Magyarországon napjainkban a párok 15-20%-a érintett a meddőség problémakörében. Ebbe a halmazba azok a házastársak esnek, akik több mint egy éve igyekeznek ugyan, a csoda azonban mégis elmarad. A meddőség századunk népbetegsége, az Egészségügyi Világszervezet szerint minden hatodik ember meddő világszerte, és a lakosság minden rétegét érinti ez a probléma. Magyarországon is a becslések szerint 200-300 ezer meddő pár élhet. Az utóbbi években, évtizedekben jelentős változást figyelhettünk meg a szülő nők életkorát tekintve. Míg a 90-es években a magyar nők átlagos életkora az első gyermek születésekor 23 év, addig 2012-ben ez az életkor 27,7 év volt. Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy a szervezet reprodukciós képessége a 20-as évek végétől folyamatosan csökken, és az életkor egyik fő meghatározója a fogantatásnak. A termékenységi és nemzőképességi zavarok egyre jelentősebb problémát jelentenek a fejlett országok számára. Magyarországon a 70-es évektől figyelhető meg csökkenő tendencia a születési számokban, azóta már közel 40 %-kal csökkent az élveszülések aránya. Emellett az első gyermek vállalásának életkora is kitolódik mind a nők, mind a férfiak esetében.
Ha nem sikerül természetes úton áldott állapotba kerülni, még akkor is van lehetőségünk gyermeknemzésre: a mesterséges megtermékenyítések valamely módszerének köszönhetően nagyobb eséllyel válhatunk akár rövid időn belül is szülővé. A mesterséges megtermékenyítés olyan orvosi eljárás, amelynek célja, hogy azoknak a pároknak nyújtson segítséget, akik természetes úton nem tudnak gyermeket nemzeni. A mesterséges megtermékenyítés (asszisztált reprodukció) a meddőség kezelését szolgáló eljárások összefoglaló neve. Alkalmazása során közösülés nélkül, külső segítséggel valósul meg a petesejt megtermékenyítése, így olyan pároknak is megadathat a gyermekáldás, akik természetes úton nem tudnak gyereket nemzeni. A modern orvostudomány eszközeivel azonban ma már csaknem minden párnak lehet gyereke - ilyen eszköz a mesterséges megtermékenyítés, aminek egyik alapvető módja az in vitro fertilizáció, köznyelven lombikbébi-eljárás.
A leggyakoribb módszerek közé tartozik az inszemináció, a lombikbébi program, az asszisztált hatching, illetve az ICSI, vagyis az intracitoplazmatikus spermium injektálás. A sikertelen beavatkozás esetén sincs szükség várakozásra a következő próbálkozásig, mindössze az a feltétele, hogy a petefészek és a méh megfelelő állapotban legyen.
A lombikbébi program és a mesterséges megtermékenyítés folyamata
A lombikbébi program alatt a mesterséges megtermékenyítés egyik módját értjük, amely során a petesejtek megtermékenyítése a méhen kívül, lombikban történik. Az ilyen eljárásokat úgynevezett IVF (In vitro fertilizáció) módszernek hívjuk. Maga az in vitro kifejezés egyébként azt jelenti, hogy a hímivarsejt és a női petesejt a szervezeten kívül, egy „lombikban” találkozik. Az ilyen jellegű kezelésre akkor kerülhet sor, ha az érintett párnál nem vált be más módszer a természetes fogantatásra, mint például a ciklusmonitorozás, a hormon általi stimuláció vagy az inszemináció. Az in vitro fertilizáció szervezeten kívül történő megtermékenyítést jelent (az in vitro szó szerinti jelentése „üvegben”). Rövidítése IVF, és köznyelvben lombik programként, lombikbébi-eljárásként ismert. Több sikertelen inszemináció, hormonprobléma, komolyabb szervi eltérés, előrehaladott anyai életkor, gyenge minőségű spermakép, ismeretlen eredetű meddőség esetén ajánlott.
