A teherbeesés esélyeinek maximalizálása: Az ovuláció és a termékeny napok megértése

A családtervezés során sok nő számára válik fontossá a menstruációs ciklus megértése és a termékeny időszak pontos ismerete. Ez az ismeret kulcsfontosságú a teherbeesés esélyének maximalizálásához. Cikkünk célja, hogy részletesen bemutassa a női ciklus működését, az ovuláció folyamatát, és hogy hogyan lehet ezeket az ismereteket a gyermekvállalás tervezésében felhasználni.

A menstruációs ciklus alapjai

Egy nő számára elengedhetetlen a menstruációs ciklus folyamatainak ismerete, hiszen termékeny éveink során ez sok mindent elárul test-lelki egészségünkről. A havi vérzés vagy menzesz folyamata a női nemi szervek ciklikus változásán alapul, amin minden egészséges nő havonta átesik pubertáskortól a változókorig. Ez a hormonális folyamat készíti fel a női szervezetet arra, hogy fogamzóképes legyen, teherbe essen. A ciklus hossza egyénenként eltérhet, átlagos hosszát tekintve 28 nap, de 21 és 35 nap között is normálisnak tekinthető. Legtöbb esetben 2-3 év után válik rendszeressé.

A folyamatot irányító hormonok az ösztrogén és a progeszteron. Az ösztrogénszint növekedése segíti elő a ciklus elején a petesejt érését, majd a tüszőrepedéssel a petefészekből való távozását. Ezt hívják ovulációnak. Ezután a progeszteron hatására a méh nyálkahártyája megvastagszik, így felkészül arra, hogy a megtermékenyített petesejt, vagyis az embrió megtelepedhessen. Ha nem történik megtermékenyülés, a petesejt felszívódik, az ösztrogén és a progeszteron szintje pedig csökkenni kezd, aminek a hatására a méh nyálkahártyája leválik és beindul a menstruációs vérzés. Ez sok esetben hasi görcsökkel, fájdalommal is járhat. Ezt megelőző napokban is a nők többsége megtapasztalja a PMS (premenstruációs szindróma) tüneteit, mely hangulatingadozással, fejfájással, bőrproblémákkal, rossz közérzettel járhat.

A menstruációs ciklus fázisai:

• Menstruáció
• Follikuláris fázis
• Ovuláció
• Luteális fázis

A menstruáció

A menstruáció beköszöntével kezdődik a ciklus első napja, 1-5 napon át tart, átlagosan 3-5 napig. Ha a petesejt nem került megtermékenyítésre, a méh megvastagodott nyálkahártyájának középső és felső rétege leválik és vérzés formájában ürül ki a szervezetből. A ciklus innentől számítva a következő menstruáció kezdete előtti utolsó napig tart.

Follikuláris fázis

A menstruáció első napjával egy időben kezdetét veszi a follikuláris szakasz is és a 13-14. napig tart, az ovulációig. A petefészkekben található tüszőkben fejlődnek ki a petesejtek. A tüszőérés már az első napon elkezdődik, általában 2-3 tüsző is érik, de a végén csak egy marad. Ebben a szakaszban megemelkedik az ösztrogénszint, a tüszőérés során pedig osztódni kezdenek a petesejtet körülvevő hámsejtek, és egy folyadékkal telt üreget hoznak létre a tüsző belsejében.

Ovuláció

28 napos ciklus esetén a 14. napon az érett tüsző megreped és megtörténik az ovuláció, ami a ciklus legtermékenyebb szakasza. A tüszőből kilökődött érett petesejt ilyenkor elindul a méh irányába. Az ovuláció során a nők egy része tompa fájdalmat is érez az alhas egyik oldalán, mely néhány percig, de akár néhány óráig is tarthat. Kilökődés után a petesejt nagyjából 12-24 órán át marad életben és készen áll a megtermékenyítésre.

Luteális fázis

A peteérést követően a luteális vagy más néven sárgatest fázis következik. Ez a 15-28. napig tart és a menstruációval ér véget, amennyiben nem következik be megtermékenyülés. Miután a petesejt kiszabadult, a megrepedt tüsző záródik és az agyalapi mirigy által kibocsátott lutenizáló (sárgatestserkentő) hormonnak köszönhetően hormontermelésbe kezd, ezáltal a progeszteronszint megemelkedik. Ha a fogamzás sikeres volt és a megtermékenyülés megtörtént, a méhlepény kezdeménye HCG hormont kezd el termelni, ezáltal a sárgatest élettartama meghosszabbodik. Ha nem történt megtermékenyülés, a sárgatest visszafejlődik, a progeszteronszint csökken, a méhnyálkahártya középső és felső rétege leválik és újból bekövetkezik a menstruációs vérzés.

