Egyre szaporodik hazánkban azon népzenei hanghordozók száma, amelyek - eredeti népzenei felvételekkel vagy feldolgozásokkal - egy-egy terület zenei emlékeit teszik közkinccsé.
Sárospatakon a Művelődés Háza 2005-ben már adott ki egy ilyen lemezt, Tisza szélén lakom címmel, bodrogközi népzenei feldolgozásokkal. A Szeredás zenekar és a hegyközi hagyományőrzők lemeze a Művelődés Háza és a zenekar együttműködésében készült el, 2007. első negyedévében.
A zemplén-abaúji Hegyköz egy olyan területe hazánknak, ahol bár jelentős énekes - igaz nagyon kevés hangszeres - gyűjtés készült, tánchagyománya és népzenei hagyományai nincsenek a köztudatban. Érdekes viszont, hogy sokáig őrizték - számos településen őrzik ma is - dalaikat, szokásaikat az ott élő emberek.
Első lépésként addigi ismereteiket az intézmény munkatársai és a zenekar tagjai a publikált felvételek és kották összegyűjtésével próbálták bővíteni. Ezt követően indult el Kálmán Péter zenekarvezető és e sorok írója kutatásokat végezni több hegyközi településen.
Mikóházán, Pálházán, Füzéren, Pusztafaluban énekes gyűjtéseket végeztünk, s örömmel tapasztaltuk, hogy milyen élő a népdalkincs, milyen kedvvel énekelnek az itt élő asszonyok és férfiak, s mennyire örülnek annak, hogy van, aki még ezeket a régi dalokat érdekelnek.
A lemez eredetileg tervezett anyagát ennek a kutatásnak a tapasztalatai alapján bővítettük ki úgy, hogy a mikóházi asszonyok és férfiak, valamint a pusztafalusi és füzéri asszonyok énekeit nem feldolgozva, hanem az eredeti énekesekkel vettük lemezre.
Ezek az énekes blokkok főleg a lakodalmi és a lakodalomhoz is kapcsolódó karikázó hagyományok anyagából álltak össze.
Bár e területen jelentős a szlovák és ruszin eredetű lakosság, s az ő kultúrájuk is nyomon követhető, e lemezen a magyar népzenei anyagot dolgoztuk fel. A hegyközi nemzetiségek népzenéjének feldolgozása egy újabb lépés lehet a későbbiekben ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk az itteni hagyományos kultúráról.
A kutatás folyamán több vőfélyt is felkerestünk, akikkel a lakodalom menetének pontos feltérképezését és a régi vőfélyszövegek válogatását végeztük. Az énekes hagyományhoz kapcsolódóan itt is azt tartottuk értékesebbnek, ha feldolgozás helyett a vőfélyekkel vesszük fel a szövegeket.
A hangszeres anyagok feldolgozását a Szeredás zenekar tagjai - Kálmán Péter prímás, Rőmer Judit brácsás, Csurgó Dezső cimbalmos és Erményi Tamás bőgős - végezték el.
Sajnos nincsenek már olyan zenekarok, akiket még megszólaltathattunk volna, de néhány blokkban az együttes tagjai mellett közreműködnek olyan cigányzenészek is - brácsán Mundér Gusztáv, bőgőn Horváth Aladár, cimbalmon Pochlotka Andor -, akik számos bált, lakodalmat muzsikáltak régebben a hegyközi településeken.
A verbunk, lassú- és friss csárdás mellett Kálmán Péter összeállított egy lakodalmi vonulós ugrós blokkot is. A feldolgozott népdalkincsben számos jó ugrós dallamot lehetett találni, s e zenei jelenség egykori létére is utalnak töredékes adatok.
A zenekari összeállítások a hangszeres gyűjtések, valamint az énekes anyag feldolgozása alapján készültek el.
Munkánk során feltérképeztük azt, hogy kik muzsikáltak a XX. században e területen, milyen zenészcsaládokban öröklődött tovább a hegyközi muzsika. Ezeknek a kutatásoknak az eredményeit is igyekszünk majd közzé tenni, talán éppen e hasábokon, hiszen fontosnak tarjuk ezen kiváló zenészek emlékét megőrizni, akkor is, ha hangfelvételeket velük a kutatók nem készítettek.
Tamás, énekel Kulcsár Annamária, Varga Eszter, Sajószegi Gábor, Darmos István és a zenekar vezetője, Kálmán Péter. A hangfelvétel Sárospatakon készült 2007.
Előadók: Szeredás együttes, Dezsőházi Tamás, Kulcsár Annamária, Varga Eszter, Darmos István, Sajószegi Gábor.
Előadásmód: hegedű, hegedű, brácsa, cimbalom, bőgő, ének.
Műfaj: asztali nóta, mars.
Et