A meddőség hátterében egyébként számos ok állhat, például hormonális rendellenességek, endometriózis, a nem megfelelő minőségű spermium, stb. Az okok számossága és sokfélesége miatt komplex, mindenre és a pár mindkét tagjára kiterjedő vizsgálatnak kell megtörténnie egy lombikbébi program megkezdése előtt. A konzultációt követően a páciens anatómiai és hormonális státuszának feltérképezésére nőgyógyászati vizsgálatot, UH vizsgálatot végzünk. Illetve. egy ciklusban ciklus monitorizálása is történik, melynek első lépcsője a ciklus 2-4. napján (menstruáció 2-4. napján) végzett alaphormon vizsgálat a (Prolaktin, LH, FSH, E2). A ciklus középidejében a 12-14. napján végzett UH tájékoztat bennünket a kismedencei szervek állapotáról és arról, hogy a páciensnek van e spontán tüszőérése. A ciklus 21. napján végzett kontroll UH vizsgálat az ovuláció megtörténtét és a méhnyálkahártya szabályos átalakulását igazolja. Ezeken kívül még egyéb kiegészítő labor vizsgálatokat is végezhetünk. Az alapkivizsgálásban fontos a petevezető átjárhatóságának tisztázása, ill. a méh üregének vizsgálata. Ezen lépéseket követően döntjük el, mely típusú beavatkozással érhető el leggyorsabban sikeres terhesség, a legkisebb megterhelés mellett.
Ha az orvos megállapította a meddőségi okokat, kezdetét veheti az eljárás. A kezelés során az első lépés az ovuláció stimulálása. Ekkor az orvos hormonokat ad a pár hölgy tagjának, hogy több petesejt érje el az érettséget. A testen kívüli eljárások során a petesejt és a spermiumok találkozása szintén laboratóriumi körülmények között történik. Az első lépés az alapos nőgyógyászati és meddőségi vizsgálat. Az első konzultáció alkalmával olyan vizsgálatra kerül sor, ahol a doktor felméri a pár mindkét tagjának egészségi állapotát és a meddőségi okokat.
A lombikbébi program főbb lépései:
- Stimuláció: A pár hölgy tagja hormonkezelést kap a petefészkek stimulálására. A női meddőség egyik leggyakoribb oka az ovulációs zavar: amikor az ovuláció (magyarul peteérés, az érett petesejt kilökődése a petefészekből) rendszertelen vagy hiányzik. Ez jellemzően a hormonrendszer egyensúlyának felborulására vezethető vissza. Az ovuláció indukció a petefészkekben található petesejtek növekedésének és érésének hormonális támogatása, melyet természetes megtermékenyülés követ.
- Petesejt-aspiráció: A petesejt aspirációját általában helyi érzéstelenítésben végzik. Ez egy kisebb műtéti beavatkozás, amely körülbelül egy napot vesz igénybe, ahol altatásban végzik el a petesejtek leszívását. Maga az eljárás mára már rutinná vált, alacsony kockázatú beavatkozásnak tekintik és kifejezetten alacsony a lehetséges szövődmények kialakulásának mértéke.
- Spermium-kiválasztás: A férfi partnernek spermium-mintát kell adnia. A here már az embrionális élet 6-8. hetére kifejlődik. A hasüregben fejlődő here leszállása az intrauterin élet második felében történik. A felnőtt férfi heréiben naponta milliós nagyságrendben képződnek ondósejtek. Az ejakuláció alkalmával 2-5 ml ondó ürül, amely folyadék tartalmazza a hímivarsejteket, amelyek farki részüknek köszönhetően önálló mozgásra képesek.
- Megtermékenyítés és embriótenyésztés: A testen kívüli eljárások során a petesejt és a spermiumok találkozása szintén laboratóriumi körülmények között történik. A laboratóriumban a petesejteket megtermékenyítik. Ez hasonlít a természetben is lejátszódó folyamathoz: speciális tápoldatban egymás közelébe helyezik a petesejteket és a spermiumokat. A megtermékenyült petesejtek, vagyis az embriók, ezután 2-5 napig tápoldatban, mesterséges körülmények között fejlődnek.
- Embrió-beültetés: A sikeres megtermékenyítés után az orvos az embriót beülteti a nő méhébe. Az embriók számától, minőségétől és a páciens kórelőzményétől függően a visszaültetés a megtermékenyítést követő 2-3. vagy 5. napon kerül sor. A megtermékenyített petesejt méhbe való beültetése kb. 1-2 perces, minimális kellemetlenséggel járó eljárás, katéter segítségével történik. Mindig több embriót ültetnek vissza, az eredményesség növelése érdekében.
