A koraszülés az újszülöttek elhalálozásának vezető oka, és világszerte a második leggyakoribb halálok az öt évesnél fiatalabb gyermekek körében. A Semmelweis Egyetem kutatói által végzett átfogó elemzés, amely közel 150 000 terhességet vizsgált, arra jutott, hogy a várandósok rutinszerű hüvelyflóra szűrésével jelentősen visszaszorítható a koraszülés kockázata.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2020-ban világszerte 13,4 millió baba született a várandósság 37. hete előtt. A magyar kutatók 10 634 tanulmányt néztek át, végül 13 adatait hasonlították össze minden eddiginél komplexebb nemzetközi elemzésükben, amely 143 534 szülést vizsgált a világ minden tájáról. A WHO definíciója szerint a terhesség 37. hete előtti szülések esnek ebbe a kategóriába. 2020-ban a babák 4-16%-a jött idő előtt világra, vagyis átlagosan tíz várandósságból egy koraszüléssel végződött.
A koraszülés vezető halálok az ötévesnél fiatalabb gyermekek esetében; a világszervezet adatai szerint 2019-ben 900 000 újszülött veszítette emiatt életét. Magyarországon a szülések 8-9%-a végződik koraszüléssel, ami jobb a nemzetközi átlagnál. A túlélésre az 1000 gramm alatti súllyal született babáknak van a legkisebb esélyük, ők általában 28-30 hetesen jönnek világra.
A koraszülés lehet művi, vagyis egészségügyi okokból beindított, illetve spontán. Abnormális hüvelyflóráról akkor beszélünk, ha az ott található jó és rossz baktériumok egyensúlya valamiért megbomlik, vagyis a normálisnak tekinthető savas közegben a pH-érték emelkedni kezd, és lúgossá válik. Ezt számos dolog, például stressz, étkezés, szex, strandolás, antibiotikum kúra, de maga a terhesség is kiválthatja. Az ilyen fertőzések egyik tünete lehet például a bűzös folyás, égő érzés és hüvelyi fájdalom, de a betegek gyakran tünetmentesek.
A Semmelweis kutatóinak elemzése szerint, amelyben tünetmentes várandós nők adatait vetették össze, a rendszeres szűrés 29%-kal csökkentette a 37. hét előtti szülések kockázatát azokhoz képest, akiket nem szűrtek a terhesség alatt. 36%-kal csökkent a veszélye a nagyon alacsonynak számító 2500 gramm alatti születési súlynak, 49%-kal pedig a 32. hét előtti szülések kockázata.
„A statisztikák csak számok, de minden egyes veszteséget egy család gyászol. A koraszülötteknél gyakoriak a hosszútávú szövődmények is. A legsúlyosabb esetekben akár retinaleválás, vagy a tüdő éretlenségéből adódó légzési nehézségek, agyvérzés, és szepszis is előfordulhatnak. Szerencsére a koraszülött ellátás ma már csodákra képes, de a szövődmények elkerülése ezzel együtt is nagyon fontos szempont” - magyarázza dr. [Név beillesztése].
A koraszülés és a komplikációk kezelése az egészségügyi rendszerekre is jelentős terhet ró. Magyarországon például 2018-ban csaknem 8 milliárd forintot költöttek a koraszülöttek első hat hónapjának ellátására.
„A hüvelyi kenetvétel jelenleg nem része a terhesgondozási protokollnak, és szerepe folyamatos vitatéma tudományos körökben. Megaelemzésünk eredményei arra utalnak, hogy a rutinszűrések (pl. […]) […]” - magyarázza dr. [Név beillesztése].
A bakteriális vaginózis kezelésére többféle módszer létezik, például antibiotikum vagy probiotikum kúra. A Stanford Egyetem kutatóinak nemrégiben publikált eredményei az anya mikrobiális flórájának a koraszülésben játszott szerepére világítottak rá. Az eset-kontroll vizsgálatba bevont 49 kismamától - akik közül 15 koraszüléssel hozta világra a gyermekét - hetente vettek mikrobiológiai elemzésre mintákat. Megemlítendő, hogy a terhesség hónapjai alatt a mikrobiom taxonómiai összetétele és diverzitása a négy mintavételi hely egyikén sem mutatott jelentős változást. Az új vizsgálati eredmények arra mutatnak rá, hogy a Lactobacillus-szegény hüvelyflóra a koraszülés fokozott kockázatával jár együtt.
