Napjainkban olyan új társadalmi jelenségek ütötték fel fejüket, mint a be- és elvándorlás, különböző kultúrájú emberek együttélése. Ezek a változások jelentős hatással vannak a családokra és a gyermeknevelésre, különösen a multikulturális családok esetében. Az interkulturális nevelés célja, hogy segítse a gyermekeket kulturális identitásuk fejlesztésében, miközben erősíti az egymás iránti tiszteletet és a toleranciát az ismeretlennel, a szokatlannal szemben.
Az interkulturális nevelés fontossága
Az interkulturális nevelés társadalmunk hétköznapjaiból, életéből indul ki és az idegen gyermekkel szembeni kapcsolat áll az előtérben. Az a fontos, hogy hogyan látja az egyik gyermek a másik gyermeket, azt, hogy mi az, ami megkülönbözteti tőle, és mi az, ami összeköti vele. Az interkulturális megközelítés nemcsak az előítélet-mentesítésről, elfogadásról szól, hanem önmagában is pozitív. A felmerülő nehézségeket, az első ránézésre problémának tűnő részleteket is értékként kezeli.
Az interkulturális nevelés fejleszti a gyermekek kulturális identitását, és egyidejűleg erősíti az egymás iránti tiszteletet, a toleranciát az ismeretlennel, a szokatlannal szemben. Fokozza az érdeklődést és a kíváncsiságot, a gyermekek kommunikáció iránti igényét, a közös kapcsolatokat minden nemzeti, kulturális és nyelvi határon túlnyúlóan.
A kétnyelvűség mint előny
A kétnyelvű gyermekekkel való foglalkozás során, a nyelvi nevelésben nem csak azt a pedagógiai nehézséget kell látni, hogy nehezebb egyidejűleg két nyelvet tanulnia, hanem érdemes a pozitívummal kezdeni: egy kétnyelvű / idegen kultúrájú gyermek elsősorban többletet, pluszt hordoz, amit nem leépíteni, hanem megtartani kell, és erre a különleges ‚dupla’ vázra építeni a teljes nevelést. Ez a szemléletváltás alapvető fontosságú a multikulturális családok gyermekeinek támogatásában.
A gyermekkori kétnyelvűség pozitív hatásai
Az óvoda szerepe a beilleszkedésben
A bölcsőde, de gyakori, hogy az óvoda jelenti a kisgyermek számára az első közösségi teret, mindenesetre biztos, hogy a társas viselkedés és beilleszkedés szabályait, alapjait az óvodáskorban sajátítják el a gyermekek. A külföldi állampolgárok - és gyermekeik - beilleszkedéséhez szükséges, hogy a többségi társadalom nyitott, elfogadó és befogadó legyen a más kultúrákból származók értékei iránt.
Az óvoda szabály-, és szokásrendszeréhez, s ezáltal a fogadó társadalom berendezkedéséhez is következetesen és türelemmel kell szoktatni őket. A külföldi /migráns gyermekek alkalmazkodása az új környezethez akkor lehet eredményes, ha fogadásuk körülményei kedvezőek, befogadásuk szeretetteljes, környezetük érzelmileg biztonságos, elfogadó, segítő. A gyermekeket heterogén összetételű csoportokban integráltan neveljük.
Gyakorlati módszerek az interkulturális nevelésben
Az életkori sajátosságaiknak megfelelő módon kell segíteni a gyermekeket a magyar nyelv elsajátításában, információkkal, programokkal a családokat és pozitív viszonyuk kialakulását országunkhoz, népünkhöz, kultúránkhoz.
Az interkulturális nevelés módszere szerint a beilleszkedés felé vezető út, ha a gyermek és szülei egyaránt érzik az elfogadást. Ez lehet verbális gesztus: például egy olyan óvodában, ahol a környéken egy adott külföldi közösség nagyobb számban van jelen, nem pusztán illem kérdése ismerni a köszöntést az adott közösség nyelvén, hanem elsősorban akceptálást és egyenrangúságot jelez, mintegy az adott közösség szülői tagjaiban előzetes bizalmat nyújt. Könnyebb egy olyan kisgyermeket beszoktatni, akinek a szülei előzetesen már egyfajta bizalommal érkeznek, minden egyéb kérdésük és valós problémájuk mellett.
Az interkulturális nevelés módszeréhez nem innovációra, beruházásra, átalakításokra van szükség, kezdetben bőven elég a meglévőt egy kicsit ezen a szemüvegen át nézni.
A mesék ereje
A mesék elengedhetetlen szerepét a kisgyermekkori nevelésben nem kell külön tárgyalni. Interkulturális szempontból azt fontos tudni, hogy a népmesék a világ különböző tájain azonos gyökerekkel rendelkeznek. Nagyon sok mese hordoz egyetemes mondanivalót a világ keletkezéséről, a hiedelmekről, a sokszínűségről.
Babák és a babaszoba
A babák és a babaszoba minden óvodában megtalálható, hiszen a babákon és a szerepjátékokon keresztül fedezi fel a gyermek saját identitását. Ha például a babaszobában különböző országok, régiók hagyományos berendezési tárgyai is megjelennek - ezeket lehet akár időközönként variálni, cserélni, egy adott időszakban a magyar népi kultúrát, egy másikban arab (pl. török, marokkói) színeket, eszközöket. Sőt sok tárgyat közösen is meg lehet alkotni a gyermekekkel.
Földgömb és térképek
A földgömb szintén alapfelszerelés, s nagy térképpel kiegészítve, mint a nagyvilág megismerésének kellékei ezek is elengedhetetlenek a multikulturális nevelésben. Ha van külföldi gyermek a csoportban, fontos megismertetni vele és a többiekkel is származásának helyét, mellette Magyarországot is említve.
A gyermekkori kétnyelvűség pozitív hatásai
Sztereotípiák kezelése
Induljunk el képzeletben magunk is egy utazáson, látogassunk el különböző földrészekre, és asszociációinkat előhívva nevezzük meg mindazt amit a különböző kultúrákról tudunk. Itt első lépésként biztosan sztereotípiák jutnak eszünkbe - éhező afrikaiak, túlnépesedő kínaiak. Ragadjuk meg ezen sztereotípiákat, és vigyük be a gyerekekkel való foglalkozásra, s kezdjük el lassan összeszedni azokat a jellemzőket, amelyek pozitívak, különleges értékkel bírnak, és az emberi egyenlőség felől közelítenek.