A méhnyak ultrahangos vizsgálata, más néven transzvaginális vagy endovaginális ultrahang, egy kulcsfontosságú diagnosztikai eljárás a nőgyógyászatban és a terhesgondozásban. Ez a módszer lehetővé teszi a kismedencei szervek - a méh, petefészkek, hüvely és kismedence - részletes, rizikómentes képalkotását. A hüvelyi ultrahang egy gyors, megbízható és részletgazdag diagnosztikai eljárás, amely sugárterhelés nélkül folyik, és számos nőgyógyászati elváltozás felderítésére alkalmas.
A terhesség normális esetben 40 hétig tart. Koraszülésről akkor beszélünk, ha az újszülött a betöltött 24. és 36. terhességi hét között születik. Statisztikai adatok szerint a terhességek kb. 8-10%-a fejeződik be hamarabb, mint az várható lenne. Időben minél távolabb vagyunk a „kiírt” időponthoz képest, annál komolyabb, súlyosabb következményekkel kell számolni az újszülött állapotát illetően. A csecsemőhalálozások és a később kialakuló állapotok (érzékszervi-, értelmi-, mozgássérülések, magatartás-, figyelemzavar, tanulási problémák) hátterében nagy százalékban találjuk a koraszülöttségből eredő eltéréseket. Ezért kell lehetőleg mindent megtenni azért gyermekvállalóként is, hogy a koraszülés esélyét csökkentsük, és ezért kiemelt fontosságú a koraszülés kockázatának kiszűrése és megelőzése.
Miért előnyösebb a hüvelyi ultrahang a manuális vizsgálatnál?
A méhnyak legegyszerűbb ellenőrzése a szülész orvos vagy a bába kézzel történő hüvelyi vizsgálatával történik. Ez azonban pontatlanabb és szubjektívebb a hüvelyi ultrahang vizsgálatnál. Kézzel a méhszájnak csak a hüvelybe nyúló részét lehet érezni, és nem ítélhető meg a belső méhszáj állapota, ami úgy tűnik, fontosabb paraméter a koraszülés rizikója szempontjából. Gyakran találkozunk riadt kismamákkal, akiknek kézi vizsgálatnál megrövidült méhszájat diagnosztizáltak, míg hüvelyi ultrahang vizsgálattal a méhnyak hossza normális értékű volt. Ez azért lehet, mert a méhnyak egy része a hüvely felett folytatódik (portio supravaginalis). Olyan nőknél, akik már szültek, a külső méhszája nyitott lehet, de gyakran, egy kissé erőszakosabb vizsgálattal a vizsgáló ujjat egészen a burokig be lehet fúrni, ami nyitott méhszáj benyomását kelti. Sőt egy ilyen durva vizsgálat akár be is indíthatja a koraszülést.
A hüvelyi ultrahang részletesebb képet nyújt a szervekről és a kismedencei lágyszövetekről, mint a hasi ultrahang (más frekvencián működnek), de a hasi ultrahang egy megfelelő választás lehet azon esetekben, amikor a transzvaginális ultrahang nem végezhető el. Például, ha terhességben a méhlepény (az a szerv, amely tápanyagokkal látja el a babát) a méhnyak közelében van, és a transzvaginális ultrahang szükségtelen vérzést okozhat, vagy gyermek esetében, amikor nem szeretnénk hüvelyi ultrahangot végezni.
Mikor és kinek javasolt a méhnyak ultrahangos vizsgálata?
A méhnyak hossz ultrahangos vizsgálatát minden várandós számára javasoljuk függetlenül attól, hogy koraszülés szempontjából alacsony vagy magas rizikójú csoportba tartozik:
- Előző terhesség során már előfordult koraszülés (24-36. hét között).
- Előző terhesség során középidős vetélés történt (13-23. hét között).
- Méhfejlődési rendellenességük van (egyszarvú méh, kétszarvú méh, sövénnyel kettéválasztott méh, stb.).
- Előzményben szerepel méhnyak műtét (conisatio, LEEP műtét).
- Akiknél az átlagosnál nagyobb mennyiségű magzatvizet (polyhydramnion) állapítottak meg a 2. vagy 3. trimeszterben.
- Koraterhességben vérzésük volt.
Magas rizikójú terheseknek a terhesség 12 - 28. hete között 4 hetente javasoljuk a méhnyak hossz vizsgálatát. Alacsony rizikójú terheseknek (fenti rizikófaktorok hiánya esetén) a terhesség 20 - 24. hete között legalább egyszer javasoljuk a méhnyak hossz meghatározását.