A termékenység csúcsai: Az ovuláció és a termékeny napok

Babatervezésnél fontos az időzítés, hogy pontosan ismerjük, a ciklus melyik napjain vagyunk a legtermékenyebbek. 28 napos ciklus esetén az ovuláció a 14. napon következik be - az ovuláció után 24 órával, illetve az ovulációt megelőző 5 napban van a legtermékenyebb szakasz, a hímivarsejtek ugyanis akár 5 napig is életben maradnak a női szervezetben. Ez a 6 nap az úgynevezett termékenységi ablak. Célszerű az együttléteket ezekre a napokra időzíteni. Az esély a megtermékenyülésre akkor a legnagyobb, ha spermiumok sokan vannak és egészségesek, tehát a termékeny napok idején a legideálisabb, ha az együttlétek 2 naponta vagy naponta egyszer történnek.

Az ovuláció azt a folyamatot jelöli, amikor minden menstruációs ciklus során egyszer a hormonális változások hatására a petefészekből kiszabadul egy petesejt. Csak akkor tud teherbe esni, ha egy spermium megtermékenyít egy petesejtet. A petesejteket a petefészkek tartalmazzák. Az ösztrogén magas szintje kiváltja egy másik hormon, a luteinizáló hormon (LH) szintjének gyors emelkedését is. A petesejtet csak legfeljebb 24 órával az ovuláció után lehet megtermékenyíteni. Ha a petesejt nem termékenyül meg, a méh lelöki a nyálkahártyát (a petesejt elvész vele együtt), és elkezdődik a menstruáció.

Míg egy petesejt csupán 24 óráig él, a spermiumok akár öt napig is képesek aktívak maradni. A „termékenységi ablak” teljes időtartama, tekintve a petesejt és a spermium együttes élettartamát, nagyjából hat nap. A legtermékenyebb napok egy ciklus során, amikor a legvalószínűbb, hogy teherbe eshet védekezés nélküli szexuális együttlét esetén, az ovuláció napja és az azt megelőző nap - ez a termékenységi csúcs két napja. A megelőző néhány napban is magas a termékenység, és lehetőség van teherbe esni.

Hogyan ismerhető fel az ovuláció?

Több módszer is segíthet az ovuláció pontos időzítésének meghatározásában:

Elsődleges tünetek:

• Hüvelyváladék változása: az ovuláció idején nagyobb mennyiségű, tojásfehérjére hasonlító ragacsosabb váladék tapasztalható, mely elősegíti a hímivarsejtek túlélését.
• Testhőmérséklet mérése: az alaphőmérsékletünk közvetlenül ébredés után a reggeli órákban mérhető. Az ovuláció során a testhőmérséklet lassú emelkedésnek indul és az ovuláció napjain mindig kicsivel magasabb értékek mérhetőek. Fontos, hogy reggel mindig ugyanabban az időpontban, ébredés után, de még felkelés előtt mérjük meg a hőmérsékletünket.
• Méhnyak megváltozása: a méhnyak felpuhul és magasabbra kerül az ovuláció során.

Másodlagos tünetek:

• Pecsételő vérzés
• Alhasi szurkáló fájdalom
• Érzékenyebbé válhatnak a mellek
• Megnövekedett libidó
• Érzékenyebb szaglás

A peteérés kiszámítása

Mivel a ciklus hossza eltérő lehet, ezért célszerű menstruációs naptárat vezetnie minden nőnek, melyben bejelölhetjük az ovuláció napjait is. Ezenkívül az ovulációs teszt használata is segítséget nyújthat.

Peteérés kiszámítása - Naptármódszer

A rendszeres és kiszámítható menstruációs ciklus esetén, a legkézenfekvőbb megoldás, hogy kiszámítsuk mikor van peteérés - a naptár módszer. Legyen szó akár az átlagos 28, vagy a szintén gyakori 25-31 napos ciklusról, a peteérés kiszámítása ugyanúgy működik. Az előző néhány ciklus alapján egy naptár használatával be tudjuk jelölni, hogy melyik napra várható az ovuláció - a menstruáció első napjától számított 14. nap környéke -, vagyis a peteérés kiszámítása révén könnyedén meghatározhatók a legtermékenyebb napjaink, melyek a peteérést megelőző és az azt követő 3 napot jelentik.

