„A leghosszabb és legnehezebb út önmagunkhoz vezet” - írta bölcsen Baktay Ervin, aki sokféle utat járt be: festőművészből lett keletkutató, „indián főnök”, fordító, muzeológus és egyetemi tanár. Élete valóságos híd volt Kelet és Nyugat között.
A korai évek és a névváltoztatás
Baktay Ervin 1890. június 24-én született Dunaharasztin, családja nyaralójában. Eredetileg Gottesmann Ervin Adolf Sándor Alfréd János néven anyakönyvezték, de csak születése után jó másfél hónappal jegyezték be világra jöttét a helyi plébánián. 1925-ben magyarosította Baktayra a nevét a magyar-osztrák-francia-zsidó gyökerekkel bíró nemesi család fia.
Iskoláit Budapesten végezte, 1909-ben a reálgimnáziumban érettségizett, a következő tanévben a budapesti Képzőművészeti Főiskolára járt, ahol Ferenczy Károly tanítványa volt. 1915-ben besorozták katonának, három éven át szolgált, és ebből 30 hónapot a fronton töltött. Tartalékos hadnagyként szerelt le 1918 őszén, az őszirózsás forradalom alatt.

Indiai utazások és kutatómunka
1926-ban három évre Indiába utazott. Ezt az utat megkönnyítette, hogy Baktay testvére volt az a Gottesmann Marie-Antoinette, akinek Simlá rádzsájának fiával, Umrao Sher-Gillel kötött házasságából született lánya, Amrita Sérgil.
Indiában Baktay nemcsak szemlélte a körülötte lévő, teljesen ismeretlen világot, hanem meg is értette: vallásokat, filozófiákat, művészeteket tanulmányozott, kapcsolatba került sokféle ismert személlyel. Találkozott Gandhival, levelezett Tagoréval, eljutott Zanglába is, ahol egykor Kőrösi Csoma Sándor élt. Neki köszönhetjük azt is, hogy ennyi emlékünk van a nagy felfedezőről, mert 1928 nyarán és őszén saját maga szervezett expedíciót Nyugat-Tibetbe.

Hazatérés és tudományos tevékenység
Hazatérve a Magyar Földrajzi Társaság tagja lett, ismeretterjesztő előadásokat tartott, könyveket írt és fordított. A Mahábhárata, a Rámájana, Gandhi írásai és beszédei mind-mind az ő műfordítási örökségéhez tartoznak, de Tagore költeményeinek magyarítását is vállalta. Az indiai művészetről szóló monumentális munkái ma is alapműveknek számítanak (India múltja és jelene, vallása, népélete, városai, tájai és műalkotásai. I-II.). Megírta A csillagfejtés könyvét, lefordította magyarra a Káma-Szútrát.
A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzemban az indiai osztály vezetője lett, egyetemi előadásokat tartott az indiai művészettörténetről. A magyar jógatanítás alapjait is neki és szikh származású sógorának, Umrao Singh Sher-Gilnek köszönhetjük, A diadalmas jóga azóta már sok kiadást megért.

A jóga magyarországi gyökerei
Tudtad, hogy Európa egyik első jógaiskolája Budapesten nyílt meg a múlt század negyvenes éveinek elején? Az alapítóknak: az indiai Selvarajan Yesudiannak és Haich Erzsébet szobrászművésznek el kellett hagynia az országot, de örökségük itt van velünk most is a jógaórákon.
Második utazás Indiába és diplomáciai szerep
Baktay az első látogatása után majd' harminc évig nem jutott el Indiába, de amikor már a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum igazgatóhelyettese és az ELTE előadója volt, 1957-ben az indiai kormány meghívta őt és feleségét, Aditit, a Buddha halálának 2500. évfordulójára rendezett megemlékezésre.
Kétszer is találkozott India akkori miniszterelnökével, Nehruval, aki az 1956-os magyar forradalomról tárgyalt Baktayval. Ezeket az információkat használta fel később az indiai elnök arra, hogy állást foglaljon az ENSZ-ben a magyar forradalomról.
Baktay Ervin felesége: Aditi
Aditi is a negyvenes éveiben járt, korábban elég rendesen megcibálta az élet: árván nőtt föl, és később is sok tragédia történt az életében. Szépségversenyt nyert egészen fiatalon, sudár termete is kiemelte a többi nő közül. Egy ideig hivatalnokként dolgozott, később kozmetikus lett. Baktayval az Eszék utcában vettek nagy nehezen egy közös lakást.
Az Aditi a hindu mitológiában a múlt, a jövő, a föld, az ég, vagyis mindennek az istennője, egy nagy univerzális ősanya.

Örökség és halál
Baktay élete cseppet sem volt szokványos. De pontosan az életutak, a belső változások, a megértésre való képesség tette hitelessé. Baktay Ervin 1963-ban halt meg Budapesten.