Az anyaság és a szoptatás kérdése egyre összetettebbé válik a modern orvostudomány és a társadalmi változások fényében. Különösen igaz ez a transznemű nők esetében, ahol az indukált laktáció, azaz a mesterségesen kiváltott tejtermelés lehetősége új távlatokat nyit, de egyben etikai és tudományos vitákat is generál.
Anyatejtermelés transznemű nőknél: egy úttörő eset
Egy harminc éves transznemű nő álma vált valóra azzal, hogy a társa kisbabáját a saját szervezete által termelt anyatejjel táplálhatta egy darabig. A New York-i Center for Transgender Medicine and Surgery tanulmánya pontosan leírja az esetet, amely szerint az eredetileg férfiként született nő hat éven át hormonkezeléseket kapott, de nemváltoztató műtéten nem esett át. A kisbaba születése előtt három és fél hónapon át olyan kezelést is kapott, amellyel végül mesterségesen előidézték a tejtermelődést a szervezetében. Ezt általában örökbefogadó anyáknál szokták alkalmazni. A kezelés eredményeképpen a nő képes volt csekély mennyiségű, mégis elegendő tápanyagot biztosítani a babának. A kutatók szerint ez volt az egyetlen táplálékforrása hat héten keresztül, ami rengeteget segített a gyerek fejlődésében. Később tejkészítményekkel etették, mert a nőnek már nem volt elegendő mennyiségű anyateje.
A Transgender Health című szaklap beszámolója szerint valóra válhatott egy 30 éves transznemű nő kívánsága, aki szerette volna anyatejjel táplálni partnere csecsemőjét. A gyermek biológiai anyja erre nem volt ugyanis képes vagy nem volt hajlandó - a pontos okot nem tudni. A New York-i Center for Transgender Medicine and Surgery szakértőinek neve alatt közzétett tanulmány szerint a fiúként született nő hat éve szedett már női hormonokat, de a nemváltoztatást teljessé tévő műtéti beavatkozásokon nem esett át. Így nem volt mellnagyobbítása, nem távolították el a heréit, illetve hüvelyt sem alakítottak ki a péniszéből. Az egészségi állapota megfelelő volt, egyetlen nagyobb műtéten esett át korábban, az epehólyagját távolították el. A női hormonok mellett időnként nyugtatót és altatót szedett pánikbetegsége miatt, valamint vízhajtót.
A tejtermelés beindításához a csecsemő születése előtt 3,5 hónapos, újabb gyógyszeres terápiának vetették alá. Egyebek mellett a tejelválasztást serkentő hatóanyagot kapott, valamint egy másik gyógyszerrel a férfi hormonok termelődését blokkolták. Valamint előírták neki, hogy a mellpumpáját naponta hányszor és milyen hosszú ideig használja. Ennek köszönhetően szerény, de a kezdetekben, vagyis a gyermek születése utáni hetekben mégis elegendő mennyiségű anyatejet volt képes termelni a szervezete. A beszámolóból nem derült ki teljesen világosan, hogy képes volt-e szoptatni, vagy pedig lefejte a tejet. A lényeg azonban az, hogy a csecsemő hozzájutott anyatejhez, ami nagyon fontos az egészséges fejlődése szempontjából. Hathetes kora után a baba már tápszert is kapott, miután elegendő mennyiségű anyatej nem állt rendelkezésre. A gyermekorvosok megállapítása szerint a gyermek fejlődése és emésztőrendszerének működése korának megfelelő volt abban az időszakban, amikor kizárólag anyatejjel táplálták még. A csecsemő egyébként most hat hónapos, és továbbra is kap anyatejet.
Ez az első olyan hivatalosan dokumentált eset, amikor egy transznemű nő szervezetét rá tudták állítani anyatej termelésére - mondják a szakemberek. Ugyanakkor hallomásból tudtak már olyan esetekről az Egyesült Királyságból, amikor transznemű nők is „besegítettek” a szoptatásba, de az ezekről szóló feljegyzéseket, ha vannak, eddig nem publikálták. Az amerikai esetet lejegyző szakemberek hozzátették: egyelőre nem látják pontosan minden egyes összefüggését a gyógyszeres terápiának, amit transznemű páciensük kapott. Ez nem jelenti azt, hogy innentől kezdve a többi transznemű nő előtt is nyitva áll ez az út. Még további vizsgálatok szükségesek az optimális gyógyszeres terápia kidolgozásának érdekében.
Szoptatás 18. fejezet: Relaktáció (A tej újraindítása)
Orvosi vélemények és viták
Az University Hospitals Sussex NHS Foundation Trust (klinikai szolgáltatásokat nyújtó intézmény) igazgatója által kiszivárogtatott levél alapján az intézmény szerint a transz nők (biológiai férfiak) gyógyszeres kezeléssel kiváltott anyateje éppen olyan jó, mint amelyet a biológiai anyák termelnek szülést követően. A kórházakat működtető tröszt volt az első, amely 2021-ben használta a „mellkasi táplálás” és „emberi tej” kifejezéseket és létrehozta az „első klinikai és nyelvi irányelveket, amelyek támogatják a transz és nem bináris szüléseket”. A levél számos iránymutatást tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a transz nők képesek-e anyatejet termelni és leírták, hogy milyen hormont kell szedniük a tejtermelő mirigyek kialakulásához. A kórház tavaly az Egészségügyi Világszervezet (WHO) útmutatásait felhasználva bizonyítékokkal védekezett, miszerint az „emberi tej” jobb a babának, mint a tápszer. Egy 2022-es tanulmányt is idézett a kiszivárgott levél, amely szerint „nincs megfigyelhető mellékhatás azon csecsemőknél”, akiket „tesztoszteron koncentrációjú” anyatejjel szoptatnak, azonban valójában kevés tudományos kutatás áll rendelkezésre a transznemű nők anyatejes táplálásával kapcsolatban.
