A mozgásfejlődés a baba első éve során kulcsfontosságú, hiszen ez alapozza meg a későbbi fizikai képességeket, és rendkívül intenzíven zajlik. Az újszülött mozgása már méhen belül elkezdődik, ahol fordul, rugdos, markol, ütöget és ölel. Ezek a mozgások a vízben lebegve igen könnyűek, viszont a „szárazföldön” már nehezebbek, és bizony több hét is eltelik, mire újra sikerül megismételni őket.
A csecsemők mozgásfejlődése cranio-caudalis - koponyától farokcsont felé haladó - irányt mutat, ami azt jelenti, hogy elsőként a fej mozgásai jelennek meg, ezt követi a felső végtag manipulációja, majd az alsó végtag mozgása. A babák mozgásfejlődése mindig egyéni, de a mozgásformák (fej mozgásai, fordulás, kúszás, ülés, mászás, állás, járás) sorrendje szinte mindenkinél genetikailag kódoltan azonos.

Primitív reflexek és jelentőségük
A születést követően kezdenek kialakulni a primitív reflexek, amelyek az agytörzs által vezérelt automatikus mozgások, és az agykéreg működése nélkül jönnek létre. Fontos megérteni ezeket a reflexeket, mivel fennmaradásuk akadályozhatja a későbbi mozgásfejlődést.
- Moro-reflex: A baba szétlöki a karjait, kezét és ujjait kimerevíti és felsír, mintha megrémült volna valamitől. Ezután közelebb húzza testéhez a végtagjait. Akkor jelentkezik, amikor az újszülött feje hirtelen helyzetet változtat, hirtelen megváltozik a hőmérséklet vagy egy erős zaj megijeszti a picit. A Moro-reflex a baba 2 hónapos kora körül kezd megszűnni.
- Keresőreflex: Ha a baba arcát vagy száját megérintjük, ösztönösen abba az irányba fordul az érintés tárgyát keresve. Ez a reflex az első időkben segíti a szoptatást.
- Szopó-reflex: Létfenntartó ösztön, amely a csecsemő táplálékhoz jutását hivatott segíteni. Akkor váltódik ki, ha a baba szájpadlásához hozzáér valami. Ekkor automatikusan szopó mozdulatokat végez. A 4. hónap végére a gyermekek általában elhagyják ezt a reflexet.
- Kapaszkodó-reflex (Fogó-reflex): Amikor a baba jó erősen megfogja a tenyerébe tett ujjunkat. A tudatos megfogás és elengedés kialakulásával a fogóreflex fokozatosan leépül. Fennmaradása akadályozza a kézügyesség fejlődését, a két lábon történő egyensúlyozást, valamint megakadályozza lépéskor a gördítést.
- Babkin-reakció/reflex: A kapaszkodó- és a szopó reflex összekapcsolódása. Ha a baba tenyerét vagy a talpát lágyan megnyomkodjuk, akkor kinyitja a száját és szopó mozdulatokat végez. A koraszülöttek sokkal hajlamosabbak erre a reflexre.
- Tónusos nyaki reflex: Az újszülött 1 hónapos kora körül jelenik meg és nagyjából a negyedik hónapig marad meg. Ha az újszülött fejét oldalra fordítjuk, az ezen az oldalon lévő karját kiegyenesíti, míg a másikat behajlítja.
- Lépegető reflex: Ha megtartjuk az újszülöttet úgy, hogy a talpa szilárd talajhoz érjen, úgy tesz, mintha járna.
- Gerincvelői reflex (Galant-reflex): Ha a baba gerincét végigsimítjuk, egész testével a simítás irányába egyenesedik ki. Ez a reflex segít az újszülöttnek végigfészkelődni a szülőcsatornán. A reflex a pici 4-6 hónapos koráig marad meg. Ha 6 hónapos kora után is megmarad, az kóros problémákra is utalhat.
- Úszó- vagy merülő reflex: Ha egy csecsemőt arccal lefelé vízbe helyezünk, elkezd úszó mozdulatokat végezni.
- Talpi reflex (Babinski-reflex): A baba meghajlítja a lábfejét, lábujjai enyhén kitekerednek, nagylábujja enyhén elemelkedik a lábfej síkjától.
