Az aranyérbetegség népbetegségnek számít, minden ötödik felnőtt embert érint. Ez az elváltozás gyakran okoz kellemetlen érzést, fájdalmat és vérzést a végbél területén. A terhesség és a szülés kiemelt rizikótényezőnek számít, így az aranyerek gyakran okoznak panaszt a szülés időpontja körül.
Egy kis anatómia az aranyér megértéséhez
A végbél legalsó szakaszának falában, a nyálkahártya alatt található egy érhálózat, melyet aranyeres párnának hívunk. Ez a párna fontos szerepet játszik a normális végbélműködésben, így a széklet tartásában is. Az aranyérbetegség gyakorlatilag az ezen a szakaszon kialakult visszerességet jelenti. A kitágult vénákat és a velük együtt kiboltosuló nyálkahártyát nevezzük aranyeres csomónak.
Kétféle, külső és belső aranyeret ismerünk, attól függően, hogy pontosan honnan indul ki (a linea dentata, azaz a kétféle hámszövet találkozása alatt vagy felett). A belső aranyér a végbélen belüli erek elváltozása, míg a külső aranyerek a végbélnyílás körüli területen helyezkednek el. Gyakran összetéveszthető és a köznyelvben aranyeres csomónak hívják a végbél körüli vénás hálózat gyulladásából és a vénás pangásból eredő külső, olykor igen fájdalmas végbél körül vérrögöket. Ezeknek a végbél körüli vénáknak nincs igazán közük a belső aranyér párnázathoz, a funkciójuk annyi, hogy melegen tartják a végbelet.
A különböző aranyerek jellemzői és stádiumai
A belső aranyerek sokáig egyáltalán nem fájdalmasak, mivel itt jóval kevesebb érző ideg található. Mivel bélnyálkahártya fedi őket, ez sérülékeny, így a vérzés szokott lenni az első tünet. Súlyosság és a kifordulás mértékét tekintve hagyományosan négy stádiumot különböztetünk meg:
- Az 1. stádiumban a csomó mérsékelt, így csak vizsgálattal észlelhető. Előesés ilyenkor még nincs és nem is provokálható.
- A 2. stádiumban jellemző, hogy székeléskor kifordul az aranyeres csomó, de spontán vissza is húzódik, a beteg olykor nem is észleli, hogy aranyeres csomói lennének.
- A 3. stádiumban az aranyeres csomók már nem húzódnak vissza maguktól, de kézzel visszahelyezhetőek.
- A 4. stádium az, amikor állandóan kifordult állapotban van az aranyeres csomó, és nem is helyezhető vissza.
Súlyosabb stádiumban előfordulhat szövődményként a kizáródás. Ez azt jelenti, hogy a belső aranyér előesik, majd nem kerül vissza a végbélnyílás mögé, hanem „megszorul”. Ilyenkor a kizáródott csomó nem kap megfelelő vérellátást, ezért a szövetei elhalhatnak, ami komoly fájdalmat és gyulladást okoz. A 4. stádiumú, már vissza nem helyezhető aranyerek a sok érző ideg miatt jellemzően hamar panaszossá válnak: viszketnek, gyakran véreznek vagy a pangás miatt fájdalmassá válhatnak.
Mint feljebb említettük, meg kell különböztetni az aranyerektől a külső vénás hálózat kitágult ereiben jelentkező lassult áramlás miatt fellépő vérrögöket. Szakzsargonban ezt úgy mondjuk, hogy ezek a külső vénás csomók „betrombotizálnak”, ami egy nagyon fájdalmas, a várandós kismamákat gyakran érintő sürgős kezelést igénylő állapot.
Milyen tényezők hajlamosítanak aranyérre?
Számos tényező növelheti az aranyér kialakulásának kockázatát:
- Kötőszöveti gyengeség: Ez főleg örökletes hajlam kérdése, de az életkor előrehaladtával óhatatlanul romlik a kötőszöveteink minősége az egész testünkben, így idősebb korban gyakoribbak az aranyerek.
- Székrekedés vagy hasmenés: Mindkét véglet nagyobb igénybevételnek teszi ki ezt a testtájat. Az előbbi okaként rögtön előkerülnek életmódi tényezők, mint elégtelen rost- és folyadékfogyasztás és a fizikai inaktivitás.
- Helytelen székelési szokások: Nem érdemes 3-5 percnél többet a WC-n ülni, pláne nem újságot vagy okostelefont böngészni. A megnövekedett hasi nyomás minden alkalommal egyre inkább a tartó párnázat ellen dolgozik és megcsúszik az aranyeres csomó. A helytelen székelési szokások ráadásul egyéb funkcionális rendellenességeket is tudnak okozni: a záróizmok egy idő után nem képesek székeléskor ellazulni, és a széklet útját állva egyre inkább megnehezítik a székelés természetes folyamatát.
- Túlsúly: A megnövekedett hasűri nyomás nehezíti a végbél vénás visszaáramlását.
- Nehéz fizikai munka: Az emelgetés haspréssel jár, ami a fentihez hasonlóan plusz terhet ró a végbél vénás rendszerére. Emelkedett záróizom nyomás szintén akadályozhatja a tájék vénás elfolyását.
