Amikor az újszülött nem eszik: okok és teendők

Egy újszülött érkezése a családba mindig nagy izgalommal jár. Azonban sok szülő szembesül azzal a kihívással, hogy a baba nem eszik eleget, vagy elutasítja az étkezést. Ez az állapot aggodalmat, félelmet és tehetetlenséget válthat ki az anyákból. Fontos, hogy megértsük, mi okozhatja ezt, és milyen lépéseket tehetünk a probléma megoldása érdekében.

Az evésproblémák fizikai okai

Az evési nehézségek hátterében számos fizikai ok állhat, különösen a koraszülött babáknál.

Koraszülöttség és etetési nehézségek

• A koraszülött babák szülei gyakran számolnak be etetési és evési problémákról.
• A koraszülött gyermekek jelentős számban kerülnek vissza csecsemő- és kisded korban a kórházba etetési zavar és a növekedés elmaradása miatt.
• A koraszülöttek gyomra apró: 28 hetesen a térfogata kevesebb, mint 2 ml, míg az időre született babáknál ez már 6 ml.
• Emésztőrendszerük még éretlen és lassan funkcionál, ami befolyásolja az étel mennyiségét és minőségét, amit elfogyaszthatnak.
• A koraszülött babák idegrendszeri éréséhez és fejlődéséhez elengedhetetlen az anyatej dúsítása és az igény szerinti táplálás. Az extra kalóriák adása nemcsak a PIC-en, hanem a hazaadást követően is szükséges lehet.

Gyakori fizikai okok

• Fájdalom: Ha fájdalmas az etetés (pl. szájpenész, reflux), a baba elutasíthatja a mellet.
• Megfázás vagy orrdugulás: Ha nem kap levegőt szopás közben, a baba inkább sírni fog, mint enni.
• Aluszékonyság: Az újszülöttek az első életnapokon aluszékonyabbak lehetnek, különösen anyai gyógyszerezés vagy folyadékpótlás miatt. A folyamatos pólyában tartás is nehezebbé teheti az ébreszthetőséget. Születés körüli fertőzések, veleszületett szívbetegségek, neurológiai betegségek, vagy alacsony vércukorszint is állhat a háttérben.
• Nyelvlenövés: Ha a baba ügyetlenül szopik, érdemes megfontolni a nyelvlenövés lehetőségét, ami gyorsan orvosolható.
• Túl sok folyadék vagy nassolás: A csecsemők és kisgyermekek gyomorkapacitása kisebb, ezért ha túl sok folyadékot isznak vagy gyakran nassolnak, kevésbé lesznek éhesek a főétkezéseknél.
• Fogzás: A fogzás kellemetlenségei csökkenthetik az étvágyat.
• Fáradtság: Ha a gyermek túl fáradt, valószínűleg nincs kedve enni.
• Betegség: Ha a baba nincs jól, az evés valószínűleg az utolsó dolog, amihez kedve van.

Kiegészítő táplálás és dúsítás

Az anyatej az édesanya lefejt teje, a kisbabák egyik legfontosabb gyógyszere. A kizárólagos anyatejes táplálás optimális esetben 6 hónapos korig ajánlott.

A koraszülött babák esetében az anyatej dúsítása és az igény szerinti táplálás kulcsfontosságú. Létezik standard dúsítás (előre gyártott dúsító alkalmazása) és egyéni dúsítás, amikor a baba szükségleteinek megfelelően kap kiegészítést vérvétel alapján.

Ha a saját anyatej nem elérhető, a donor anyatej a második legjobb választás. A donor anyatej más, donáció irányába leszűrt, egészséges édesanya lefejt teje, amelyet az anyatejgyűjtő állomáson ellenőriznek, így biztonságos és megfelelő tápértékű.

Az evésproblémák lelki okai

Az evés az életösztön egyik eleme, ezért az evési nehézségek félelmet, tehetetlenséget, haragot és bűntudatot válthatnak ki az anyában.

Az étkezés mint érzelemmel telített folyamat

• Az evés és etetés az élet első éveiben érzelemmel telített folyamat. Nemcsak az éhség és jóllakás, hanem a közben megélt érzelmek is befolyásolják.
• A gyermek életének első szakaszában minden életfunkciójának fenntartásához a gondozójára van szüksége. A táplálékot is az édesanyja, és később is az őt gondozó felnőttek segítségével tudja csak magához venni.
• A táplálás élet-halál kérdése, ezért nagyon erős, intenzív érzésekkel párosulhat, mint az öröm, magabiztosság, bizalom, vagy éppen az életféltés, szorongás és félelem.
• A gyermek a táplálási helyzetekben tapasztalja meg önmagát és a veled való kapcsolatát. Az anya arckifejezése, szavai és nyugalma segítenek a babának az éhségérzet, jóllakottság, fáradtság, unalom, izgatottság és megnyugvás érzéseinek elkülönítésében.

