nulladik, vagy terhesség-megállapító ultrahangnak nevezett vizsgálat is, ami fele-fele arányban vagy egyik, vagy másik módszerrel zajlik, mivel egy 4-6 milliméteres embriót a has felől nem mindig lehet pontosan látni. A későbbiekben egy esetben történik hüvelyi vizsgálat: ha a méhnyak állapotát szeretnénk látni. Ez manapság azért kerül egyre jobban előtérbe, mert előre jelezheti a koraszülést a terhesség 22. hétében.
Nem orvosi célú minden olyan ultrahangvizsgálat, melynek célja nem a fejlődő baba állapotának nyomonkövetése, hanem például kizárólag azért történik, hogy közben különböző irányból felvételek készüljenek a babáról a családi album számára, vagy videófelvételek, melyeket aztán családi vetítésként lehet mutogatni a rokonságnak. De orvosi szempontból indokolatlan - ezáltal mellőzendő az ultrahang alkalmazása akkor is, ha egyetlen célja, hogy kiderítse a baba nemét.
Ultrahangvizsgálatot tehát csak akkor szabad végezni, ha orvosi információkra van szükség a terhességről, és akkor is csak a lehető legkisebb számban és legrövidebb ideig. Veszélyesek lehetnek azok az ultrahangvizsgálatok, amelyeket tisztázatlan képzettségű szonográfus végez ismeretlen kalibrációjú és biztonságú géppel, ismeretlen időtartamig csak azért, hogy képeket vagy videót készítsen a magzatról, amit aztán a szülők borsos áron megvásárolhatnak. Tény, hogy hosszú időn át tartó használata felmelegíti a szöveteket, és egyes esetekben a kavitációban, vagyis a kis gázbuborékok képződésében is szerepet játszanak. A tudomány mai állása szerint egyik sem veszélyes a magzatra, de az ilyen vizsgálatokat mindenképpen érdemes inkább szakemberre bízni. Ha vágyunk a kérdéses DVD-re, azt sok szakrendelésen, vagy a magánorvosoknál is elérhetjük, de ebben az esetben ultrahangos szakorvos, vagyis képzett személy kezeli a gépet.
Magzati arc ultrahang normális vs. kóros képi megjelenések | Szemészeti rendellenességek | Szülészeti ultrahang
Az ultrahang fizikai hatásai
Mivel az ultrahang - mint minden hang - mechanikai rezgés, kétségtelen, hogy van fizikai hatása, ez azonban a diagnosztikában használt paraméterek mellett nem okozza a magzat egészségkárosodását. Az egyik fizikai hatás lehet a vizsgált szövet hőmérsékletének emelkedése, de ennek mértéke diagnosztikus ultrahangvizsgálat során olyan kicsi, hogy szöveti károsodásól nem kell tartani. A másik fizikai hatás, amivel gyakran ijesztgetik a várandós nőket, az úgynevezett kavitációs hatás, aminek a lényege, hogy a mechanikus rezgés kapcsán a szövetben apró gázbuborékok keletkezhetnek.
A magzatnál sem tapasztalható olyan reakció, amely alapján arra következtethetnénk, hogy méhen belül fájdalmat vagy egyéb kellemetlen érzetet keltene a vizsgálat. Ennek kapcsán azt is fontos megjegyezni, hogy a két legnagyobb részletességű és leghosszabb ultrahangszűrés idején, a 12. és 20. héten, a magzat a vizsgálat nagy részében „alszik” a méhen belül, az ultrahangnak kitett idő alatt nem mozog, tehát nem tűnik úgy, mintha kellemetlen lenne számára a vizsgálat.
A kábítószer-fogyasztás hatása a magzatra
A várandóság alatt a kábítószerfogyasztás komoly veszélyekkel járhat a magzatokra és az újszülöttekre nézve. Az leendő édesanyák és édesapák sokat tehetnek a magzat egészségének védelmében, és az egyik legkritikusabb lépés a káros szenvedélyek, például a kábítószerfogyasztás elhagyása, lehetőleg már három hónappal a tervezett fogamzás előtt.
A drogfogyasztás számos káros hatással járhat, mint például a koraszülés, alacsony születési súly, valamint a magzat testi fejlődésének elmaradása. A kábítószerhasználat jelentősen növeli a születendő gyermek esetében a maradandó tanulási, koncentrációs és értelmi zavarok kialakulásának kockázatát, beleértve a lassú értelmi fejlődést, hiperaktivitást, tanulási nehézségeket, gyenge emlékezőképességet, mozgáskoordinációs zavarokat, beszédzavart, gyenge hallást és társadalmi beilleszkedési problémákat. Terhesség alatt a kábítószer-használók körében gyakoribbak a vetélések, koraszülések, növekedésbeli elmaradások és lepényleválások.
