Az árpa és a jégárpa két gyakori szemhéjprobléma, amelyek sokakat érintenek, beleértve a gyermekeket is. Bár mindkettő a szemhéjon megjelenő duzzanattal jár, eredetük, tüneteik és kezelésük jelentősen eltérhet. Fontos, hogy megértsük a különbségeket, és tisztában legyünk azzal, mikor van szükség orvosi beavatkozásra.
Mi rejtőzik a jégárpa mögött?
Az első és legfontosabb, amit tisztáznunk kell, hogy a jégárpa és az árpa két különböző állapot. Az árpa egy akut, gyakran fájdalmas gyulladás a szemhéjban, amely jellemzően akkor alakul ki, ha kórokozók jutnak a szemhéjba - például, ha koszos kézzel dörzsöljük szemünket, vagy ha szervezetünk ellenálló képessége átmenetileg csökken. Ezzel szemben a jégárpa egy krónikus változat. Rendszerint fájdalmatlan, és sokszor egy korábbi árpa ‘maradványa’, vagy már eleve jégárpaként jelentkezik.
A jégárpa (chalasion) a Meibom-mirigyek hosszú időn keresztül fennálló gyulladása miatt alakul ki. Ilyenkor a mirigy kivezető csatornája elzáródik, az elzáródás mögött a váladék felgyülemlik. Gyulladásos tüneteket ilyenkor nem észlelünk, mindössze egy apró fájdalmatlan göb alakul ki leggyakrabban a felső szemhéj középső részén. Panaszokat általában nem okoz.
Az árpa a szemhéj vastagságában lévő faggyúmirigyek gyulladása. A staphylococcusfertőzés a felső vagy az alsó szemhéjon szemárpa kialakulásához vezethet. A betegség duzzanattal jelentkezik, amely lehet folyamatosan fájdalmas, spontán, vagy csak tapintásra. A szemárpa továbbterjedhet.
Kétféle árpa létezik:
- Külső árpa: Ez a leggyakoribb, és a szempillatüsző gyulladását jelenti. A felső vagy az alsó szemhéj külső oldalán jelentkezik, és ha továbbterjed, akkor a szem külső része felé húzódik.
- Belső árpa: A belső szemhéjon keletkezik a faggyúmirigyek fertőzésének következtében. Általában fájdalmasabb, mint a külső, és ha továbbterjed, akkor a szem belseje felé teszi.
Hogyan ismerhető fel a jégárpa és az árpa?
Sokan bizonytalanok abban, hogy amit a szemhéjukon tapasztalnak, az valóban jégárpa-e, vagy esetleg más szemészeti probléma. A jégárpa legjellemzőbb jegye egy kis dudor a szemhéjon, amely általában fájdalmatlan. Ez a dudor lehet a felső vagy az alsó szemhéjon, sőt, akár mindkettőn egyszerre is megjelenhet. Lokalizációja alapján lehet a szemhéj belső részében, amely a szemhéj duzzanatát okozza és a szemhéj kifordítása során látható a vöröses duzzanat vagy akár sárgás bennékű csomó is.
A külső árpa ezzel szemben a szemhéj szélén, a szempillák tövénél alakul ki, és szembetűnőbb kívülről is. A legfontosabb, hogy a jégárpa általában nem fáj. Ez az, ami megkülönbözteti az akut gyulladt árpától. Ha azonban a jégárpa begyullad, akkor megváltoznak a tünetek. Ilyenkor fájdalmassá válik, pirossá és meleggé, valamint akár váladék is ürülhet belőle.
Az alsó szemhéj árpa sokszor rejtettebb, mint a felső szemhéjon lévő. Vannak olyan tünetek, amelyek már komolyabb figyelmet igényelnek: ha a kis dudor a szemhéjon hirtelen megnő, fájdalmassá válik, vagy megjelenik mellette láz, akkor már nem egyszerű jégárpáról van szó. Az is figyelmeztető jel, ha a jégárpa látászavart okoz. Ha egy dudor hirtelen jelenik meg a szemhéjon, az valószínűleg nem jégárpa.