Peteérés kiszámítása - Ovulációs teszt

A drogériákban, gyógyszertárakban és a webshopokban kapható ovulációs teszt is alkalmas arra, hogy megállapítsuk mikor van peteérés. Ezek a vizeletben lévő luteinizáló hormon (LH) koncentrációját vizsgálják, és egy bizonyos érték felett jelzik, ha bekövetkezett a peteérés napja. Az LH szintje a ciklus során váltakozik: míg az elején csupán 3-15 mlU/ml, a peteérés ideje alatt akár az 50 mlU/ml-t is meghaladhatja, majd a ciklus második felében visszacsökken az elején tapasztalt szintre. Az ovulációs tesztek átlagosan 25 mlU/ml szinttől jeleznek „pozitív” értéket, így, ha hozzávetőleg tudjuk, mikor esedékes a peteérés időszaka, akár az összes termékeny napot ki tudjuk használni.

Peteérés kiszámítása - Ébredési alaphőmérséklet mérése

A testhőmérséklet mérésével is megállapíthatjuk, hogy mikor van peteérés? Ehhez a módszerhez egy teljes cikluson át, minden nap, ugyanabban az időben kell megmérni az alaphőmérsékletünket, ezzel megismerve, kitapasztalva. Fontos, hogy az értékeket gondosan jegyezzük fel, hiszen közvetlenül az ovulációt megelőzően a testhő alacsonyabbá válik, majd a petesejt kiszabadulásakor hirtelen megemelkedik. Tehát egyfajta görbét fogunk tapasztalni a megszokotthoz képest. Érdemes digitális hőmérőt használni, hiszen ezek a testhőmérsékleti kilengések 0,2-0,4 fok körüliek.

Peteérés kiszámítása - Cervix-nyák változásai

A cervix-nyák, vagyis a méhnyaknyák állagából és színéből is lehet következtetni arra, hogy mikor érkezett el a peteérés ideje, mivel termelődését a hormonszint változásai befolyásolják. Egy cikluson belül a cervix-nyák lehet ragacsos, krémes állagú, vízszerű és hasonlíthat a nyers tojásfehérjére is. Ezeket a váladék típusokat, épp ebben a sorrendben tapasztalja meg minden nő a legtermékenyebb napokig bezárólag.

A menstruációs ciklus rendellenességei és a családtervezés

Minden hónapban előfordulhatnak eltérések a ciklusban. A nem kóros elváltozások általában 1-1 alkalommal fordulnak elő, majd a ciklus időtartama ismét normalizálódik. Ezek kiváltó okai lehetnek: stressz, gyógyszerszedés, életmódbeli változások, nem megfelelő táplálkozás, erőteljes fizikai aktivitás.

Vannak azonban olyan rendszeresen fennálló tünetek, melyeket a hormonrendszer problémái okozhatnak, ilyen esetben mindenképpen javasolt szakorvoshoz fordulni. Az elváltozások többsége a megfelelő kezelés és életmódváltás mellett sikeresen helyreállítható.

Vérzési rendellenességek tünetei:

• 21 napnál rövidebb vagy 35 napnál hosszabb ciklus
• ciklus kimaradása legalább 3 hónapon át
• a menstruációs vérzés sokkal erősebb vagy gyengébb a megszokottnál
• a vérzés 7 napnál tovább tart
• a menstruáció alatt a megszokottnál nagyobb fájdalom (pl. endometriózis esetén), hasi görcs, hányinger, hányás fordul elő
• köztes vérzés két menstruáció között
• vérzés szexuális együttlét után

Családtervezés előtt mindenképpen javasolt felkeresni a nőgyógyászunkat, aki elvégzi a szükséges szűrővizsgálatokat, vér- és vizeletvizsgálatra is elküld. Ezenkívül tájékozódik esetleges betegségeinkről, vagy a családban előforduló betegségekről. A nőgyógyászati vizsgálatot, laborvizsgálatot nem érdemes kihagyni a teherbeesés előtt.

