Az Asherman-szindróma egy gyűjtőfogalom, ami a méhen belüli összenövéseket takarja. Ilyenkor tulajdonképpen a méh két fala nő össze kisebb-nagyobb mértékben. Ez a ritka, de jelentős egészségügyi állapot a méhben hegszövet képződésével jár, amely számos szövődményhez vezethet, beleértve a meddőséget, a menstruációs zavarokat és a terhességi szövődményeket.
Az Asherman-szindróma, más néven méhen belüli összenövések, egy olyan állapot, amelyben hegszövet alakul ki a méh belsejében, gyakran trauma vagy műtét következtében. Ez a hegszövet a méhfalak összenövéséhez vezethet, ami akadályozhatja a normális menstruációs vérzést és ronthatja a termékenységet.
Az Asherman-szindróma okai
Az Asherman-szindróma szerzett, nem veleszületett rendellenesség. Leggyakrabban különböző okokból végzett nőgyógyászati küret okozta sérülés következtében alakul ki. A méhkaparás vagy küret utáni kialakulása a méhüreg összetapadását, összenövések kialakulását jelenti, mely vetélést vagy terhességmegszakítást követően végzett küretnél, de nagy eséllyel szülés vagy császármetszést követő küretnél, illetve például mióma műtéteket követően jöhet létre.
A küret vagy kaparás során megsérülhet a méhnyálkahártya legalsó rétege, és ez a méhüreg szálagos összenövéseit vagy komplett összetapadását okozhatja, akár 5-ből egy esetben (20%-os esély). Mivel a megsérült réteg miatt nem alakul normál méhnyálkahártya, a méhüreg részlegesen beszűkül, vagy teljesen összetapad, ezért alakulnak ki az Asherman-szindróma tünetei.
További kiváltó okok lehetnek:
- Terhesség utáni műszeres betapintás: Amelyre egyebek mellett akkor lehet szükség, ha a méhlepény nem vált le rendesen.
- Terhességmegszakítás miatti méhkaparás: Ilyenkor az eszköz megsérti a méh falát, a sérült rétegek pedig könnyebben össze tudnak tapadni, össze tudnak nőni egymással.
- Miomák vagy polipok eltávolítása: A méh belső felszínéről miómát távolítanak el hiszteroszkópos beavatkozással, vagy polipok eltávolítása.
- Gyulladások és fertőzések: Az endometritisz, amely a méhnyálkahártya fertőzése, gyulladáshoz és az azt követő hegesedéshez vezethetnek.
- Sugárkezelés: A méhet érintő sugárkezelés szintén növelheti az Asherman-szindróma kockázatát.
- Genetikai és autoimmun okok: Bár nem teljesen ismertek, egyes tanulmányok arra utalnak, hogy bizonyos örökletes tényezők hajlamosíthatnak az egyénekre a méhen belüli összenövések kialakulására.
- Életmódbeli tényezők: A rossz táplálkozás, az elhízás és a dohányzás is összefüggésbe hozható különféle reproduktív problémákkal, beleértve az Asherman-szindróma kialakulásának lehetőségét is.
Az Asherman-szindróma tünetei
Az Asherman-szindróma számos tünettel jelentkezhet, amelyek súlyossága változó lehet. A betegség során a méhfal belső felén keletkező hegszövet összenövéseket okoz a méhfal és a méhnyak területén, ami miatt a méh térfogata csökken, a méhüreg formája deformálódik.
Jellemző tünetek:
- Menstruációs zavarok: Rendszertelen, fájdalmas menstruáció, a menstruáció elmaradása (amenorrhea), vagy nagyon kevés vérzéssel járó menstruáció. Ennek oka, hogy a méh belső felszíne az összenövés miatt kisebb, így a leváló nyálkahártya sem jelentős.
- Meddőség és visszatérő vetélések: A méhüreg részleges vagy teljes összetapadása miatt meddőség alakulhat ki. Sok női szülő felismerte, hogy az Asherman-szindróma az oka annak, hogy nem tudnak teherbe esni, vagy nem tudják kihordani a terhességet.
- Alhasi görcsök és fájdalom: Még akkor is, ha nincs menstruációs vérzés, a nők fájdalmat érezhetnek, mert a hegek akadályozzák a vér kiáramlását.