Különböző mesterséges megtermékenyítési eljárások
Az in vitro fertilizáció (IVF) az egyik leggyakrabban alkalmazott testen kívüli eljárás. Az IVF során az embriókat petricsészékben vagy lombikban kezelik és tárolják, ahol a spermiumok és petesejtek találkozhatnak. Az asszisztált reprodukció (intracytoplasmic sperm injection, ICSI) egy másik testen kívüli eljárás, amely hasonlóan működik az IVF-hez, de a petesejtekbe a spermiumokat egyesével injektálják. Az ICSI-t általában akkor alkalmazzák, ha a hagyományos IVF nem sikerül, vagy a férfi partnernek nagyon alacsony a spermiumszáma vagy azok mozgékonysága. Mindkét eljárás sikeres esetben petesejt megtermékenyítéssel zárul, így elég magas eséllyel nyújt lehetőséget a meddőség kezelésére.
Az intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI) az in vitro megtermékenyítési eljárás egyik fajtája. Alkalmazására a férfi gyenge spermaképe esetén kerül sor: kiválasztják a legjobb minőségű spermiumokat és egy speciális tűvel minden leszívott petesejtbe közvetlenül egy spermiumot fecskendeznek be. Alábbi esetekben javasolt: rossz minőségű spermiumok (nagyon alacsony spermiumszám, a mozgó spermiumok aránya 20% alatti, több mint 70% az abnormális spermiumok aránya, gyenge célirányos mozgás), súlyos endometriózis, FSH magas szintje, kevés petesejt, 40 év feletti életkor, több sikertelen IVF kezelés.
A PICSI (Physiological Intracytoplasmic Sperm Injection) eljárás során először a spermiumokat egy különleges kémiai oldatban „áztatják”. Megtörténik a legegészségesebb spermium kiválasztása, majd az ICSI módszerét alkalmazzák a megtermékenyítéshez. A PICSI módszerrel hatékonyabb lehet az eljárás, mivel a kiválasztott spermiumok nagyobb valószínűséggel képesek megtermékenyíteni a petesejteket.
Az asszisztált hatching (AHA) az IVF kezeléshez kapcsolódó eljárás. Az embrió külső héját eltávolítják, hogy az könnyebben be tudjon ágyazódni a méhbe. Az embrió körüli zona pellucida réteget mesterségesen (mechanikusan vagy lézerrel) megnyitják, így elősegítve az embrió jobb fejlődését. 35 éves kor felett, két sikertelen IVF ciklus után alkalmazzák az AHA kezelést.
A MACS (magnetic-activated cell sorting, magyarul: mágnesesen aktivált sejtválogatás) a spermiumválogatás fejlett módszere, amely eltávolítja a hibás, töredezett DNS-t tartalmazó spermiumokat. A MACS-módszer a sérült spermiumokat mágnesesen megjelöli, és a mágneses mezőnek köszönhetően rögzíti is őket. A megmaradt egészséges spermiumok, amelyek átjutnak a módszerrel, használhatók inszemináció, IVF, ICSI eljárás során is.
A fagyasztott embrió transzfer (FET) a korábbi ciklusban vagy ciklusokban lefagyasztott embriókat felengedik, majd beültetik a méh üregébe. Az embriókat általában 5-6 napos állapotban fagyasztják le és így (-196 fokon) károsodás nélkül lehet őket tárolni, jelenlegi ismereteink szerint gyakorlatilag korlátlan ideig. A fagyasztás szóba jöhet akkor, ha a pár később is szeretne még gyermeket, vagy a termékenységet valamilyen küszöbönálló kezelés, betegség fenyegeti.
A meddőségi ellátás Magyarországon
Az első mesterséges megtermékenyítés óta több mint 10 millió gyermek látta meg a napvilágot és nagyságrendileg évente félmillió gyermek születik világszerte az asszisztált reprodukciós eljárásoknak (ART) köszönhetően. A magyar meddőségi ellátás megteremtésében, hazai és nemzetközi tanulmányaik, gyakorlatuk révén, egyedülálló szakmai kapcsolataik megteremtése által meghatározó szerepet játszottak olyan kiváló, magas szintű szakmai tudással és tapasztalattal rendelkező lombikkezelést végző orvosok, mint Prof. Dr. Bódis József, Dr. Dévai István, Dr. Forgács Vince, Prof. Dr. Urbancsek János, Dr. Bernard Artúr, Dr. Konc János, valamint Dr. A mesterséges megtermékenyítés számos jogi és etikai kérdést vet fel, melyek szabályozása elengedhetetlen. Komoly kihívás a technológiai fejlődés lekövetése és az új szakmai, demográfiai trendeknek való megfelelés.