A szemhéj duzzanat mögött számos ok állhat, és fontos tudni megkülönböztetni őket:
- Allergiás duzzanat általában hirtelen alakul ki, jellemzően mindkét szemet érinti, és viszketéssel jár.
- Fertőzéses duzzanat, mint az árpa, fájdalmas, piros és melegebb lehet az érintett terület.
Árpa a szemen fertőző?
A jégárpával kapcsolatos egyik leggyakoribb félelem, hogy rendkívül fertőző. “Ez az egyik leggyakoribb tévhit, amivel a rendelőben találkozom,” magyarázza Dr. Argay Amanda. A szakorvos szerint a helyzet korántsem annyira drámai, mint ahogy azt sokan elképzelik. A jégárpa önmagában jellemzően nem fertőző, különösen, ha nem egy sima árpából alakult ki, hanem eleve jégárpaként jelentkezett. Ez egy krónikus elváltozás, amely általában nem tartalmaz aktív fertőzést.
Azonban a szakorvos felhívja a figyelmet egy fontos különbségre: másként áll a helyzet az akut árpával, ami a jégárpa ‘aktív’ elődje lehet. Ez valóban fertőző lehet, hiszen bakteriális fertőzés következménye. Az árpa esetében a baktériumok akkor okoznak problémát, ha kedvező körülményekre találnak - például egy kis sérülés a szemhéjon vagy gyengébb immunitás esetén. A szakorvos azt javasolja, hogy árpa esetén érdemes fokozott figyelmet fordítani a szemhigiéniára, de a túlzott aggodalom vagy társas izoláció nem indokolt.
Fontos tudni, hogy az árpa ugyanúgy, mint több más fertőzéses eredetű bőrgyulladás, gyakrabban fordul elő cukorbetegeknél. Olyan eseteknél, ahol az árpa jelenléte makacs, kezelésre rosszul reagál vagy rendszeresen visszatérő jelenség, érdemes vércukor vizsgálatot végezni. A szemárpa fertőző. Ha együtt lakik valakivel, akinek szemárpája van, vagy ha Ön megfertőződött, ajánlott külön törülközőt használni, hogy megakadályozza a maradék baktériumok terjedését. Nem ajánlott a másoktól kölcsönkapott smink használata sem.
Mi váltja ki a jégárpát?
Vajon miért jelenik meg a jégárpa bizonyos embereknél gyakrabban, míg másoknál szinte soha? Mi váltja ki ezt a kellemetlen állapotot, és mit árul el az egészségünkről? A jégárpa gyakran a stresszes időszakokban vagy jelentős hormonális változások idején jelenik meg. Hasonló ez ahhoz, mint amikor valakin herpeszes tünetek jelentkeznek egy különösen megterhelő időszakban.
A hormonális tényezők különösen fontosak: a nőgyógyászati ciklus változásai, a terhesség utáni időszak vagy a szoptatás ideje alatt sokaknál tapasztaljuk a jégárpa megjelenését. A jégárpa kialakulásának hátterében számos tényező állhat:
- Bőrproblémák és hajlamok: Azoknál, akik seborrheás dermatitisszel, ekcémával vagy rozáceával küzdenek, gyakrabban figyelhetjük meg a jégárpa megjelenését.
- Sűrű faggyú a mirigyekben: A fő bűnös gyakran a szemhéj faggyúmirigyeiben termelődő túl sűrű váladék, amely nem tud megfelelően távozni. Ez olyan, mint egy eldugult cső, amely előbb-utóbb problémát okoz.
