A szülészeti ellátás folyamatosan fejlődik, hogy a legmagasabb szintű biztonságot és gondoskodást nyújtsa mind az édesanyának, mind az újszülöttnek. Magyarországon is jelentős lépések történtek a szülészeti protokollok modernizálása terén, hogy naprakészek legyenek a nemzetközi gyakorlatokkal és a nők jogait is messzemenően figyelembe vegyék.
Az új szülészeti protokollok céljai és háttere
Dr. Pap Károly, a Jósa András Oktatókórház Szülészet-Nőgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa kiemelte, hogy a magyar szülészeti szakma közel negyven éves lemaradásban volt a nyugati országok protokolljaihoz képest. Ez a lemaradás részben azokra az eljárásokra vezethető vissza, amelyeket a hetvenes évek végétől vezettek be, és amelyek pontosabban jelezték a baba és a mama állapotát, de ezáltal a kórházi ellátás került előtérbe a szülés természetességének rovására.
Az új, 21 pontból álló irányelv célja, hogy adaptálja a Nagy-Britanniában kialakított gyakorlatot a magyar helyzethez. Az irányelv kidolgozásánál mind a szakma képviselői, mind a civilek, így a "Másállapotot a szülészetben!" mozgalom képviselői is részt vettek, bár a mozgalom szerint nem vonták be őket kellőképpen a munkába.
A szülés természetességének előtérbe helyezése
Az egyik legfontosabb rendelkezés, hogy a szülés a lehető legkevesebb beavatkozással történjen meg. Ez több kompetenciát biztosít a szülésznőknek, akik komplikációmentesség esetén önállóan levezethetik a szülést. Ha a vajúdás rendben zajlik, el lehet hagyni olyan beavatkozásokat, amelyeket eddig rutinszerűen végeztek.
A főorvos szerint nagy előrelépés, hogy a szülőszobára csak akkor veszik fel a kismamát, ha a vajúdás elindult. Fontos lépés a vízben vajúdás lehetősége is, amit már Nyíregyházán másfél éve bevezettek.
Újdonságok és gyakorlati változások a szülés során
A kórházban számos újdonságot kezdeményeztek a szülés természetességének megtartása érdekében. Ilyen például annak biztosítása, hogy az újszülöttet azonnal az édesanyára, császármetszés esetén pedig az apára helyezik. Nincs súlymérés és fürdetés az első órákban, ugyanis az úgynevezett aranyórák nagyon sokat jelentenek a gyerek-szülő korai kötődés kialakításában.
A kórház évek óta propagálja a korai hazabocsájtást, a legfeljebb 24 órás bentlétet. A szülészeti irányelv a császármetszések számának csökkentésében is segítséget nyújt, hiszen jelenleg a babák közel fele születik műtéti úton.
A jogi háttér és a felelősség kérdése
Dr. Pap Károly rámutatott, hogy a jogrendszer módosítása is szükséges lenne a nagyobb változások eléréséhez. Jelenleg nem tudjuk előre megjósolni, hogy egy szülésből teljesen egészséges baba születik-e meg. Ha a jogrend felmenti a szülést vezető személyt a kártérítés felelőssége alól, abban az esetben, ha a szakma szabályait betartotta, akkor nagyobb bátorsága lesz a felelős szülészorvosnak ahhoz, hogy hosszabban várjon a hüvelyi szülés lezajlására.
A jelenlegi jogi szabályozás szerint, ha szülés közben valami történik a babával, vagy az édesanyával, akkor a szülészorvos, a szülészeti intézmény perelhető, annak ellenére is, hogy mindent a szakma szabályai szerint végeztek el. A fölösleges támadások kivédését kellene a jognak megcéloznia.
A szülés folyamata és a kismama szerepe
A szülés első szakasza a vajúdás, amikor a méhszáj tágul. Ebben a szakaszban a kismama táplálkozhat és ihat, ami szükséges ahhoz, hogy legyen ereje a kitolási szakaszban. A szülőszobában rendelkezésre állnak vajúdást elősegítő eszközök, mint például a fitlabda, és gyakran a leendő apuka vagy egy családtag is elkísérheti a kismamát.
A szülési fájdalmakat sokszor összekeverik a jóslófájásokkal. A jósló fájások már hetekkel a szülés előtt jelentkezhetnek, de nem annyira erősek és nem rendszeresek. A szülési fájások rendszeresen jelentkeznek, az egész hasra kiterjednek és nem enyhülnek pozíció változásakor.
A vajúdás szakaszai | 3D animáció (2/2)
A vajúdás szakaszai
- Latens fázis: Elkezdődik a méhszáj kitágulása, de még nem jelentkeznek erős fájások. Ez a szakasz akár 24 órát is eltarthat.
- Aktív fázis: A szülési fájások már rendszeresen és egyre gyakrabban jelentkeznek, nő a fájások ideje és erőssége. A magzatvíz általában az aktív fázis végén folyik el.
Az ideális időpont a kórházba indulásra akkor van, amikor a fájások már kb. 10 percenként jelentkeznek.
A kitolási szakasz
Amikor a méhszáj teljesen kitágult, elkezdődik a kitolási szakasz. A fájdalom ebben a szakaszban a legerősebb, és már a tolófájások jelentkeznek, erős nyomási késztetéssel. Ebben a szakaszban a magzat halad végig a szülőcsatornán.
Fontos a szabad mozgás megteremtése, hiszen a test tudja, milyen testhelyzetet vegyen fel a kitolási szakaszban. Számos nem farmakológiai módszer áll rendelkezésre a fájdalomcsillapításra, mint például az epidurális érzéstelenítés.
A szülést követő időszak és a kötődés
A baba megszületése után hamarosan leválik és megszületik a méhlepény. Az újszülöttet azonnal az anya mellkasára helyezik, és elkezdődik az oly fontos aranyóra, ami a bőrkontaktus miatt rendkívül fontos a kötődés kialakulása szempontjából.
A köldökzsinórt legtöbbször még nem vágják el ilyenkor, általában addig várnak, amíg megszűnik benne a vérkeringés. A késleltetett (természetes) köldökellátás már bevett protokoll.
A szülést követő 2 órán keresztül az újdonsült család együtt tölti az aranyórát, ami fontos szakasza a szülővé válás folyamatának. Ilyenkor a szülésznő rendszeresen ránéz a babára, de az anyuka és az újszülött vizsgálatai, mérése, fürdetése csak ezután történik meg.
A szülészeti irányelvek összehasonlítása és a jövő
A "Msállapotot a szülészetben!" mozgalom szerint az új irányelv sok pozitív és előremutató kezdeményezést tartalmaz, de alapjaiban kevésnek tartják azt. Kiemelik, hogy egy jó irányelvnek jóval részletesebb információnak kellene adnia, és lépésről lépésre kellene vezetnie az egészségügyi dolgozókat az egyes helyzeteken.
Összehasonlítva a magyar és a brit irányelveket, látható a különbség a részletességben és a megközelítésben. A brit irányelv sokkal részletesebben foglalkozik az ellátó személyzet kommunikációjával és a tájékoztatással, valamint hangsúlyozza a szülő nő által választott kísérő folyamatos jelenlétét.
A szakmai protokoll megjelenése az első lépés csupán a magyar szülészeti ellátás további fejlődésében. Fontos, hogy a jövőben is folytatódjon a párbeszéd a szakma képviselői, a civilek és a kismamák között annak érdekében, hogy a szülészeti ellátás mindenki számára a lehető legbiztonságosabb és legemberibb legyen.