A csecsemő mozgásfejlődése hónapról hónapra
A súlyfejlődés mellett másik nagy aggodalma minden anyukának a mozgásfejlődés szokott lenni. Mikor fordul végre át? Mikor mászik már? Mikor fog végre járni? Fontos, hogy a mozgásfejlődés nem gyorsvonat és nem szabad türelmetlennek lennünk, vagy olyan mozgásformát erőltetni, amire a baba még nem érett meg. A normál fejlődés menetének az alábbi táblázatban leírtakat vehetjük alapul.
Mik a baba havi mérföldkövei? Hogyan kell növekednie egy babának?
| Hónap | Mozgásforma | Jellemzők és eltérések |
|---|---|---|
| 1. hónap | Magzatpóz, fejfordítás | Végtagjai és ujjai erősen hajlított helyzetben. Háton és hason fekvésben a fejét oldalra fordítja. Fejét pillanatokra megemeli, tartja. Primitív reflexei aktívak. Fényre, hangra odafordítja a fejét. |
| 2. hónap | Fej mozgatása, tárgyak követése | Fejét ügyesebben, tudatosabban mozgatja, fordítja. Hason fekvésben már 45 fokban megemeli, és rövid ideig megtartja. Végtagjait sokat mozgatja, de hajlított helyzetben vannak. Tárgyat fixál és követ, a tekintet követése jóval nagyobb tartományt ölel fel. |
| 3. hónap | Koordinált mozgás, fejtartás | Mozgása egyre inkább koordináltabbá válik. Fejét háton és hason fekvésben is középen tartja. Szimmetrikusan mozgatja alsó és felső végtagjait. Hason fekvésben alkarján támaszkodik. Kezeit nézegeti, ujjait nyújtogatja. Fejét hason fekve képes megemelni. Tárgyakat képes akaratlagosan megmarkolni, vagy tudatosan odanyúl érte. Elkezdi felfedezni a kezét, rágcsálja. |
| 4. hónap | Célirányos nyúlás, fordulás | Koordinált és pontos mozgásai vannak. Fejét középen tartja, és megemeli. Hason fekve arcát egészen függőlegesig emeli. Alkarján egyre stabilabban támaszkodik. Felső végtagjaival tárgyakért nyúl, azokat szájával felfedezi. Tenyérfogás. Oldalára fordul, átfordulással próbálkozik. Mosolygás, hangadás, különböző sírás jellemzi. Képes a hátáról az oldalára fordulni. Határozottan nyúl a tárgyakért. A nagyobb, dundibb babák és a lustábbak még nem fordulnak meg ebben a korban. |
| 5. hónap | Mellkas emelése, lábakkal játék | Hason fekvésben egyre magasabbra emeli mellkasát, már nyújtott karokkal tenyerén támaszkodik. Háton fekvésben az alsó végtagjaival ismerkedik, azokkal játszik. Egy kézzel nyúl játék után. Már a tárgyak és játékok érdeklik, nem a kezei. Ujjai teljesen nyújtva vannak. Szeret mindent a szájába venni. Hason magasra emeli a fejét és a kezére támaszkodik. |
| 6. hónap | Átfordulás, kúszás kezdete | A helyváltoztató mozgásforma kezdete, az átfordulás időszaka. Hátról hasra fordulás, majd visszafele hasról hátra fordulás következik. Elkezdenek az alsó végtagok is egyre aktívabban a mozgásban részt venni: popsi emelés, lábujjak kóstolgatása, rugózás, talajfogás. Kezeivel ügyesen nyúl, fog. Játékot átteszi egyik kezéből a másikba. Pici tárgyakat, dolgokat is megfog. Hüvelykujját képes a többi ujjával szembe fordítani. A legtöbb csecsemő hasról hátra és hátról hasra fordul, lábujját rágcsálja, és az első kúszómozdulatokat gyakorolja. |
| 7. hónap | Ülés, kúszás fejlődése | Oda-vissza fordul, gurul. Hason kúszni próbál váltott karral, lábbal. Kúszásnál a baba medencéje, hasa még a talajt érinti, mellkasát azonban emeli. Szem-kéz koordináció kialakul. Már képes kezeivel két tárgyat tartani, azokat összeütögeti. Csippentő fogás megjelenik. Egyedül ül, a kezével tartja magát. Olykor négykézláb állásba is feltornássza magát, de mászni csak a nagyon ügyes babák kezdenek még ebben a korban. |