A szemárpának számos oka van. A leggyakoribb a nem megfelelő szemhigiénia, de más tényezők is szerepet játszhatnak:
- Egyoldalú étrend; tápanyag- és vitaminhiány;
- Nem pihen eleget;
- Olyan úszómedencékben úszik, amelyek nincsenek megfelelően fertőtlenítve;
- Másokkal közösen használ törölközőt;
- Kontaktlencsét használ anélkül, hogy előtte kezet mosna és/vagy nem fertőtlenítené megfelelően;
- Gyakran dörzsöli a szemét;
- Olyan kozmetikumokat használ, amelyek szavatossági ideje lejárt;
- Másoktól kölcsönzött kozmetikumokat használ;
- A nap végén nem távolítja el a sminkjét;
- Ön más betegségben szenved (blefaritisz, rosacea, diabétesz), korpásodás esetén vagy magas a koleszterinszintje.
Miért veszélyes, ha megpróbáljuk otthon „megoldani”?
Sokan hajlamosak úgy gondolni a jégárpára, mint egy ártalmatlan kozmetikai problémára, amely legfeljebb esztétikailag zavaró. A rendelőben gyakran találkozom olyan páciensekkel, akik hónapokig, esetleg évekig élnek egy jégárpával, mert úgy gondolják, hogy az majd magától elmúlik. Sajnos nem mindig van így. Először is, a kezeletlen jégárpa gyulladást okozhat. A legriasztóbb - bár szerencsére ritka - forgatókönyv szerint a gyulladás mélyebbre, akár a szemgödörbe is terjedhet, akkor ha valaki nem megfelelő módon saját maga próbálja sebészi módon megnyitni, eltávolítani az árpáját.
A szakorvos elmagyarázza, hogyan zajlik ez a folyamat: a szemhéj anatómiája miatt a gyulladás viszonylag könnyen terjedhet a környező szövetekbe. Egy kis szemhéjgyulladás kellő figyelmetlenséggel komoly problémává nőheti ki magát. Ezért sem szabad a jégárpát könnyedén venni. A jó hír az, hogy ezek a súlyos szövődmények nagyon ritkák, és megfelelő kezeléssel szinte mindig megelőzhetők.
A digitális kor egyik árnyoldala, hogy az internet tele van félrevezető egészségügyi tanácsokkal is, és a jégárpa kezelése sem kivétel ez alól. Hetente találkozom olyan páciensekkel, akik otthon próbálták megoldani a jégárpa problémáját - a jégárpa egyes kezelései azonban időnként sokkal rosszabb állapotba sodorta őket, mint amilyenben eredetileg voltak. Sokan gondolják úgy, hogy egy kis nyomással, esetleg egy fertőtlenített tű segítségével egyszerűen megszabadulhatnak a jégárpától. Ez a megközelítés azonban nemcsak naiv, hanem kifejezetten veszélyes is lehet. A szemhéj szövete nagyon érzékeny és vérben gazdag terület. A fertőzés terjedése azonban nem áll meg a szemhéjnál. A gyulladás az arcüregekbe, sőt akár a szemgödörbe is bejuthat, ahol már sokkal súlyosabb problémákat okozhat.
A szakorvos szerint a probléma gyökerében az azonnali megoldás vágya áll: az emberek türelmetlenek, szeretnék azonnal megoldani a problémát. De az árpa és a jégárpa kezelése türelmet igényel. Nagyon fontos, hogy ne erőltessük a kiürülést nyomással, mert vérző fekélyt okozhatunk.
Hogyan kezelhető hatékonyan az árpa és a jégárpa?
A jégárpa kezelése nem egységes recept szerint zajlik - minden eset egyedi megközelítést igényel. A jégárpa kezelésében több lehetőség közül választhatunk, és a tapasztalat azt mutatja, hogy érdemes fokozatosan haladni az egyszerűbbtől a bonyolultabb megoldások felé.
