Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az anyatej az élet első hónapjaiban teljes mértékben fedezi a csecsemő energia- és tápanyagszükségletét. Azonban az első év második felében a gyermek tápanyagigényének legalább felét, míg a második életévig a szükséglet legfeljebb egyharmadát biztosítja. Ezen a ponton válik fontossá a hozzátáplálás bevezetése, ami nem csak a tápanyagpótlást szolgálja, hanem a baba emésztőrendszerének, agyának, immunrendszerének, csontjainak és izomzatának fejlődéséhez is hozzájárul.
Az anyatej szerepe és jelentősége
A szoptatás az egyik leghatékonyabb módszer a gyermek egészségének és megfelelő fejlődésének biztosítására. Az anyatej ideális táplálék a csecsemő számára: biztonságos, tiszta és olyan védőanyagokat (antitesteket) tartalmaz, amelyek segítenek megvédeni a babát számos gyakori gyermekkori betegséggel szemben.
Az anyatejjel táplált gyerekek jobban teljesítenek az intelligencia-teszteken, a későbbiekben kevésbé lesznek túlsúlyosak vagy elhízottak, körükben alacsonyabb a cukorbetegség, míg a szoptató nőknél kisebb a mell- és petefészekrák kialakulásának kockázata. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az UNICEF 2 éves korig vagy annál tovább javasolja a szoptatást, hiszen figyelemreméltó haszna van az anya és a baba számára is.
Ideális esetben az első táplálék, amellyel a baba találkozik, a kolosztrum, vagyis az előtej. Ez a kis mennyiségben termelődő, vitaminokban, tápanyagokban, fehérvérsejtekben és antitestekben gazdag tej megvédi az újszülöttet a körülötte lévő mikroorganizmusoktól, és segíti a korai egészséges fejlődést. Már az első napokban megalapozható az egészséges fejlődés.
Fontos hangsúlyozni, hogy az anyatej összetétele folyamatosan igazodik a szervezet változó igényeihez, és pontosan annyi zsírt, szénhidrátot, fehérjét, vitamint, ásványi anyagot és vizet tartalmaz, amire a babának éppen szüksége van.
Mikor és hogyan kezdjük a hozzátáplálást?
A magyar szakmai irányelv szerint a hozzátáplálást legkorábban az 5. hónap elejétől el lehet kezdeni, és legkésőbb a 6. hónap végéig el kell kezdeni, ami nem zárja ki a 6 hónapos korig tartó kizárólagos szoptatást. Fontos, hogy a hozzátáplálást úgy kell 5-6 hónapos korban elkezdeni, hogy a szoptatás gyakorisága ne csökkenjen a következő hónapokban sem.
A baba fejlettségéhez, készségeihez és szükségleteihez kell igazítani a hozzátáplálás bevezetését, az előrehaladást az ételek változatosságában, állagában, ízében és mennyiségében. Kezdetben naponta 2x1-2 kávéskanálnyi táplálékkal kínáljuk a gyermeket, majd fokozatosan emeljük a mennyiséget és bővítsük az ételek változatosságát.
Már a hozzátáplálás kezdetétől törekedni kell minél többfajta, változatos étel adására, hogy a baba szervezete megfelelő mennyiségben, arányban és minőségben megkapja a szükséges energiát és tápanyagokat, valamint minél többféle ízt kóstoljon és kedveljen meg (pl. zöldségek és gyümölcsök).
Az új ételek bevezetése mindig egyesével történjen, így egy-egy újfajta étel esetén könnyebben fény derülhet az allergiára vagy más emésztőrendszeri betegségre. Két új étel bevezetése között legalább 3 nap teljen el. Ajánlatos az új ételek bevezetését a délelőtti órákra időzíteni.
Kiegészítő táplálás: Mi a megfelelő bevezetés?
Az ételek állaga és bevezetése
A folyékony-pépestől haladunk a darabos, majd a szilárd ételek bevezetése felé. A rágásra szoktatást általában 8-10 hónapos kor körül érdemes elkezdeni úgy, hogy villával törjük össze a főzeléket, egy-egy nagyobb, de egészen puha zöldségdarabot hagyva benne, amit a baba az ínyével összenyomhat.