| 8. hónap | Dinamikus kúszás, négykézláb helyzet | Kúszása dinamikusabbá, gyorsabbá válik. Elkezdi a popsiját magasba tolni, a hónap végén már a négykézláb helyzetet felveszi. Négykézláb helyzetben a kisgyermek tenyerei nyitva vannak, ujjai nyújtva, előre néznek, két térdén támaszkodik, két alsó végtagja párhuzamos. A legtöbb baba még csak a kúszást próbálgatja, az ügyesebbek már mászni is kezdenek. A kezedbe kapaszkodva fel tud ülni. |
| 9. hónap | Stabil négykézláb helyzet, felállás | Négykézláb helyzetben teljesen stabil, testét hintáztatja előre-hátra. Ezzel egyensúlya és törzsizomzata fejlődik. Ebből a helyzetből kiül mindkét oldalra. Tapsol, integet. Mutatóujja többi ujjától funkciójában elkülönül. Legkésőbb ebben a korban elkezd kúszni, a gyorsabban fejlődő babák már másznak és felállnak. |
| 10. hónap | Mászás, önálló ülés és állás | Mászik és egyenes háttal ül, törekszik a függőleges irányába, elkezdődik a felállás folyamata. Csippentő fogás kialakult. Játékot, tárgyat megfog majd tudatosan elenged. Szeret pakolni, rámolni. A kúszásból fokozatosan mászni kezd, majd önállóan felül és feláll. |
| 11. hónap | Kapaszkodva járás, lépcsőzés | Mászik, feltérdel. Kapaszkodva feláll. Állás során háta egyenes, párhuzamos a két alsó végtag, térdek előre néznek, mindkét sarkát leteszi, lábujjak előre mutatnak. Oldalazva lépeget, kezeivel még kapaszkodik. Olykor 1-1 pillanatra kapaszkodó nélkül is megáll. Képes lépcsőn négykézláb lemenni és a kanapéról is le tud mászni szabályosan háttal, ha megtanítjuk neki. |
| 12. hónap | Önálló állás, első lépések | Önállóan áll. 1-2 lépést megtesz. Érett csippentő fogás. Szívesen labdázik. A legtöbb baba már rájön, hogyan kell kapaszkodó nélkül felállni és az ügyesebbek már el is indulhatnak egyedül. A kicsik előszeretettel kapaszkodnak valami tologatható játékba. |
| 13-18. hónap | Önálló járás, mozgások harmonizálása | Önállóan jár, sétál. Sarkát leteszi, és nem lábujjhegyezik. Leguggol, feláll. Élvezi a helyváltoztatás örömét. A baba léptei picik és bizonytalanok, a kezével próbálja tartani az egyensúlyát. A mozgások harmonizálása folytatódik, valamint az intenzív egyensúlyfejlődés még hosszú ideig tart. |
Lehetséges eltérések és aggodalomra okot adó jelek
Minden gyermek egyedi tempóban fejlődik, de vannak általános mérföldkövek, amelyek iránymutatást nyújthatnak. A mozgásfejlődési szintek szabályos sorrendje elengedhetetlen, hiszen a folyamatos erősödés az izomrendszernek és az ízületeknek, ugyanakkor optimális idegrendszeri érést fog eredményezni. Amennyiben a fejlődése ebben az idősávban zajlik, nincs ok az aggodalomra, viszont, ha nem esik bele ebbe az időszakba, az fejlesztési késedelmet jelezhet.
Megkésett mozgásfejlődésről akkor beszélünk, amikor a táblázat szerinti mozgásformához képest legalább 2 hónapos lemaradásban vagyunk. Ha a baba ugyan időbeli elmaradásban van, de minőségében a szabályos mozgásformákat kivitelezi, akkor sem kell túlzó mértékben aggódnunk. Ilyenkor ajánlatos állapotfelmérésre, tanácsadásra, vizsgálatra elvinni kisbabánkat, hiszen a mozgás minősége mást jelent egy laikusnak, és mást egy szakembernek.