Magyarországon a művi beavatkozással történő megtermékenyítést a 12/1981. (IX. 29.) EüM rendelet szabályozta elsőként, majd a törvényi rendelkezés 1997-ben született meg (Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatósága (OKFŐ HRI) 2022. januári megalakulásáig átfogó jogfejlesztési munka azonban nem ment végbe, csupán kisebb módosításokat eszközölt a jogalkotó. Magyarországon a meddőségi ellátást biztosító egészségügyi intézmények változatos képet mutattak: az állami tulajdonú és finanszírozású szolgáltatók mellett számos magántulajdonban lévő intézet is működött. Tekintettel Magyarország népességének évtizedek óta tartó csökkenésére, a kormányzat nemzetstratégiai célként határozta meg a meddősségi kezelések szélesebb körben való elérhetőségének biztosítását. 2019-ben döntött arról a Kormány, hogy a lombikcentrumokat állami tulajdonba veszi. 100 százalékos támogatottságúvá váltak a meddőségi kezelések során felmerülő kivizsgálások, diagnosztikai ellátások és szükséges gyógyszerek, a nők 45 éves koráig.
2022-ben a későbbi felhasználás céljából lefagyasztott embriók tárolási ideje 5 évről 15 évre módosult, mely egyszeri alkalommal további 15 évig hosszabbítható meg. 2022-ben megalakult az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatósága, mely a Kormány határozatában foglaltak szerint az asszisztált reprodukciós kezelést végző intézmények központi szakmai irányításáért, az ellátás keretrendszerének megteremtéséért felel. A HRI 2022-es megalakulását követően első lépésként felmérte az ellátórendszer működését, finanszírozási és jogi környezetét, majd a nemzetközi ajánlásokat követve és a szakmával egyeztetve, kidolgozta szakmai koncepcióit a meddőségi ellátórendszer fejlesztésére vonatkozóan.
2023-ban megszűnt az IVF beavatkozások közötti három hónapos várakozási szünet. Ezáltal nem kell a pároknak három hónapot várniuk a kezelések között, melynek semmilyen orvosi javallata nincs. A szabályozás megváltoztatása révén lerövidül az egy egészséges gyermek megszületéséhez szükséges idő. 2023-tól - a korábbiakkal ellentétben - már nem 5 embrió beültetésével végződő beavatkozás érhető el közfinanszírozott formában, hanem 5, petesejt leszívásának céljából végzett stimuláció, és az abból származó összes embrió beültetése ingyenes. Ez a várakozási idő lerövidítésével a gyorsabb ismételt beültetés lehetőségét teremti meg. A beavatkozások számának növelésével ugyanakkor nő a várandósság esélye, tehát ez az intézkedés egyértelműen növeli a megszületett gyermekek számát a jó prognózisú páciensek csoportjában. 2023-tól az embriók blasztociszta** tenyésztésének finanszírozási ösztönzésével nő a sikeres várandósság esélye, hiszen az 5, 6 vagy 7 napos embriók beültetésével magasabb a beágyazódás és a klinikai terhesség esélye, továbbá kevesebb a sikertelen beültetés kudarca, lerövidül az élveszüléshez szükséges idő, és várhatóan jobb lesz a páciens együttműködése és motivációja is a kezelés során. Mindemellett kevesebb embrió kerül fagyasztásra, mert jellemzően a 3. és 5.
2023-tól a daganatos páciensek fertilitásprezervációja (azaz termékenységének megőrzése) közfinanszírozottá vált. Ezáltal azok a betegek, akik termékenységüket radikálisan befolyásoló betegséggel (pl. daganatos megbetegedés) küzdenek, esélyt kapnak a későbbi gyermekvállalásra. A termékenység megőrzése (a nők esetében petesejt-fagyasztás, a férfiak esetében hímivarsejt-fagyasztása) korábban egyáltalán nem volt elérhető Magyarországon közfinanszírozott formában.
2024-ben a magas kockázattal járó ikerszülések arányának visszaszorítása érdekében felülvizsgálatra került az egyidejűleg beültethető embriók számának kérdése. Eszerint 36 éves kor alatt első embrió beültetés során 5-7 napos embrió esetén egy, egyéb esetben legfeljebb kettő embrió, 36 éves kor felett pedig legfeljebb kettő embrió ültethető be egyidejűleg. A jogszabálymódosítás azért volt fontos, mert az ikerterhességek az asszisztált reprodukciós kezelések szövődményeinek tekinthetők.