- Retrográd menstruáció: Súlyos esetben a méhüreg, illetve a méhszájon keresztüli kivezető út teljesen elzáródik, és ez retrográd menstruációt okozhat, vagyis a menstruációs vér nem a hüvelyen át kifelé ürül, hanem a petevezetőkön keresztül a hasüregbe.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a fenti tünetek valamelyikét tapasztalja, illetve ha szokatlan változást észlel menstruációjában, keresse fel nőgyógyászát vagy a területileg illetékes nőgyógyászati szakrendelést.
Diagnosztizálás
Az Asherman-szindróma diagnózisa általában alapos klinikai vizsgálattal kezdődik. Ez magában foglalja a beteg részletes kórtörténetének felvételét, a tünetek megbeszélését és fizikális vizsgálat elvégzését.
A diagnosztizáláshoz használt módszerek:
- Ultrahangvizsgálat: Már ultrahangvizsgálat is felvetheti az Asherman-szindróma gyanúját. 2D hüvelyi ultrahangon gyanús lehet a szabálytalan, asszimmetrikus, „behúzott” méhüreg, a fibrózus vagy lineáris sávok jelenléte, illetve az egyenetlen vagy hiányos méhnyálkahártya. A ciklustól függetlenül vékony endometrium és a gyenge belső véráramlás szintén jel lehet. Az ultrahangos vizsgálaton csak nagyon nagy tapasztalattal bíró ultrahangos szakemberek veszik észre még műtét előtt.
- Méhtükrözés (hiszteroszkópia): A pontos diagnózis hiszteroszkóppal állítható fel. Egy vékony, megvilágított eszközt vezetnek be a méhbe, melynek során egy monitoron láthatóvá válik a méh ürege, és lehetőséget ad az összenövések műtéti oldására is. Ha a meddőség vagy a vetélés kivizsgálása miatt hiszteroszkópos beavatkozást végeznek, akkor egyértelműen láthatóvá válik az összenövés.
- Kontrasztanyaggal végzett röntgen- (HSG - hysterosalpingographia) vagy ultrahangvizsgálat (HyCoSy - hysterosalpingo-contrast sonography): Ezek a vizsgálatok is biztos képet adhatnak a méhüreg állapotáról.
- Vérvétel: A kivizsgálás részeként sor kerülhet vérvételre is az egyéb betegségek kizárása céljából, például endokrinológiai vizsgálat a menstruációs panaszok egyéb lehetséges okának kizárására.
Kezelés
Az Asherman-szindróma elsődleges kezelése a sebészeti beavatkozás, melynek célja, hogy visszaállítsa a méh normál nagyságát és formáját.
Sebészeti lehetőségek:
- Hiszteroszkópos adhesiolízis: A leggyakoribb eljárás, amelynek során hiszteroszkóppal eltávolítják a hegszövetet. Ehhez nincs szükség vágásra, a hiszteroszkópos beavatkozás során a méh összenövéseit egy kamerával követve oldják fel, amit a hüvelyen át juttatnak fel a méhbe. A műtétet altatásban végzik.
Műtét utáni kezelés:
- Összenövésgátló anyagok: Az oldás után az összenövések újra összetapadhatnak, ezért lehetséges, hogy a beavatkozást többször is meg kell ismételni. Gyakran alkalmaznak méhüregi összenövésgátló anyagot a műtét végén, ami megakadályozza az összenövések újbóli kialakulásának lehetőségét. Súlyosabb esetekben a műtét után sor kerülhet katéter vagy ballon méhbe helyezésére, hogy ne alakuljon ki újabb hegszövet és összenövés.
- Hormonterápia: A beavatkozás után bizonyos esetekben személyre szabott hormonkezelést is alkalmaznak, amely a méh gyógyulását segíti elő, mivel megerősíti a méhnyálkahártya felépülését.
Ha a méhfalakat sikerül teljesen szétválasztani, akkor a gyógyulás teljes is lehet, az érintettek gond nélkül teherbe eshetnek. Az IVF kezelés csak anatómiájában helyreállított méh, működőképes méhnyálkahártya mellett indítható.
Prognózis:
Az Asherman-szindrómában szenvedő nők prognózisa számos tényezőtől függ, beleértve az állapot súlyosságát, az összenövések mértékét és a kezelés időzítését. A korai diagnózis és beavatkozás jelentősen javíthatja a gyógyulási esélyeket, beleértve a sikeres terhesség lehetőségét is. A rövid távú szövődmények közé tartozhat a sebészeti beavatkozások utáni fertőzés vagy vérzés.