Egy újszülött baba látványa, érintése, megölelése kivételes élmény, amely számtalan pozitív hatással bír mind a babára, mind az őt körülvevő felnőttekre. Az utóbbi években egyre több olyan kezdeményezés és program lát napvilágot, amelyek célja, hogy a legkisebbek is megkapják a számukra oly fontos szeretetet és fizikai közelséget, különösen azokban a kritikus időszakokban, amikor szüleik nem tudnak folyamatosan mellettük lenni.
Önkéntes programok az újszülöttekért
A New York-i Spence-Chapin örökbefogadási ügynökségnél, valamint más országos örökbefogadási ügynökségeknél is olyan önkéntesek jelentkezését várják, akik ideiglenesen gondoskodnak újszülött babákról. Erre azokban az esetekben van szükség, amikor az anya még nem döntött arról, hogy örökbe kívánja-e adni gyermekét, vagy amikor az ügynökségek anyagi lehetőségei és dolgozóinak száma korlátozottabbá vált.
- Az ideiglenes befogadás önkéntes, és általában 2-4 hétig tart.
- Ez alatt az idő alatt a kiválasztott önkéntesek feladata, hogy otthonukban gondoskodjanak a babákról.
- Az ügynökség minden felmerülő költséget megtérít, az utazástól, étkeztetéstől, pelenkától az öltöztetésig.
A programban való részvételhez pályázni kell. Az ügynökség minden jelentkezőt ellenőriz, hogy alkalmasak-e a feladatra, és az otthonaikat is felkeresik, hogy meggyőződjenek róla, megfelelő-e egy újszülött számára. Rendkívül fontos, hogy az önkénteseknek az első pillanattól egyértelmű legyen, hogy ez az időszak kizárólag átmeneti. Amikor a baba édesanyja meghozza a döntését, annak függvényében vagy hozzá, vagy nevelőszülőkhöz kerül a gyermek.
Kórházi kezdeményezések és a "Baby Cuddler" programok
Vannak kórházak, ahol egy alternatív kezdeményezésnek köszönhetően arra kérik a programban résztvevőket, hogy menjenek be a csecsemőosztályra, és ölelgessék meg a babákat. Rengetegen szeretnének lehetőséget kapni, nem könnyű bekerülni, hosszú a várólista. A manitobai Winnipegben található Saint Boniface Általános Kórház újszülött-intenzív osztályán például a "Baby Cuddler" program keretében önkéntesek lehetnek a babák ölelői. Ez a program a koraszülött csecsemők számára biztosítja a fejlődésükhöz szükséges bőr-bőr kontaktust, miközben a szüleiknek is ad egy kis szusszanásnyi időt, amikor nem tudnak a gyermekükkel lenni.
Lucette Parent, a St. Boniface kórház egyik önkéntese elmondta: „Nagyon szeretem a kisbabákat, és amikor először hallottam a programról, azonnal jelentkeztem is. Minden alkalommal úgy érkezem a kórházba, hogy tudom, rengeteg szeretetet fogok adni.”
Az ölelés jelentősége a csecsemőfejlődésben
Az ölelésnek számtalan pozitív hatása van, akkor is, ha adjuk, és akkor is, ha kapjuk. A kezdeményezések nagyszerűsége abban rejlik, hogy minden résztvevő számára pozitív kimenetelű. Az átmeneti pótszülők megtapasztalhatják azt a csodálatos érzést, amit a szülővé válás jelent. A babák, akiknek a további sorsa még döntésre vár, addig is megkapják azt a szeretet és figyelmet, amire a legnagyobb szükségük van. A szülő anya ezalatt az idő alatt mérlegelhet minden szempontot, és végleges döntést hozhat.
Tudományos bizonyítékok az ölelés hatásáról
Az öleléssel kapcsolatos tapasztalatok nemcsak szóbeszéd szintjén léteznek, hanem tudományosan is bizonyítottak. A Biological Psychiatry (Biológiai pszichiátria) című folyóiratban 2014-ben közzétett tanulmány például kimutatta, hogy azok a babák, akik már születésüktől kezdve élvezhették az ölelést - különösen az újszülött-intenzív osztályon ápolt koraszülöttek - jobb alvási szokásokat alakítanak ki, és figyelmesebbek voltak, mint azok, akiket nem ölelgettek.