Otthoni praktikák
Az alapkezelés a meleg borogatás, ami segíti a mirigy tartalmának ürülését - olyan ez, mint amikor egy eldugult csövet próbálunk átjárhatóvá tenni. Ideális esetben 40-45 Celsius fokos meleg borogatást alkalmazunk napi 3-4 alkalommal, 10-15 percig. Ez elég ahhoz, hogy hatásos legyen, de nem okoz égési sérülést. Bár sokan esküsznek a kamillás borogatásra, a szakorvos óvatosságra int: a kamilla valóban rendelkezik gyulladáscsökkentő hatással, de allergiás reakciót válthat ki egyeseknél, ami csak tovább rontja a helyzetet. Ehelyett inkább a tiszta, meleg vizes borogatást javasolja: egy tiszta kendőt vagy vattapamacsot mártunk meleg vízbe, kicsavarjuk, és óvatosan a szemhéjra helyezzük. Egyszerű, biztonságos és hatékony. Az eljárást naponta 2-3 alkalommal meg lehet ismételni. A borogatás célja, hogy felgyorsítsa a folyadék felgyülemlését a gennyes pattanás belsejében, és annak spontán kiürülését. Amennyiben a duzzanat nem múlik el egy hét alatt vagy rosszabb lesz, mindenképpen keressünk fel egy szemészt!
Gyógyszeres kezelés
Az árpa és a jégárpa gyógyszeres kezelése eltérő megközelítést igényel. Az árpa esetében, amely aktív bakteriális fertőzés, helyileg antibiotikumos és gyulladáscsökkentő jégárpa kenőcsöt és-vagy szemcseppet alkalmazunk. Az árpa gyógyítása során a cél, hogy a pangó váladék kiürüljön, a gyulladás pedig eltűnjön. Megjelenése esetén érdemes a gyógyszertárakban vény nélkül is kapható antibiotikumos kenőcsöt használni naponta három-négy alkalommal, estére pedig párakötést felhelyezni. Ez addig ismételjük, amíg az árpa ki nem fakad, ami akár egy egész hetet is igénybe vehet.
A jégárpa esetében a helyzet bonyolultabb: mivel a jégárpa nem aktív fertőzés, az antibiotikum önmagában nem elegendő. A szemészorvos szájon át szedhető antibiotikumokat, fájdalomcsillapítókat, antibiotikus cseppeket vagy kenőcsöket írhat fel a szemárpa kezelésére.
Műtéti beavatkozás
A jégárpa esetében gyakran műtéti beavatkozásra van szükség, ha a konzervatív kezelés nem hoz eredményt, vagy ha a jégárpa nem múlik el magától néhány hónap alatt. A jégárpa műtét során a gyulladt mirigy tartalmát eltávolítják egy kis metszéssel. A beavatkozás egyszerű és gyors, de fontos, hogy szakember végezze. A műtét lépései pontosan kidolgozottak: először helyi érzéstelenítést adnak egy nagyon vékony tűvel a szemhéjba - ez olyan, mint egy erősebb csípés. Ezután speciális eszközzel kifordítják a szemhéjat, és a belső oldaláról egy apró, néhány milliméteres metszést ejtenek. A műtét után nincs szükség varratra, mert a metszés olyan kicsi, hogy magától begyógyul. A műtét utáni időszak is fontos része a kezelésnek: néhány napig tartó szemkenőcs-használatra van szükség, amely egyrészt védi a sebhelyet, másrészt megelőzi a fertőzést. A legtöbb páciens meglepődik a beavatkozás egyszerűségén: sokan jönnek be izgulva, mert műtétre készülnek, de amikor megértik, hogy mennyire egyszerű és fájdalmatlan a folyamat, megkönnyebbülnek.
Az árpa eltávolító műtét egy rövid, helyi érzéstelenítésben végzett beavatkozás, amelynek során a szemhéj mirigyében kialakult gyulladt csomót - az úgynevezett árpát - távolítják el. Az árpa eltávolítása olyan szemészeti kisműtét, amely a szemhéj belső oldalán, a kötőhártya felől történik. A kiürülni nem tudó gennyes faggyúváladékot eltávolítjuk, és az esetek többségében létrejött gyulladásos sarjszövetet is kimetsszük. Az árpa eltávolítás végén nincs szükség a seb bevarrására.