Nem csupán a késés, az is okozhat problémát, ha valamelyik mozgásforma kimarad vagy felcserélődik, vagy ha egy adott mozgást nem megfelelően hajt végre. Ha a sorrend elemei felcserélődnek vagy egy-egy mozgásminta kimarad (pl. kúszás vagy a mászás) az idegrendszer éretlen minősítést kaphat az iskolaérettség vizsgálatánál. „A csecsemőkori mozgások hosszú távú meghatározói a gyermek fejlődésének. Például a kúszás és mászás időszakában alakulnak ki a keresztmozgások, amivel a két agyfélteke közötti hídban sejtkapcsolódások jönnek létre,- ez borzasztó komplex módon hat a gyermekre. Ha ez a szakasz kimarad, vagy késik, vagy nem „mintaszerű”, természetesen akkor is alakulnak sejtkapcsolatok, csak az agy hálózottsága nem olyan sűrű, mint ellenkező esetben.”

1-5 hónapos kor közötti gyakori eltérések:
- Fejemelés és fejtartás: Ha a csecsemő „nem tartja a fejét” karban tartva, vagy csak az egyik irányba fordítja, az a nyak-vállövi izomzat feszességére, vagy hipotón izomtónusra utalhat. Hason fekve a fejét nem emeli.
- Támaszkodás: Ha a gyermek nem használja a kezét támasztásra, vagy túl széles alapon, csak egyik kezén támaszkodik, az gátolhatja a mozgásfejlődést és fejkontrollt.
- Kiflizés, ferde nyaktartás, dongaláb: Ezek a problémák rossz méhen belüli fekvés következményei lehetnek.
- Szopás: Ha a szopóreflex nem elég erős, rossz a szopási technika, vagy a száj körüli izmok lazasága/feszessége miatt nem tud szopni a baba, érdemes szakember segítségét kérni.
A forgás eltérései:
A forgást a csecsemő kétféleképpen oldhatja meg: az egyik, hogy csípőből indítja a forgást, a másik, hogy a fejjel indítja a mozgást. Előfordulhat, hogy csak az egyik oldalán keresztül fordul, csak hasról hátra vagy csak hátról hasra forog. Ha a pici baba (2-4 hónapos) alkalmanként megfordul, az teljesen normális, de még nem a tudatos forgás. Ha a baba (0-3 hónapos) sokat fordul csak hasról hátra, annak az lehet az oka, hogy homorítanak (feszítik magukat hátra). Ilyen esetekben érdemes szakemberhez fordulni.
6-8 hónapos kor közötti eltérések - kúszás:
A kúszásnak nagy jelentősége van a gyermek életében, hisz ez az első olyan mozgásforma, amivel létrejön a két agyfélteke között a kapcsolat. Az a szabályos, ha a jobb kar-bal láb, illetve a bal kar-jobb láb dolgozik egyszerre (alternáló kúszás). Gyakori eltérések: páros kézzel kúszás, lábhasználat hiánya („fókázás”), lábbal rúgja magát előre a baba, kézhasználat hiánya, két kar egyszerre húz, csak egyik láb rúg, csak jobb kar-bal láb vagy csak bal kar-jobb láb használatával kúszik, tolat hátrafelé, saját tengelye körül forogva kúszik, vagy nincs egyáltalán kúszás.
Nagy súlyú, „hurkás” babánál is kimaradhat a kúszás, mert a végtagjaik nem elég erősek ahhoz, hogy ekkora súlyt elmozdítsanak. Laza izomtónusú babáknál is kimaradhat a kúszás, míg feszes izomtónusú babák kihagyhatják a kúszást és egyből a négykézláb helyzetet gyakorolják.
8-10 hónapos kor közötti eltérések - mászás és ülés:
A mászás szintén kulcsfontosságú a két agyfélteke közötti kapcsolat kialakítására, megerősítésére. A mászás előfutára a „kutyázás”, amikor a baba előre-hátra mozog (hintázik). Előfordulhat, hogy a lábak mászó pozícióban vannak, de a karok még alkartámaszban (gyengék a karok a teljes tenyértámaszhoz), kezek ökölben vannak mászás közben („pattogó” mászás, ami hiperszenzitivitásra utalhat), „medvézés” (a lábak nyújtva vannak, a popsi az égben), vagy kihagyja a mászást.