Kokainfogyasztás a terhesség alatt
A terhesség alatti kokainhasználat képes negatívan befolyásolni a magzat fejlődését. Hatására mind a szülés előtt, mind utána nagyon komoly elváltozások jelentkezhetnek például a szív pitvaraiban és kamráiban, de okozhatja a szív nem megfelelő fejlődését vagy aritmiát is. A kokain miatt a még meg nem született magzat szív szövetei elhalnak és a szívbetegségek kockázata megnő.
A szív mellett a kokain a vesék működésére és fejlődésére is károsan hat. Emiatt a vese vérszűrő és vizelettermelő képessége lecsökken, és egészséges veseszövetek helyett ciszták nőnek bennük. Ennél fogva a terhesség alatt kokaint fogyasztó nők gyermekei gyakran szorulnak dialízisre és veseátültetésre, de ha mindkét vese érintett, a csecsemők az esetek nagy részében nem élik túl.
Mivel a kokain hatására a vérerek összezsugorodnak, a vérnyomás emelkedik, a placenta nem kap megfelelő oxigén-utánpótlást, ami méhlepény leváláshoz vezethet, ez pedig mind a magzat, mind az anya életét veszélyezteti. A kokainhasználat miatt szintén megnő, egészen pontosan megháromszorozódik a koraszülés esélye, ez a baba tüdejének, szívének és agyának nem megfelelő fejlődéséhez vezethet. De még ha időben is születik a gyermek a kokain okozta sérülések miatt hasonló mértékű lesz a valószínűsége, hogy a testéhez képest túl kicsi fejjel születik, ami sajnos sok esetben együtt jár a magzat agyi fejlődésének akadályaival. Az anya terhesség alatti kokainfogyasztása vetéléshez vezethet. Ritkán, a terhesség korai szakaszában, a kokain veleszületett fejlődési rendellenességeket okoz, amely érintheti a vesék mellett a szemeket, az agyat és a végtagokat is. Kokainfüggő anya gyermeke nagyobb valószínűséggel lesz alacsonyabb születési súlyú, és az átlagosnál kisebb lesz a hossza és a fejkörfogata.
Ha a magzat túl is éli a kokainfogyasztás mellett fennálló terhességet, gyakran idő előtt, gyenge testsúllyal és nem teljesen kifejlett fejjel születik. Továbbá sokkal alacsonyabb testmagasságú lesz, mint azok a csecsemők, akik nem érintkeztek kokainnal. Nem mellesleg bebizonyosodott, hogy a drogfüggő anyák gyermekeinél kamaszkorban viselkedés problémák, nyelvi és koncentrációs zavarok lépnek fel.
A kokain és a bomlástermékei az anyából az anyatejbe jutnak, amire a csecsemők nagyon érzékenyek. Az anyatej által kokainnak kitett babáknál extrém ingerlékenység, remegés, hányás és hasmenés tapasztalható.
Heroin- és marihuána-fogyasztás a terhesség alatt
Az opiátok átjutnak a méhlepényen, az újszülött már azokhoz szokva jön világra. Az elvonási tünetek általában a születés után 72 órán belül jelentkeznek: nyugtalanság erőteljes sírással, ingerlékenység, merev izmok, hányás, hasmenés, verejtékezés, szapora légzés és görcsök lépnek fel. A heroin addiktív hatása nem csak a terhes nőt, de a babát is érinti. De még ha nem is válik a magzat függővé és ha az anya megpróbál leszokni a szerről születendő gyermeke miatt, az elvonási tünetek akkor is negatív hatással lehetnek a magzatra. Az újszülöttkori absztinencia-szindróma olyan tünetekkel jelentkezik, mint az ingerlékenység, a testhőmérséklet megfelelő szabályozásának hiánya, vagy különféle rohamok.
A heroin bevitelének módja további betegségeket okozhat. Mivel vénás injekcióval juttatják a szervezetbe, a nem steril tűkkel a heroinisták könnyen beolthatják magukat olyan fertőző ágensekkel, mint a Hepatitisz B vagy a HIV vírus. Ezek a betegségek pedig a babát is megfertőzik, akinek születésüktől fogva nincs esélyük a zavartalan életre. A heroinhasználat elváltozásokat okozhat a placentában és az oxigén, valamint a tápanyagellátásért felelős köldökzsinórban. Ennek eredményeképpen a koraszülés esélye óriásira nő, aminek rengeteg fejlődési rendellenesség lehet az eredménye. A felmérések szerint a heroinista anyák gyermekei négy és félszer nagyobb eséllyel születnek korán és alacsony súllyal.