Eddig is ismert volt, hogy az anyai szervezetben megjelenő kórokozó mikroorganizmusok hatással lehetnek a terhesség lefolyására: a hüvely bakteriális fertőzése, a bakteriális vaginózis, kétszeresére növeli a koraszülés kockázatát, illetve a szájüregben elszaporodó kórokozók a periodontitis révén lehetnek negatív hatással a terhességre. A hüvelyflóra vizsgálata - a hüvelyi fertőzés jeleit nem mutató kismamáknál is - felhívhatja a figyelmet a koraszülés megnövekedett esélyére.
A szülés alatti fertőzés igen gyakori, és gyakran maga a fertőzés a koraszülés oka. A szülőcsatornában különféle baktériumok, vírusok lehetnek, amelyek sokszor az anyának semmilyen tünetet, betegséget nem okoznak. Szerencsére a babák bőre, nyálkahártyája véd attól, hogy a baktériumok a szennyezett felületekről a mélyebb rétegekbe kerüljenek. Az érett, egészséges újszülöttek védekező rendszere általában elég erős ahhoz, hogy a fertőzéssel szemben felvegye a harcot. A koraszülöttek esetében azonban a bőr, a nyálkahártya vékonyabb. Különböző beavatkozások során, például karszülék behelyezése, újraélesztés során, injekció adásakor sérülhet.
Koraszülöttekben a fertőzéseket sokszor nehéz kimutatni. Haspuffadás, légzéskimaradás, sárgaság, aluszékonyság, etetési nehézségek hívják fel a figyelmet a fertőzés lehetőségére. Ilyenkor különbözö vérvizsgálatokat kérünk. Váladékokból, vérből, gerincvízből, vizeletből mikrobiológiai tenyésztési vizsgálatokat végzünk. Amennyiben fertőzéssel állunk szemben, akkor antibiotikumokat adunk. Ezek az anyagok gátolják a baktériumok szaporodását, vagy elpusztítják azokat. Azonban ezek sem veszélytelen gyógyszerek, különösen hosszú időn át adva; némelyikük károsíthatja a vesét, a hallószervet, a májat, elpusztíthatják a normális bélflórát. Éppen ezért a fertőzések megelőzésére kell törekednünk.
A koraszülés ebbe a fejlődésbe több ponton is beleszól. Elmarad az immunglobulinok magzati felhalmozódása, mivel sok koraszülött a normális várandósság időtartamának alig 60%-át tölti a méhben, az utolsó 12 hét ellenanyag transzport hiányzik. A koraszülöttek immunválasza sok tekintetben hordozza még a magzatra jellemzőket: az antitestek kevésbé specifikusak, rosszabbul és gyengébben ismerik fel az antigéneket. A méhen kívüli életre jellemző antitest készlet lassabban, nehezebben alakul ki. A koraszülött bőre és bélnyálkahártyája még kevésbé érett fázisban találkozik a születés után kialakuló mikrobiommal, sokkal áteresztőbb, valamint az egészségestől eltérő mikrobiom alakul ki. A koraszülés és az azt követő beavatkozások az intenzív osztályon mind stresszt jelentenek a koraszülött szervezetre, amely szintén negatív hatású. Ennek alapján várható, hogy az immunrendszer érési folyamata megváltozik, ami a későbbi életkorban eltérő fogékonyságot és megjelenést eredményezhet az immunológiai kórképekben.
Vannak betegségek, amelyek fiatal gyermekkorban gyakoribbak, így sűrűbben találkozni gyermekkori asthmaval, illetve ehhez hasonló, nehézlégzéssel járó tüdőbetegséggel. A császármetszés egy jelentős rizikót képvisel a gyermekkori és a fiatal felnőttkori asthma kialakulásában, de nem csak a légúti betegség lesz gyakoribb, hanem az elhízás is, ami szintén összefüggést mutat az asthma előfordulásával. A háttérben nagy valószínűséggel a bélrendszer mikrobiom rendellenes kialakulása áll. Hüvelyi szülés esetén elsősorban laktobacillusok telepednek meg a bélrendszerben, míg császármetszésnél az anyai bőr baktériumai telepednek le. Ezzel ellenben az atópia és az atópiás dermatitis sokkal ritkább koraszülést követően, mint a terminusra szülés után.
Koraszülés megelőzése
Az emberi szervezet és ezen belül az immunrendszer méhen belüli és azt követő fejlődéséről sok mindent tudunk, de biztos, hogy nem eleget. A méhen belüli fejlődés születés időpontjáig tartó szakaszáról úgy tartjuk, hogy egy immunológiai szempontból izolált folyamat.
tags: #az #antimikrobialis #kezeles #es #a #koraszules