Szopásmegtagadás

Szopásmegtagadásról akkor beszélünk, ha a baba aktívan nem hajlandó mellre tenni a száját, elfordul, sír, feszíti magát, eltolja magától az anyát, vagy csak nagyon rövid ideig, nyugtalanul szopik. Ez jelentkezhet már a születés utáni első napokban, vagy később, egy ideig jól működő szoptatás után hirtelen, átmenetileg.

Érzelmi és pszichológiai tényezők

• Stressz az anyánál: A babák érzékenyek az anya idegállapotára. Vizsgálatok egyértelmű összefüggést mutatnak az anya érzelmi problémái, a stressz, szorongás és depresszió, valamint az evésproblémák kialakulása között.
• Átmeneti időszakok: Fejlődési ugrások, új ingerek (pl. utazás) is okozhatnak étkezési problémákat.
• Traumatikus élmények: A nehéz perinatális élmények a baba vagy az anya oldalán, valamint az anya traumatikus élményei és a fokozott életféltés is okozhatnak evésproblémákat.
• Szülői reakciók: A gyermek tiltakozásának figyelmen kívül hagyása, vagy az attól való pánik, szorongás és harag, valamint az erőltetés, figyelemelterelés, könyörgés és büntetés mind súlyosbíthatják a problémát.
• Nem érzi az éhségét: Ha a gyermek az evést övező harccal, erőltetéssel és kontrollal szembeni védekezéssel van elfoglalva, stresszhormonok termelődnek, és az éhségérzet blokkolódik.

Teendők evésproblémák esetén

Az evésproblémák megoldása nem egyik napról a másikra történik, de kitartással és megfelelő stratégiákkal javulás érhető el.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Az alábbi esetekben mindenképpen szaksegítségre van szükség:

• Ha a súlyvesztés meghaladja a 7%-ot.
• Ha a gyermek 2 hetes korára nem nyeri vissza a születési súlyát.
• Ha a 24 óra alatt mért vizeletes pelenkák száma kevesebb mint 4 (3-5. napon), vagy kevesebb mint 6 (6. naptól).
• Ha a 3. napon is meconiumos (szurokszékletet) ürít az újszülött, majd a későbbiekben 24 óra alatt kevesebb mint 3 széklete van.
• Ha a szoptatások száma kevesebb mint nyolc alkalom 24 óra alatt.
• Ha a gyermek a legnagyobb erőfeszítés ellenére sem reagál, nem ébreszthető.
• Ha a gyermek lassú gyarapodása vagy fogyása hátterében lelki probléma is állhat.
• Ha „csak egy kicsit hasfájós”, de látszólag egészséges, nem gyarapodó csecsemő vagy kisgyermek esetében fennállhat húgyúti, vagy más típusú fertőzés, táplálékintolerancia, táplálékallergia, parazita, bélférgesség, hormonális probléma, cukorbetegség vagy anyagcserezavar.

Ilyenkor a gyermekorvos vagy gasztroenterológus részletesen kikérdezi a szülőket a gyermek születési körülményeiről, eddigi gyarapodásáról, étkezési szokásairól és más betegségeiről. Vérkép, vizelet- és székletvizsgálat, hasi ultrahang, allergiateszt, vagy akár az emésztőrendszer belső részének vizsgálata (biopszia) is szükséges lehet. Az orvos gyógyszert, diétát, kezelést rendelhet el a diagnózis függvényében.

Amit tehetünk

A következőkben a legfontosabb teendőket és tanácsokat gyűjtöttük össze:

1. A testi okok kizárása és orvosi segítség

Mindenképpen fontos kizárni a testi okokat, mint pl. a reflux, megfázás, orrdugulás, szájpenész stb., ezért forduljunk a gyermekorvoshoz.

2. Igény szerinti táplálás és szoptatási tanácsadás

• Az újszülött és édesanyja számára is az igény szerint szoptatás a legelőnyösebb. Nem érdemes görcsösen ragaszkodni a 2-3 óránkénti etetéshez. Az érett gyermek jelzi az igényeit, mikor éhes.
• Ha a baba látszólag hosszasan eszik, de mégsem gyarapszik, érdemes képzett szoptatási tanácsadó segítségét kérni.