Megelőzési stratégiák
A megelőzés mindig jobb, mint a gyógyítás - és a jégárpa esetében ez különösen igaz. Íme néhány lépés, amelyet otthon is elvégezhetünk:
- Melegítés: Készítsen otthon egyszerű melegítőpárnát egy tiszta zokniba töltött sóval vagy rizzsel, melegítse fel, és helyezze a szemhéjára 5 percig.
- Masszírozás: A melegítés után következik a masszírozás.
- Tisztítás: Végül tisztítsa meg a szemhéj szélét speciális tisztítókendővel vagy babasamponos vízbe mártott fültisztító pálcikával.
Az ideális időzítés este, lefekvés előtt, amikor már lemostuk a sminket és befejezték a napi teendőket. Így a szem pihenhet éjszaka, és nem kerül további szennyeződés rá. Fontos, hogy minden eszköz tiszta legyen. A melegítőpárnát is rendszeresen mossuk ki, a fültisztító pálcikát pedig minden használat után dobjuk el. Ha valakinek gyakran van jégárpája, akkor akár naponta is végezheti ezt a rutint, de általában a heti egyszer elegendő a megelőzésre.
A szemárpa kialakulásának megelőzésére a legjobb módszer a magas fokú személyi higiénia. Sokszori, alapos kézmosás csökkenti az árpa kialakulásának esélyeit, valamint ne használjuk mások törölközőjét, vagy egyéb olyan eszközét, melyet a szeméhez használ, például hölgyek esetében szemfestékek. Lefekvés előtt távolítsa el a sminket; viseljen polarizált napszemüveget; megfelelően fertőtlenítse a kontaktlencséket, ha visel; kezelje a szemhéjgyulladást, ha ebben a betegségben szenved.
Az árpa tünetei és kezelése
Összefüggések és figyelmeztető jelek
A jégárpa gyakran nem önálló probléma, hanem egy szélesebb egészségügyi kép része. Sok páciensem meglepődik, amikor azt mondom, hogy a jégárpa valójában egy jelzés lehet a szervezet részéről. Érdemes figyelni a jégárpa „üzenetére” is, különösen, ha visszatérően jelentkezik. A visszatérő jégárpa lehet jele más, komolyabb egészségi problémáknak, például cukorbetegségnek vagy anyagcsere-zavarnak.
A cukorbetegség például befolyásolja a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét, és megváltoztatja a bőr faggyútermelését is. Ezért a diabéteszes betegeknél gyakrabban fordul elő jégárpa és más bőrproblémák is. Az autoimmun betegségek, étel intoleranciák, pajzsmirigy-problémák, vagy akár a krónikus stressz is hajlamosíthatnak a jégárpára. Volt olyan páciensem, akinél a visszatérő jégárpa volt az első jele a hisztamin érzékenységnek, ami számos ételben/italban megtalálható.
Életmódbeli tényezők és jégárpa
A smink használata különösen érdekes kérdés a jégárpa hajlam esetén. Sokan azt hiszik, hogy ha hajlamosak jégárpára, akkor nem használhatnak sminket. Ez nem igaz, de bizonyos szabályokat be kell tartani. A kulcs a tisztaság és a minőség. A szempilla spirált háromhavonta cserélje le - ez nem marketing fogás, hanem egészségügyi szükségesség. A spirál belsejében idővel felhalmozódnak a baktériumok, amelyek fertőzést okozhatnak. A szemceruza és a szemhéjfesték is fontos. Sosem használjon olyan terméket, amelynek lejárt a szavatossága, és kerülje azokat a termékeket, amelyek irritációt okoznak. Különösen hangsúlyozzuk az esti tisztítás fontosságát: mindig tisztítsa le a sminket lefekvés előtt - ez talán a legfontosabb szabály. Az éjszakai pihenés alatt a bőr regenerálódik, de ha smink van rajta, az eltömíti a pórusokat és a mirigyeket. Használjon kétfázisú sminklemosót a vízálló termékekhez, és utána arclemosóval is tisztítsa meg a szemkörnyéket.