A női ciklus körforgása minden nő számára megtanulható folyamat. Némi odafigyeléssel, tudatosan felkészíthető testünk a termékenységre és a babavárás időszakára. A tervezés időszakában, még egy pontosan működő ciklus esetén is, a megfelelő szakember segítségével elvégzett vizsgálatokkal megelőzhetők az esetlegesen felmerülő problémák. Ebben az időszakban különösen fontos a nyugalom és a stresszmentes életmód, hogy az együttlétek a termékeny napok alatt se a kényszerűségről szóljanak, hanem boldogságot okozzanak a nő és a férfi számára is.

Sok pár feltételezi, hogy nekik gyorsan sikerül majd teherbe esniük. Nagyjából minden második pár rossz időpontban próbál teherbe esni. Ha egy pár elkezd próbálkozni, arra számítanak, hogy a terhesség rövid időn belül bekövetkezik. A nők több mint fele azt várja, hogy hat hónapon belül teherbe esik, a fiatalabb nők pedig általában még ennél is korábbi időpontra számítanak. Egy gyakori és könnyen orvosolható tényező a szexuális élet rossz időzítése.

Ha már elmúlt 35 éves, próbálkozzon nagyjából hat hónapig, mielőtt segítséget kérne. A fenti tanácsok azért változnak életkoronként, mert ez a tényező a teherbe esés valószínűsége szempontjából kulcsfontosságú. 35 éves kor után a petesejtek kimerülése kritikus szintet ér el, 40 éves kor felett pedig a teherbe esés valószínűsége nagyon lecsökken.

Számos tényező akadályozhatja a teherbe esést, még akkor is, ha korábban már született gyermeke. A leggyakoribb probléma az aktuális életkor. Ha már született gyermeke, és most 35 évesnél idősebb, a teherbe esésre való képessége csökkenhet. Előfordulhat az is, hogy fennáll egy, az ovulációs adottságaival kapcsolatos probléma, illetve polip vagy mióma van a méhüregében, ami befolyásolhatja az embrió képességét a beágyazódásra és a fejlődésre. Lehetséges, hogy férfi partnerének olyan spermium-rendellenessége van, amely a spermiumok számának, mozgékonyságának csökkenését, vagy az alakjuk megváltozását okozza.

A terhesség megszakítása általában nem befolyásolja a későbbi teherbe esésre való képességet. Ritkán előfordulhat, hogy összenövések alakulnak ki a méhben, amelyek negatívan befolyásolhatják a jövőbeni termékenységet. Amennyiben normális havi ciklusai vannak, kicsi az esélye, hogy ezek az összenövések hatással vannak a termékenységre. Ha már egy éve próbál teherbe esni, 35 év alatti, és 23-35 nap közötti ciklusai vannak, egy termékenységi specialista vagy nőgyógyász felkeresése segíthet megbizonyosodni róla, hogy a méhével minden rendben van.

A kiszámítható menstruációs ciklus a gyermekáldás egyik fő pillére és ehhez fontos tudni, hogy mikor van peteérés? A női ciklus során végbemenő hormonális változások eredményezik ugyanis a peteérést, mely nélkül nem jöhet létre a fogantatás. De, mit is értünk pontosan peteérés alatt, mit kell tudni a termékenységben szerepet játszó tényezőkről, és mivel segíthető elő az ovuláció? Cikkünkben ebben nyújtunk segítséget!

Mi is az a peteérés?

A nők körülbelül 1 millió petesejttel a petefészkeikben születnek. Ez a hatalmasnak tűnő mennyiség az évek során több mint a felére csökken, serdülőkorra mindössze 300-400 ezer marad. A petesejtek egészen addig csupán szunnyadnak, amíg a hormonrendszer változásának hatására el nem érkezik az első peteérés ideje. Nem minden petesejt fog azonban a menopauzáig beérni, egy átlagos nő életében hozzávetőleg 400 peteérésre kerül sor.

A havi ciklus és az ovuláció, avagy tüszőéréstől tüszőrepedésig. A nők nemi működését ciklikusság jellemzi, mely négy szakaszból áll: menstruáció, peteérés, ovuláció és luteális szakasz. A menstruációs ciklus a nagy átlagot tekintve 28 naponként ismétlődik, de ettől eltérő időintervallum is normálisnak számít. Ez alapján a 25-31 napra bekövetkező vérzés sem nevezhető ritkának.