Az önálló ülés magabiztosan, támaszték nélkül 10 hónaposan várható, de ez sem kőbevésett szabály, mert összefügg azzal, hogy a baba mennyi ideig kúszott és mászott előtte. Fontos: a babát nem ültetjük stabil felületen mindaddig, amíg ő maga ki nem ül. Nem érdemes kitámasztani párnákkal sem. A baba ne üljön a két lába közé („W”-ülésben), hanem „Z” ülésben, törökülésben vagy párhuzamos lábakkal üljön. Ha a csecsemő magától ül fel, de a háta még görnyedt, az a hátizmok gyengeségére utal.
Felállás és járás:
A térdelés normál helyzetben négykézláb helyzetből indul. Amikor gyermekünk feláll, még nagyon ingatag, egyensúlya fejletlen. Javasolt, hogy saját maga csináljon mindent, ne segítsük a felállást. Álláskor megfigyelhetők a terpeszben állás, kifelé álló lábfejek, bedőlő boka, karmoló lábujj (kapaszkodó reflex maradványa). Fontos, hogy ezek a jelenségek napról-napra, hétről-hétre változzanak és javuljanak.
A járáskor a baba eleinte kisebb távokat tesz meg. Járás előtti alternatívák lehetnek a két térden járás, fél térden csúszva haladás. A legtöbb baba 12-15 hónapos kora között tanul meg biztosan járni. Meghatározó, hogy mit örökölt, mekkora a felfedező kedve, a testsúlya, és hatással vannak rá az esetleges rossz élmények, betegségek is.
A szülői támogatás szerepe
Nagy segítség a gyermekorvos és a védőnői szakszolgálat is amennyiben a szülő elbizonytalanodik, vagy kérdései támadnak. Ha a leírtak alapján eltérést tapasztalunk csecsemőnk mozgásfejlődésében, forduljunk bizalommal az alábbi szakemberekhez: Először területileg illetékes védőnő és házi gyermekorvoshoz, az Ő ajánlásuk alapján gyermekneurológushoz, vagy fejlődésneurológushoz.
A gyermekünk fejlődését befolyásolja az is, hogy a napja nagy részét ölben, hordozóban, pihenőszékben, vagy esetleg egy játszószőnyegen/pléden tölti. Nyilván könnyebb új mozgásokat elsajátítani/begyakorolni, ha a földön saját mozgástérrel rendelkezik a gyermek.
Fontos, hogy semmit sem szabad erőltetni. Sok szülő esik abba a hibába, hogy a gyermekének megvesz minden hasznosnak vélt zizegő, zenélő, csörgő játékot. Képzeljünk el egy olyan környezetet magunk körül, hogy fekszünk a kényelmes ágyunkban a tv előtt, mellettünk karnyújtásra van innivaló, ennivaló, telefon, tablet, számítógép, könyv, újság…és ha még valaki tisztába is tenne és meg is mosdatna, mi okunk lenne mozogni? A legnagyobb problémát az jelenti sajnos, hogy már maga a szülő is egy virtuális térben él. Mi magunk sem szakadunk ki a „kütyükből”. A gyermekünk ezt látja, mert egy csecsemő mindig utánoz. Sokkal egyszerűbb egy zenélő játékot felhúzni este, mint hogy mi énekeljünk.
Például egy koraszülött kisfiú esetében, aki egy hónappal hamarabb érkezett, az anyuka az első pillanattól kezdve fejlesztette. Masszírozta minden nap, hasaltatta, mozgatta, ringatta, olvasott és énekelt neki, valamint jártak baba úszásra is. „Soha nem derül ki, hogy lemaradt-e volna mozgásban, mert kora baba lett. De mi csak egy példa vagyunk, mindenkinek más a története és más a tapasztalata.”
A járóka nagyon praktikus dolog, hiszen biztonságos és a baba számára átlátható játszóterületet ad, amikor azonban már megkezdődik a kúszás-mászás időszaka, nagyjából 7 hónapos korban, egyre inkább szüksége lesz a kicsinek akkora térre, ahol korlátok nélkül mozoghat. Miután elkezd kúszni, a baba mintegy önmagát fejleszti a folytonos mozgással, minden mozgás tulajdonképpen edzés a számára, így fejlődik izomzata és idegrendszere az újabb mozgásfajták elsajátítására.
tags: #ollozo #fogas #mozgasfejlodes