Dózsa György úti baleset és az Aréna út épületeinek története

A Dózsa György úti baleset tragikus eseményeket hozott, melyek során többen megsérültek, ketten pedig életüket vesztették. A balesetben két jármű karambolozott, majd az egyik egy trolimegállóba csapódott. Az elsődleges információk szerint az egyik halálos áldozat, egy 23 éves fiatalember, a megállóban vesztette életét, míg a másik az ütköző autó anyósülésén utazott, és később, a kórházba szállítás közben hunyt el. Kiderült, hogy mindketten egyazon cégnél dolgoztak.

Az ATV információi azonban más megvilágításba helyezik a történteket. Úgy tudják, hogy a két elhunyt valójában ugyanabban a kocsiban ült. Ez azt jelenti, hogy a fiatalember, akiről korábban azt hitték, a megállóban várakozott, valójában az ütközés következtében repült ki a járműből.

Dózsa György úti baleset helyszíne

Az Aréna út 61. szám alatti Fiat központ épülete 1935-ben készült el. A gyár saját tulajdonában álló képviselet, a Fiat Automobilok Magyar Eladási Rt., az 1930-as években tovább növelte a márka eladásait. Ezek a képek már az 1938-as bővítést követően készültek, amelyről a Tér és Forma építészeti magazin így írt:

„A Fiat Automobilok Magyar Eladási R. T. Aréna-úti gyártelepe Budapest legszebb service- és javítóműhelye. Oly nagy közkedveltségnek örvend, hogy az utóbbi időben szűknek bizonyult. Azt a nagy és nehéz feladatot kellett megoldani, hogy a gyártelep racionális munkamenetét biztosító elrendezést megtartva, azt kb. 100 %-kal növeljük. Impozáns a térhatása az újonnan létesült 26 m. széles és 33 m. hosszú service-teremnek. Ezt a nagy termet sikerült oszlop nélkül íves vasbetonszerkezetkel oly módon megoldani, hogy az nappal egyenletes jó világítást és szellőzést biztosít, másrészt éjjel nagy ablakfelületei belülről kivilágítva impozánsan adják vissza az épület szerencsés körvonalait. A service-csarnokban elhelyezett iroda, tárgyalási és várófülkék, valamint a mosó és zsírozó szerencsés elhelyezése és kiképzése a csarnok belsejével szerves egészet képez. Meg kell említeni a service előtt lévő udvart, mely kedves kiképzése mellett egycsapásra megoldja az ilyen üzemeknél nagy fontosságú és amellett zavartalan parkírozás, benzinfelvétel, valamint az üzembe jövő és onnan távozó kocsik ellenőrzését.”

Fiat központ épülete az Aréna úton

Az 1949-es államosítást követően a Fiat képviseletből a III-as számú Autójavító Nemzeti Vállalat lett. 1957-ben megalakult a KPM Autófenntartó Ipari Tröszt (AFIT). A rendszerváltás után a Dózsa György úti műhely is a Spirál Autó Rt tulajdonába került. Az 1993-as privatizációt követően egy ideig a Lézer Automobil Kft árusított Citroeneket, majd 1997-től a Peugeot (és később a Suzuki) autók foglalták el a területet.

Az Automobilipari és Kereskedelmi Rt tulajdonát képező Bp, XIII., Dózsa György-út 61-63. szám alatti ingatlan részletes leírása az épületek korabeli állapotát tükrözi:

  • Az iroda épületet kivéve, melyet átalakítással modernizáltak 1935-ben, ettől kezdődően folyamatosan létesültek a többi felépítmények is a legújabb kor követelményeinek megfelelően, vasbeton keretszerkezetes, kitöltőfalas épületek, kislejtésű préselt kavics lemez lefedéssel, szükség szerinti bádogos munkálatokkal.
  • A műhelycsarnokok ugy korszerű világítás, mint szellőzés céljából tetőfelületen nyeregalakú vasvázas drótbetétes üvegezéssel, míg az oldalfalakban nagyméretű vasvázas nyíló és bukó szárnyakkal, bőségesen beépített ablakokkal láttattak el.
  • A háborús sérülések szerkezetileg teljesen helyreállíttattak, üveges munkával együtt, kizárólag a homlokzati vakolat és lábazati felületen vannak még kisebb javítások elmaradva.
  • Az alagsor-földszint-1 emelettel bíró épület 403.67 m2 beépített alapterülettel rendelkezik, 11.70 m pince padlótól padlás födém felső síkjáig mért magassággal.
  • A földszinten nyert elhelyezést a portásfülke, préselt acéllemez kiadóablakokkal kombinált ajtóval, parkett padló burkolattal, közvetlen bejáró ajtóval, azonkívül az udvarról is elérhető portáslakásokkal összekötve.
  • A főbejáratból nyíló szélfogóval lezárt, belépőn keresztül elérhetően fekszenek javarészt az utcára nyíló sorszoba rendszerben kiképzett, világos, szellős, nagyméretű irodaszobák, ezzel kapcsolatos körfolyósó, minden szobába közvetlen belépési lehetőséggel, váró és megbeszélő részek kialakításával.
  • Az iroda és alkatrészraktár épület között egy 5.40/5.20 m nyílásméretű, elektromos meghajtású, felfelé gördülő rácsos kapu épült be.
  • Az 1935-1937. években készült földszintes épület vasbeton vázszerkezetű tégla kifalazású, vasbeton födémes, 1.581.49 m2 beépített alapterülettel rendelkezik.
  • A Fóti úti homlokzati részen nyert elhelyezést az alkatrészraktár, mely udvarról közelíthető meg.
  • A kovácsműhely, beépített kovácstűzhellyel, füstelvezetővel, mennyezetig lezárt válaszfallal, ebbe beépített nagyméretű vasüvegfallal rendelkezik.
  • A kocsiraktár szervesen kapcsolódik a service udvarhoz és a Dózsa György úti határoláshoz, közlekedési lehetőségek céljából nagy kapukkal beépítve.
  • Az 1937.évben épült földszintes épület vasbeton váz és keretszerkezettel, kitöltő téglafalazattal, vasbeton alsóbordás íves lemezfödémmel, 1.107.89m2 beépített alapterülettel rendelkezik.
  • A 5. számú service csarnok épületeiben üzemvezetői, üzemi és ügyfélforgalmi irodák, orvosi rendelő, ügyfélváró, kéziraktár és WC helyiségek találhatóak.
  • Az udvari főfal mentén 2 db kocsimosó van, állással, hidraulikus beépített kocsiemelőkkel, valamint zsírozáshoz is kocsiemelőkkel.
  • A jelenlegi kárpitosműhelyben kéziraktárak kerültek kialakításra, továbbá kompresszorgép-szoba a sűrített levegő termelése céljából.
  • A 7. számú épület egy szabadon álló, földszintes, 1937-ben épült épület.
  • A 8. számú épület egy földszintes, 1937-ben épült, vasoszlopokon nyugvó, fatetővel bíró, három oldalon nyitott épület.
  • A 9. számú épület egy földszintes, 1939-ben épült, egyoldalú service, egyoldalt utcai kerítés mentén vasbeton oldalfalakkal rendelkező épület.
  • A 10. számú épület egy földszintes, 1937-1938. években készült, szögvas vázzal, hulladéklemez fedéssel épült kerékpártároló.
  • A telekhatárokon, utcai vonalon, nem beépített területeken átlag 4 méter magas falazott téglakerítés található.
Épületek alaprajza a Dózsa György úton

A Dózsa György úti tragikus baleset mellett az Aréna úti épületek története is betekintést nyújt a magyarországi autóipar és építészet fejlődésébe, különös tekintettel a Fiat márkára.

tags: #autos #borze #dozsa #gy #ut