A csecsemőnek szánt rágcsálnivalók legyenek borsó nagyságúak, vagy egészen vékony, puha szeletek, melyek a fogínyek (fogak) között és a szájban könnyen összenyomhatóak és szétomlóak, pl. főtt brokkoli, édesburgonya, sütőtök, banán, puha körte, sárgabarack, sárgadinnye, mangó, avokádó, húsgombóc, sajt.
Milyen ételeket vezessünk be?
Zöldségek
Zöldségek közül elsőként választható a sárgarépa, a cékla, a burgonya, a saláta, a sütőtök, a főzőtök, a gesztenye, a brokkoli, a mángold és a spárga. A csecsemő 8 hónapos korától kaphat kelkáposztát, karalábét, karfiolt, magas, nehezebben emészthető rosttartalmuk miatt.
A spenót, sóska magas oxaláttartalma (gátolja a vas és a kalcium felszívódását) miatt, csak hetente egy alkalommal ajánlott. Fontos a vegyszermentes zöldségek felhasználása, vagy legalább törekedni kell arra, hogy ellenőrzött beszerzési helyről vásárolt alapanyagból és elsősorban frissen készült ételt kapjon a csecsemő.
Gyümölcsök
A szezonalitást figyelembe véve elsőként lehet bevezetni az almát, az őszibarackot, a sárgadinnyét, a meggyet, a cseresznyét, a hámozott szilvát, érzékenységnek megfelelően a körtét, a déligyümölcsöket (pl. narancs, banán, mangó stb.), az avokádót. A gyümölcsöt lé, majd pép formájában adjuk.
Kezdetben csak kis mennyiségben adhatók az apró magvas, nehezen tisztítható, esetleg táplálékintoleranciát kiváltó (pl. eper, málna) gyümölcsök. Friss gyümölcs vagy zöldség hiányában megfelelő módon tárolt mélyhűtött változat is adható. Fontos, hogy ne csak az édesebb ízű zöldségeket és gyümölcsöket, hanem a semleges és kissé keserűbb ízűeket (pl. brokkoli, spárga, cukkini, avokádó) is megkóstolja a baba.
Hús, máj, hal és tojás
A hús, a máj és a hal korai bevezetése a későbbi életkorokban jó testi fejlődéshez és jobb kognitív funkciókhoz, képességekhez vezet. Ezért naponta vasban gazdag hús, hetente 1-2 alkalommal hal adása javasolt. Kizárólag anyatejjel táplált csecsemőknél 6. hónapos kor körül a vastartalékok kiürülnek, ezért fontos, hogy már az ételek bevezetésének kezdetekor minden nap kapjon vasban gazdag ételt a baba.
- Hús: A vashiány megelőzése céljából a főzelék kiegészíthető jól felszívódó vasat tartalmazó hússal (pl. nyúl, sertés, borjú), májjal, hallal. Csirkemájat (elsősorban fiatal csirkéét) hetente egyszer kaphat a baba. A vassal dúsított gabonafélék, a tojássárga adása is hozzájárul a fokozott vasigény kielégítéséhez.
- Hal: A halak, ómega-3-zsírsavtartalmuk miatt legalább hetente egyszer adhatók. Ezek a zsírsavak hozzájárulnak többek között az agy és szem megfelelő fejlődéséhez. A tengeri halak (pl. lazac, szardínia, makréla, hering) ugyan magasabb zsírsavtartalommal rendelkeznek, de néhány édesvízi halban (pl. busa, pisztráng, kecsege) is megtalálhatók az említett jótékony tápanyagok és a potenciális nehézfém-tartalom veszélye kisebb.
- Tojás: Tojást betöltött 4 hónapos kortól (5. hónap kezdetétől) lehet adni a babának, de esetleg allergizáló hatása miatt oda kell figyelni, hogy ne kapjon egyszerre nagyobb mennyiséget. Nyers tojást vagy abból készült ételt (pl. házi majonéz, csokoládé mousse) tilos adni a csecsemőnek.
Tej és tejtermékek
- Joghurt, kefir: A joghurt könnyebben emészthető, mivel az előállítási folyamat során a tejfehérjék kicsapódnak és a tejcukor lebomlik. A napi ajánlott mennyiség: maximum 100-125 ml natúr joghurt, kefir - gyümölcsökkel, gabonafélékkel együtt.