- Várandósság és szülés: A terhesség alatt kb. 25-35% a tünetes aranyérbetegség előfordulása, különösen gyakori ez a kellemetlen probléma az utolsó trimeszterben, illetve a gyermekágyas időszakban.
Miért olyan gyakori az aranyér terhesség alatt?
Több faktor is szerepet játszik az okok között. Egyrészt a növekedő magzat és a terhes méh nyomja az ereket (leginkább azt a nagy visszeret, a vena cava inferiort, mely az alsó testfélből szállítja el a vért), ezáltal nehezítve a vénás elfolyást. Másrészt a magas progeszteronszint - mely szükséges a terhesség fenntartásához - mellékhatásként ellazítja az erek falát, és lelassítja a bélműködést. Ezen kívül a súlygyarapodás, bár természetes folyamat a terhesség során, szintén hozzájárul a megemelkedett hasűri nyomáshoz. Ráadásul maga a hüvelyi szülés is előhozhatja vagy ronthatja az aranyereket. A kitolási fázisban az erőlködés, préselés jelentősen megemeli a hasűri nyomást, így a végbél körüli erekben tovább súlyosbítja a vérpangást. Ha a kitolási szakasz elhúzódó, akkor ez a hatás elhúzódóan van jelen.
Az aranyér egyéb betegségek melléktünete is lehet, pl. májzsugor vagy egyéb májelváltozások esetén.
Mit tehetünk terhesség alatt?
A tünetek enyhítése és a magzat és az anya biztonsága közötti egyensúlyra kell törekedni. Elsősorban a konzervatív kezelés javasolt, kezdetnek étrendi és életmódbeli változtatásokkal. Fontos ilyen esetben a széklet lágyítása, hiszen így elkerülhetjük az erőlködést. Ebben segít, ha odafigyelünk a megfelelő rostfogyasztásra (sok gyümölcs, zöldség, hüvelyes). A cél napi 25-30 g rost elfogyasztása. Érdemes fokozatosan emelni a rostfogyasztást, hogy ne okozzon puffadást.
Szintén oda kell figyelni a megfelelő folyadékfogyasztásra, ami hőmérséklettől és aktivitástól függően napi 8-10 pohár vizet jelent. Egyszerűen lehet ellenőrizni, hogy elég-e a mennyiség: ha a vizelet sötétsárga, biztosan növelni kell a bevitt mennyiséget. Segíthet a szoruláson napi egy evőkanál olívaolaj is, lehetőleg reggeli előtt fogyasztva.
Fontos odafigyelni az ürítés utáni extra alapos és kíméletes tisztálkodásra; lehetőség szerint bidét, zuhanyt, vagy annak hiányában nedves és illatosítatlan törlőkendőt használni. Ezen kívül segíthet enyhíteni a kellemetlen tüneteket az ülőfürdő, akár langyos vízzel, hatóanyag nélkül is.
Továbbá, ha a kismama éjjelente a bal oldalán fekszik, segítheti a véráramlást, ugyanis ebben a pózban nehezedik a legkisebb nyomás az erekre. Jót tesz az is, ha kerüljük a hosszan tartó ülést. Ha ez a munkahelyen nem elkerülhető, akkor érdemes rendszeresen felkelni és mozogni egy kicsit.
Segít a rendszeres testmozgás is (pl. kismama torna, jóga, séta), hiszen javítja a keringést és segít megelőzni a székszorulást is. Illetve jótékony hatása van a gátizomgyakorlatoknak is.
A gyógyszeres kezelés terhesség alatt szigorúan orvosi ajánlásra kezdhető csak el, de léteznek olyan szerek, melyek várandósan is biztonságosak. Sebészeti beavatkozás csakis kizáródott vagy kiterjedten betrombotizált aranyerek, vagy jelentős, másképp nem csillapítható vérzés esetén jön szóba.
A Hemostop Gel Max és egyéb kezelési lehetőségek
A STOP KELLEMETLEN ARANYÉR! HEMOSTOP® GÉL MAX 12 növényi kivonatot tartalmazó hatékony termék. Alkalmazásakor a végbél környékén egy hidratáló, bőrpuhító, nyugtató, regeneráló, hűsítő és tisztító hidrogél réteget alakít ki, amely elősegíti a kedvező feltételek kialakulását a természetes gyulladáscsökkentő és regeneratív mechanizmusok beindulásához. Naponta 2-3 alkalommal használja, alkalmanként megfelelő mennyiségű gélt kenjen a megtisztított végbél területére. Az ajánlott alkalmazási időtartam 5-10 nap. A termék legalább 60 alkalmazáshoz elegendő.
Mivel a kezelések, a gyógyszerelés, a műtéti beavatkozások megválasztását ilyenkor mind az anya, mind a baba, mind a szülés szemszögéből figyelembe kell venni, speciális kezelési módszerek javasoltak.