A magzat szempontjából az egyik legveszélyesebb kábítószer a kokain és a heroin mellett a marihuána. Azon gyermekek, akiknek édesanyja a terhesség alatt rendszeresen marihuánát fogyasztott, koncentrációs zavarokkal küzdenek. Amennyiben el akarják kerülni, hogy gyermeküknek memóriazavarai legyenek a várandós, illetve a szoptató anyáknak tartózkodniuk kellene a marihuána fogyasztásától. A graviditás idején a marihuána használóinál másfélszer magasabb volt a halvaszülés és az idő előtti burokrepedés aránya azokhoz képest, akik nem használtak ilyen kábítószert, illetve a hét napon túli kórházba kerülés száma is meghaladta a szert nem használók átlagát. A kenderfogyasztóknál jelentősen gyakoribb volt a koraszülés (1,4x) és a méhen belüli növekedés-visszamaradás (1,35x) is. Arról jelenleg még keveset tudunk, hogy felnőttkorra milyen hatásai lesznek annak, ha magzati korban a kender hatóanyagaival találkozott a fejlődő idegrendszer, arra azonban egyre több a bizonyíték, hogy a memóriára, az érzelmi fejlődésre és a verbális képességekre gyermekkorban káros hatással van.
Amfetamin-származékok hatásai
Az amfetamin-származékok a központi idegrendszer fokozott izgalmi állapotát okozzák. Vizsgálatok során ellenőrizték, hogy milyen hatással van a magzatra azon anyák esetében, akik a gyógyszert étvágy-csökkentőnek, narkolepszia kezelésére, vagy illegális drogként fogyasztották. Azt hamar igazolták, hogy a szer gyorsan átjut a méhlepényen, és közel 6 óráig ugyanolyan koncentrációban van jelen a baba vérében, mint az anyáéban, kifejtve ugyanazon káros hatásokat, mint a felnőtt szervezetben.
Több felmérés is kimutatta, hogy a droghasználat következménye fejlődési rendellenesség lehet, leggyakrabban szívfejlődési rendellenesség. A legkönnyebben a dextroamphetamine tartalmú étvágycsökkentők hatása volt vizsgálható. Húgy- és ivarszervi fejlődési rendellenességeket, szívfejlődési hibákat, nyúlajkat, súlyos végtagdeformitásokat és veleszületett csípőficamot találtak. Emellett kimutatták, hogy droghasználat során megnövekedett a koraszülések, a kis súlyú újszülöttek, és a spontán vetélések száma.
A stressz hatása a magzatra
A stressz egy negatív érzelmeket összefoglaló kifejezés, ami utalhat akár rövid, vagy hosszan tartó aggodalomra, feszültségre, szorongásra stb. Egy 30 évet felölelő finn tanulmány szerint a várandósság alatti súlyos stressz hosszútávú negatív hatásokkal járhat a babára nézve, aki később akár tízszer nagyobb eséllyel nézhet szembe személyiségzavarral. A várandósság alatti kóros stressz a gyermek későbbi depressziójának, szorongásának is a kiindulópontja lehet.
Kifejezetten káros stresszfaktornak számít a folyamatosan fennálló tehetetlenség érzés, amit az anyuka nem tud feloldani és nem követi nyugalmi állapot. Fakadjon ez egzisztenciális kérdésből, például mély szegénységből, vagy természeti katasztrófa átéléséből, esetleg erős gyászból, érzelmi vagy fizikai bántalmazásból. A kisbaba érzékeli az anya negatív érzelmeit, akárcsak a boldogságát. Stressz hatására a vérben megnő a kortizol hormon szintje. Ha ez az állapot folyamatosan fennáll, az fizikai és lelki értelemben is kifárasztja a szervezetet. Mivel a kortizol képes átjutni a méhlepényen, a magzatvízben befolyásolhatja a baba agyának dopamin termelését. Természetes, hogy érzelmi hullámzást élünk meg a mindennapokban. Ez is az élet része, hiszen a stresszt nem lehet teljes mértékig kiiktatni. A normál mennyiségű stressz, amit nyugalmi állapot követ, segíti a magzat érzelemszabályozásának fejlődését. A várandósság alatti stressz hatása a magzatra leginkább a stressz mértékétől függ. A hétköznapi stressz viszont az élet velejárója.