A kontaktlencse viselése szintén gyakori kérdés. Sokan kérdezik, hogy viselhetik-e a lencsét jégárpa esetén. A válasz: igen, de körültekintően. Ha kontaktlencsét visel, és jégárpája van, alaposan figyelje, hogy nem okoz-e kellemetlenséget. A jégárpa megváltoztathatja a szem felszínét, és ez hatással lehet a lencse illeszkedésére. A szakorvos konkrét jelzéseket sorol fel, amelyekre figyelni kell: ha a szem könnyezik, vörös lesz, vagy fájdalmat érez, azonnal vegye ki a lencsét és forduljon orvoshoz. Ne próbálja ‘átvészelni’ a kellemetlenséget. Különösen fontos ez cilinderes (tórikus) lencsék esetén, amelyeket asztigmatizmus korrekciójára használnak.
A dohányzás hatása a jégárpára gyakran alulbecsült terület. A dohányzás irritálhatja a szemet és a bőrt, ami hajlamosító tényező lehet - ez egy újabb ok a leszokásra. A dohányzás rontja a vérkeringést, ami befolyásolja a bőr regenerációs képességét. Emellett megváltoztathatja a bőr faggyútermelését is, ami közvetlenül kapcsolódik a jégárpa kialakulásához.
A legfontosabb, hogy a páciensek megtanuljanak összefüggéseket keresni: ha valakinek rendszeresen van jégárpája, érdemes naplót vezetni. Mikor jelenik meg? Milyen élethelyzetben? Mit evett, ivott aznap? Milyen kozmetikumokat használt? Ezek az összefüggések segíthetnek megtalálni a személyes kiváltó okokat, és célzott megelőzési stratégiát kidolgozni.
Árpa és jégárpa gyermekeknél
Sok szülő aggódik, amikor gyermeke szemhéján egy kis duzzanatot fedez fel, és gyakran felmerül a kérdés: előfordulhat-e jégárpa gyerekeknél? Gyermekeknél inkább az akut árpa a jellemző, amely fájdalmas, fertőző gyulladás. Amennyiben az árpa nem múlik el és már nem fájdalmas és gyulladt, akkor jégárpa marad vissza. Az árpa az a szemészeti megbetegedés, amivel sokan már egészen korán, gyermekkorukban találkoznak. Fájó, vöröses színű csomó a szemhéjon, ugye ismerős? Az árpa a szemhéjszéli mirigyek akut gyulladása, pattanásszerű elváltozás a szemhéjon. A szemnek ez a betegsége viszonylag gyakran előfordul, de ha többször megjelenik, akkor érdemes kivizsgáltatni magunkat, mert a cukorbetegség is okozhat árpát.
Noha bármely életkorban előfordulhat, az árpa gyakrabban fordul elő gyermekeknél. Ez azért van, mert a kicsik hajlamosak a szemükhöz tenni a kezüket anélkül, hogy meggondolnák, hogy tiszta-e vagy sem. Felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt szemhéjödémaként jelentkezik a szemárpa. Átterjedhet a fül előtti, az elülső fül és a szem alatti nyirokcsomók duzzanatára.
Ha mégis jégárpa alakul ki egy gyermeknél, a kezelés alapvetően hasonló a felnőttekéhez, de különös figyelmet kell fordítani a gyermek életkorára és együttműködési képességére.