A külsőleg alkalmazható készítmények közül a gél vízbázisú, gyorsabban felszívódik, mint a kenőcs, amely olajos, zsíros és jobban foltot hagy. A külső, rögösödött csomó felszívódása, visszahúzódása magától is végbemegy. A hétköznapi komfort mielőbbi visszanyeréséhez a Lioton gélt lehet ajánlani, amely heparint tartalmaz és napi 2-3 alkalommal csak a csomóra kenve javasolt. Nagyon jó összehúzó hatású a napi többszöri, svédcseppes borogatás.
Ha a bőrelhalás miatti váladékozás már elkezdődött, a gyulladás megelőzésére érdemes sebfertőtlenítőt alkalmazni, mint pl. a Betadin. Tisztasági betéttel pár nap alatt át lehet vészelni ezt az állapotot. Ha a vérrög már befertőződött, csak a rendszeres sebkezelés (fertőtlenítős öblítés, majd ülőfürdő) hatásos igazán. Antibiotikumra az esetek 99,9%-ában nincs szükség.
Megelőzésre kívülre használhatunk flavonoid tartalmú „vénaerősítő” Doxiproct, Venoruton, vadgesztenye kenőcsöt napi 2x. Kaphatóak egyre nagyobb számban kifejezetten kismamákat megcélzó krémek is.
A belső aranyerek kezelésére Reparon kúp javasolható, napi 2x1 alkalmazva, panasz esetén. Egyébként a nagy pocak mellett nehézkesen felvehető különleges jógapozíciók miatt „csak úgy elővigyázatosságból” nem javasolt a kúpozás.
A tabletták közül a Detralex népszerű, csökkenti a visszerek feszülését, terhességben is szedhető és vény nélkül is kapható. Napi 2x1 szemnél kevesebbel ne is próbálkozzunk! Pár napig napi 3x2 adagban, utána az adag csökkentendő a tájékoztató alapján.
Ősi módszer, de igen hatékony a jegelés. A vizenyő csökkentésén túl közvetlen fájdalomcsillapító hatással is bír. Mindenképp egy törülközőbe csavarva, napi sokszor 5-10 percig hűtsük a területet. Fájdalom, egyéb panasz megjelenésekor azonnal hagyjuk abba!
A kisebb belső aranyereket nem kimetszéses módszerekkel lehet kezelni, mint gyűrűzés, infravörös égetés, ultrahangos aláöltés, esetleg injekció. Ezek a műtétnél kevesebb panasszal járnak. A gumigyűrűzés lényege, hogy az aranyér belső, nyaki részét egy szoros gumigyűrűbe húzzák, majd infravörös fénnyel hőkezelik. Ennek hatására a gumigyűrűben lévő megszorult aranyér részlet 3-4 nap alatt elfonnyad, és az aranyér a gumigyűrűvel együtt a széklettel lelökődik. Viszont terhesség alatt a gumigyűrűzés kifejezetten veszélyes lehet a nagyobb kismedencei nyomás miatt, ezért ilyenkor nem végzik.
A nagyobb belső és külső aranyereket, amik végbélen kívül nem visszahelyezhetők, szükség esetén ambuláns műtéti úton kell megoldani. Ilyen esetekben, mivel a beavatkozás helyén ideiglenesen hámhiány marad, érdemes pihenőt kivenni. A váladékozás és kisfokú fájdalom ekkor inkább fennállhat.
A külső rögösödött aranyér esetén az első pár napig, amíg a bőr nyúlása és a feszítés tart, érdemes lehet a sürgős műtétet megfontolni, mely során az aranyeret kivágják, a vérrögöt a sérült érrel és a megnyúlt bőrrel egyetemben eltávolítják. Helyi érzéstelenítés után már csak húzás-vonás érzés érezhető. Az érzéstelenítés elmúltával a fájdalom általában csökken a műtét előtti állapothoz képest. Tapasztalat szerint, amennyiben lehetséges, érdemes a műtét időpontját a szülés után pár hónappal kitolni, mire a végleges állapot kialakul.
Aranyér várandósság alatt 🤰🏻
Súlyos aranyér terhességnél és szülésnél
Jellemzően az anya panaszai romlanak a terhesség során, és a legrosszabbak várhatóan közvetlenül szülés után lesznek. Ezt követően a gyermekágyas időszakban rendszerint spontán és gyorsan javulnak. Ha mégsem, ilyenkor már jóval nagyobb a mozgástér a lehetséges, akár sebészi, kezeléseket tekintve. Az aranyérbetegség bármilyen kellemetlen is, de nem életet veszélyeztető állapot. A császármetszés pedig egy nagy hasi műtét annak minden rizikójával. Így jelen ismereteink szerint a kockázat-haszon arány alapján nem indokolt, hogy a következő szülés császármetszés legyen.
Néha előfordul, hogy a terhesség, szülés alatt kialakult aranyér a hüvelyi szülést is veszélyesebbé teheti, nagy körültekintéssel kell elbírálni a császármetszés lehetőségét is. Erre, szerencsére, ritkán kerül sor az aranyér miatt.
Kihez fordulhatok aranyérbetegséggel?
A proktológus szakorvos a probléma specialistája.