A menstruációt a peteérés ideje határozza meg. Ez a folyamat az ösztrogén hormon segítségével veszi kezdetét, majd a folliculusstimuláló hormon (FSH) szabályozza, stimulálja a tüszőt, végül az agyalapi mirigy által termelt luteinizáló hormon (LH) csúcsán bekövetkezik az ovuláció, vagyis elérkezik a peteérés. A tüszőrepedés átlagosan a női ciklus 14. napján következik be, ennek során a megtermékenyítésre alkalmas petesejt kilökődik, és megkezdi útját a petevezetéken át a méhbe. A női nemi ciklus utolsó fázisa, a luteális szakasz általában 12-16 napos. Ennek során a kiürült tüsző elkezd sárgatest hormont termelni, mely megtermékenyítés esetén elősegíti a beágyazódást. Amennyiben a peteérést nem követi megtermékenyítés, bekövetkezik a menstruációs vérzés.

Megfelelő táplálkozás és életmód a gyermekáldás érdekében

A kellően megválogatott ételekkel és étrend-kiegészítőkkel nem csupán szervezetünket készíthetjük elő a sikeres várandósságra, de elősegíthetjük a peteérést, valamint a termékenységet is.

Elsőként nézzük, melyek a tiltólistások, ha a cél a teherbe esés: magas glikémiás indexű ételek, transzzsírokat tartalmazó ételek, higanyban gazdag tengeri halak, édesítőszerekkel, cukorral dúsított italok, mesterséges anyagokat - ízfokozókat, színezékeket - tartalmazó élelmiszerek. Ezek egyrészt megemelhetik a vércukorszintet, gyulladást válthatnak ki, valamint megváltoztathatják a hormonháztartás működését, ami a menstruációs ciklus zavarához, vagy akár az ovuláció elmaradásához is vezethet. A termékenység növelése érdekében érdemes továbbá kerülnünk a szóját tartalmazó ételeket. A szójában ugyanis fitoösztrogén található, ami negatívan hat a hormonháztartásra.

Általánosságban elmondható, hogy a nyers vagy párolt zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, alacsony zsírtartalmú, feldolgozatlan húsok és a magas zsírtartalmú tejtermékek, növényi olajok, valamint az omega-3 zsírsavakban, vasban, folsavban gazdag élelmiszereket fogyasztása ajánlott a várandósságra készülve.

A kevesebb állati fehérje bevitel nem csupán a nők esetén növeli a teherbeesés esélyét. A férfiak nemzőképességére is igen jótékony hatással bír, mivel a spermiumok minősége jobbá válhat egy ilyen típusú étrend következtében. A szervezet fehérjeigényét érdemes növényi fehérjével pótolni, melyek közül a legjobb források a hüvelyesek - elsősorban a bab, a csicseriborsó és a lencse.

Ha a közeljövőben szeretnél teherbe esni, akkor különös gondot kell fordítanod arra, hogy egészséges életmódot élj. Ennek fontos része, hogy figyelj a tápanyagszükségletedre, és változatos, kiegyensúlyozott étrendet kövess, miközben kerülöd az alkoholt, a nikotint és a testsúlyodat normál értéken tartod.

A stressz valószínűleg minimális hatással van a nők teherbe esési képességére. Tanulmányok kimutatták, hogy az élsportolók és az (étkezési zavarok vagy alacsony testsúly miatt) elégtelen mennyiségű női nemi hormont termelő nők aktiválják stresszhormonjaikat, ami hatással lehet a petesejt kibocsátásának képességére. A mindennapi stressz azonban valószínűleg nem befolyásolja meghatározóan az Ön fogamzóképességét. Felmerült, hogy a szexuális életnek az ovulációs tesztek szerinti legtermékenyebb napokra való időzítése stresszhez vezethet. Ám William Ledger professzor és a Clearblue közös tanulmánya szerint, ha a párok ezen tesztek segítségével próbálkoznak a gyermekvállalással, az nem stresszesebb, mintha ezek nélkül tennék.

Ha egy csapatként működtök az elkövetkező hónapokban, az határozottan javítja a fogamzás esélyét. Végül is egy kisbabához ketten kellenek. A kommunikáció kulcsfontosságú - a ciklus működésének megismerésétől kezdve egészen odáig, hogy az érzéseitekről őszintén beszéltek. Támogassátok egymást így az előttetek álló úton.