A koraszülés előrejelzése tünetmentes nőknél azoknál, akiknek az előzményben koraszülésük volt, és azoknál, akiknél méh fejlődési rendellenességük van, mint az egyszarvú méh, a méhnyak mérése szükséges a terhesség 14. és 24. hét között 2 hetente. Azoknál az eseteknél, ahol nincs ilyen előzmény, a méhnyakhossz mérés a 20-24. hét között szükséges.
Hogyan készüljünk fel a transzvaginális ultrahangra?
A transzvaginális ultrahang nem igényel különösebb előkészületet. Az eljárás gyors és fájdalommentes. Néhány tanács megemlíthető:
- Viseljen olyan ruhát, amely könnyen levethető.
- Távolítsa el a tampont a beavatkozás előtt, ha éppen menstruál.
- Kövesse orvosa utasításait arról, hogy mikor kell folyadékot inni és mosdóba menni. A telt hólyag befolyásolja a szervek megjelenését az ultrahangon. Előfordulhat, hogy üres, teli vagy részben telt hólyaggal kell megérkeznie a konzultációra.
- A szeméremszőrzet nem akadályozza meg az ultrahangvizsgálatot. Ápolja magát kényelmére az eljárás előtt.
A méhnyak ultrahang vizsgálatának menete
A várandós üres húgyhólyag mellett feküdjön a vizsgálóágyra a hátára, és helyezkedjen el felhúzott lábakkal (ún. litotómia). Az ultrahang fejet vezessük be a hüvelybe az elülső boltozatba. A vizsgáló szakember óvszert és meleg gélt helyez a transzducerre, és óvatosan helyezi be a hüvelybe az eszközt. Keressük fel a méhnyak sagittalis (középvonali) hosszát, mely a nyakcsatornát bélelő nyálkahártyával lehetséges (ez a méhnyak állománytól eltérő ultrahang reflexiója /echogenitása/ miatt lehetséges). A nyálkahártya vonalának belső vége a belső méhszáj, ezáltal elkerülhető a méh alsó részével (isthmus) való összetévesztése. A mérő kalipperrel mérjük le egyenes vonalban a távolságot a külső méhszáj echodens háromszög alakú területétől a belső méhszáj V-alakú mélyedéséig. A vizsgálatot végezzük el 2-3 perc múlva ismét.
A transzducer hanghullámokat bocsát ki, amelyek rögzítik a kismedencei szervek képét. Ezeket a képeket vetítik a képernyőre. Az ultrahangot végző szakember kérheti, hogy feküdjön nyugodtan, vagy mozgassa-forgassa el a testét, hogy a transzducer különböző szögekből rögzítse a medenceüreget. A transzvaginális ultrahang általában 5-20 percig tart, az időfaktor annak függvénye, hogy a vizsgáló talál-e valamilyen pathológiás eltérést akár a kora terhességben, akár a nőgyógyászati vizsgálat során.
A méhnyak hossz mérése során az alábbi szempontokra kell figyelni:
- Méhnyak hossz: A méhnyak hossza kulcsfontosságú a koraszülés kockázatának megítélésében. A vizsgálat során a várandósokat a kórelőzményi adatok és a méhnyak hossz alapján alacsony (méhnyak hossz >25mm), köztes (méhnyak hossz 21-25mm), és magas (méhnyak hossz<20mm) rizikójú csoportokba soroljuk.
- Belső méhszáj tölcséresedésének észlelése (funneling): Hüvelyi ultrahang vizsgálat során a belső méhszáj tünetmentes tágulását is lehet észlelni. Zárt belső méhszáj esetén T formájú a belső méhszáj. A tágulás során Y, U vagy V alakú tölcséresedést lehet észlelni. Úgy tűnik, az U alakú funneling a veszélyesebb, mert ebbe a burok is benyomul.