2024-től az embriók tárolása és beültetése közfinanszírozott, azaz ingyenes. Korábban az embriók tárolásáért évente tárolási díjat kellett fizetniük a pácienseknek. Továbbá az újabb stimulációk indításához kapcsolódóan meghatároztuk, hogy amíg lehetőség van letétbe helyezett embrió felhasználására, addig nem indítható újabb stimuláció. Orvosszakmai szempontból ugyanis nincs különbség a fagyasztott és a friss ciklusból létrejött embriók esélyeit tekintve.
2024-ben a HRI kidolgozta a meddőségkezelési ágazatban dolgozó szakemberek képzési rendszerét és létrehozott eddig nem létező képzéseket a szakemberek pályán tartása és új szakemberek bevonzása, valamint az ellátás biztosítása céljából. A legszűkebb keresztmetszete az ellátórendszer bővülésének a jelentős szakemberhiány, ugyanakkor a meddőségi ellátás területén 25 éve nem volt elérhető szakképzés. A Klinikai embriológia egészségügyi felsőfokú szakképzés, a Reproduktív medicina ráépített szakorvos képzés, a klinikai andrológia licencképzés, és a reproduktív pszichológiai szaktanácsadó licencképzés új képzésként vált elérhetővé. Az új képzések megteremtésével a szakemberek száma várhatóan bővíti majd az elérhető humán erőforrást előreláthatólag 2028-ra.
2024-ben a Meddőségi Szakambulanciák megkezdték működésüket a vármegyei kórházakban, ezáltal két ellátási szinten elérhető a meddőségi ellátás Magyarországon. Ennek célja, hogy a meddőségi ellátáshoz való hozzáférés az ország minden területén biztosítva legyen, továbbá hogy az asszisztált reprodukciós centrumok terhelése csökkenjen. A szakambulanciákon elérhetővé vált a teljes meddőségi kivizsgálás mind a férfiak, mind a nők számára, továbbá lehetőség nyílik tanácsadásra és az inszeminációs eljárásra is. Amennyiben magasabb szintű ellátás (azaz lombikkezelés) szükséges, úgy a pácienseket a szakambulancia meddőségi centrumba irányítja. A szakambulanciák elindulásához számos finanszírozási változásra volt szükség, továbbá biztosítani kellett a személyi és tárgyi feltételeket.
A 2024 januárjától létrehozott „Nemzeti Humánreprodukciós Regiszter” a 13 asszisztált reprodukciós centrum pontos, transzparens (online) és szakmai alapú (aktualizált) adatszolgáltatására épül. Erre azért volt szükség, mert a felülvizsgálat során nyilvánvalóvá vált, hogy a meddőségi kezelések, beavatkozások minősége és hatékonysága az addig gyűjtött adatokkal nem mérhető megfelelően, ugyanis a rendelkezésre álló adattartalom hiányos, korszerűtlen, nem felel meg a hazai szakmai elvárásoknak, és nem alkalmas nemzetközi összehasonlításokra sem. A kezelések eredményessége ezáltal sem a szakma, sem az ellenőrző hatóság, sem pedig a páciensek számára nem volt átlátható, és ellenőrizhető. Szükség volt az adatszolgáltatási rendszer megújítására, mégpedig oly módon, hogy az megfeleljen a legmodernebb szakmai követelményeknek, kötelező érvényű legyen, de emellett minél kevesebb terhet jelentsen az ellátást végző személyeknek. Az újonnan létrehozott Regiszter révén lehetővé válik a meddőségi eljárások során alkalmazott ellátások, beavatkozások, és az egészségügyi szolgáltatók tevekénységének követése. A komplett adatszolgáltatás eredményeként figyelemmel kísérhető a szakmai munka, meghatározott indikátorok alapján nemzetközi viszonylatban mérhetővé és értékelhetővé válik az intézetek eredményessége. Az intézetek munkájának megismerése és az átláthatóság biztosítása céljából a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel közösen kidolgozott norma alapján 2025.