Ruth Feldman, a tel-avivi Bar-Ilan Egyetem pszichológus és neurológus professzora 1996-ban indított kutatást annak tisztázására, hogy a gyakori ölelés, a „kenguruzás” befolyásolja-e a korababák fejlődését. A babákat két csoportra osztották: az egyik csoport a szokványos ápolásban részesült, míg a másik csoportba sorolt babák 14 napon keresztül napi 60 perc extra anyai ölelést élvezhettek. Feldman és csapata ezután 3, 6, 12 és 24 hónapos korukban, majd 5 és 10 éves korukban újraértékelte a gyermekek állapotát. A jobb alvási szokások és a jobb összpontosítás mellett a csecsemők 10 éves korukban jobb stresszkezelési készséget mutattak, amikor szorongást kiváltó helyzetekkel (például nyilvános beszéddel) kellett szembenézniük.
„Minden emlősnek szüksége van arra, hogy az élet első napjaiban és heteiben az anyja ölelésében és szoros közelségében legyen. Ez különösen fontos a korababák számára, hiszen a koraszülöttségre hagyományosan egy „anyahiányos” állapotként tekintünk, hiszen ilyenkor az újszülöttek hónapokig vannak az anyaméhen kívül és távol az anyjuktól” - magyarázza Ruth Feldman.
Kenguru módszer, bőr-bőr kontaktus
A baba fejlődésének mérföldkövei az első hetekben
Bár minden baba a saját tempójában fejlődik, mégis vannak az életében mérföldkövek, amelyeket a szülőknek és szakembereknek is érdemes követni. Az első életév tele van szembetűnő változásokkal. Tizenkét hónap alatt a gyermek több mérföldkövet ér el - van amelyiket korábban, van amelyiket később. A kisebb eltérések miatt nem kell aggódni, viszont minden esetben hagyatkozzon az anyai ösztöneire, és ha úgy érzi, valami nincs rendben, keresse fel a gyermekorvost.
- 1. hét: Anyai hang felismerése. A baba még csak egy hete született, de már tudja, hogy számíthat az édesanyjára. Felismeri a hangját, és ennek köszönhetően egyszerűbben alkalmazkodik az új környezethez. Természetesen nem érti a szavakat, de amikor az anya hozzászól, beszél hozzá, azt a szeretet jeleként érzékeli.
- 2. hét: Látás fejlődése. A második hét körül intenzívebben fejlődik a baba látásképessége. Bár látása még homályos, a körülbelül 30 cm-es távolságra lévő dolgokat élesen látja. Ez a távolság a baba és az édesanya arca közötti távolságnak felel meg az etetés, öltöztetés vagy fürdetés során. Mozgassa a fejét egyik oldalról a másikra, és figyelje, ahogy a baba követi tekintetével a mozdulatait.
- 3. hét: Bújás. A kezdetben véletlenszerű mozgás fokozatosan változik. A harmadik héten a baba mintha bújni kezdene az anyjához, testtartása változik és az anya ölében vagy a mellkasára téve a lehető legközelebb szeretne lenni az anya testéhez.
- 4. hét: Hangok kiadása. A baba már nem csak sírásra használja hangszálait. A negyedik hét körül különböző hangokat kezd kiadni, különösen, ha látja vagy hallja a szülőt. A hangok utánzása elősegíti a baba beszédfejlődését.
- 5. hét: Céltudatos mozgások. A baba mozgása céltudatosabbá válik, a véletlenszerű mozgások lassan megszűnnek. Ne bízzon semmit a véletlenre, és minden nap végezzen valami kis gyakorlatokat a babával.
- 6. hét: Első mosoly. A hatodik héten a baba valódi mosollyal ajándékozza meg a szülőt. Hogyan különböztetheti meg a mosolyt az önkéntelen fintortól? Amikor a száj sarkai felfelé mozdulnak, a baba szeme is felragyog.
- 7. hét: Érzékszervek fejlődése. A hetedik hét körül észlelhető az érzékszervek intenzívebb fejlődése. A baba kezdi megérteni, hogy a csörgő a hang forrása. Javul a színérzék is.
- 8. hét: Fejemelés. A baba még nem bírja megtartani a fejét, de hasra fektetve már képes 45 fokos szögben megemelni.
Hihetetlen, milyen gyorsan elrepült az első két hónap a baba életében. És mivel minden mérföldkő jutalmat érdemel, kedveskedjen csöppségének egy gyönyörű játékkal, de ne feledkezzen meg magáról sem.