A levelet felfedő Lottie Moore, a Policy Exchange (brit konzervatív intézmény) munkatársa a következőt mondta a Telegraph-nak: „ez a levél kiegyensúlyozatlan és naiv abban az állításban, hogy a férfiak által hormonok hatására termelődő váladék úgy táplálhatja a csecsemőt, ahogyan az anyatej.” „A gyermek jólétének mindig elsőbbséget kell élveznie az identitáspolitikával és a vitatott hitrendszerekkel szemben, amelyek nem bizonyítékokon alapulnak. Az NHS-nek nem szabad beletörődnie ebbe a hülyeségbe” - nyilatkozta Lottie Moore. Milli Hill, a nők jogaiért harcoló aktivista a Telegraphnak azt is elmondta: „a férfiak, bárhogyan azonosítják vagy jellemezzék magukat, nem tudnak szoptatni.” A kórház szóvivője ellenben továbbra is kitart a levél tényei és az azokat alátámasztó bizonyítékok mellett. A reproduktív endokrinológiára szakosodott dr. Channa Jayasena szerint izgalmas fejlődésnek lehetünk tanúi. Azt mondja, többször hallott már ilyen esetről, de hivatalosan soha nem dokumentáltak hasonlót.
A La Leche Liga álláspontja és a "chestfeeding" fogalma
„A La Leche Liga nagy-britanniai szervezete támogat mindenkit, aki szoptatni szeretné gyermekét, hogy ez sikerüljön neki. Nem diszkriminálunk senkit neme, szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt - áll a La Leche Liga brit szervezetének kinyilatkoztatásában. - A transz férfiak, transz nők és nem bináris emberek is választhatják azt, hogy szoptatják gyermeküket. Az angol nyelvben külön szót használnak arra, amikor egy nem cisznemű férfi (azaz olyan nő, aki nem tud azonosulni születéskori nemével, így férfiként él) ember szoptatja gyermekét, ez a chestfeeding. „Képes anyatejet produkálni az a szülő is, aki nem biológiai anyja a gyermekének, ahogy egy örökbefogadó anya is. Felmerülhet a kérdés, miért akarhat valaki szoptatni, aki nem biológiai anyja gyermekének. Ha megkérdezzük bármelyik édesanyát, aki úgy döntött, szoptatással táplálja gyermekét, valószínűleg elmondja azokat az előnyöket, amelyet a szoptatás a gyermek, az anya és a család számára jelent. Ebben pedig nem csupán az szerepel majd, hogy ételt biztosított a kisbabája számára. A bőrkontaktus, a kötődés kialakulása, a stresszoldás legalább olyan fontos, hiszen a szoptatás több mint az anyatej. Az örökbefogadó anyák is ezért döntenek úgy, hogy szoptatják gyermeküket, amelynél a tej egy a sok jótékony hatás közül. Amikor a brit La Leche Liga kiadta közleményét, várható volt, hogy felizzanak a közösségi oldalak. „Mellekkel rendelkező nőként, aki két gyermeket szoptatott, a chestfeeding szót sértőnek, lekicsinylőnek találom. A La Leche Liga brit szervezete (LLLGB) a felháborodott hangoknak adott válaszában ismét leszögezte: „A mi felfogásunk a családok támogatására nem változott. Mindig tiszteletben tartottuk azoknak a szóhasználatát, akiket támogatunk. A családok támogatása esetén ez azt jelenti, hogy mindig azon a nyelven szólunk az egyénekhez, amelyet ők preferálnak. A La Leche Ligát 1956-ban, az amerikai Illinois-ban alapította anyák egy csoportja.
Méhátültetés transznemű nők esetében
A méhátültetés nem sci-fi, számos sikeres operációt végeztek már nőnek született nőkön. Az első egészséges újszülött 2014-ben látta meg a napvilágot átültetett méh segítségével. A méhátültetés meglehetősen bonyolult eljárás. Főként a beültetés okozhat nehézségeket a fertőzések miatt. Illetve célszerű halott donort választani, mert az élet veszélyeztetése nélkül jelenleg nem lehet megoldani a méh kiemelését. Az első átültetést emberen 1931-ben végezték el. Biológiailag férfinak született nőkbe egészségbiztonsági okokból nem ültethető méh. A jelenlegi protokoll szerint nincs különösebb klinikai indoka annak, hogy ne végezzenek cisz (biológiailag nőnek született) nőkön méhátültetéseket. Transz nők (biológiailag férfinak született nők) és cisz férfiak (biológiailag férfinak született férfiak) esetében azonban egészségbiztonsági aggályok miatt kizárják a lehetőséget. Az ún. montreali etikai kritériumok szerint az újszerű sebészeti eljárásoknak megfelelő kutatási háttérrel kell rendelkezniük, ellenkező esetben tilos alkalmazni őket, hiszen nagy a kockázatuk. Említettük, hogy a méhátültetés bonyolult eljárás. Nem elég beültetni a méhet, a megfelelő érrendszert is létre kell hozni újonnan, illetve meg kell találni a megfelelő hormonpótlást is a beültetés, majd a terhesség sikeres fenntartásához. Az indiai orvos - Dr. Narendra Kaushik - tervei szerint a pácienseinek mesterséges megtermékenyítésen (IVF-kezelésen) kellene átesnie ahhoz, hogy teherbe essenek, mivel a méhük nem lenne a petevezetékeken keresztül a hüvelyhez kapcsolva. Egy másik komplikáció, amellyel egy transz nőnek egy ilyen műtét után szembe kell néznie, az lenne, hogy a cisz nőknek általában szélesebb a medencéjük, ami segíti a szülést.