- Üledék az amnionűrben („sludge”): A méhnyak hossz mérés során néha látható az amnionüreg alján összegyűlt üledék, amit „sludge”-nak (iszapnak) nevezünk. Irodalmi adatok igazolták, hogy annál a várandósnál, akinél ilyen gennygyülem látható, a koraszülés kockázata magas. Romero professzor és munkatársai amniopunctiot végeztek és leszívták ezt az üledéket. Mikroszkóp alatt vizsgálva kiderült, hogy a sludge nem más, mint genny. Tenyésztéses vizsgálatokat végeztek, és megállapították, hogy a leggyakrabban előforduló kórokozó nem a Streptococcus agalactiae volt, hanem főként intracelluláris paraziták, mint pl. Mycoplasma hominis, Ureaplasma, Mycoplasma. Ezek a kórokozók nem tenyészthetőek szokványos módszerekkel. Ezeket inkább PCR vizsgálattal lehet könnyen kimutatni, ha célirányosan küldjük vizsgálatra a mintát. Valamint a partnert is kezelni kell, mert szexuális úton átadható kórokozókról van szó!
Utero-cervicalis szög mérése
Az utero-cervicalis szög (UCA) mérése a koraszülés szempontjából veszélyeztetett terhesek szűrésének egyik új módszere. Emelkedett rizikóról akkor beszélünk, ha az utero-cervicalis szög megnövekszik (>105° esetén a 34. hét előtti koraszülés rizikója magasabb). Amennyiben a várandósnál kóros UCA értéket találunk, a koraszülés rizikójának csökkentése céljából megbeszéljük a legoptimálisabb terápiát illetve felállítjuk az utánkövetési tervet.
Mi történik, ha megrövidült méhnyakat találunk?
Amennyiben a várandósnál a méhnyak rövidülésének jeleit látjuk, a koraszülés rizikójának csökkentése céljából megbeszéljük a legoptimálisabb terápiát, illetve felállítjuk az utánkövetési tervet. A nemzetközi irodalom számos kezelési javaslatot tesz a tünetmentes várandósoknál észlelt méhszáj rövidülés esetén, pl. progeszteron kezelés, méhnyakzáró műtét (cerclage), Arabin pesszárium.
A méhnyak ultrahang egyéb alkalmazási területei
A méhnyak ultrahang nemcsak a terhesség alatt fontos, hanem számos más nőgyógyászati problémában is segítséget nyújt:
- Petefészekciszták differenciálása: A petefészekciszták általában folyadékkal teli zsákok a petefészekben vagy annak felszínén. A transzvaginális ultrahang segítségével differenciálhatók a különböző típusú ciszták: szimplex ciszták (follikuláris ciszta, corpus luteum ciszta), dermoid ciszták, cystadenomák, endometriomák.
- Policisztás ovarium (PCO) morfológia felismerése: sok kicsi tüsző található a petefészkekben jellegzetes képpel.
- Rosszindulatú petefészek-daganatok jelei: tömör-kemény tapintatú daganat, nagyobb mint 10 cm átmérő, vastag és szabálytalan falú ciszta, szabálytalan cisztafal, szabad hasi folyadék.
- Fibromák (myoma, leiomyoma): Gyakoribb a nem szült nőknél, határozott szövethatáruk van, hipoechogen (világos) határ a kompressziós myometrium miatt, meszesedés.
- Polipok: lehet méhnyakban, méhtestben elhelyezkedő.
- Kismedencei fertőzés jelei: megvastagodott falú petevezetők, szabad hasi folyadék, összenövések, szervek összetapadása.
- Rosszindulatú betegségek felismerése: petefészket, méhnyálkahártyát érintő.
- Méhen kívüli terhesség vagy vetélés jeleinek diagnosztizálása.
- A termékenységi problémák lehetséges okainak feltárása: petefészekciszták, endometriózis, tubák, összenövések, húgyhólyag- és bélendometriózis, myoma, adenomyosis, septum, fejlődési rendellenességek.
- Méhen belüli eszköz (IUD) felhelyezése és kontrollja.
A méhnyak ultrahang szerepe a szülés idejének megítélésében
Az ultrahangos méhnyakmérés segíthet a szülés idejének pontosabb megítélésében is:
- Szülésindítás folyamán: Olyan várandósoknál, akiknél szülésindítás van folyamatban, és az indukció előtti mérés segíthet felmérni szükséges-e méhszájérlelés, illetve mennyi az esély a hüvelyi szülésre, vagy császármetszésre.
- Terminus túllépésben: Túlhordásos várandósoknál a méhnyak mérése a 41. hét után megjósolható az esélye a szülés spontán beindulásának, és a hüvelyi szülésnek a következő 10 napon belül.
- Tervezett császármetszés: Azoknál a várandósoknál, akiknél császármetszést terveznek, a méhnyakhossz mérése segíthet eldönteni, hogy a tervezett műtétet a 37-38. héten kell-e elvégezni, vagy a 39-41. hétig lehet-e késleltetni.