- Túró, reszelt sajt: Túrót, reszelt sajtot a főzelékek kiegészítésére vagy gyümölcspüréhez keverve naponta 2 alkalommal 100 ml-enként 1 kávéskanálnyi mennyiségben lehet adni.
- Tehéntej: Tehéntej 6 hónapos kortól, fő ételnek nem, és csak maximum 100 ml/nap mennyiségben adható szilárd táplálékokkal együtt. Az első életévben a rendszeres és nagyobb mennyiségű tehéntej adása tilos, mivel a vashiány előfordulását segítheti elő.
Gabonafélék
Már a hozzátáplálás kezdését követően ajánlott naponta egy evőkanál gabonaalapú pürével vagy 1-2 galuskának megfelelő mennyiségű gluténtartalmú táplálékkal (pl. liszt, búzadara, babakeksz) indítani, majd lassan, fokozatosan emelni a mennyiségét. Glutént tartalmazó ételt az 5. hónap kezdetétől lehet adni, de 12 hónapos korig csak kisebb mennyiségben. A gabonafélék közül a rizs az első szilárd táplálékok között szerepelhet.
Folyadékok
Kizárólag anyatejjel táplált csecsemőnek nincs szüksége kiegészítő italra. Vizet, esetleg cukrozatlan babateát (lehetőleg pohárból) akkor javasolt adni, ha már legalább 3 alkalommal fogyaszt szilárd táplálékot. Tilos a megszületést követően bármikor teát, cukros vizet adni a babának.
Nem adható a babának: gyógy-, fekete és zöld tea, nyers tej, kecsketej, koffein, alkoholtartalmú ital.
Só, cukor, zsiradék
A lehető legkevesebb sóval, cukorral vagy azok felhasználása nélkül készüljenek az ételek és óvakodni kell a sós, édes, fűszeres ízek túlzott előfordulásától is. Olaj (repce-, olívaolaj) 6-7 hónapos kortól adható a főzelékekbe keverve, 200 g ételben 8-10 g (kb. 1 teáskanálnyi) mennyiségben.
Mire figyeljünk még?
- Tiltott élelmiszerek: Nem hőkezelt, feldolgozatlan méz (1 év alatt), sűrített tej, fulladás veszélye miatt egészben adott dió, mogyoró, egyéb olajos mag, cukorka, cseresznye, kukorica, kemény, nyers gyümölcs vagy zöldségdarab.
- Allergének: Ide tartozik a búza, a tehéntej, a tojás, a földimogyoró, a csonthéjasok (dió, mogyoró, mandula, makadámdió, kesudió, fenyőmag stb.), a szezámmag, a mustármag, a halak, a tenger gyümölcsei (kagylók, rákok), a szója, a zeller, a farkasbab. Ezen élelmiszerek későbbi bevezetése nem indokolt, sőt annak elhalasztása fokozza az allergia kialakulásának kockázatát.
- Jelek és visszajelzések: Kiemelendő, hogy a hozzátáplálás során figyeljünk a baba éhségre és jólakottságra utaló jeleire; türelmesen, a saját tempójában etessük; csökkentsük a csecsemő figyelmét elterelő ingereket (pl. tévé, telefon); minél többfajta ételkombinációval, ízzel ismertessük meg.
Mikor kérjünk segítséget?
Beszéljen a védőnővel, illetve házi gyermekorvosával, ha aggodalmak gyötrik a szoptatás miatt, vagy ha úgy érzi, hogy gyermeke nem kap elég anyatejet. Feltétlenül forduljon orvoshoz, ha étkezés után gyermekénél nagy mennyiségű hányás vagy kifejezett puffadás jelentkezik, illetve ha a korának megfelelő mennyiségű táplálék bevétele mellett testsúlycsökkenést vagy fejlődésben való visszamaradást tapasztal. Mielőbb keresse fel gyermekorvosát, ha a csecsemő széklete nyálkás vagy véres!
Olyan esetekben, ha a gyerek testtömege nem gyarapszik és bizonyítottan nem elegendő a tápanyagbevitele, csecsemőtápszer adása lehet indokolt orvosi javaslat alapján.