Alapvetően egy egészségesnek mondható párnál egy éven belül következik be a várva várt pillanat, az utód megfoganása. Igen, egy év, és itt még csak a megfoganásról beszélünk. Sose feledd, hogy nehéz „átlagos” és „normális” időket meghatározni. Vannak olyan párok, akiknek különösen gyorsan, egy hónapon belül sikerül, de ők vannak a legkevesebben. 1 év, bár nagyon hosszú időnek tűnik, mégis ennyi a próbálkozás minimum ideje. Ha ez idő alatt sem fogan meg szerelmetek gyümölcse, még mindig nem szükséges a legrosszabbra gondolnod! Felmérések szerint sok pár esetében 2 év védekezés nélküli szeretkezés hozza csak meg eredményét.

Az biztos, hogy egy év után -ha addig még nem tettétek- már érdemes lehet alaposabban megfontolnotok néhány, életviteletekkel kapcsolatos változtatást.

Nézzük, mi befolyásolja, hogy mennyi idő alatt fogan meg utódotok:

1. Az életkor: A közhiedelemmel ellentétben mindkettőtök életkora döntő lehet, az évek számával együtt sajnos a „próbálkozási idő” is arányosan hosszabbodik. Sőt, a köztetek lévő korkülönbség is befolyásoló tényező. A legjobb esélyekkel akkor rendelkeztek, ha közel azonos korúak vagytok, 5 év fölötti különbség a statisztikai adatok szerint már hosszabbíthat a folyamaton (ne feledd, a statisztika sosem kőbe vésett igazság!).
2. Az étkezés: Mind a női, mind a férfi szervezetnek meghatározott tápanyagokra van szüksége ahhoz, hogy a reprodukciós funkciók megfelelően tudjanak működni. Az egyoldalú, tápanyagban szegény, rendszertelen táplálkozás ezért bizonyítottan befolyással lehet a fogamzóképességre.
3. Az életmód: Ebbe beletartozik a munkátok és a szabadidőtök egyaránt, illetve ezek egymáshoz viszonyított aránya. A sok stresszel járó munka, a kevés alvás és a mozgásszegény életmód mind hónapokat adhatnak hozzá a folyamathoz, míg végre sikerrel jártok.
4. Testsúly: Sajnos mind a két véglet, a túl alacsony és a túl magas testsúly is akadálya lehet annak, hogy minél előbb megfoganjon a babátok. A BMI-érték (testtömeg-index) egy jó kiindulási alap lehet ennek felmérésére: 18,5-25 közötti érték az ideális.
5. Egészségügyi állapot: Nemi úton terjedő betegségek, bizonyos nőgyógyászati betegségek (pl. policisztás ovárium szindróma), illetve a férfi ivarrendszert érintő állapotok (pl. prosztatamegnagyobbodás) szintén akadályozó tényezői lehetnek a sikeres baba-projektnek.
6. A szexuális élet rendszeressége: Talán evidensnek tűnik, de a rendszeres, védekezés nélküli szexuális élet bizony kulcsfontosságúak. Megoszlanak a vélemények, miszerint milyen sűrűséggel (naponta, 2-3 naponta) „ideális” szeretkezni a minél gyorsabb sikerhez, abban viszont egyeznek, hogy heti egynél többször. A lényeg az, hogy szakítsatok minőségi időt egymásra és az együttléteitek továbbra is egymás kölcsönös szeretetéről szóljanak, ne a „baba-gyártásról”.
7. A lelki állapot: Nem feltétlenül csak arról van itt szó, mennyire pörgős, esetleg stresszes az életed. A félelem a meddőségtől sajnos szintén erős befolyással lehet a baba-projekt sikerére. Biztosan hallottál már olyat, hogy valakinek sokáig nem sikerült teherbe esnie, majd egy örökbefogadás, vagy lombik után szinte azonnal "összejött" természetes úton a baba. Ezt nevezhetjük a tudat hatalmának. A terméketlenségtől sokan már akkor rettegnek, amikor még csak eldöntik, hogy hamarosan gyermeket szeretnének. Engedd el ezt a gondolatot, képzeld el a boldog, közös jövőt és koncentrálj önmagad és partnered egészségére, testi, lelki jó állapotára.

tags: #teherbeeses #hanyadik #alkalommal