2025-től - az EESZT által biztosított informatikai háttér birtokában - a Nemzeti Humánreprodukciós Regiszter a tervek szerint össze lesz kapcsolva a szülészeti adatokat tartalmazó Tauffer-Csákány Statisztikával, illetve a Peri- és Neonatális Regiszterrel, így népegészségügyi szempontból is meghatározóvá válik, ami lehetőséget biztosít átfogó és hosszú távú elemzésekre.
2025-ben hatályba lépnek továbbá azok a módosítások, melyek az andrológiai mikrosebészeti eljárások NEAK finanszírozásba vételével megteremtik a férfi oldal, azaz az andrológiai ellátás finanszírozását. 2025-től a spermafagyasztás és tárolás három indikációból (meddőségi okból, donációs céllal, fertilitásprezervációs céllal) közfinanszírozottá válik.
2025-ben tovább szorgalmazzuk azon bioetikai kérdések rendezését, amelyek olyan modern eljárások engedélyezését tennék lehetővé (petesejt-donáció, szociális petesejt-fagyasztás, preimplantációs genetikai szűrés), melyek még eredményesebbé tennék a hazai lombikellátást.
IVF sikertörténet: Sophie és Lee útja a szülőség felé az ARGC-nél | ARGC Családok
Az ICSI hatékonysága és kockázatai
Az ICSI hatékonysága nagymértékben függ a párok egészségi állapotától, az életkoruktól, valamint a spermiumok és a petesejtek minőségétől. A statisztikák szerint az ICSI magas hatékonyságú eljárásnak számít. Az ICSI eljárás általában 2-5 napig tart, hogy megállapítsák, sikerült-e a megtermékenyítés, és az embriók megfelelően tudnak-e fejlődni. Az embrió-beültetés után további 10-14 napig kell várni az első terhességi teszttel, hogy megtudjuk, sikeres volt-e az eljárás.
Bár az ICSI rendkívül hatékony módszer a meddőség kezelésére, bizonyos kockázatokat mégis magában hord, mint a legtöbb orvosi beavatkozás. Az ICSI segítségével létrejövő embriók magasabb arányban mutathatnak genetikai rendellenességeket, mint a természetes úton fogant embriók, valamint magasabb lehet a kockázat a koraszülésre és bizonyos terhességi szövődményekre.
A sikertelen ICSI eljárás több különböző okra vezethető vissza. Ha a spermiumok száma, vagy mozgékonysága alacsony, akkor nehéz lehet egy megfelelő spermium kiválasztása. Illetve ha a spermiumok genetikailag nem megfelelőek, akkor az ICSI eljárás során nem tudják megtermékenyíteni a petesejtet. Ha sikertelen a megtermékenyülés, minden esetben a kezelőorvosnak kell felvázolnia a lehetséges további beavatkozásokat vagy életmódbeli változtatásokat, hiszen ő ismeri pontosan a test, az embriók, valamint a spermák állapotát. Előírhat életmódbeli változtatást, táplálékkiegészítők rendszeres szedését, vagy más kezelést, ami megszűntetheti a kiváltó okot.
Életmód és táplálkozás a meddőség kezelésében
Gyakran tapasztaljuk, hogy olyan egészséges párok jelennek meg intézetünkben, akiknél a meddőség okaként nem találunk sem szervi, sem endokrinológiai, sem immunológiai okot, mégis hosszú ideje sikertelenül próbálkoznak, esetlegesen több mesterséges megtermékenyítésen vannak túl. Ezen pácienseknél gyakran a túlhajszolt életvitelt, a rendszertelen táplálkozást, az egészségtelen életmódot, az alvás hiányát, a stresszt találjuk a háttérben. Életmód terápiával: megfelelő táplálkozással, testmozgással, a stressz kerüléssel, a káros szenvedélyektől való tartózkodással számtalanszor sikerül eredményeket elérnünk.
Az étrend lényege a rendszeres táplálkozás. A szénhidrát bevitelének mérséklése, a felesleges cukrok: kristálycukor, porcukor, nyírfa, nádcukor stb. étrendünkből való elhagyása. Helyettük a teljes kiőrlésű, lassú felszívódású szénhidrátok használatával: pl. teljes kiőrlésű kenyér, zsömle, péksütemények, rizs, köles, hajdina, kuszkusz. A húsok fontos fehérje-és vasforrások: elsősorban a marha, a birka, a csirke, a pulyka, a máj. A tengeri halak: a tonhal, a lazac, a szardínia a legfontosabb jód-, szelén-, D-vitamin és nem mellesleg kedvező összetételű fehérjeforrások. Magyarország jódhiányos terület, a megfelelő jódellátottság a pajzsmirigy hormonok termelődése miatt, a terhesség tervezésekor nélkülözhetetlen, ezért jódozott sót használjunk. A gyermeket tervező nő vasraktárait fel kell tölteni, felkészülve ezzel a magzat és az anya megnövekedett vasigényére a terhesség alatt. Folsavforrás: spenót, sóska, kelbimbó, cékla, brokkoli, zöldbab, bab, borsó, barna rizs, karfiol, narancs, szárított gyümölcsök. Az antioxidánsok, a C-vitamin erősíti szervezetünk ellenálló képességét, a vas felszívódásához szükséges.