3. A megfelelő környezet és technika biztosítása

• Nyugalom és éberség: A szoptatás akkor a legsikeresebb, ha az újszülött nyugodt, éber, aktív állapotban van. Ha a gyermek már túl éhes, és sír, sokkal nehezebb mellre tenni. Szoptatás előtt nyugtassuk meg (dajkálással, sétával, énekléssel).
• Korai éhségjelek: Figyeljük a korai éhségjeleket: gyors szemmozgások, fej mozgatása, öklének szájába tétele, nyelv kidugása, grimaszolás, ásítozás, cuppogás, halk hangok.
• Ébresztési technikák: Ideális környezet kialakítása: csendes, nyugodt, kellemes hőmérsékletű, közepesen erős fénnyel megvilágított helyiség. Szabadítsuk ki a végtagjait, cseréljünk pelenkát. Helyezzük a gyermeket bőrkontaktusba az anya csupasz mellkasára. Finoman masszírozzuk a testrészeit, változtassuk a testhelyzetét, ringassuk. A tokacsiklandozás, kéz, láb, hát simogatása is segíthet.

4. A szülői stressz kezelése

• Kerüljük a nyomáshelyzeteket: Ne próbáljuk erőszakkal rátenni a melledre - ettől csak nő az ellenállás.
• Bőr-bőr kontaktus: Ha nem igazán megy a dolog, gyakran segít, ha sokat van testközelben a baba, sőt kifejezetten hasznos a bőr-bőr kontaktus.
• Önsajnálat helyett megértés: Ha te is feszültséget érzel az etetés előtt, használd arra, hogy megértsd, a gyereked is hasonló érzéseket él át.
• Segítség kérése: Ha a gyermek lassú gyarapodását vagy fogyását komoly lelki terhek kísérik, mindenképpen kérjünk ezen a téren segítséget pszichológustól.

5. Hozzátáplálás és étkezési szokások

Az evési problémák feloldása nem egyik napról a másikra következik be. A gondolkodásmód átalakítása az első és legfontosabb lépés. A legtöbbször sok napon és héten át szükséges az új stratégiákat kitartóan alkalmazni ahhoz, hogy változás következzen be.

• Fokozatosság a hozzátáplálásban: Az ételek, amiket eleinte kóstolásra kínálunk (zöldségek, gyümölcsök), alacsonyabb kalóriatartalmúak, mint az anyatej vagy a tápszer. Ne csökkentsük túlságosan ez utóbbiak adagját.
• Darabosabb ételek: Ne féljünk a darabosabb, rágást igénylő falatoktól. Sok baba sokkal jobban boldogul falatkákkal, ha maga ehet.
• Kanál választás: Próbáljunk meg keskenyebb, kissé puha anyagból készült kanalat használni.
• Ne etesd meg minden sírásnál: A babának időre van szüksége ahhoz, hogy kialakuljon benne az éhségérzet.
• Ne erőltessük az evést: Ne büntessük evés megvonással. Az evésnek jó élménynek kell lennie.
• Napirend és alvás: Ne áldozzuk fel az alvásidőt az evés miatt. Ha fáradt a baba, valószínűleg nincs kedve enni.
• Rugalmasság: Ne ragaszkodjunk mereven a mennyiségekhez. Lesz olyan, amikor a baba többet, máskor kevesebbet eszik.
• D-vitamin és K-vitamin: Az újszülöttek számára szükséges a D-vitamin napi adagolása (2 hetes kortól), és a K-vitamin adagolása a véralvadási zavarok elkerülése miatt (születéstől kezdődően).

Köldökápolás és higiénia

Bár a cikk témája az evés, fontos megemlíteni az újszülött bőrének és köldökének megfelelő ápolását, mivel ez is hozzájárul az általános jólléthez és egészséghez.

• Bőrápolás: Az újszülött bőre rendkívül érzékeny, gyorsan szárazzá, hámlóvá válhat. Hypoallergén, jó minőségű fürdetőt és testápolót használjunk, amelyek megelőzhetik az ekcémás bőrelváltozásokat.
• Fürdetés: Napi rendszeres, néhány perces lemosás javasolt. Meleg helyen, biztonságos kádban, a fürdővíz hőmérsékletét a baba igényeihez igazítva.
• Köldökcsonk: Az első napokban figyelni kell, hogy a köldökcsonk ne merüljön alá, száraz maradjon. A korszerű ellátás a „tisztán és szárazon tartást” jelenti, semmilyen szer nem szükséges hozzá. Mindig tiszta kézzel nyúljunk hozzá, és védjük a széklet és vizelet szennyezésétől.

tags: #ha #nem #eszik #az #ujszulott