Egyéb gyakori szemproblémák gyermekkorban
A gyermekszemészet a szemészet egyik ága, amely a szembetegségekkel, a látásfejlődéssel és a gyermekek látásgondozásával foglalkozik. A gyermekszemész szakellátási feladatai között diagnosztizálja, megelőzi és kezeli a gyermekek szemét és látását érintő betegségeket. Gyermekkorban sok olyan szemprobléma alakulhat ki, ami gyakran speciális ellátást igényel. A szembántalmak gyermekkorban bármikor előfordulhatnak, ezért mielőbbi kezelésük elengedhetetlen az optimális látás elérése (visszaállítása) és a szövődmények megelőzése érdekében. A korai diagnózis döntő fontosságú gyermekeknél, mivel látórendszerük születéskor még nem fejlődött ki teljesen; 7 éves kora körül éri el.
Gyakori szemészeti problémák gyermekkorban:
- Kancsalság: Ha a szülő kancsalságot észlel, hiszen a kancsalság elsősorban nem kozmetikai probléma. A valódi kancsalság MINDEN életkorban kóros, hátterében akár daganat, gyulladás, fejlődési rendellenesség stb. A valódi kancsalság ugyanis nem egyszerűen fénytörési hiba, hanem a két szem együttműködési zavara. Ha az egyik szem tartósan kancsal állásban van, akkor tompalátóvá válhat, amelynek gyógyulási esélye a korral együtt csökken. A kancsalság kezelése összetett, évekig tartó gondozást igényel.
- Fénytörési hibák: A gyermekkorban előforduló leggyakoribb szemészeti eltérést a fénytörési hibák okozzák. Fénytörési hiba húzódhat meg a gyakori fejfájás, "hunyorgás", elhúzódó, visszatérő szemgyulladás mögött.
- Távollátás: Az újszülöttek rövidebb szemtengellyel jönnek a világra. A távollátás - bizonyos mértékig, a szemlencse törőerejének fokozásával (alkalmazkodás) kijavítható. A távollátás mértékétől függően azonban ez az aktív izommunka egyéb panaszokat is okozhat (elhúzódó, nehezen gyógyuló szemhéjgyulladás, látási panaszok, fejfájás).
- Rövidlátás: A gyakran iskoláskorban kezdődő rövidlátás esetén a gyerek nem látja a táblát, "hunyorogva" nézi a TV-t (tehát távolra rosszul lát), közelre viszont jól lát. Szemüveggel ez a hiba korrigálható. A gyermek növekedésével a fenti értékek nőhetnek, így rendszeres szemészeti kontroll elengedhetetlen.
- Astigmatizmus: Általában a szaruhártya, néha a lencse görbületi sugarának eltérése miatt nem keletkezik éles kép az ideghártyán. Az astigmiát egyesek "szemtengely-ferdülésnek" is nevezik, míg mások a szemtengely-ferdülés alatt általában a kancsalságot értik. A korrigálása ún cylinderes lencsékkel történik.
- Kötőhártya-gyulladás: A felnőttkori kötőhártya gyulladáshoz hasonló tünetekkel jár, kialakulásában is alapvetően ugyanazok a kórokozók (baktériumok, vírusok) és tényezők (léghuzat, stb.) játszanak szerepet.
- Színtévesztés: A pályaválasztást befolyásoló színtévesztés majdnem kizárólag fiúknál fordul elő, örökletes tényezők kapcsán. A részleges színtévesztés lehet veleszületett vagy szerzett.
- Sérülések: A gyerekeknek nincs veszély érzete, nem ismerik fel a tárgyak bizonyos tulajdonságait, melyek súlyos sérüléseket okozhatnak. Ezek következménye maradandó látáskárosodás lehet, ezért elengedhetetlen az azonnali szemészeti ellátás.
- Veleszületett zöldhályog: A szülő néha boldogan mutatja, hogy gyermekének "milyen szép nagy szeme van" (sajnos ilyenkor általában a megemelkedett szemnyomás eredményezi a szemgolyó kóros megtágulását). Ennek gyanúja esetén a gyermeket mielőbb szemészetre kell vinni, ahol a szemnyomást (általában altatásban) megmérjük, és megállapítjuk, vagy kizárjuk a veleszületett zöldhályog tényét.
tags: #arpa #mutet #kisgyereknel