Sikerráták és a jövő
A világon tapasztalható átlag 20 százalék, ami azt jelenti, hogy 100 beültetésből durván 19-20 baba születik. Alacsony számokról beszélünk, különösen annak ismeretében, hogy milyen ipar és szaktudás támogatja a kérdéskört. Az utóbbi időben a meddőség kezelése hatalmas fejlődésen ment keresztül, léteznek olyan módszerek, technológiák és elvek, amelyek ezt az eredményességet jelentősen elkezdték javítani. Az Egyesült Államokban a meddőséggel kezelt párok esetén az átlag terhességi ráta 44-45 százalék, tehát duplája, mint a világ átlagértéke. Vannak intézetek az USA-ban, akik elérik a 70- 85%-os terhességi rátát is. Mivel a lombikprogramok sikeressége igen sok tényezőtől függ, mindenkit arra buzdítok, hogy érdeklődjön a kiválasztott intézetnél arról, hogy az ő korcsoportjában milyen eredményeket érnek el. Egy valamit tartsunk azonban mindig szem előtt: a lombikkezelés célja sosem a teherbeesés, hanem egy egészséges kisbaba a szülők kezében.
Magyarországon a meddőségi kezelések eredményességéről rendelkezésünkre állnak hivatalos adatok, ezek alapján 2017 és 2019 között az évente elvégzett asszisztált reprodukciók kb. 20 százalékából született gyermek, 2020-ban ez 17,9% volt, 2021-ben pedig 16,6%. Fontos, hogy a sikerráták az eltérő szabályozások, protokollok miatt országonként eltérőek - sőt még klinikánként és orvosonként is vannak eltérések a protokollokban. Amit tudunk: az inszemináció sikeressége világszerte 15-17 százalék, a lombikbébi program (IVF) sikerrátája a Magyarországhoz hasonló szabályozással rendelkező országokban 35-40 százalék (ez az embrióbeültetésre számított klinikai terhességek aránya).
A mesterséges megtermékenyítés sikerességét számos tényező befolyásolja: Életkor: 35 év alatt a legnagyobb a siker valószínűsége (kb. 45%), 35 felett 20-30%, 40 felett 10-15%. Petesejt, spermium és embrió minősége. Meddőség oka: egyes problémák könnyebben kezelhetők, mint mások. Korábbi próbálkozások: ha egy nőnek korábban már volt sikeres terhessége, a siker esélye nagyobb. Ha egy nőnek már több sikertelen mesterséges megtermékenyítése vagy vetélése volt, a siker esélye kisebb. Stimulációs protokoll: a petefészek stimulációjához használt protokoll is sokat számít - ezt az orvos életkor, hormonszintek és egyéb tényezők alapján határozza meg. Életmódbeli tényezők: a dohányzás, alkoholfogyasztás, súlyfelesleg és stressz is negatív hatással lehet a kezelésre.
Az ICSI módszer sok kétségbe esett párt segített már mosolygós, egészséges saját kisbabához világszerte. Ha házastársunkkal közösen hozzuk meg a mesterséges megtermékenyítés melletti döntést, mindenképpen mérlegeljünk minden lehetséges kockázatot. Lelkiekben sosem könnyű egy ilyen folyamat, éppen ezért talán mindennél fontosabb, hogy tapasztalt, megbízható rendelőre bízzuk egészségünket és leendő magzatunk, majd gyermekünk egészségét. A ReproGenesis Klinika tapasztalt embriológusai rendkívül magas sikerrátával büszkélkedhetnek: a petesejtek mintegy 85-100%-os megtermékenyülését érik el az eljárások alkalmával. Az embriókat 5 napig tenyésztik, így rendkívül nagy a sikeres beültetésre való esély.