Az emberi agy fejlődése egy elképesztő, rendkívül gyors és összetett folyamat, amely már a méhen belüli élet korai szakaszában kezdetét veszi. Az emberi agy 86 milliárd idegsejtje az embrionális fejlődés 9 hónapja alatt jön létre és találja meg végleges helyét az agyban.
Miután az édesanya megtudta, hogy gyermeket vár, a baba agya már fejlődésnek indul. Alig a fogantatás utáni negyedik héten már kialakul a velőlemez (idegi lemez), amely az agy és a gerincvelő alapja. Ebből fejlődik ki az idegcső, amelyből a központi idegrendszer - az agy és a gerincvelő - jön létre.
A magzati agyfejlődés szakaszai
Nagyjából a 7. terhességi héten kialakul az agy és a baba arca is. Az idegcső bezáródása után három részre görbül és dudorodik ki, amelyeket elő-, közép- és hátsóagynak nevezünk. Az első elektromos agyi aktivitás a 6. hét körül kezdődik - ez a tevékenység jelenti az első szinapszisokat, tehát azt, hogy a baba idegsejtjei kommunikálni tudnak egymással.
A második trimeszterben a baba agya irányítja a rekeszizom és a mellkas izmainak összehúzódását, amire a légzés gyakorlásaként gondolhatunk. Nagyjából ekkor kezdődnek az első szopási és nyelési impulzusok is, majd a 21. hétre a nyelési reflexek lehetővé teszik, hogy a baba le tudja nyelni a magzatvizet. A második trimeszter végére szinte teljesen kifejlődik az agytörzs, amely szabályozza a pulzust, a légzést és a vérnyomást.
| Fejlődési szakasz | Főbb események |
|---|---|
| 4. hét | Velőlemez kialakulása |
| 6. hét | Első elektromos agyi aktivitás |
| 7. hét | Agy és arcformálódás |
| 21. hét | Nyelési reflex kialakulása |
A szinaptikus hálózat és a fejlődés rohamtempója
A baba agyának leggyorsabb fejlődési időszaka a terhesség félidejében kezdődik, és valamikor a második és harmadik születésnap között ér véget. A leggyorsabb fejlődési szakaszban másodpercenként akár kétmillió új szinapszis (idegsejtek közötti kapcsolat) keletkezik.
Az agy fejlődése két, eltérő program alapján futó fázisra osztható:
- Anatómiai fejlődés: Az idegrendszer felépülése genetikai program alapján, amely felhasználja a test többi részéből érkező kémiai információkat.
- Szinaptikus érés: A tanulás folyamata, amely a külvilágból érkező információk alapján alakítja ki a kapcsolatok erősségét és szűri meg a felesleges szinapszisokat.
Az ingerlés és a környezeti hatások jelentősége
Minden tapasztalat, amelyet a baba a világ felfedezése során megtanul (mozgás, látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás segítségével), lenyomatokat hagy az agyában. A gyakran használt kapcsolódások tovább fejlődnek és finomodnak, míg a feleslegesek elhalnak - így míg kezdetben a mennyiség a meghatározó, később a minőség javára billen a mérleg.
Ezért rendkívül fontos, hogy minél több inger érje a babát az első 12 hónap folyamán, mert annál barázdáltabb lesz az agya, és annál magasabb lesz az intelligenciahányadosa. Ugyanilyen fontos a mozgás: minél többet mozog egy kisgyermek az első néhány évében, annál jobb tanulmányi eredményt ér el az iskolában, és annál inkább csökken a diszlexia és a diszgráfia kockázata.
Táplálkozás és biológiai háttér
A baba számára az első hónapokban az agyfejlődés szempontjából a fehérje kiemelkedik: különösen nagy hatása van a beszédet, a figyelmet és a munkamemóriát befolyásoló agyi területek fejlődésére. A változatos, fehérjében és szénhidrátban gazdag étrend nagyon fontos az agy optimális fejlődése szempontjából.
Az agyfejlődéséhez elengedhetetlenek az omega-3 zsírsavak, ezek közül konkrétan a DHA-zsírsav. Különösen a harmadik trimeszterben fontos a megfelelő DHA-bevitel, amikor az agyfejlődés a leggyorsabb. Emellett a folsav szedése a terhesség előtt és elején 70 százalékkal csökkenti a súlyos velőcső-problémák kockázatát a csecsemőnél.
tags: #az #agymukodes #megindulasa #magzatnal